Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-11 / 136. szám
1987. június 11. ^tvÉPCUSÁG 3 Vita az adóreformról Titán - békében Nem járunk rosszabbul Versenyben a nagy- és kiskereskedők között Az utóbbi hetek slágertémája az általános forgalmi adó. Szinte nincs nap, hogy a televízió, a rádió valamely adásában vagy a lapokban ne jelenne meg egy-egy elemző cikk, vagy az előkészítő munkában résztvevők egyikével készült interjú. Információból tehát nincs hiány, ám ritkán hallani a leginkább érdekeltek véleményét, a vállalatokét. Néhány héttel ezelőtt a Pénzügyminisztériumban csaknem száz vállalatvezető gyűlt össze, s véleményt és tapasztalatot cseréltek az eddigi munkáról. Sokféle véleményt, egymástól olykor alapvetően eltérő álláspontot képviseltek a megjelentek, ám egy kérdésben teljes volt köztük az egyetértés: a jelenlegi állapot nem tartható fönn tovább, a népgazdaság minden szektorát, s főleg az ipart sújtja a rendkívül magas elvonás. Több marad a jó vállalatoknál Szinte a már elért technikai színvonal fenntartását sem teszi lehetővé a mostani adórendszer, amelyben átlagosan minden száz forint nyereségből 80 forintot kell a költségvetésnek befizetni. A másik, szintén sokat hallott véleménnyel is egyetértett a többség, csak egy olyan pénzügyi és ezen belül adószisztéma segítheti elő a gazdaság dinamizálását, amely nem fedezi tovább automatikusan a veszteséges vállalatok kiadásait úgy, hogy azt a jóktól, a hatékonyan gazdálkodóktól vonja el. Az új, általános forgalmiadó-rendszer bevezetésétől mindezen anomália megszűnését várják, S ezt ígérik a szakértők is. De az már az előzetes számítások alapján kiderült, hogy a változások rendkívül eltérő módon érintik nemcsak az egyes ágazatokat, hanem azon belül az egyes vállalatokat is. Az április végére elkészült számítási modell szerint a vállalatok kétharmada nem kerül a mostaninál nehezebb helyzetbe, néhányuk előtt pedig sokkal tá- gabb fejlődési perspektíva tárul ki. Ám ide csak azok közül a vállalatok közül kerülhetnek néhányan, akil< eddig tulajdonképpen semmiféle mentességet, kedvezményt sem kaptak, s ennek dacára is képesek voltak jó minőségű terméket előállítani és eladni. Ennél jóval nagyobb csoportot alkotnak viszont azok a cégek, ahol a gazdálkodás alapos átalakításával, önkéntes fogyókúrával léphetnek majd a későbbiekben előre. A legrosszabbul a korábban nagy kedvezményeket élvezők járnak majd, hiszen számukra az adómérséklés - a forgalmi adó bevezetésével számos vállalati egyéb adónem megszűnik, mint a vagyonadó, és a béradó, néhány pedig csökken - már nem jelent nagy kedvezményt, hiszen eddig sem fizettek túl sokat. Pontosabban szólva, jóval kevesebbel járultak hozzá a köz kiadásaihoz, mint a többiek. Ugyanannyi a borítékban Az előzetes számításokat a különböző államigazgatási szervektől kapott adatok alapján már jó néhány helyen elvégezték. Bár sokan panaszolták: az alapvető adatok is megváltoztak már akkor, amikor el sem készültek a végleges eredménynyel, így nagyon nehezen dönthették el, tulajdonképpen kedvező-e számukra a változás, vagy sem. Az ipar mellett a kereskedelem sincs könnyű helyzetben. Az árak a jövő évben alaposan átalakulnak, egyes cikkek jóval drágábbak, mások viszont olcsóbbak lesznek. Viszont az itthoni gyakorlat szerint már most meg kell rendelniük az árut, anélkül, hogy tudnák, pontosan mekkora lesz az ára, és ennek alapján miként változik meg a kereslet. E problémák már elvezetnek azokhoz a gyakorlati teendőkhöz, amelyek majd az esetleges bevezetést megelőzik, illetve az első hónapokban alaposan megváltoztatják a vállalatok könyvelését, bér- számfejtését, stb. A legnagyobb gondota bérek bruttósítása fogja okozni - állítják szinte minden fórumon a vállalati vezetők. A bér bruttósítás a személyi jövedelemadó bevezetését kíséri: az emelkedő adótételek, illetve a minden keresőre kiterjesztett adózás miatt a bérből és keresetből élők nem járhatnak rosszabbul. Tehát a béreiket úgy kell fölemelni, hogy az adó levonása után ugyanannyi maradjon a borítékban, mint ebben az esztendőben. Még nincs döntés Mi lesz a teljesítménybérben, a normában dolgozókkal, akik tehát nem egy havi fix összeget kapnak, hanem a teljesítményüktől függően alakul a keresetük? Átlagot kell majd számításba venni, vagy sem? Egyáltalán miként lehet majd megoldani, hogy senkinek se csökkenjen az előző évhez képest a keresete? E kérdésekre egyelőre nincsen végleges válasz, hiszen nem született meg a döntés az adóreform bevezetéséről. így nem készültek el a végrehajtást szabályozó rendeletek és egyéb jogszabályok. Éppen ezért hallani mind többször: csak akkor lehet, sőt szabad bevezetni e nagy horderejű változást, ha a tervezett időpont előtt legalább négy hónappal már nemcsak a döntés végleges, hanem napvilágot látnak a szükséges kiegészítő rendelkezések is. Ezek nélkül a megvalósítás megoldhatatlan probémákat okozna a vállalatoknál. LAKATOS MÁRIA Megalakult a MTESZ Központi Környezetés Természetvédelmi Tanácsa Szerdán megtartotta alakuló ülését a MTESZ Központi Környezet- és Természetvédelmi Tanácsa. A tanács véleményezi a környezet- és természetvédelmet érintő országos jelentőségű koncepciókat, tervezeteket. A tanács részt vesz a természeti környezet megóvására, fejlesztésére irányuló munkában, népszerűsíti és felkarolja a jó módszereket. Mozgósítja az ipar, a mezőgazdaság valamint az infrastruktúra területén dolgozó szakembereket, MTESZ-egyesületek és megyei szervezetek aktivistáit a környezetkímélő technológiai és technikai megoldások, az úgynevezett környezetbarát eljárások alkalmazására. Az ülésen részt vett Láng István, az MTA főtitkára is. Gerjen a Duna nélkül? Molnár Sándor hajógépész szabadidejében varsáival az áradó vízre indul - tele reményekkel. Az új Alkotmány utca szép házai GERJEN Az útnak nincsen vége, csak az aszfaltos torkollik a vízbe. Számomra itt kezdődik Tolna megye, hiszen az Alföldet kitűnő kompjárat hozza közelségünkbe. S távolságot nyit az itt élő emberek számára, bár „messzelátónak” is mondhatom az ismerőseimet: szép jövőt terveznek a lakosságnak, maguknak. Gazdag a termelőszövetkezet. Az Alkotmány utcában tizenhét ház épült az elmúlt években. A falubelsőkben is szép családi házakat raktak. A jövő? Az Alkotmány utcában egy gyesen lévő asszony mondta, hogy a tizenhét házban közel negyven, pontosan 39 gyerek van... Gerjen fölött zúgtak már vészharangok, árvizek tizedelték házait, népét. A jövőbe vetett hit állandóan talpra állította ezt a szép községet. Igaz, hogy szőlőhegyük távol, a vetle, amelyet a múlt századi nagy vizek miatt a község telephelyéül, leendő falujukként jelöltek ki, ott van Dunaszentgyörgy faluhatárába ékelve. Itt, a községben viszont élénk a „helyzet”: több mint kétszáz termelőszövetkezeti tagnak mértek ki lucernaföldet. Az áfész-boltból elvittek négyezer naposkacsát, majd kétszer annyi csibét, s a háztáji istállókban tavaly több mint kétszáz bikát neveltek, a hizók száma meghaladta a háromezret - gyakorlatilag minden család kettőt tudott volna vágni... A boltok forgalma - táp, élelmiszer és vegyesiparcikk - meghaladja együttesen a havi másfél-kétmillió forintot. Ez függ a téesz termelésétől - igen jól gazdálkodnak -, a néhány tucat eljáró jövedelmének alakulásától. Gerjenben öt gólyafészket, élő gólyafészket számláltunk meg.-Pj-Cz-S. Öreg bolt, de jó bolt A Titán a vas-műszaki és vegyesiparcikk szakmára specializálódott négy vidéki nagykereskedelmi vállalat egyike. Fő ellátási területe Somogy, Zala, Baranya és Tolna megye, a megyeszékhelyeken egy- egy kirendeltséggel, a vállalati központ Pécsett van. A szekszárdi kirendeltség munkájáról mindenek előtt a nagykereskedelem szerepének változásából eredő feladatokról Kovács Győző kirendeltségvezetővel beszélgettem. Szögtől a HiFi-toronyig- A vállalat feladata vas-műszaki és vegyesiparcikkekből elsősorban a differenciált lakossági igények kielégítése. Az általunk kínált termékek skálája az olcsóbb cikkektől a luxusigények kielégítésére is alkalmas árukig nagyon sok mindent tartalmaz. Kis lakások építéséhez, kertészkedéshez szükséges cikkeket ugyanúgy kínálunk, mint háztartási munkát megkönnyítő gépeket és szórakoztató elektronikai eszközöket - kezdte Kovács Győző. A szekszárdi kirendeltség fő ellátási területe Tolna megye, itt szeretnének minél erősebb piaci pozíciót elfoglalni, de megyén kívül is rendelkeznek stabil üzleti kapcsolatokkal. Erre az értékesítés szempontjából azért van nagy szükség, mert korlátozott felvevőképesség miatt a kirendeltség árukészletének csak 40 százalékát tudja megyén belül elhelyezni, a többit az ellátási területen kívülre szállítja. A szállítás viszont köztudottan költségigényes, ennek ellensúlyozásaként különösen nagy gondot kell fordítani a fuvarszerzésre, egységrakományok kialakítására, nagy tételben történő szállításra. Rövidebb úton A termelőtől a fogyasztóig terjedő áru- útnak a lerövidítése jó a termelőnek, mert az árrés részben nála marad és közvetlenebbül jut piaci információkhoz. A kiskereskedelmi vállalat így több hiánycikket tud beszerezni. Ugyanezen okok miatt a rövidebb áruút jó a fogyasztónak is, főleg ha ez az árra is jótékonyan hat. A kiskereskedelmi egységek közvetlenül a termelőtől történő árubeszerzése nehéz helyzetbe hozza viszont a nagykereskedelmi vállalatot, hiszen funkcióját - és vele bevételi forrásait - ily módon jórészt elveszti. Közel 10 éve annak, hogy a pozíció- vesztés ellensúlyozására a nagykereskedelemi vállalatoknak is módjuk van kiskereskedelmi tevékenységet folytatni. Pécsett 1979-ben nyílt a Titánnak kiskereskedelmi egysége, a szekszárdi kirendeltség boltja pedig 1985. július 1 -tői üzemel. A fentebb írt előnyökön kívül a bolt megnyitásával lehetőség nyílt olyan cikkek forgalmazására is, amelyeket a Titán csak más nagykereskedelmi vállalattól, nagykereskedelmi áron tud beszerezni, bővítve és színesítve ezzel az áruválasztékot. A bolt lehetőséget teremt új típusú cikkek bevezetésére, a fogyasztónak történő bemutatására, vásárlói igények felmérésére és in- dukálására. A vállalat korábban nem képezhetett ipari tanulókat, a bolt megnyitása óta erre is lehetősége van, ami a szakember-utánpótlási gondokat lényegesen enyhíti. Kölcsönös előnyök alapján A versenytársak - azaz a kiskereskedelemmel foglalkozó vállalatok, szövetkezetek - részéről gyakran érte az a bírálat a Titánt hogy saját boltjában olyan árualapok, kurrens cikkek várják a fogyasztókat, amelyeket mint nagykervál- lalat nem szállít partnereinek. Történt-e változás ezen a téren? - kérdeztem Kovács Győzőtől. Alaptevékenységünk továbbra is a nagykereskedelmi feladatok ellátása, ezért fontos a jó kapcsolat kiskereskedelmi partnereinkkel. Az áfészek kritikáját elfogadtuk, új keretmegállapodásokat kötöttünk velük. Ennek lényege, hogy a nagy értékű műszaki cikkekből - fagyasztóláda, színes tv, bojler - szükségletük szerint ellátjuk a kiskereskedelmi egységeket. Ezzel szemben az áfészek kötelezik magukat, hogy amit a Titánnál is meg tudnak venni, azt nem hozzák be „idegen” területről - mondta Kovács Győző. Az áfészekkel kötött megállapodás természetesen csak keretjellegű, mert termelői oldalról nincs biztosíték az igények maradéktalan kielégítésére. Mindenesetre beszerzési lehetőségeik bővültek ebben az évben. Ha választékbeli hézagok elő is fordulnak, csupán a magyar gyártmányú automata mosógépekből van továbbra is komoly kereslettúlsúly. A hiánycikkeket pedig a forgalom arányában osztják el a kiskereskedelmi egységek között, ebben a saját bolt sem élvez előnyöket. Sem a meglévő, sem az, amit várhatóan ez év második felében nyitnak majd meg a szekszárdi városközpontban. Az új üzlet lakossági műszaki és híradástechnikai eszközöket forgalmaz majd, megfelelő akusztikai körülmények között. A Titán szekszárdi kirendeltsége közel 7 milliárd forintnyi éves forgalmából mintegy 1 milliárdot hoz a kis-, a többit a nagykereskedelmi tevékenység. Tervek szerint ez az arány a jövőben nem változik lényegesen, párhuzamos bővülést remélnek a vállalat vezetői.- rí A szekszárdi kirendeltség boltja Sikeresen takarékoskodtunk ’86 Ünnepélyes díjkiosztás a Kossuth téren A MTESZ és a Magyar Kereskedelmi Kamara tavaly közösen hirdette meg a sikeresen takarékoskodtunk ’86 című pályázatot azzal a céllal, hogy az - anyag- és energiagazdálkodási kormányprogram-szellemében - további eredményes eljárások kidolgozására, bevezetésére ösztönözze a dolgozó kollektívákat. Összesen 139 pályamű érkezett be, amelyek közül 33-at tartott kiemelkedőnek a szakértőkből álló zsűri. Ezek alkotói között összesen 4 millió 460 ezer forintot osztottak ki, a következőképpen: a négy első helyezett dolgozó kollektíva összesen 1,2 millió forintot, vagyis csoportonként 300 ezer forintot; a 9 második helyezett közösség együttesen 1,6 millió forintot, vagyis alkotó csoportonként 200 ezer forintot vett át. Az egymillió 460 ezer forintos harmadik díjat összesen 20 közösség között osztották ki. Első díjban részesült - többek között - dr. Kiss László és 7 fő az LKM-böl, „Dollár acélhulladékból” című munkájáért, Niko- lov Tamás és 26 személy a bonyhádi cipőgyárból és mások.
