Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-10 / 135. szám

1987. június 10. A Kiváló Vállalat Az újságok az idén tavasszal is beszá­moltak arról, hogy mely cégek nyerték el a Kiváló Vállalat címet. Rövidebb-hosz- szabb tudósításokban ismertették, hogy hol, mikor tartották meg az avató ünnep­ségeket, s a jeles közéleti személyiségek közül ki köszöntötte a dolgozókat. Az ilyen hírek önkéntelenül is felkeltik az ember kíváncsiságát. Seregnyi kér­dés jut az eszünkbe, ilyenek például: van-e még vonzóereje a Kiváló Vállalat címnek? Ha van, akkor mivel magyaráz­zák? Milyen anyagi juttatásokkal jár az erkölcsi siker? Mitől lesz kiváló egy válla­lat egyáltalán? Azonos módon értékelik- e a munkájukat, mint régen, vagy pedig már eltérnek attól? S hogy a jövö se ma­radjon ki a sorból: mire számíthatunk 1988-ban meg azután? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kértünk választ az Ipari Minisztériumban Varga Béla közgazdasági főosztályveze­tőtől, illetve Tóth Tiborné osztályvezető­helyettestől. A válaszok - érdekesek. Sok versengő - kevés pénz Azzal kezdték, hogy semmivel sem csökkent a kiváló cím elnyerésének vonzereje. Az idén is kétszáz cég pályá­zott, ami - tekintetbe véve, hogy csak mintegy ötszáz számottevőbb ipari válla­lat van az országban - nem mondható kevésnek. Aligha hihető, hogy anyagi megfontolások vezérleték a pályázókat, hiszen a kiváló címet elnyerő vállalat mindössze száz forint anyagi juttatásban részesül dolgozónként. Ez igen szerény összeg. Ezért sokkal közelebb járunk az igazsághoz, ha abból indulunk ki, hogy - a gépipart kivéve - a legtöbb iparágban csak egy-két vállalat juthat ilyen elisme­réshez, s ennek ma is nagy az ázsiója. Kiváló lett az Oroszlányi Szénbányák, a pécsi Hunor Kesztyűgyár, a Balaton Bútorgyár, a Pátria Nyomda, a Soproni Ruhagyár, a Gardénia Csipkefüggöny­gyár, a Paksi Atomerőmű Vállalat, a Tele­fongyár, a MOM, a Pestvidéki Gépgyár, az Ikarus Gyár, az EGIS Gyógyszergyár, a Magyaróvári Timföld- és Mükorund- gyár, a Pest Megyei Műanyagipari Válla­lat, a Hajdú-Bihar Megyei Textilfeldolgo­zó Vállalat és a Vas Megyei Patyolat. Ösz- szesen 16 cég, amely csak mintegy fele a korábbinak. Mindemellett még 18 vállalat részesült elismerő oklevélben, köztük például az Drszágos Érc- és Ásványbányák, a győri Tábatext, a TVK és mások. Arra a kérdésre, hogy miért csak fele annyi a kiváló vállalatok száma mint ré­gebben, a válasz igy hangzott: nehezebb a gazdasági helyzet, növekedtek a köve- elmények. Ezért sok cég úgy járt, mint azok a magasugrók, akik a megemelt mércén már nem tudtak átlendülni. Emelkedő mérce, szerény ünnepségek A kiváló cim elnyerésének részletesen eldolgozott követelményrendszere van, A táplánszentkereszti gabonater­mesztési kutató intézetben több mint íz évi nemesítő munkával létrehozott ;ét új árpafajtát ismert el közter- nesztésre alkalmasnak az Országos :ajtaminősítő Tanács. Az elmúlt évek országos fajtakisér- eteiben GK-33-as jelzéssel szerep- 3 kétsoros, lehajtó kalászú, kiváló akarmányértékű őszi árpa - melyet izentúl GK-Omega néven kereshet­lek a gazdaságok - mind a kispar- ;ellás, mind a nagyüzemi temesztés ;örülményei között beváltotta a hoz- á fűzött reményeket: intenzív feltéte- 5k mellett hektáronként hét tonna fe- 5tti termésre képes, s nagy előnye a ia termesztésben lévő őszi árpák­éi szemben, hogy gyenge termőte- ületeken is kielégítő termést ad. Különös jelentősége van annak is, ogy most először sikerült kétsoros Halastavak a reaktorok árnyékában Halászati jogra várva Műszak után, a Kondor-tóhoz igyekezve... cím ma is vonzó amelyet - még évekkel ezelőtt - az Ipari Minisztérium, savele partner viszonyban álló 9 ágazati szakszervezet fogadott el. Általában 3 év adataiból szoktak kiindul­ni, ezzel is hangsúlyozva, hogy a kiváló vállalattól az is megkívántatik: gazdálko­dása legyen kiegyensúlyozott, évről-évre fejlődjék. Az értékelés során ma is fontos szem­pont, hogy hány szocialista brigád van a vállalatnál vagy - ami sokkal fontosabb - milyen kézzelfogható, bizonyítható eredményekkel járultak hozzá a siker­hez? A pályázó cégek adatait számítógép­pel összesítik, értékelik. De mivel a gép mégis csak „szemellen­zős” kicsit (nem akar tudomást venni pél­dául arról, hogy a Medicor nehéz hely­zetbe került nigériai csoportjával, s ho­gyan vágta ki magát), ezért a miniszté­rium vezetői, illetve a 9 ágazati szakszer­vezet elnöksége értékeli a pályázatokat, illetve eredményeket, majd egyezteti ál­láspontját. A vállalatok ma is ünnepélyes körül­ményekkel emlékeznek meg a cím el­nyeréséről. Általában egy jeles közéleti személyi­ség adja át az erről tanúskodó okmányt, kiváló dolgozókat avatnak, akiket a válla­lat érdekeltségi alapjából jutalmaznak meg. Az ünnepséget követő vacsora, bál már nemigen szokás, ami rokonszenves annyiból, hogy takarékosságra, mérték- tartásra utal. Új követelmények Minthogy az élet előrehalad, s új igé­nyek jelennek meg a gazdálkodásban, ennek a Kiváló Vállalat cím elnyerésének követelményeiben is tükröződnie kell. Ezért az Ipari Minisztérium és a 9 ágazati szakszervezet azt tervezi, hogy módosítja az értékelési rendszert. Bár ezt csak az év második felében dolgozzák ki, már most is valószínű, hogy nagyobb hangsúlyt kap: milyen eredményeket ért el a vállalat a termék- szerkezet korszerűsítésében? A munka­versenyben többre értékelik a kezdemé­nyező, vállalkozó szellemet, az innovatív jellegű fogékonyságot. Nagyobb becsülete lesz a főmunka­időnek, jobban támogatják az autonóm munkacsoportokat. Többet, bővebbet majd akkor tudunk, ha a minisztérium vezetői és az ágazati szakszervezetek főtitkárai aláírásukkal szentesítik megállapodásukat. Egy már most is biztos: jövőre eszerint értékelik a pályázó vállalatok teljesítmé­nyét. MAGYAR LÁSZLÓ árpafajtával utolérni, sőt, meghaladni a hatsoros fajták potenciális termő- képességét, hiszen régi tapasztalat, hogy évjárattól függően hol a hatso­ros, hol a kétsoros fajták fizetnek job­ban. A kísérletekben GK-57-es jel­zéssel szereplt, s most GK-lsis né­ven minősített új tavaszi árpa szintén a magyar nemesítők jelentős sikere. Az első olyan hazai fajta, mely si­kerrel veheti fel a versenyt a tava- sziárpa-termőterület zömén eddig vetett NDK és csehszlovák fajtákkal. Az ellenőrző vizsgálatok biztató eredményei alapján a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium már a múlt esztendőben hozzájárult az új fajták előzetes elszaporításá- hoz, így ezen az őszön az Omegát már mintegy tízezer hektáron, az Isist pedig jövő tavasszal csaknem hat­ezer hektáron vethetik a termelők. Aki egy évtizede járt e tájon, elvadult sás- és nádrengeteget láthatott, amit né­hol szakított meg csupán a szabad vízfe­lület. Ma viszont az erdösávot elhagyva megközelítőleg nyolcvan hektáros ha­lastórendszer fogadja a látogatót, a csendet szerető horgászt, a reaktorok tő- szomszédságában. Az egykori Duna- holtágat, a Kondor-tavat éveken át tartó munkával hozták rendbe a Paksi Atom­erőmű Horgász Egyesület alapítói, a ké­sőbbi belépők, s ma hat tóból álló rend­szer ad lehetőséget az aktiv pihenésre, a sporthorgászatra az építkezésen dolgo­zók, a városlakók, a környéken élők szá­mára és nem utolsósorban a PAV dolgo­zói számára. Varga Tibor, az egyesület elnökhelyet­tese az alapítók közül való. Éppen tíz esz­tendeje annak, hogy - szavaival élve - tíz megszállott ember elhatározta a Paksi Atomerőmű Horgász Egyesület létreho­zását. A hetvenes évekre a természet tel­jesen visszahódította az egykori holtágat, ahol valamikor az Osztermayer család művelte a halászatot.- Az atomerőmű beruházása során a Kondor-tó melletti terület biztosította az anyaglelőhelyet - említi Varga Tibor. - A visszahagyott munkagödrökből kiemelt föld eleve azt sugallta számunkra, hogy ezen a helyen halastavakat létesítsünk. Arról nem is szólva, hogy a hazai gyakor­lat arra kötelezi a beruházókat, hogy a mezőgazdaságtól átmenetileg igénybe­vett területeket ismét hasznosítani kell a rekultivációt követően. Tanulmányok ké­szültek: többek között szó volt erdősítés­ről, intenzív haltermelésröl, liba- vagy ka­csanevelésről. Mi, mint beruházók is szorgalmaztuk a mielőbbi döntést az ügyben, végül is 1984 októberében döntött a Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisztérium, a paksi atomerőmű anyagnyerő helyeinek halászati hasznosításáról. Végsősoron akkor engedélyezték a horgásztavak ki­alakítását. A horgászegyesület tagjai addigra vi­szont több ezer társadalmi munkaórát ál­dozva, rendbehozták az egykori holtágat. Erről viszont már Újhelyi Ferenc, az egye­sület titkára beszél:- Éveken át irtottuk a bozótot, takarítot­tuk a Kondor-tó medrét, míg végül eltűnt a húsz méter szélességű nádas is. Segí­tett bennünket a Paksi Sporthorgász Egyesület, amellyel ma is jó a kapcsola­tunk. Lelkes támogatók nélkül mindezt nem valósíthattuk volna meg: ösztől-tavaszig éveken át a hétvégeken rendszeresen negyven-ötven ember dolgozott azon, hogy ma kulturált, ligetes környezetben tölthesse a szabadidejét! A mostani tórendszer kialakítása végül is két esztendővel ezelőtt kezdődött, mi­után a beruházó megkapta az engedélyt a keret felhasználására. A munkálatok két éven át folytak, amit a Szekszárd- Paksi Vízitársulat végzett. Azóta feltöltöt- ték a tavakat és az úgynevezett melegviz- csatornából másodpercenként hétszáz liter vizet emelnek át a szivattyúk a tó­rendszerbe. Az egyesület jelenleg várja a halászati jog megadását. Mint Újhelyi Ferenc, az egyesület titká­ra elmondta, a tórendszer kialakítása 13,5 millió forintba került; három ivadék­nevelőt létesítettek, a zsenge ivadékot Százhalombattáról kapják, amit aztán planktonszelekciós módszerekkel ne­velnek egyhónapos korig az ivadékta­vakban. Céljuk végsősoron, hogy a to­vábbiakban maguk biztosítsák az ivadé­kot is. Évente 50-60 mázsa pontyot, to­vábbá kárászt, keszeget és dévért telepí­tenek. A korábbi években nagy mennyi­ségű csuka is került a Kondor-tóba, melynek az lett a következménye, hogy eltűnt a zsenge keszeg. Ezért visszafog­ták a ragadozó telepítését. Az új tavak kialakításánál nem hagyták figyelmen kí­vül a füves ívópadkák kiképzését, a ponty és a keszeg szaporodása érdekében. Az egyesület titkára, aki 1978 óta dol­gozik Pakson régi álmát valósíthatta meg. Tőle tudom, hogy már általános iskolás korától rendelkezik horgászengedéllyel: szenvedélyes tanulmányozója a vízrajz­nak, a geológiának, a halasvizek létrejöt­tének, a halpopulációk dinamikájának. „Amúgy” a szimulátor központ elektro­technikusa, s ebből kiderül, hogy az egyesület titkári funkcióját társadalmi TOLNA NÉPÚJSÁG 3 munkában látja el. Egyik évről a másikra megkétszereződött a tagok száma, amely ma megközelíti az ötszázat. Döntő többségük lelkes segítője a társadalmi akcióknak, igy füvesítették a tavak part­jait, a sétautakat, igy alakították ki ez év tavaszára a parkolót, ahol legalább száz személyautó és negyven motor lehet biz­tonságban. A további tervekről ekképp beszélt Új­helyi Ferenc:- A fejlesztési programunkat, amely végsősoron a végleges elképzeléseket tartalmazza, még 1983-ban fektettük pa­pírra. Ebben 1000 taggal és 3000 napije­gyes vendéghorgásszal számolunk. Mindehhez viszont szükséges megte­remteni a kiszolgáló egységek rendsze­rét is. így horgásztanyát kívánunk építeni a parkoló mellett a tavak centrumában, ötszáz horgásztársunknak óhajtjuk biz­tosítani a felszerelés helyszíni tárolását, továbbá ötven csónak vásárlásával sze­retnénk kialakítani a vízi közlekedési par­kot. Mindezt természetesen saját alap­jainkból tudjuk megvalósítani, amit lép­csőzetesen oldunk meg néhány éven belül. A várható beruházási összeg meg­haladja a két és fél millió forintot. A halastórendszer kialakítása előtt többen pesszimisták voltak amiatt, hogy a kondenzátorokról érkező viz az optimá­lisnál melegebb lesz. A kétkedők viszont rövid idő alatt meggyőződhettek annak ellenkezőjéről. Az elmúlt év tapasztalatai bizonyítják, hogy a víz hőfoka nem veszé­lyezteti még a kánikulai napokban sem a biológiai egyensúlyt. E témához tarto­zóan illő szót ejteni arról is, hogy a PAV sugárvédelmi szolgálata napi rendsze­rességgel mintákat gyűjt, ellenőrzi a vízi élővilágot és környezetét. Ezt szolgálja a tavak mellett elhelyezett dozimetriai állo­más, továbbá ugyancsak az egyesület­hez tartozó Vörösmalmi-tó is, amely a reaktorok árnyékában született rendszer referencia területe. Az összehasonlító adatok bizonysága szerint mindkét ré­szen jóval az igen szigorú határérték alatt van a szennyezés mértéke. SALAMON GYULA GOTTVALD KÁROLY felvételei ígéretes új árpafajták

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom