Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-25 / 148. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TOLNA MEGYE! • MA Emlékek az anyák világ­CSÜTÖRTÖK kongresszusáról XXXVII. évfolyam, 148. szám / ÁRA: 1,80 Ft (3. oldal) Országgyűlés előtt áteszi előrelátás nélkül megjósolható, hogy közvéleményünk nagy fi­gyelemmel fogja kísérni Országgyűlésünk ma megnyíló nyári ülés­szakát. E prognózisnak még az sem mond ellent, hogy a három napirendi pont közül - az ország 1986. évi költségvetése, környezet- védelmünk helyzete, a Büntetőtörvénykönyv módosítása - közül min­den jel szerint az elsőnél időznek el majd a leghosszabban a hon­atyák. Bár az embéfrek nem szeretik, ha sok számmal terhelik őket, jelen eset olyan kivételnek ígérkezik, amely erősíti a szabályt. Az egész országban felfokozott érdeklődés mutatkozik meg gazdaságunk helyzete iránt. Akadnak, akik úgy vélekednek, hogy gazdasági szakadék szélére jutottunk. Ez túlzás, hiszen egy olyan ország, amely úgymond a gazdasági csőd, összeomlás szélén áll, aligha képes arra, hogy folytassa paksi atomerőmüve, bős-nagymarosi vizierőműve, budapesti metrója építését, illetve szegedi, veszp­rémi, kaposvári, kecskeméti színháza felújítását - hogy csak néhány ismertebb beruházásról tegyünk említést. Kétségtelen viszont, hogy - ettől függetlenül - gazdaságunk valóban kritikus helyzetbe került. Ez derült ki a Parlament terv- és költségvetési bizottságának mi­nap megtartott ülésén is, ahol megtudhattuk, hogy 619 milliárd forint kiadás áll a költségvetés 572,5 milliárd forintos bevételével szemben, magyarán: 46,9 milliárd a hiány. Több mint bármikor az elmúlt évtizedek történetében. További intő jel, hogy az ország külföldi adóssága az elmúlt esztendőben nemhegy csökkent, hanem nőtt, s gazdaságunk teljesítőképessége már a harmadik esztendeje messze elmarad a várttól. Aki visszalapoz a szocialista Magyarország történelemkönyvében, az meggyő­ződhet arról, hogy a mai helyzet - bármennyire kellemetlen - nem kivételes. Csak a felszabadulást követő évek messianisztikus, leegyszerűsítő felfogásával kép­zeltük, hogy a szocializmus építése olyan diadalmenet lesz, ahol folyton csak elő­renyomulunk, ahol még megtorpanás sincs. A história megcáfolta ezt a felfogást. Kiderült, hogy az új társadalom építésében is vannak olyan szakaszok, amikor a szocializmus építésének üteme valamilyen ok miatt lelassul, s - ami ezzel jár - emiatt a társadalmi feszültségek is kiéleződnek. Ilyen időszakot éltek át a mai 50 éven felüliek 1953,1956-57 táján, 1968 előtt, vagy például 1972-73 fordulóján. Az egykori újságok immár sárguló lapjai tanúsítják azt is, hogy ilyenkor mindig I megélénkültek a viták: milyen változtatásokra van szükség a gazdaságpolitikában és másutt, hogy ismét felgyorsuljon a gazdasági növekedés? Bár - ahogy az tör­ténni szokott - az ilyen polémiák során pro és kontra rengeteg javaslat elhangzott, ha a részleteket mellőzzük, a szocializmus hívei között mindig kétféle felfogás ütközött meg egymással: a reformpárti és a konzervatív. Persze, az utóbbi soha­sem vallotta be nyíltan a célját (végtére is nem lehet követőkre számítani a kendő­zetlen maradiság „érvével”), ezért 1972-73-ban például a nagyüzemi munkásság nagyobb anyagi és erkölcsi megbecsülésének hangzatos jelszava mögé rejtették valós szándékukat, a reformfolyamat megtorpedózását. Ennek kihatásai, követ­kezményei egyébként még máig is érezhetők, s a nagyüzemi munkásságnak ár­tottak talán a legtöbbet. Az 1972-73-as évekre emlékeztetni azért is hasznos, mert a rossz helyzetérté­kelés, a hibás döntés ma is reális veszély. Ám ez elkerülhető, hiszen ha helyes vá­laszt adunk a kor kihívására - amint az 1956 végén megkezdett, s 1968-ban ki­bontakozó gazdaságirányítási reform igazolja - a gazdasági növekedés üteme valóban felgyorsulhat, s ismét nőhet az életszínvonal. Gyakran mondogatjuk, nem kis nosztalgiával, hogy a 60-as években valóságos aranykort élt át a magyar gazdaság. Ennek a lehetősége - persze, csak néhány nehéz, átmeneti esztendőt követően - ma sem kizárt. A cél elérésének legfőbb objektív feltételei is megvannak, hiszen társadalmunk vezető ereje, a párt múlt év novemberi, illetve 1987 áprilisi határozatában egyértelműen leszögezte, hogy csak a gazdaságirányítási reform továbbfejlesztésétől várhatunk fordulatot. ' gyanerre a következtetésre jutottak a parlamenti bizottságok is, ami­kor - a jelen országgyűlésre készülve - az 1986. évi költségvetésről szóló írásos előterjesztést megtárgyalták. Különösen az ipari bizott­ság fogalmazott élesen, s persze, mindvégig segítőkészen: a szemé­lyekre meg részérdekekre való tekintet nélkül, ingadozásmentesen kell végrehajtani az ipar termelési és termékszerkezetének átalakítá­sát. Meggyőződésünk, hogy az országgyűlés nyári ülésszakának vitája megerősí­ti: csak ez lehet a kiút. Ha pedig megerősíti, akkor a maga módján megkönnyíti e korántsem feszültség- és konfliktusmentes döntés valóban következetes végre­hajtását. MAGYAR LÁSZLÓ Még nem tűzték ki Sevardnadze és Shultz találkozójának napját Az amerikai külügyminisztérium szóvi­vője nem volt hajlandó megerősíteni azt a jelentést, hogy Sevardnadze szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter július 10-én és 11-én találkozik Washington­ban a genfi leszerelési értekezlet ered­ményeinek és egyéb politikai kérdések­nek az áttekintésére és egy esetleges csúcstalálkozó előkészítésére. Phyllis Oakley szóvivő nem tagadta, hogy szó van egy ilyen találkozóról, de szerinte an­nak időpontja „még nem szerepel a nap­tárban” - más szóval ebben nincs végle­ges megállapodás. A szóvivő azonban vi­szonylag derűlátóan nyilatkozóira kül­ügyminiszteri megbeszélés esélyeiről. A Sevardnadze-Shultz találkozó híre Genfből származik: ott Rowny nagykövet, Reagan egyik leszerelési tanácsadója szólt erről. A nagykövet kijelentését azonban a Fehér Ház sem erősítette meg. Mariin Fitzwater szóvivő utalt ugyan arra, hogy a genfi tárgyalások „jól haladnak”, de nem volt hajlandó értékelni azok ala­kulását, az esetleg még fennmaradt vitás kérdéseket. Eduard Sevardnadze és George Shultz találkozója lehetséges, s egyben kívánatos is lenne - hangsúlyozta szer­dai moszkvai sajtótájékoztatóján Genna- gyij Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő is kitért arra, hogy Moszkvában és Washingtonban egyaránt tanulmányozzák a szovjet-a­merikai külügyminiszteri találkozó kér­dését, de még mindig nincs konkrét dá­tum Sevardnadze washingtoni látogatá­sára. Ülést tartott a megyei pártbizottság Ma összeül az Országgyűlés Ma délelőttre összehívott tanácskozá­sán az Országgyűlés - mint már jelentet­tük - várhatóan napirendjére tűzi a Ma­gyar Népköztársaság 1986. évi költség- vetésének végrehajtásáról szóló jelentés megvitatását, illetőleg a zárszámadás törvényerőre emelését; a Büntetőtör­vénykönyv és hozzá kapcsolódóan a büntető eljárási törvény módosítását; to­vábbá az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal elnökének beszá­molóját a környezet- és természetvé­delemnek a VI. ötéves tervidőszakban elért eredményeiről, a VII. ötéves tervi fe­ladatairól, a hivatal munkájáról. Mindhárom témakörben széleskörű, elemző vitát folytattak már előzetesen a törvényhozó testület tagjai az elmúlt na­pokban - az ülésszak előkészítésekép­pen - az Országgyűlés szakbizottságai­ban, a megyei képviselőcsoportokban. Személyi kérdések a népfront előtt A Hazafias Népfront Országos Taaá- csának Elnöksége szerdán - Kállai Gyu­la elnökletével - ülést tartott. Az ülésen Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára tájékoztatót tartott a párt Központi Bizottságának június 23-i ülé­séről. A Népfront Országos Tanácsának El­nöksége a tájékoztatást tudomásul vette és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságával közösen szemé­lyi javaslatokat tett vezető tisztségek be­töltésére az Elnöki Tanácsnak és az Or­szággyűlésnek. Tegnap Szekszárdon ülést tartott az MSZMP Tolna Megyei Bizottsága. Péter Szigfrid első titkár előterjesztésében tá­jékoztatót hallgatott meg az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1987. június 23-i üléséről, majd személyi kérdésekben döntött. A megyei pártbizottság érdemei elis­merése mellett Fejes Istvánt, a Tolna Megyei Népújság főszerkesztőjét fel­mentette és Kamarás Györgynét, a me­gyei pártbizottság propaganda és műve­lődési osztályvezetőjét a Tolna Megyei Népújság főszerkesztőjévé kinevezte. Sifter Józsefnét, a megyei pártbizottság propaganda és művelődési osztályának osztályvezető-helyettesét osztályvezető­vé nevezte ki. Gyorsítani kell a korszerűsítést A világpiac követelményei szerint alakul a magyar iparszerkezet Az iparszerkezet-átalakításról több napos konzultációsorozatot tartottak az Ipari Minisztériumban, mintegy száz vál­lalatvezető, valamint a Világbank képvi­selőinek részvételével. Minderről szer­dán sajtótájékoztatón számoltak be a mi­nisztériumban. Csikós Nagy Béla, az iparpolitikai ta­nács elnöke, valamint az Ipari Miniszté­rium vezetői elmondták: a konzultáción megfogalmazódott, hogy a jövőben az ipari szerkezetátalakítási program végre­hajtásakor az eddiginél hatékonyabban kell összehangolni a gazdaságos export­törekvéseket és a belföldi igények ki­elégítését szolgáló terveket. Egységes szempontok figyelembe vételével kell fej­leszteni az egyes iparágakat, illetve gyártmánycsaládokat, mégpedig úgy, hogy azok korszerűség és minőség szempontjából is megfeleljenek a belföl­di igényeknek, valamint a szocialista és konvertibilis exportpiacok kívánalmai­nak. A magyar ipar szerkezetátalakítási programja célul tűzi ki a rendszerszerű energetikai fejlesztést, az anyagkultúra (új szerekezeti alapanyagok alkalmazá­sa) emelését, az elektronizáció átfogó és széles körű fejlesztését, beleértve a nagy pontosságú gyártástechnológiák alkalmazását, a korszerű vezérlések el­terjesztését, valamint a folyamatszabá­lyozást, továbbá a biotechnológia fej­lesztését és az egész ipar területén meg­valósuló korszerű oktatást, képzést, to­vábbképzést. A világbanki értékelésekből kitűnt, hogy ezek a törekvések azt jelzik, a kiala­kulóban lévő magyar iparpolitika igazo­dik a világpiaci irányzatokhoz. A sajtótájékoztatón acról is szó volt, hogy a szerkezetátalakítást új módsze­rek bevezetésével kell gyorsítani, például számítógépes tervezéssel, az egy-egy vállalatnál, intézetnél kialakított modellek szélesebb körű hasznosításával. Aratás előtt: gépszemle Bátaszéken Az alkatrészellátás jobb a tavalyinál (TUDÓSÍTÓNKTÓL.) Idén nyáron a bá- taszéki Búzakalász Termelőszövetkezet területein több’ek között 1523 hektár őszi búza, 808 hektár őszi árpa és 379 hektár borsó vár betakarításra. A betakarítás­hoz a legnagyobb segítséget a mezőgaz­dasági gépek adják. A bátaszéki téesz felszereltsége megfelelő, így bérkombáj­nokat már évek óta nem vettek igénybe. A búza és az árpa aratásához 8 Claas Dominator 105-ös és 106-os gyártmá­nyú, a borsóhoz 3 E-512-es és egy John Deere kombájn áll rendelkezésükre. Ezenkívül még 4 rendvágó adapter, 5 NDK gyártmányú bálázó és Várdombon, Bátaszéken egy-egy szárító segíti a munkát. A régi szárító amortizálódott, helyette jövőre egy nagyobb teljesítmé­nyűt és energiatakarékosabbat szeret­nének vásárolni. A gabona szállítását IFA billenő platós tehergépkocsikkal, vala­mint pótkocsikkal oldják meg. Problémák az alkatrész beszerzésé­ben merülnek fel; bizonyos alkatrészek, például IFA-hoz eredeti hüvely, dugattyú, főtengely, a csehszlovák gyártmányú Ze- toroknál kormánymű; az MTZ 80-82-es típusú gépeknél motorblokk, főtengely beszerzése hosszú évek óta nem megol­dott. Az idén kicsivel jobb az alkatrészel­látás a tavalyinál, ez az előrelátásnak és az időben történt megrendelésnek kö­szönhető. Az idei évben a betakarltógépek javítá­sát március végén kezdték el. A gép­szemlét tegnap és ma tartják Bátaszé­ken, Alsónyéken és Várdombon. Jól fel­készült gépekkel várják az aratás kezde­tét. Az aratás közben a helyszínen két sze­relő CB-rádóval, alkatrészekkel, szer­számokkal felszerelve áll a meghibáso­dott gépek rendelkezésére. A kombájno­zás és a szárítás nyújtott műszakban tör­ténik. A gépek mellett a személyi feltéte­lek is adottaK- Az aratási munkáknál vár­hatóan gondot jelentenek a tavasszal leesett eső után keletkezett viznyomásos táblák, melyek elgyomosodtak. BÍRÓ MARGIT Javítás közben a Claas kombájnok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom