Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)
1987-06-01 / 127. szám
4 Képújság 1987. június 1. % ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mihez van joga? Ezzel a kérdéssel fejezi be levelét Hollenbach Ede mórágyi olvasónk, aki szomszédja kerítésépítésével, birtokháborítással kapcsolatban felmerült problémájával kereste fel rovatunkat. Dr. Deák Konrád az Országos Építésügyi Szabályzat idevonatkozó részét idézte: „Az építésügyi hatóság - város- rendezési, közbiztonsági, köztisztasági, továbbá más közérdekből, illetőleg a használat miatt - elrendelheti vagy megtilthatja az építési telek határain kerítés létesítését. A kerítésnek teljes egészében a saját építési telken kell állnia.” Ha a községi tanács szakigazgatási szerve megengedte szomszédjának, hogy kerítést létesítsen és ezt Ön sérelmesnek tartja, az I. fokon eljárt szak- igazgatási szerv döntése ellen jogorvoslattal élhet a II. fokon eljáró építésügyi hatóságnál, ez pedig az adott esetben a Bonyhád Városi Tanács V. B. építésügyi osztálya. Arra a kérdésére pedig, hogy Önnek mihez van joga, csupán annyit tudunk válaszolni, hogy a saját telkén belül lényegében bármihez, természetesen figyelemmel kell lennie a környezetre. Kérheti a nyugdíj megállapítását „26 évet ledolgoztam, de jelenleg nem dolgozom, ennek már két éve. Egy év múlva nyugdíjra jogosult leszek” - írja levelében egy olvasónk. Kérdése: Nyugdíjra jogosultságát kér- heti-e munkahely nélkül a Társadalombiztosítási Igazgatóságtól, vagy sürgősen nézzen munkahely után. Antal Pál, a megyei társadalombiztosítási igazgatóság igazgatóhelyettese válaszolt.- Amennyiben a megszakítás előtt a nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt megszerezte és az ezt követő öt éven belül az öregségi nyugdíjra jogot adó életkort betöltötte, úgy a megszerzett szolgálati idejét nem veszíti el. (1975. évi II. törvény 56. szakasz.) Az öregségi nyugdíjra jogot adó életkor betöltésekor az olvasó kérheti a nyugdíjának megállapítását. A nyugdíj megállapításának nem feltétele, hogyannak igénylésekor olvasójuk munkaviszonyban álljon. Kap-e szülési segélyt? Tóth Józsefné szekszárdi olvasónk 1984 óta tagja a pedagógus-szakszervezetnek, tavaly nyáron fia született, két alkalommal kérvényezte a szülési segélyt, de választ nem kapott rá. Horváthné Kiss Ida, a Pedagógusok Szakszervezete Szekszárd Területi Bizottsága titkára a következőket válaszolta:- 1986-ban valóban nem kapott az olvasó bizottságtól szülési segélyt, ennek azonban egyetlen oka van: segélykérelme nem érkezett meg. Tájékozódásunk alapján nem állapítható meg, ki vétett, vagy hol kallódott el, ha volt Tóth Józsefné által aláirt segélykérő lap. Közlöm továbbá, hogy bár a kifizethető- ség 180 nappal a szülés után elévül, méltányossági alapon utaltuk részére pótlólag a segélyt. Cserejogosultság Özv. Hovodzák Lajosné felsőnyéki olvasónk 1985 októberében vásárolt egy 407 típusú centrifugát. Úgy tudja, hogy a 85-ös évben gyártott gumibakok balesetveszélyesek, használatukat a Kermi ez évben megtiltotta, és cserét rendelt el.- A levélből megállapítható, hogy az 1985-ben vásárolt és minőségileg kifogásolt centrifuga jótállási ideje lejárt. A jogszabály előírja: erre a típusra egy év a jótállási idő. ATAGÉP-szervíz tájékoztatása szerint a készüléket legutóbb 1987 januárjában javították, amely már akkor sem volt garanciális. Azért nem számoltak fel javítási dijat, mert csupán belső beállításra volt szükség. Gumi- bakcserére nem került sor. Tájékoztatásul közli továbbá Mátyás Tibor, a megyei tanács kereskedelmi felügyelőségének vezetője, hogy a készülékbe eredeti gyári gumibakot építettek be, így erre a készülékre a cserejogosultság nem áll fenn. Vagyonmegosztás Házassági bontóperében felmerült költségek viselésével, saját tulajdonát képező tárgyak kiadásával kapcsolatban írt szerkesztőségünkhöz tanácskérő levelet egy olvasónk.- A perben felmerült költségek, azok megfelelő arányos részének viselésével kapcsolatban hozandó ítéletében a bíróság fog dönteni, ugyanígy a bíróság dönthet - ha ezt a most már folyamatban lévő per megindításakor valamelyikük kérte - a vagyonközösség megszüntetése, illetve a közös vagyon mikénti megosztása, a különvagyonhoz tartozó vagyontárgyak kiadása tekintetében is. Ha a folyamatban levő perben ezt nem kérték, külön pert indíthatnak. Amikor pedig a bíróság ezekben a kérdésekben döntött, kérni kell ítéletének végrehajtását, a költségek megtérítéséről, a különvagyonhoz tartozó tárgyak kiadásáról a bíróság fog - végrehajtási eljárás keretében gondoskodni - tájékoztatott bennünket dr. Deák Konrád. Ml VÁLASZOLUNK A raktári dolgozók leltárhiányért való anyagi felelősségéről szól a Minisztertanács 11 / 1987. (IV. 3.) számú rendeleté, amely pontosan meghatározza, hogy mi a leltárhiány („a kezelésre szabályszerűen átadott és átvett anyagokban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány”), kimondja, hogy a leltárhiányért a raktár vezetője és helyettese hathavi átlagkeresete erejéig, a beosztott raktári dolgozó négyhavi átlagkeresete erejéig felel. Ha azonban a dolgozó olyan raktári munkakörben dolgozik, ahol az átvett anyagokat állandóan egyedül kezeli, a leltárhiány teljes összegéért felel. Kihangsúlyozandónak tartjuk a jogszabálynak azt a rendelkezését, amely a leltárhiányért történő felelősségrevonás feltételeit szabályozza, ezek közül azt, amely szerint felelősséget érvényesíteni, juttatásokat megvonni csak akkor lehet, ha „a dolgozót a raktári munkakör elfoglalásakor, iljetve a felelősségi szabályok változásakor Írásban tájékoztatták az anyagi felelősség formájáról, mértékéről.” A rendelet 1987. október 1. napján lép hatályba, és a Magyar Közlöny 1987. évi 12. számában olvasható. Ugyanitt jelent meg a Magyar Nemzeti Bank 408/1987. MNB számú, az utazási valutaellátásról szóló, a korábbit módosító közleménye, amely szerint a turista kiutazási engedéllyel utazók tartózkodási költségeikre háromévenként, egyszeri felhasználásra, személyenként és naponként 1280 forintnak megfelelő konvertibilis valutát vásárolhatnak, legfeljebb azonban 14 napra 18 000 forintnak megfelelőt. A látogató kiutazási engedéllyel rendelkezők személyenként 2600 forintnak megfelelő konvertibilis valutát vásárolhatnak. Eligazítást ad a közlemény azokra az esetekre is, amikor a szülők az útlevelükben szereplő gyermekekkel együtt utaznak. A Magyar Közlöny idei 13. számában jelent meg a Minisztertanácsnak a nyugellátások és egyéb ellátások kiegészítéséről, illetőleg emeléséről szóló 12/1987. (IV. 13.) számú rendelete, amely meghatározott ellátásoknak 1987. április 1-től havi 60 forinttal történő emelését írja elő, táblázatban tünteti fel a gyermekenként járó családi pótlék összegét, kimondja: „Havi 300 forint jövedelempótlék jár a gyermek után, ha családi pótlék a társadalombiztosítási rendelkezések szerint kizárólag azért nem állapítható meg, mert a háztartásban egy hat éven felüli gyermek van, a gyermek árvaellátásban részesül, harmadéves szakmunkástanuló, illetőleg a gyermeket szakmunkástanuló-otthonban helyezték el.” Az építési-szerelési árakról szóló korábbi jogszabályt módosítja az építésügyi és városfejlesztési miniszter 4/1987. (IV. 13.) ÉVM-ÁH számú rendelete, amely táblázatban tünteti fel az előirányozandó költségkulcsokat, ezeket a táblázatokat ide átmásolni nem tartjuk indokoltnak, de arra felhívjuk a figyelmet, hogy a módosító rendelet 1987. május hó 1. napján hatályba lép. A művelődési miniszter az 1/1987. (IV. 13.) MM számú rendeletével egyes korábban kiadott oktatási jogszabályokat módosít, meghatározza a menzai étkezés keretében az étkezésért a hallgatók által fizetendő térítés összegét, rendelkezik a Mozgássérültek Nevelőképző- és Nevelőintézetében elhelyezettek ellátásáért fizetendő térítési díjról, a középfokú szak- oktatási intézmények nappali tagozatán tanulmányokat folytatók jövedelemkiegészítő pótlékáról, valamint a felsőoktatási intézmények hallgatóinak jövedelemkiegészítő pótlékáról is. Ez utóbbi jogszabályok is a Magyar Közlöny f. évi 13. számában olvashatók. DR. DEÁK KONRÁD Dédapáink víg kedélye Gullivér a liliputiak közt. Jankó János karikatúrája Deák Ferencről Aki mostanában nyitott szemmel jár- kel az utcán, annak bizonyára föltűnik egy-egy lépten-nyomon előbukkanó, halálra szánt arcú, félig felnőtt fiatal. Ne tessék semmi rosszra gondolni, mert nem fogy jobban a Technokol ragasztó, sőt, nincs is semmi komolyabb baj, csupán megint érettségizni készül néhány szépreményü ember. Az csak természetes, hogy lányok, fiúk vegyesen teszik próbára tudásukat, (esetenként tanáraik türelmét), de vajon ki hinné, hogy kereken hetvenöt esztendeje zajlott le Szek- szárdon az első leányérettségi?! Az 1912 júniusában végbement eseményről megemlékezett a Tolnavármegye és a Közérdek is, hiszen a főszereplő, Kram- mer Zsófia, az újság munkatársa volt; néhány hónappal később azonban a budapesti sajtó is elismerte a nem mindennapi teljesítményt. A Fővárosi Lapok augusztus végén írta: „Magyarország legszorgalmasabb diákja Szekszárdon lakik, Krammer Zsófinak hívják, és ez a csodálatos hölgy tíz A dédapa és a dédanya egyetértésen (tandem 1898-ból) hónap alatt tanulta meg a nyolc gimnázium tánanyagát és a rendes növendékekkel ez év végén maturált. Ez annál jobban imponált a tanártestületnek, mert mindenki tudta, hogy a kisasszony napközben irodai munkákkal volt elfoglalva, csak éjjel tanulhatott és egy éven keresztül nem aludt többet naponta négy óránál. Krammer Zsófia tanárnőnek készül. Az irodalommal is foglalkozik és a Nemzeti Színház drámapályázatán munkája dicséretben részesült. A dijat senkinek sem adták ki. Mindehhez járul még az is, hogy a kisasszony kiválóan zongorázik. Ennél szorgalmasabb diák csak nem akad!” Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy Krammer Zsófiáról a Tanúságtévők egyik kötetében is olvashatunk egy visz- szaemlékezést, talán az a kérdés is felötlik bennünk: nem őrizhetnénk-e emlékét méltóbban, mert ma sehogy sem őrizzük. Persze, erre azt mondhatja akármelyik mai érettségiző leány, hogy neki körülbelül olyan feje van, mint Krammer Zsófiának. Nem kezdek ennek cáfolatába, helyette inkább idézem ä Szekszárd Vidéke 1897. június 26-i számából Boda Vilmos parlamenti eszmefuttatását a körülbelül- ről: „Az igazságügy-miniszter állítólag, midőn azon eszme pendíttetett meg előtte, hogy talán jó lenne a javaslatot visszavonni, vagy módosítani, a hírlapok közlése szerint azon nyilatkozatot tette, hogy inkább a fejét hagyja levágni. (Derültség a szélsőbalon.) Hát ez mindenesetre sajnálatos körülmény lenne, csakhogy itt, ezen oldalon vagyunk körülbelül százan, akik szintén el vagyunk határozva, inkább a fejünket levágatni, mintsem, hogy ezen javaslat 16. §-át keresztülhajtani megengedjük. És ha a mi 100 fejünket mérlegbe vetjük, akkor nagyon valószínű, hogy a miniszter egyetlen fejét a levegőbe emeljük. Deák Ferencről jut eszembe egy adoma. Deák állítólag egy alkalommal, amikor valaki azt a megjegyzést kockáztatta, hogy »nekünk körülbelül egyforma fejünk van«, azt felelte rá: »körül igen, de belül nem!«”. Lehetetlen persze nem észrevenni, mennyi szeretet szorult Boda Vilmos parlamenti beszédébe. Legalább annyi, amennyi az Egy pap búcsúja híveitől című írásban látott napvilágot a Bonyhád és Vidéke című újságban tíz évvel később, június 9-én: „Egy vidám kedélyéről ismert erdélyi kálomista pap jobb parókiát kapván, a válás pillanataiban a következő szónoklattal búcsúzott el híveitől: „Kedves híveim! Elválunk egymástól. A válás fájdalmas volna, ha nem vigasztalna négy dolog. Az első, hogy ti nem szerettek engem, a második, hogy ti egymást sem szeretitek, a harmadik, hogy mindezekért az úr se szeret titeket és a negyedik, hogy én se szeretlek benneteket. Ti nem szerettetek engem, mert különben javítottátok volna a fizetésemet, mikor kértem, ti nem szeretitek egymást, mert különben sűrűbb lett volna az esküvő, az úr nem szeret titeket, mert különben gyakrabban vett volna magához egyet-egyet közületek, és én sem szeretlek titeket, mert különben nem hagynálak itt benneteket«...”. A szeretetet és a szerelmet egészen másként igyekezett kifejezeni egy 1898- as „találmány”, amelyet Biczikli nyelvtan elmen adott közre a Tolnavármegye június 19-i hetedik oldalán: „A különböző virág-, zsebkendő-, legyező-, bélyeg-, holt és füstölt nyelveken kívül lassanként egy új nyelv kezd lábra kapni, és ez a biczikli nyelv. Ez az új nyelv ma még műveletlen ugyan, mint mint minden, ami még nem ment át az idők retortáin. Most azonban, amikor majdnem minden harmadik embernek két kerekével több van, mint a másiknak, égetően szükségesnek tartjuk, hogy a biczikli nyelvtant közkézre adjuk. A biczikli nyelve a csengő. Eredetileg a kerékpárosok csak annyit beszéltek: tessék kitérni! Később azonban a biczikli nyelv kezdett kifejlődni, úgyannyira, hogyha valaki alábbi kerékpár-nyelvtanunkat mellényzsebben hordja, a legnagyobb könnyedséggel beszélgethet, ku- rizálhat, érzeleghet. A nyelvtani szabályok a következők: 1. Gyors hajtás közbeni gyakori csengetés magyarul azt teszi: térj ki! 2. Ha két ismerős bicziklista szembejön, a köszönés, mikor csengetnek: bon jour-t, vagy más köszönést jelent. 3. Ha egy kerékpáros férfi egy kerekes nővel találkozik s elsuhanván mellette csönget, ez azt teszi: szabad bemutatkoznom? 4. Ha a nő nem csönget visz- sza, akkor két nyelvtani eset lehetséges. Vagy süket a kerékpáros hölgy, vagy nem, és nem akar ismerkedni zakatoló udvarlójával. 5. Ha a nő visszacsönget, akkor ez annyit jelent: ismeretség nincsen kizárva, futhatsz utánam. 6. Ilyen czikázó kergetőzés közben a csöngettyü nyelvén lehet a szerelemről beszélgetni, ha a férfi kétszer csönget, akkor ez annyit tesz: Szeretlek! Szeretsz te is? 7. Ha a nő kétszeri csöngetésre csak egyszer felel, akkor ez annyit jelent: fékezd a kerekeidet barátom, még nem szeretlek! 8. Találkozik bizonyára olyan kerékpárosnő is, aki kétszeri csengetéssel felel kétszeri csengetésre. Ez annyit jelent, hogy szeretlek, csak fuss utánam. 9. A háromszori csengetéssel randevút lehet kérni. 10. Ha a fölszólító a három csöngetésre három csöngetést hall, akkor találkát kap. 11. Ha azonban a csengetések helyett az illető három nyaklevest kap, úgy ezt is meg lehet érteni. 12. Ha összeütközöl szerelmesed kerekeivel, akkor ez ügyetlenséget jelent, vagy azt, amit Júlia mond Rómeónak az erkély-jelenetben: én mindenemet lábadhoz teszem. 13. Ha a nő és férfi egyszerre esnek a földre, akkor ez kedvező idő - a bemutatkozásra. 14. Ha a férfi egy szellemes fordulattal a női kerékpáros lábai, illetőleg kerekei alá esik, akkor ez szóról szóra annyit tesz: gázolj el angyal, szivem és nyakam a tied! S végül: a biczikli lámpák teljesen figyelmen kívül hagyhatók a kerékpár szerelmi nyelvtanánál, mert ahol szerelemről van szó, ott a kerékpárlámpa majdnem fölösleges - a vészjelző azonban helyénvaló!”. S még ezek után csodálkozunk, hogy nehezen ismerkedtek öregjeink? És aki még olvasni sem tudott, az csak összevissza csilingelt, mint a fagylaltos bácsi? A kaszárnyából című történet a Tolnavármegye 1903. június 14-i számából azt mutatja be, hogyan vágta ki magát egy hajdani írástudatlan elődünk: „A generális inspicirung (parancskihirdetés) közben rárivall az egyik bakára, hogy olvasta-e a tegnapi hadparancsot, amit nyomtatásban osztottak szét a legénység között. - Jelentem alássan, nem tudok olvasni - felel a baka. - Mégis csak borzasztó, hogy a huszadik században ne tudjon valaki olvasni - szörnyülködik a generális. - Jelentem alásan a generális úrnak, nem a huszadik, hanem a harmadik században szolgálok - vágja ki feszesen az önérzetes baka...”. DR. TÖTTÖS GÁBOR
