Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-08 / 133. szám

Képújság r-.. . * JÚNIUS 8 A Nap kél 4.48 - nyugszik 20.38 órakor \ HÉTFŐ Névnap: Medárd A Hold kél 16.46 - nyugszik 2.21 órakor Százhatvanöt éve született Czetz János (1822-1904) honvédtábornok. Napos idő A várható időjárás az ország területére ma estig: Túlnyomóan napos idő lesz, időnként azonban erősen megnövekszik a gomolyfelhőzet. Legfeljebb egy-egy átfu­tó zápor fordul elő. Többfelé megélénkül, napközben a Dunántúlon időnként megerősödik a délnyugati szél. A várható legmagasabb nappali hőmérséklet hétfőn 24-29 fok között alakul.- ÜNNEPI KÖNYVHÉT. Égtájak utassal címmel irodalmi estet rendez Csányi László (ró 65. születésnapján, ma este 7 órától a Magyar írók Szövetsége Dél-du­nántúli Csoportja, a megyei múzeum ésa megyei könyvtár Szekszárdon, a Béri Ba­logh Ádám Múzeumban. Erre az alkalom­ra jelenik meg Csányi László tanulmá­nyainak válogatott gyűjteménye. A vi­lág rendje címmel Kertész Lilla műso­rát láthatják Tamásiban, a könyvtárban az érdeklődők ma este hét órától. Az es­ten közreműködik Kertész Ákos író és Tóth János István gitáron. ' - ILLÁR ERZSÉBET KERAMIKUSMŰ­VÉSZ alkotásaiból nyit meg kiállítást Vil- langó István, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője ma délután négy óra­kor Simontornyán, a Vármúzeumban. A kiállítás szeptember 30-ig látható.- A GYERMEKEK NYÁRI FOGLAL­KOZTATÁSÁNAK programjára kiirt pá­lyázatra tizenhét dolgozat érkezett a Tol­na Megyei Pedagógiai Intézethez. A dijak odaítélését bírálóbizottság végzi a nyári gyakorlati tapasztalatok alapján. Mecfárd-napra (TUDÓSÍTÓNKTÓL.) Az idén pün­kösd másnapjára esik Medárd. Me- dárd napjáról az 1856-ban nyomta­tott Mezei Gazdaság Könyve ezt írja: „Mindenki előtt ismeretes Medárd napróli hiedelem, hogy ha akkor esik, akkor 40 napig vagy hat hétig - mások szerint négyig - szünetle­nül esőzés lesz.” Júniusra, az egész hónapra pedig ez a jóslata: „Nyirkos és meleg jú­nius, attól búban el ne fuss.” A jámbor lelkületű püspök szemé­lyéhez még legenda is fűződik. Ezek egyike a következő történet. Valaki a püspök méheséből egy méhkast akart elemelni. A méhek tömegesen űzőbe vették a bűnöst s halálra szur- kálták volna, ha nem menekül a püs­pökhöz s bocsánatkérö lélekkel le nem térdel előtte. A méhraj a gazda láttára azonnal elvonult. Dr. KOPPÁN JÓZSEF- A „MAGYAR ZSIDÓSÁG TÖRTÉNE­TE” címmel kiállítás nyílt vasárnap Buda­pesten, a Goldmark-teremben (Buda­pest Vl)., Wesselényi utca 7.). A Magyar Izraeliták Országos Képviselete rendezte tárlat anyagát néhány magyarországi múzeum gyűjteményével kiegészítve a Tel Aviv-i Nahum Goldman Múzeum bo­csátotta rendelkezésre. A kiállítást Pusz­tai Ferenc művelődési miniszterhelyettes nyitotta meg. Jelen volt dr. Losonci And­rás, a Magyar Izraeliták Országos Képvi­seletének elnöke, Sir Sigmund Stern­berg, a Keresztyének és Zsidók Nemzet^ közi Tanácsa végrehajtó bizottsága elnö­ke, Nicole Goldmann az Európai Zsidó Hitközségek Tanácsának igazgatója és Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyház­ügyi Hivatal általános elnökhelyettese. Ott volt a társadalmi és közélet számos képviselője is. Lottónyeremények A Sportfogadási és Lottóigazgatóság köz­lése szerint a 23. játékhéten 5 találatos szel­vény nem volt. A lottónyeremények a nyere­ményilleték levonása után a következők: 4 találatos szelvénye 61 fogadónak volt, nyereményük egyenként 210151 forint, 3 ta­lálata 5026 fogadónak volt, nyereményük egyenként 1275 forint, a 2 találatos szelvé­nyek száma 149 857 darab, ezekre egy én­ként 43 forintot fizetnek. Horgászhírek A MOHOSZ Tolna Megyei Intéző Bizottsága a hét végén a szedresi holt Sárvízen rendezte meg a me­gyei horgász-csapatbajnokságot. Szombaton bo­nyolították le a megyei II. osztályú bajnokságot, ahol 1. helyezést ért el a Váraljai HE, 2. lett az Őcsé- nyi HE és a 3. helyet pedig a Tengelici Petőfi HE hat­tagú csapata szerezte meg. A legtöbb halat Tun- czinger Mihályné Tolna HE, valamint Egle Ernő Vár­aljai HE fogta. Vasárnap az első osztályban 13 csa­pat indította el 6-6 versenyzőjét A megjelent 78 horgász közül csak egy nem tudott halat fogni. A csapatbajnokságot a Szekszárdi HE nyerte, 2. lett a Paksi Sport HE, míg meglepetésre a 3. helyet a Bá- taszéki HE versenyzői szerezték meg. A legtöbb ha­lat Hargitai Györgyné, illetve Janotka Lajos fogta. Az előző 900 grammot, az utóbbi pedig 2375 gram­mot zsákmányolt Vasárnap egyébként 46,5 kilog­ramm hal került - összesen - a szákokba. Tegnap rendezték meg az I. osztályú versennyel egy idő­ben a Barátság Kupa horgászversenyt is a jugoszlá­viai Saran HE, és az IB válogatottja között Ezt a ven­déglátók minimális pontkülönbséggel nyerték a re­mekül versenyző vendégek előtt A vetélkedés jó al­kalom volt az évek óta tartó sportbarátság ápolásá­ra. ül Öntevékenyen Az öntevékenység kulcsfogalom lett napjainkban, különösen sokszor említett követelmény az ifjúsági mozgalomban. Érthetően, hiszen az önálló gondolkodásra, cselekvésre késztetett fiatalok idővel szükségét ér­zik és élni is tudnak ezzel a szabadsággal, ami személyiségük kiterjeszté­sét teszi lehetővé, ugyanakkor felelősségteljes fellépést követel vala­mennyiüktől. Belőlük alakulhat ki az a szakmájukat megszállottan végző, az új megoldásokon töprengő kreatív személyiség, amely nemcsak mun­kahelyén, de magánéletében, környezetében is túl tud önmagán lépni, újí­tani képes. Látszólag távoli gondolattársítás révérrjutott mindez eszembe, a magán labdarúgó-szakosztály, a Nyerges SC megalakulásáról olvasva. Mégis érthető talán az a párhuzam, amit a mozgalomban, munkában, művelő- »dés területén öntevékenyen munkálkodó emberek és a sportban önálló, kizárólag maguk örömére létrehozott szakosztály, sportbarátok között állítok fel. Áldoznak - nem is elenyésző összeget - azért, hogy kedvtelé­sükre, egymás örömére tölthessék el szabadidejüket, mozoghassanak, a maguk által felállított szabái jek, elvárások szerint. Az ínségesnek mondott, kevés pénzzel bíró sportéletünkben ez is egy megoldás. Mégpedig nem is elvetendő! - tzs ­Reinauer János művezető az impozáns épület homlok­zati rajzával Az idei év januárjá­ban kezdték el Báta- széken a TÁÉV kivite­lezésében egy 22 OTP-s lakásból és szolgáltatóhelyisé­gekből álló zárt épü­letrendszernek az építési munkálatait, amelynek költsége mintegy 35 millió fo­rint. A függőfolyosós épületet a hagyomá­nyos technológiától eltérően előregyártott merevítőfalakkal ké­szítik, ezeket az ele­meket . Alsózsolcáról szállítják. Ebben az évben még tető alá kerül az épület, jövőre pedig már csak a szakipari munkák el­végzése marad hátra. Az 1988. június 30- na átadásra kerülő épületben a földszinti részben helyet kap a KIOSZ tanácster­me, fodrász-, kozmetika-, sport-, hor­gász-, virág-, Ofotért-, és kerámiaüzle­tek. Adomány Edénynek Állítom, ha rendeznének versenyt az elhanyagolt közterületű településeknek, akkor azt Értény nyerné. Elég csak egy rövid sétát tenni a faluban, máris kiderül, hogy miért. A tabányi részen a tönkrement fahídtól Ükösékig - mintegy 300-400 méter hosszan - a térdig érő fű ellepte a járda betonlapjait annyira, hogy az járhatatlan. (Igaz, régóta.) Ezért ke­rülgetik - minden évszakban - gyalogosok és járművek egymást a közúton. Folytathatom a sort a buszgarázs környékével, aztán a rendezetlen Hősök kertjével, a Sajtosdombbal, a málló vakolatú középületek falát felverő gazzal, a fűvel benőtt vízelvezető árkokkal, és hogy még csak egyet említsek a sok közül, a község központjában lévő egykori posta „ősdzsun- geljével”. Megjegyzem, ide nyugodtan kitehetnék a Természetvédelmi terület táblát és hasznosíthatnák az iskolások is, mivel mindaz, ami a Kis növényhatározóban szövegben és képben megvan, az ott, a valóságban megtalálható. Kisebb csapatnak - a nyári szünidőben - számháborúzásra kiválóan alkalmas hely. Summa summárum: Mint elszármazott, szeretnék segíteni. Felajánlok tehát szülőfalum­nak egy vadonatúj kaszát, kaszakarikával, nyéllel, sőt, vállalkozót is keresek(találokl), aki ki is kalapálja, megfeni azt. Az üzembe helyezést viszont rábízom a Nagykónyi Községi Közös Tanácsra, és az értényi elöljáróságra, remélve azt, hogy nem okozok ezzel nehézséget vagy gondot a köz szolgálatában álló, választott tisztségviselőknek. — ét — | Az igénylők különböző méretű la­kások közül válogathatnak Az épületet Lajtai Zoltán, a megyei tervezővállalat építésze tervezte Visszaeső tolvaj a bíróság előtt Társtettes a gondatlanság Ott kell kezdeni, hogy Szendrei József, Szekszárd, Sárköz utcai lakos - mindösz- sze huszonegy éves - többszörösen visz- szaeső bűnöző. Eleddig elítélték már szemérem elleni bűncselekmény miatt, magánlaksértésért, rablásért és 12 rend­beli lopásért - hogy csak a legfontosab­bakat említsük. A büntetését mindig le is töltötte, de úgy látszik, ez nem használt neki. Egyébként Szendrei József az általá­nos iskola két osztályát végezte el, olvas­ni nem tud, írni is csak nagyon-nagyon korlátozottan. Enyhén debilis, de cselek­ményei súlyát felmérni képes. Most, immáron másodízben - felleb­bezés folytán - állt a bíróság előtt. Kilencszer követett el újabban Szend­rei lopást. A tételes felsorolás helyett elé­gedjünk meg azzal, hogy besurrant nyit­va hagyott lakásokba és ott az előszobá­ban hagyott kabátokból, vagy pénztár­cákból különböző összegeket ellopott. Aztán a vasútállomás előtt motorkerék­páron hagyott táskából kilopott ötszáz forintot - érdekes, a károsult máig se je­lentkezett. Betört boltokba, ahonnan ci­garettát és szeszes italt emelt el. Három ilyen bolt is szerepel a bűnlajstromán. Aztán ugyancsak három tanya (présház). Ezekbe is betört. Ezekbe már erőszakos módon. Ezekből pálinkát, bort, zöldség­félét vitt el. Egyébként, amit talált, azt azonnal magáénak tekintette. Végül is Szendreit leleplezték és el­nyerte méltó büntetését. Mielőtt azonban a büntetést ismertetnénk, néhány tanul­ságra szeretnénk fölhívni a figyelmet. Ahová Szendrei József besurrant, ott nyitva volt az ajtó. Pedig csak egy mozdu­lat kell ahhoz, hogy kulcsra zárjuk. Ha ezt elmulasztjuk, akkor könnyen sirathatjuk értékeinket. Kicsit hasonló a helyzet a ta­nyákkal is. Azok általában nincsenek nyitva, de nem mindenütt megfelelőek az ajtók és a zárak. A Szekszárdi Városi Bíróság dr. Soós Miklós tanácsa - első fokon -1987. ápri­lis 28-án hirdetett ítéletet. Szendrei Jó­zsefet 2 év és 6 hónapi, fegyházban eltöl­tendő szabadságvesztésre, valamint a közügyek gyakorlásától 3 évi eltiltásra ítélte. A Tolna Megyei Bíróság fellebbvite- li tanácsa az első fokú ítéletet 1987. jú­nius 3-án megtartott tárgyalásán hely­benhagyta. Az ítélet jogerős. A négyütemű motorok hengerfejében található szelepek fontos és kényes ré­szei a szerkezetnek. Mind a szeleptá­nyérban végződő szelepszárak, mind a szelepülések hőtűrö, szívós anyagból készülnek, s finoman csiszolt állapotban érintkeznek egymással. Ám még a leg­jobb anyagból való szelepek is tönkre­mehetnek, ha nincs megfelelően beállít­va a szelephézag. Ilyenkor ugyanis a szeleptányér nem fekszik vissza a szele­pülésre, tehát nyitva marad, és a mellette kifújó gáz tönkreteszi a csiszolt felületet. De a szelepek tökéletes hézagbeállitás mellett is tönkremhetnek, ha rendszere­sen a megengedettnél nagyobb hőhatás éri őket. Ilyen károsodás,helytelen ará­nyú robbanóelegy-összetétel esetén, rossz gyújtásbeállitásnál fordul elő. Elvileg egyet lehet érteni azzal, hogy amit lehet, helyesebben, amit tudnak, egyedül végezzék el az autósok és a mo­torosok. Tudni kell azonban, hogy a szakszerűtlen munka sok esetben nem­csak üzemképtelenséget, hanem jelen­tős többletköltségeket is okozhat. így például a házilagosan végzett szelephé- zag-állitásnál is előfordulhat, hogy a hi­bás, vagy figyelmetlen munka következ­tében leég a szelep. Ennek ellenére, bizonyos hozzáértés és gyakorlat után ez a munka házilag is elvégezhető, különö­sen felül szelepeit motornál, ahol az állí­tócsavarok jól hozzáférhetők. A szelepfedél leszerelése után először is azt állapítsuk meg, melyek a szívó- il­letve kipufogószelepek. Erre a szelep el­helyezéséből is következtethetünk. A szí­vócsatornához közelebb eső a szivó- kipufogócsatorna melletti kipufogósze­lep. De a szelephézag is elárulja a szelep nemét: a kisebb hézag a szívó- a na­gyobb a kipufogószelepre utal. A hézagot a szelepemelő és a szelep­szár közé helyezett hézagmérő lemezzel mérjük. A hézagmérő lemezt akkor helyezzük el, amikor a másik szelep emel. így biztos, hogy a mért szelep nincs emelés előtt vagy az emelés végén, ami kedvezőtlenül befolyásolná a mérést. Ennek megfele­lően azokat a szelepeket állítsuk először, melyeknek párja éppen emel. Ez különö­sen azoknál a kocsiknál hasznos, ahol nincs kézi indító (kurblivas), az ilyenek­nél a forgattyús tengelyt csak a ven­tilátorszíjjal vagy a kocsi tolásával lehet tovább forgatni. Az állítást az állítócsavarral végezzük, amelyet olyan mértékig csavarunk befelé vagy kifelé, hogy a hézagmérő lemez hú­zósán legyen mozgatható. A rögzítöanya meghúzása után még egyszer ellenőriz­zük a hézagot. A hézag nagyságát ille­tően tartsuk be a gyári utasításokat. A korszerű vízhűtéses motoroknál a ki­pufogószelepnél, ahol nagyobb a mele­gedés, általában 0,1-0,4, a szívószelep­nél pedig 0,1 -0,3 milliméter szokott lenni a hézag. A szelepek cseréje, a szelepfészek ja­vítása, a szelepszerkezet összecsiszolá- sa, beszabályozása viszont már nem há­zilagos munka, szakembernek kell elvé­geznie. S végül egy jó tanács. Amikor a motor hosszú időn át maximális teljesítménnyel működik, minden része forró, természe­tesen a szelepek is, különösen a kipufo­gószelep. Ha ilyenkor azonnal leállítjuk a motort, egy-egy nyitva maradó kipufo­gószelep a hirtelen lehűlés folytán káro­sodást szenvedhet. Amikor tehát hosszú útról megérke­zünk (különösen nyáron, nagy meleg­ben), vagy például tartós hegymenet után megállunk, ne állítsuk le azonnal a motort, hanem néhány percig hagyjuk üresjáratban működni. Ez az idő elegen­dő arra, hogy a kipufogószelepek olyan hőmérsékletre hűljenek le, hogy később már ne szenvedhessenek alakváltozást. Igaz, hogy ez idő alatt a motor üzemanya­got fogyaszt, egy szelepjavitás azonban ennél lényegesen többe kerülhet. B. I. tsíÉPÜJSAG A Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna Megyei Bizottságának lapja. - Főszerkesztő: FEJES ISTVÁN. Szerkesztőség: Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3.7100. Telefon: 16-211. Sportrovat: 11-457. - Kiadja a Tolna Megyei Lapkiadó Vállalat, Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Telefon: 16-211. Telex: 14-2Ő1. Postafiók: 71. - Felelős kiadó: DR. MURZSA ANDRÁS igazgató. - Készült: dms 7000 fényszedő rendszerrel, Saphir 96;os ofszet-rotációs géppel a Szekszárdi Nyomdában, Szekszárd, Széchenyi u. 46. Postacím: 7101 Szekszárd, telefon: 11-422. Felelős vezető: BENIZS SÁNDOR igazgató. - Terjeszti a Magyar Posta. - Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 43,- ft, negyedévre 129,- Ft, egy évre 516,- Ft. - Indexszám: 25069. ISSN 0133-0551. V» J Bátaszéki építkezés

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom