Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-11 / 136. szám
,Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA 1 ! MA CSALÁDi ■ 1987. JÚNIUS 11. CSÜTÖRTÖK OTTHON XXXVII. évfolyam, 136. szám ÁRA: 1,80 Ft (4. oldal) Parlamenti bizottság ülése Nem javult az ipar versenyképessége Befejezte magyarországi látogatását a mongol párt- és állami küldöttség Zárótárgyalások és megállapodások - Ünnepélyes búcsúztatás A zárótárgyalást követően Dzsambin Batmönh és Kádár János 2000-ig szóló hosszú távú együttműködési programot írt alá Szerdán a Parlamentben megtartott zárótárgyalással befejeződtek a hivatalos magyar-mongol megbeszélések. A magyar tárgyalócsoportot Kádár János, az MSZMP főtitkára, a mongol delegációt Dzsambin Batmönh, az MNFP Központi Bizottsága főtitkára, a Mongol Népköz- társaság Nagy Népi Hurálja Elnöksége elnöke vezette. A rövid zárótárgyalást követően két egyezményt írtak alá. Kádár János és Dzsambin Batmönh írta alá a két ország gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének fejlesztéséről szóló 2000-ig terjedő hosszú távú programot. A dokumentum a két ország kialakult kapcsolatrendszerére alapozva az együttműködés további fejlesztését irányozza elő az iparban, a mezőgazdaságban, a geológiai kutatásokban, a tudomány és a technika különféle ágaiban, illetve a szakemberképzésben. A programmal magasabb szintre emelkednek a magyar-mongol gazdasági kapcsolatok, s az elhatározott célok elősegítik a KGST-országok integrációjának elmélyítését, a mongol népgazdaság gyorsított ütemű fejlődését. A kormányközi kulturális és tudományos együttműködési egyezményt Czi- nege Lajos miniszterelnök-helyettes és Szonomin Luvszangombo, az MNFP KB Politikai Bizottságának póttagja, a 'Minisztertanács elnökhelyettese irta alá. A kulturális és műszaki kapcsolatokat elmélyítő egyezmény - kölcsönösen hasznos együttműködési formák feltárásával - különös figyelmet fordít a kapcsolatok fejlesztésére az oktatás és a tudományok területén. A hivatalos baráti látogatás befejeztével ünnepi külsőségek között, katonai tiszteletadással búcsúztatták Dzsambin Batmönh-öt a Parlament előtt. A mongol párt- és állami vezetőt Kádár János, Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Szabó István, a Politikai Bizottság tagja, a TÓT elnöke, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Kótai Géza, a KB Külügyi Osztályának vezetője, Várkonyi Péter külügy-, Kapolyi László ipari, Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, Iványi Pál, a fővárosi tanács elnöke, valamint a politikai, az állami és a társadalmi élet több más vezetője búcsúztatta a fellobogózott Kossuth Lajos téren. Dzsambin Batmönh Kádár János társaságában fogadta a katonai díszegység parancsnokának jelentését, majd a magyar és a mongol Himnusz elhangzása után ellépett a katonák sorfala előtt. A vendégek és vendéglátóik ezután kölcsönösen elbúcsúztak a megjelent mongol és magyar vezetőktől, illetve a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetőitől és tagjaitól. Az ünnepélyes búcsúztatás díszmenettel zárult; Dzsambin Batmönh Kádár János és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke társaságában fogadta a katonák tisztelgését. A mongol párt- és állami küldöttség tagjai ezután a Ferihegyi repülőtérre indultak. A magyar és mongol nemzeti lobogókkal, vörös zászlókkal és üdvözlő felira- (Folytatás a 2. oldalon.) Szerdán a Parlamentben a nyári ülésszakot előkészítő országgyűlési bizottsági ülések közül elsőként az ipari bizottság tartott tanácskozást, A testületi ülés napirendjén az ipar tavalyi, illetve idei eddigi gazdálkodásának tapasztalatai szerepeltek. A képviselőkhöz előzetesen eljuttatott ipari és pénzügyminiszteri előterjesztés megállapította: a népgazdaság fejlődésében, az ipar munkájában 1985-86- ban felszínre került kedvezőtlen tendenciák mögött összetett folyamatok húzódnak meg. Importanyag-ellátási gondok, korlátozott fejlesztési lehetőségek, lassú alkalmazkodás a piaci igényekhez, nem megfelelő költséggazdálkodás, tartózkodás a kockázatvállalástól, korlátozott közgazdasági mozgástér nehezítette az új növekedési pályára való átállást. Ennek hatására összességében nem javult az iparvállalatok versenyképessége. Az export bővítésére jelentős erőfeszítéseket tettek, ám ez a külföldi értékesítés jövedelmezőségének romlásához vezetett. Szabó Imre ipari minisztériumi államtitkár szóbeli kiegészítésként elmondta: bár az első öt hónapban a termelés a múlt évinél gyorsabban növekedett, de jelenleg még nincsenek meg az eddig A nemzetközi munkaügyi konferencia genfi üléssszakán felszólalt dr. Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke. A magyar küldöttség vezetője kifejezte reményét, hogy a Szovjetunió leszerelési javaslatai alapján mielőbb olyan megállapodást írnak alá a nagyhatalmak, amely kedvezően hat majd a világ országainak szociális és gazdasági fejlődésére is. Szólt Magyarország és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kapcsolatáról, hangsúlyozta, hogy hazánk kész szakértők küldésével és más módon is hozzájárulni azoknak a programoknak a teljesítéséhez, amelyeket a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet a fejlődő orszáelért ütem fenntartásának fettételei. Gondot okoz az alapanyag-ellátás, a vállalatok sok esetben a szigorú importgazdálkodás miatt csak késve tudnak külföldről beszerezni alkatrészeket, részegységeket. Elsősorban a jelentős exportőröknek biztosítható a zökkenőmentes import. Elkészült az ipar hosszú távú szerkezet-átalakításának programja, amelynek végrehajtását meg kell kezdeni. Az ipar irányítói arra számítanak, hogy a termelési szerkezet korszerűsítése már az idén érzékelhetővé válik a vállalatok jövedelmezőségének javulásában, exportképességük erősödésében. Csáki Gyula pénzügyminiszter-helyettes azokról az intézkedésekről számolt be, amelyek hozzájárulnak az ipar szerkezetváltásának felgyorsításához, a hatékony vállalatok mozgásterénk bővítéséhez. A vitában felszólalók kifogásolták, hogy az elmúlt néhány esztendőben ugrásszerűen nőtt az iparvállalatok tevékenységét szabályozó rendeletek száma. Szó esett arról is, hogy a gazdaság- irányítás késésben van a helyzet felismerése és annak megfelelő értékelése terén. A múlt évben igen erőteljessé vált kedvezőtlen tendenciák ugyanis már 1985-ben jelentkeztek. gokban hajt végre. Hazánk elmúlt esztendei munkaügyi fejlődéséről szólva kiemelte, hogy egyes területeken - főleg Budapesten és néhány ipari körzetben - változatlanul fennáll a munkaerőhiány, mig egyes ágazatokban és megyékben foglalkoztatási feszültségek észlelhetők. Kormányzatunk olyan foglalkoztatáspolitikai eszközrendszert épített ki, amely jelenleg és továbbfejlesztve a jövőben is biztosítja, hogy a dolgozók szociális biztonsága a termékszerkezet-váltás és a nehezedő gazdasági helyzet ellenére fenntartható legyen. Befejezésül kijelentette, hogy kormányunk több intézkedést tett a nyugdíjasok és a több-gyermekes családok anyagi helyzetének javítására. Magyar felszólalás az ILO-konferencián Ülést tartott a megyei tanács vb Gondok, feszültségek ellenére is fejlődött a megyeszékhely Tegnap ülést tartott a megyei tanács vb, napirendjén többek között a Szek- szárd Városi Tanács Végrehajtó Bizottságának beszámolója szerepelt, különös tekintettel a településfejlesztési tevékenységre. Kovács János tanácselnök előterjesztésében kiemelt helyet kapott a tervszerű lakásépítés, a város iskolai, kommunális és szociális ellátottsága. A VI. ötéves tervben Szekszárdon 1884 lakás épült, kevesebb, mint amit a tervek előírtak. A tanács erőfeszítéseinek ellenére a városban lévő mennyiségi és minőségi lakáshiány változatlanul feszültséget okoz. Fejlődött az infrastruktúra. A város földgázhálózatát 1984-ben kezdték építeni, azóta jelentős részben földgázt kaptak a Keselyüsi úti és a Tartsay utcai ipari fogyasztók, valamint a városi fűtőművek. Kiépült 24 kilométer vezeték, amellyel 2452 egyedi fűtésű lakás föld- gázellátása vált lehetővé. A múlt év végéig 4891 távfűtéses lakás közvetetten, 1063 lakás egyedi fűtésrendszerrel kapcsolódott a fogyasztók körébe. A földgázrendszer továbbépítése - a város fejlesztésével összhangban - 2000-ig tervezett. A program befejezésekor 11 ezer lakásban lesz földgáz. Szekszárd óvodai, bölcsődei helyzete jónak mondható. Örömteli ugyan, de gondot is jelent az általános iskolások számának évek óta tartó növekedése. Ezen két iskola, a 28 tantermes baktai és a 16 tantermes gyakorló iskola enyhített, de ennek ellenére a Bartina utcában, a Kálvin téren, és a Lehel utcában szükségtantermeket kellett kialakítani. Az egészségügyi ellátás személyi feltételei biztosítottak, a tárgyi feltételek javultak - állapította meg a jelentés. Szekszárd kereskedelmi és vendéglátóipari egységekkel jól ellátott. A nagy alapterületű egységek a jellemzőek, hiányoznak viszont a kisebb üzletek, az ipari márkaboltok. A VII. ötéves tervidőszakban lényeges feladat az alapellátás színvonalának megőrzése. A lakásépítés és területelő- készités tovább drágult, de mégis mintegy 2000 lakás felépítésére lesz mód. A lakásépítés területelökészitése az utóbbi két évben gyorsult. Tavaly 333 lakás épült Szekszárdon, 1987-ben 347 lakás átadásával számolnak a város vezetői. Befejeződött a baktai 120 lakás építése, elkészült a Gyermek és Ifjúságvédő Intézet melletti otthonház. Az idén átadják a Kecskés Ferenc utcai 300 lakást. Befejeződött a Csatár-köz környékének szanálása. A városi tanács végrehajtó bizottságának megítélése szerint a meglévő gondok és feszültségek ellenére is jelentős előrehaladás van a város fejlesztésében. Kiegészítő jelentést készített a beszámolóhoz Tamás Ádám, a megyei tanács általános elnökhelyettese. Megállapította, hogy az irányító, ellenőrző és gazdálkodási tevékenység a megváltozott gazdasági feltételek miatt a korábbiaknál szigorúbb követelményeket állított a testületek és a tanácsi vezetők elé. A városba való bevándorlás üteme csökkent, de még most is megközelíti az évi ezret. A város lakóinak száma 38 ezerre növekedett és a bejárók száma 13 ezerre tehető. A városban a lakásigénylők száma 2300. A vitában többen fejtették ki azt a véleményüket, hogy a megyeszékhely számára kiemelkedő lehetőségeket kell biztosítani, mert az itt élő lakosság egyre kritikusabb és jogos igényeket támaszt a város vezetésével szemben. Ez annak ellenére is így van, hogy a tanács anyagi lehetőségei az utóbbi években csökkentek. Szó esett a megyei tanács vb-n arról is, hogy komplexen kell foglalkozni a város és városkörnyék kapcsolatával, segíteni kell a városhoz tartozó községekben való letelepedést, azért, hogy a megye- székhely felszabaduljon a rá nehezedő nyomás alól. Az irányítási rendszerben bekövetkezett változásokra még nem sikerült kellő mértékben reagálni, a megnövekedett igényeknek minden esetben megfelelni. A tanács nem vált nyitottabbá, helyenként kritikus a tanácsi apparátus és a tanácstagok közötti kapcsolat. Egyre növekszik az új és a régi városrészek közötti különbség. A lakossággal és a társszervekkel való kapcsolat megmaradt a hivatali szinten, pedig ma már sokkal többet vár el a lakosság ennél. A megyei tanács vb határozatában megállapította, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága munkájának egy részében - így többek között a testületek működésében, a tanácstagok választó- kerületi munkájának, a jogszabályok és a testületi határozatok végrehajtásának szervezésében - fejlődés, míg a szak- igazgatási szervek rendszerében az irányító, ellenőrző tevékenység hatékonyságában elégtelenség tapasztalható. A megyei tanács vb ezt követően megvitatta Tolna megye építőiparának helyzetét, a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok intézésének tapasztalatait, valamint a mezőgazdasági nagyüzemek biztosítási helyzetét, a jégkárelhárítás megoldásának lehetőségeit. Még az idén átadnak 300 lakást a Kecskés Ferenc utcában
