Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-06 / 132. szám

MA Emlékezés­1987. JÚNIUS 6. . SZOMBAT a NÉKOSZ-ra XXXVII. évfolyam, 132. szám (4. oldal) ÁRA: 2,20 Ft Jaruzelski és Csao Ce-jang megkezdte tárgyalásait Varsóban csütörtökön megkezdődtek a legfelső szintű lengyel-kínai tárgyalá­sok. Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt megbízott főtitkára, miniszterelnök Wojciech Jaruzelskinek, a LEMP KB első titkárának, a lengyel Államtanács elnö­kének meghívására érkezett párt- és ál­lami küldöttség élén a lengyel fővárosba. A Lengyelország után az NDK-t, Csehszlovákiát, Magyarországot és Bul­gáriát is felkereső Csao Ce-jang szemé­lyében először látogat ilyen magas rangú kínai vezető az európai szocialista orszá­gokba. A kínai párt vezetője és vendéglá­tója első tárgyalási napját a Varsó melletti Otwock kastélyában mindenekelőtt a ké toldalú kapcsolatok áttekintésének szentelte, különös figyelmet szentelve az országaikban folyó reformoknak, egy­ben megelégedéssel nyugtázva a len­gyel-kínai kapcsolatok gyors fejlődését és az együttműködés előtt álló széles le­hetőségeket. Wojciech Jaruzelski este Varsóban díszvacsorán látta vendégül Csao Ce- jangot, ahol mindketten pohárköszöntőt mondtak. A lengyel vezető Kínának a szocializmus építésében elért eredmé­nyeit méltató, valamint a szocialista or­szágok, mindenekelőtt a Szovjetunió bé­kepolitikáját és a nemzetközi politika kér­dései újszerű megközelítésének fontos­ságát taglaló szavai után a kinai vendég részletesen szólt az országában folyó átalakításról, amelynek lényege a Kína sajátságainak megfelelő, korszerű szo­cializmus felépítése, a marxizmus alapel­veinek tiszteletben tartásával. „Termé­szetes dolog - hangsúlyozta Csao Ce- jang -, hogy az egyes országok sajátos helyzetének megfelelően lehetnek kü­lönbségek bel- és külpolitikájukban. Ez azonban nem lehet a baráti kapcsolatok és a gazdasági együttműködés akadá­lya. A Kína előtt álló nagy feladatok meg­oldásához - mondotta Csao Ce-jang - tartós és szilárd békére van szükség. En­nek megfelelően Kina külpolitikájának alapja az önálló, független békepolitika, ami egyben elismeréssel adózik a ke­let-nyugati országok lankadatlan törek­vésének az európai és az egész világ­ra kiterjedő enyhülés és párbeszéd fenn­tartására.” Az MSZBT ügyvezető elnökségének ülése Pénteken Apró Antal elnökletével ülést tartott a Magyar-Szovjet Baráti Társaság ügyvezető elnöksége. A testület megvitatta és elfogadta a ba­rátsági mozgalom feladattervét a nagy októberi szociálista forradalom 70. évfordulójának megünneplésére. Az MSZBT gazdag programjából kiemelkednek azok az akciók, mun­kamozgalmak és -versenyek, politi­kai, tudományos és kulturális fóru­mok, amelyeknek megrendezésével a társaság lehetőséget teremt a ma­gyar társadalom különböző rétegei és csoportjai számára, hogy tevéke­nyen részt vehessenek a kiemel­kedő történelmi esemény méltó megünneplésében. Az ügyvezető elnökség áttekintette a közművelődési intézményekben működő MSZBT-tagcsoportok tevé­kenységét, majd tájékoztatót hallga­tott meg a szovjet kultúra októberben sorra kerülő hónapjának programjá­ról. Az MSZBT - az állami szervekkel együtt - ezúttal is részt vesz a gaz­dag eseménysorozat, valamint a szovjet filmek fesztiválja és a szovjet könyv ünnepe megrendezésében. Köszöntő helyett A napokban megkeresett egy édesanya a kislányával. Arra kért, hogy írjak a pedagógusnapi ünnepségükről, amit az osztályuk - a III. c. - rendez Hallgattam az asszony és harmadikos lánya beszédét, verseit, gyerekhang­ra írt alkalmi dalszövegét. Figyeltem őket, amint rögtönzött produkciójukban megélik a félórásra tervezett műsor minden fontos rezdülését. Közben azt is megtudtam, hogy az anyuka hat éve tagja a szülői munkaközösségnek, ebből három az óvodás években múlt el. Gyorsan elmondták, hogy mit jelent egy huszonhat tagú általános iskolai osztály szüleit megnyerni egy ügynek Néhány szó egy darabig még visszhangzott bennem, mikor az asszony és a leánykája kerékpárra ült és elköszönt. Egyik volt ezek közül az ügy. Az tud­niillik, hogy az osztály külön akarja köszönteni a tanítóit. Irma nénit, aki még az anyát is tanította, de most nyudijasként visszatért az iskolába és a leánykát is bevezette a tudományok birodalmának előcsarnokába. Kati nénit - aki még nagyon fiatal, de született pedagógus - ugyancsak szeretnék megölelni, virág­gal díszíteni a katedráig vezető útját. Ami feltűnt az asszony keresetlen szavai­ban, az a pedagógusok iránti tisztelet volt. Abból a puszta tényből fakadt, hogy az asszonynak reggel korán dolgozni kell menni és nyugodtan rábízhatja a kis­lányát olyan emberekre, akik szeretik is a gyerekeket. Az ügy mellett a fontos szónak is jelentősége támadt. A szülői munkaközös­ség képviselője fontosnak érzi, hogy minden gyereket átjárjon a tanárára felte­kintő gondolat, fejethajtó parancsolatja. Ezért az éjszakákban születő köszön­tő szavakat nyomban papírra is vétette és már ki is osztott egy-egy mondatot a III. c. minden tanulójának egy szál virág kíséretében. Buzgalmát - tudjuk - so­kan megmosolyogják, de tegyük szülői kezünket szivünkre, hányán vannak közöttünk akik fontosnak érzik, hogy bíbelődjenek Vörösmarty, Kosztolányi verseivel, válogatva közöttük a pedagógusoknak valót? Kell, hogy az ember fontosnak érezze amit csinál. Legyen az egy alig harmincperces pedagógus­napi műsor is. E nap reggelén, talán több III. c. is akad, ahol az iskolai ünnepségtől függetlenül külön is megállnak apró emberek tanáraik előtt, hogy akadozó, másoktól kölcsönvett szavaikkal megköszönjék a fáradságot, a tudást, a dor­gálást és a bátrabb tépésre bíztató simogatást. Talán köszönet illeti az olyan szülői munkaközösséget is, ahol a tanítók pályáját magaslatnak tekintik. D. K. J. A Dél-dunántúli Tüzép-telepekre szállítanak Gyártmányfejlesztés, minőségi munka Hőgyészen A högyésziek választéka Sipos Ferenc a szalagcsiszoló gépen Két éve gyártják a Hőgyészi Állami Gazdaság asztalosüzemében az ország­szerte keresett és népszerű, osztott Üve­gezésű belső ajtókat. A fa és az üveg ter­mészetes szépsége érvényesül ezeknél a nyílászáróknál, amit a faanyag igényes felületi kidolgozásával, odaillő kilincs, aj­tópánt megválasztásával igyekeznek fo­kozni. Ebben az évben 7 millió 100 ezer forint értékben 2000 darabos szerződést kötöttek le a Dél-dunántúli Tüzép Válla­lattal, és Pécsre, Siklósra, Mohácsra, Szekszárdra szállítanak. A gyártmányfej­lesztést az üzem szakemberei végzik, az osztott üvegezésű belső ajtók, ugyanúgy, mint a jelenleg a KERMI által vizsgált ha­sonló fazonú, nem üveges változat Kiing József üzemvezető és Bedővári Ferenc gyártás-előkészítő nevéhez fűződik. A tavalyi 11 millió forintos termelési ér­téket idén egymillió forinttal tervezik túl­teljesíteni.-tzs-ka­A francia külügyminiszter a leszerelésről A francia szenátus külpolitikai vitájá­ban Jean-Bernard Raimond külügymi­niszter újból aláhúzta Franciaország fenntartásait és aggályait a közepes és rövid hatótávolságú szovjet és amerikai rakéták Európából való kivonásával kap­csolatban. Raimond sajnálkozását fejezte ki, hogy a két nagyhatalom nem a „lényeggel", azaz a hadászati fegyverek csökkenté­sével akarja kezdeni a nukleáris leszere­lést. Aggodalmát fejezte ki, hogy az ame­rikai kormány a választások közeledte miatt minden áron még az idén meg akar állapodni a Szovjetunióval, szerinte e sietség „fölébe kerekedik az elmélyült elemzés igényének és a nyugati partne­rekkel való alapos megvitatásnak”. Kés­leltetést ajánlott a nyugat-európai part­nereknek is, hogy ne siessenek választ adni Washingtonnak. Reménykedve be­szélt arról, hogy még „számos nehézség” áll a szovjet-amerikai megállapodás útjá­ban, például az ellenőrzés kérdései. A le­szerelés „nem válhat szenvedéllyé Euró­pa számára” - mondta és határozottan elvetette, hogy harctéri nukleáris fegyve­rek csökkentéséről is konkrét tárgyalá­sok kezdődjenek, mielőtt a hadászati fegyverek csökkentése meg nem indul. Közölte azt is a szenátorokkal, hogy a bonni kormány óhajtja ugyan a harctéri nukleáris fegyverek felszámolását is, de ezek közé nem számítja be a francia és brit fegyvereket. Raimond szerint az esetleges rakéta­megállapodás után is „elegendő ameri­kai nukleáris eszköznek kell maradnia Európában”. A jobboldali szenátorok a nyugat-eu­rópai katonai integráció gyorsítását sür­gették. Jean Lecanuet, az UDF elnöke szerint Európa nyugati felének haladék­talanul meg kell indulnia a közös véde­lem felépítése felé. Maurice Couve de Murville, volt miniszterelnök úgy véleke­dett, hogy először Franciaországnak az NSZK-val kell közös védelmi politikát létrehoznia s megnyerni hozzá a partne­rek egyetértését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom