Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-12 / 137. szám
/ Figyeljünk oda... z országban - iparban, mezőgazdaságban... - évente mintegy százmillió tonna hulladék, melléktermék képződik. E hatalmas mennyiségnek azonban mindössze a fele kerül vissza a gazdaság vérkeringésébe. A többi elvész. Ami nem csupán amiatt baj, hogy a kidobott anyagokkal hatalmas érték megy veszendőbe, hanem azért is, mivel az évről évre növekvő mennyiségű szemét számos vidéken már erősen szennyezi a környezetet, s veszélyezteti a természet egyensúlyát. A hulladékok és melléktermékek eltüntetésére két lehetőség kínálkozik. Megsemmisíthetjük, eláshatjuk vagy feldolgozhatjuk azokat. A választás persze nehezebb, mint ahogy az az első pillanatban látszik. Az eltemetés, a megsemmisítés az egyszerűbb megoldás, még akkor is, ha ez a művelet is sok-sok pénzbe kerül. De a föld mélyére vagy egyéb biztosnak vélt helyre elhelyezett anyagok azért velünk maradnak, s ki tudja, hogy mikorra gyűlik össze belőlük környezetet sértő veszélyes mennyiség. Néhány ide illő adat: jelenleg a hulladékártalmatlanítás legjobb, de legdrágább módszere az égetés. Ám az idehaza keletkező - a környezetre így-úgy ártalmas - hulladékoknak a 75 százaléka nem égethető. Vagyis, mintegy 500-700 ezer tonnát más módon kell eltüntetni. Lerakótelepeken például. Egyelőre azonban csak azt mondhatjuk, hogy Magyarországon lesz olyan lerakótelep, ahonnét nem kerülhet ki ártalmas szennyeződés. A hetedik ötéves tervben öt ilyet kellene kiépíteni, a beruházás költsége azonban elérné a 4,5 milliárd forintot. Szóval, tulajdonképpen nincs más ésszerű lehetőség, mint a hulladékok, melléktermékek újrahasznosítása, ami végül is az alapanyag-készleteinket növeli. Erre pedig feltétlenül szükségünk van, hiszen erőforrásokból, nyersanyagokból egyre kevesebb van körülöttünk. És mégis, évente 50 millió tonna feldolgozható anyagot kidobunk az ablakon... Arról persze, szó sincs, hogy a melléktermékek hasznosítását óhajtó, támogató | - 1981 -ben meghirdetett - kormányprogram eredménytelen volna. A hatodik ötéves tervidőszakra kitűzött cél, nevezetesen az, hogy a feldolgozott hulladékok- értéke az 1980-as 6,3 milliárd forintról 1985-re 11,5 milliárdra növekedjen, telje- sült. Persze, ezt a látványos eredményt jelentős beruházások alapozták meg; e fejlesztések, bővítések költsége ez idő alatt meghaldta a 10 milliárd forintot. Jelenleg az iparban 29 millió tonna, a mezőgazdaságban 63 millió, az építőanyag-iparban 8 millió tonna hulladék keletkezik. A képződő anyagok feldolgozását tekintve leghátrébb az építőipar áll, hiszen hulladékainak mindössze negyedét hasznosítja, a másik két ágazat viszont a felét. Érdemes kiemelni az élelmiszer- ipart, ahol a melléktermékek 98 százaléka már feldolgozásra kerül. Az elképzelések szerint 1990-ben a hasznosított hulladékok értéke már el fogja érni a 18-19 milliárd forintot. Ennek szükségességét nem vitatja egyetlen szakember sem, ám jó páran közülük mégis kételkednek e cél elérhetőségében. A korábbiakhoz hasonló gyorsütemű fejlődést ugyanis nehéz lesz megvalósítani. Elsősorban azért, mert mára már elfogytak az egyszerűbb, így kevesebb pénzt igénylő feldolgozási módszerek. Magyarul: most ahhoz, hogy valamely vállalat a keletkező hulladékainak, melléktermékeinek még nagyobb hányadát hasznosíthassa, a korábbinál lényegesen több forintra volna szüksége. S ilyen, lényegében lassan megtérülő, meg kevés hasznot hajtó fejlesztésekre, beruházásokra a legtöbb üzemnek, termelőszövetkezetnek ma sincs elegendő anyagi ereje. Mutatja ezt az is, hogy az idén eddig összesen hat, megvalósításra javasolt pályázatot kellett az illetékeseknek elbírálniuk. A gazdaságok tartózkodását természetesen nemcsak a nehéz anyagi helyzetük magyarázza. A vállalkozási kedvet mérséklik a tartós devizális nehézségek. Ez azért gond, mivel az e területen alkalmazható eszközök, gépek, eljárások zöme csak a fejlett tőkés országokból szerezhetők be. Ám ezeken kívül problémát okoz a hulladékhasznosítási beruházásokhoz adható állami támogatások jelentős csökkenése is. mezőgazdaságban évente körülbelül 400 ezer tonna eltüzelhető hulladék keletkezik, ennek hasznosítása - például a biobrikettgyár- tás bővítésével - az elmúlt időszakban számottevően javult. Kevésbé megnyugtató viszont az agrárterületen felgyűlt veszélyes hulladékok sorsa. Csak az élelmiszeriparból évente legalább 500 ezer tonna ártalmasnak minősíthető hulladk kerül ki; e mennyiség negyedének megsemmisítésére, vagy más, a környezetre nem ártalmas elhelyezésére egyelőre nincs elfogadható módszer. Ugyanígy nem megoldott a lejárt szavatosságú növényvédő szerek - ebből már összegyűlt 300 tonna -, illetve a kemikáliák csomagolóanyagainak - ebből is. van vagy 500 tonna - szervezett összegyűjtése, tárolása és megsemmisítése. Ezért azonban aligha hibáztathatok az üzemek. HORVÁTH L. ISTVÁN Szabó István Helsinkibe utazott Szabó István, az MSZMP Politikai Bi- íottságának tagja a Finn Kommunista 3árt Központi Bizottságának meghívásá- a csütörtökön Helsinkibe utazott, ahol részt vesz az FKP XXI. kongresszusán. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Arto Mansala, a Finn Köztársaság budapesti nagykövete. Lázár György Bács-Kiskun megyében Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csütörtök délután Bács-Kiskun megyébe érkezett kétnapos munkalátogatásra. A megye határában Romány Pál, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság első titkára és Gajdócsi István megyei tanácselnök fogadta a miniszterelnököt. A program első állomása a felsőlajosi AlA közel-keleti béke megteremtésének lehetőségeiről folytattak véleménycserét csütörtökön a Palesztin Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának tagjai, illetve más magas rangú palesztin vezetők és az izraeli békeszerető erők képviselői Budapesten. A találkozóra 21 tagú izraeli csoport érkezett Magyarországra Charles Bitón parlamenti képviselő vezetésével. A kötetlen hangvételű eszmecserén felszólaló izraeli küldöttek - köztük szakszervezeti vezetők, írók, illetve a MAPAM párttal szövetséges kibucmozgalom tagjai - hangsúlyozták a két nép kölcsönös elismerésének fontosságát a tartós, igazságos közel-keleti béke megteremtésében. Ennek érdekében állást foglaltak amellett, hogy a PFSZ ismerje el Izrael állam létezésének jogát; ugyanakkor hangoztatták, hogy Izrael békés létének egyetlen valósi biztosítéka egy palesztin állam megteremtése a megszállt palesztin arab területeken. Ezzel összefüggésben követelték, hogy Izrael vonuljon ki valamennyi megszállt arab területről. Közbülső megoldásként felvetődött egy ideiglenesen demilitarizált palesztin állam létrehozásának gondolata, ami - a tanácskozás egyik izraeli résztvevője szerint mavirág Mezőgazdasági Szakszövetkezet volt, ahol a zöldség- és gyümölcstermesztés helyi eredményeivel ismerkedett meg a Minisztertanács elnöke, s megtekintette az élelmiszeripari csomagolóanyagokat gyártó üzemet. A megyei pártbizottság székházában tájékoztatták Lázár Györgyöt az országrész életéről, az eredményekről és tervekről. • megkönnyítené az izraeli közvélemény meggyőzését a békés egymás mellett élés lehetőségéről. A békeharcosok szükségesnek tartották a Palesztin Felszabadítási Szervezetnek, a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének részvételét a térség rendezésével foglalkozó - tervezett - nemzetközi békekonferencián. Abu Mazen, a Palesztin Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának tagja, a delegáció vezetője felszólalásában nagyra értékelte az izraeli küldöttség tagjainak bátorságát, hiszen az érvényben lévő törvények szerint hazájukban bírósági eljárás fenyegeti őket amiatt, hogy a palesztin nép képviselőivel találkoztak. Abu Mazen hangsúlyozta: az imperialista propaganda vádjaival szemben a PFSZ megalakulása, 1964 óta számos javaslatot tett a békéért. Elsőként olyan állam létrehozását javasolta, amelyben zsidók és arabok egyenlő joggal élhetnének együtt. Legutóbb még egy palesz- tin-jordániai konföderáció gondolata is felvetődött. Ezeket a javaslatokat azonban Izrael visszautasította, s még a kormány békéről nyilatkozó tagjai sem fogadják el a PFSZ részvételét a béketárgyalásokon. Marjai József Jugoszláviába utazott Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese Dusán Sinigojnak, a Szlovén Szocialista Köztársaság Végrehajtó Tanácsa (kormánya) elnökének a meghívására csütörtökön Szlovéniába utazott. A kormány elnökhelyettese a látogatás során megbeszéléseket folytat a szlovén állami és gazdasági vezetőkkel a köztársaság és hazánk közötti gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. Marjai József elutazásakor a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Milovan Zidar, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Élénk diplomáciai tevékenység a közép-amerikai országokban Mind Nicaragua, mind az Egyesült Államok élénk diplomáciai tevékenységet folytat a június 25-26-i guatemalai középamerikai államfői találkozó közeledtével. Dániel Ortega államfő szerdán Managuá- ban bejelentette, hogy a nicaraguai kormány nevében levelet intézett a középamerikai konfliktus politikai rendezését szorgalmazó nyolc latin-amerikai ország elnökéhez. A levél - mondta Ortega - azt a nicaraguai álláspontot fejezi ki, hogy Guatemalában a közép-amerikai feszültség enyhítését előmozdítani hivatott Costa Ri- ca-i béketerv megvitatásának összhangban kell lennie a térségbeli válság tárgyalásos megoldását célzó Contadora-béke- kezdeményezésekkel. Bár Nicaragua megfelelő tárgyalási alapnak tekinti Arias Costa Rica-i elnök tervezetét, érthető a sandinista kormány óvatossága: Habib amerikai elnöki különmegbízott jelenleg sorra járja a Nicaraguán kívüli közép-amerikai országokat és az Egyesült Államok által szavakban ugyan támogatott, valójában nem pártolt Arias-tervről folytat megbeszéléseket. Tárgyalásai tartalmáról érdemi nyilatkozat eddig nem hangzott el, de nem kétséges, hogy amerikai részről az Arias- javaslat kulcspontjai, a térségbeli irregulá- ris erőknek nyújtott külső támogatás felfüggesztése ellen emelnek kifogást. „Csak a béke oldhatja meg a térség gondjait” Palesztin vezetők és izraeli békeharcosok budapesti tanácskozása Készül a szekszárdi szó lg áltató ház Esztétikus álmennyezet felszerelése Szolgáltatóház épül a megye- székhelyen, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatóságának épülete mellett, s körülötte sétálóutcát alakítanak ki. Ez lesz a város első ilyen rendeltetésű háza, csemegeüzlettel, butikkal, étkezdével stb. Az épületet teljes mértékben a Tolna Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat (TOTÉV) emberei készítik el. Egy hónapja tízfős lakatosbrigád dolgozik az épületen, Heisz- ler András vezetésével. Első feladatuk a vas-üvegfalak beszerelése volt, jelenleg pedig az álmennyezetet szerelik fel. Az álmennyezet nem más, mint olyan alumíniumtálcák felszerelése, amelyek esztétikusán eltakarják a beton mennyezet alatt húzódó vezetékeket. Ezt a burkolást 1300 négyzet- méteren kell elvégezni, a munka már végső stádiumban van. Fotó: BAKÓ JENŐ Az álmennyezet alumíniumlemezeit szerelik össze a lakatosok
