Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-24 / 147. szám

1987. június 24. Képújság 5 Felvásárlás: A mezőgazdasági termények, állatok és állati termékek beszerzése az állam részére, a közellátás, az ipari termelés, az export, a tartalékképzés céljaira. Magyarországon magában foglalja a mezőgazdasági termelőszövetkezetektől, valamint az egyéni és egyéb gazdaságoktól a termelési és értékesítési szerződések alapján beszerzett, valamint a felvásárló szervek által sza­badon felvásárolt termékmennyiséget, ezenkívül az állami gazdaságok és vállalatok áruátadásait. A felvásárlást legnagyobb részt az állami és szövetkezeti felvásárlók végzik. (Új Magyar Lexikon) TSZKER Csirkét kínál, tápot árul A megye legnagyobb kereskedelmi szervezete Tavaly, a sok kezdeményezés ellené­re, a számos új partnerkapcsolat révén sem sikerült az egymilliárd forintos évi forgalmat elérni - bár a tervet, a nyeresé­get is magasan túlteljesítették. A Tszker szekszárdi területi központjának tavalyi forgalma 997 millió forintot tett ki. Érdekessége a nagykereskedelmi jel­legű Tszkernek, hogy számos új termé­ket fölvesz kínálati-keresleti programjá­ba. Ide tartoznak a különféle préselvé- nyek, takarmányszáritmányok, a tűzifa, a papírfa és legújabban a bor. A tűzifát exportálják. Három hónapja minden héten két kamion akác tűzifát visznek Ausztriába, igen jó áron tudják eladni - a fát a tagszövetkezetektől ve­szik meg. A borból az első szállítmány, az Aliscavinnel közösen két hete kezdték elvinni. Egyelőre nem nagy tételekről, 3-5 ezer hektoliterről van szó. Viszont ezen a héten már két tartályos kamion­ban bort küldenek Csehszlovákiába. A papírfa Ausztriába szállítása is idei új program. A forgalomból keletkező nyere­Akik eladnak és akik vesznek A megye áfészei tavaly 100 vagon bur­gonyát vásároltak a kistermelőktől és ezt el is adták. Az utóbbi 8-10 évben ez az arány állandónak bizonyult. Zöldségfé­lékből 3 ezer tonna az a mennyiség, amit megtermeltettek, de ez nem érvényes a korai, primőr jellegű zöldségekre, ezt Tolna megye „importálja” Csongrád, Szentes és Szeged környékéről. Tolna megyében jellemző a szántóföldi zöld­ségtermesztés. Erre példa lehet a mére­tes uborka, amit ipari célokra termeltet­nek meg a kisgazdaságokban. Tavaly például 130 vagon volt a szerződéses uborka, az idei esztendőben a terv ennél is több, összesen 200 vagonra szerződ­tek. Pakson az áfész és a konzervgyár gesztorsága mellett már egybefüggően 11 hektárnyi területen termelnek ubor­kát, de Nagydorogon is most alakult egy szakcsoport. A szakcsoportok száma és a megmunkált terület nagysága az utóbbi időben jelentősen megnőtt, már 120 szakcsoportjuk működik a megyében és egyértelműen nőtt a termelői kedv. Je­lentős a gyümölcsfelvásárlás, az idén 180 vagonnyira prognosztizálják a ter­mést meggyből és cseresznyéből, ami a legnagyobb volumen is egyben. Tavaly 116 áfész-szakcsoportban 2515 fő volt érdekelt, ez a szám az idei évre már 3000 fölé nőtt. A közös értékesí­tés 85 millió forintot tett ki. A méhészek­nek 25, a sertéstartóknak 3, a nyúlte- nyésztöknek 31, a baromfi- és tojáster­melőknek 7, a „libásoknak” és galambá­szoknak 1-1 szakcsoportja él, mig 12 a szőlőtermelő csoportok száma. Rájuk alapozva, évente kötik a szerződéseket, ami értékesítési biztonságot ad a kister­melőknek és intézményesen gondosko­dik a szaporítóanyagról és a vetőmagról is. A nyúltenyésztés elmozdult a holt­pontról, 5-6 százalékkal nőtt az értékesí­tés. A felvásárlási forgalom 1986-ban 410 millió forint volt. A paksi, szigetvári, kecskeméti és nagykőrösi konzervgyárakkal szerződ­nek évente, és szintén jó a kapcsolatuk a MAVAD-dal, Vaskút a nyúlnak évek óta jó piaca, míg a Hungaronektár minden mennyiségű mézre vevő - ebből tavaly 65 vagonnyit termeltek, ez 30 millió forint érték és 90 százaléka exportra megy. A Szekszárdi Húsipari Vállalattal 4 áfész szerződött. A tápot, amit eladnak a GMV-től és más termelőktől hozzák, ez összesen 3000 vagont tesz ki. Növelni kívánják az ex­port-árualapot a tavalyi 200 millió forint­ról - 220 millió forintra. ség szerény része, alig két százalék ma­rad a területi központnál, a 61 taggazda­ság részben mint tőketárs kap a nyere­ségből a vállalkozási pénze arányában. A forgalom további növelése a cél, te­hát áthaladni a bűvös egymilliárdos évi forgalmitiatáron - és felvásárolni, eladni, új partnereket keresni az új termékek­nek. Tizenhat műtrágyát és növényvédő szert gyártó hazai céggel állnak kapcso­latban. Valamennyi vetőmagvállalat is partneri körükbe tartozik, számos külke­reskedelmi vállalat, a hazaiak közül a ter­melési rendszerek is komoly társnak tud­ják a szekszárdi kereskedőket. A már említett újdonságok közé tarto­zik az is, hogy növelték, s növelik a ha­szonjárművek forgalmát. Új kis teherau­tókat közvetítenek - rövidebb a rende­léstől, a vásárlásig terjedő idő -, meg­szervezték a zombai közös gazdasággal a használt gépek adásvételét - jelentős feleslegessé váló munkáskezet tudnak foglalkoztatni ennek kapcsán Zombán. Teljesen új program a növendék állatok­A Nagydorog és Vidéke Áfész egyéb feladatai mellett termeltetett gyógynövé­nyek felvásárlásával is foglalkozik. A pia­ci igényektől függően változik az egyes fajtákból leszerződött mennyiség, most éppen a macskagyökér, a kakukkfű és a majoránna a legkeresettebb, de kisebb mennyiségben jó néhány más fajtát is termeltetnek. Mintegy 300 termelőtől 8,5-9 millió fo­rint értékben vásárolt fel a szövetkezet évente gyógynövényt. Sárszentlőrincen körülbelül 60 család foglalkozik valamilyen gyógyhatású magvat, szárat vagy levelet adó növény termesztésével. Jankovics Lajos tanár is közéjük tartozik, aki a Szövosz mellett működő, a kistermelés minden területé­ről 30 tagot tömörítő országos szakbi­zottságnak egyetlen olyan tagja, akinek a gyógynövény a szakterülete. Tőle kér­deztem: mi kell ahhoz, hogy egy falu gyógynövénytermesztővé váljon?- A terület, a talajadottságok is megfe­lelőek ehhez (fóliázni például nemigen lehetne itt), de ez nem lenne természete­sen elég. Az áfész kezdeményezésére néhányan próbálkoztak, a jó eredmé­nyek láttán egyre többen csatlakoztak. A viszonylag sok termelő nem egyenlő persze a nagy területen való gyógynö­vénytermesztéssel, hiszen egyik vonz­erőt éppen az jelenti, hogy kis területről, 200-400 négyszögölről - igaz sok mun­kai való kereskedelem. Adnak-vesznek borjút, fiatal szarvasmarhákat -*■ a TERIM- PEX a társ ebben, hogy a Tolna megyei állatok jó áron kerüljenek forgalomba külföldön. Az épület- és vázszerkezetanyagok1 ból az ellátás az elmúlt években nem a legjobb volt. így e területen is előreléptek a kiskunlacházi ÉGSZÖV gyártotta siló­elemek, karámtámok stb. már a Tolna megyei gazdaságokban is fellelhetők, például Bátaszéken siló, Bonyhádon pe­dig silótám. És még egy újdonság: a pa­pírfáért az osztrákokon kívül már olasz cégek is jelentkeztek - a minőségi áru­nak az exportban egyre nagyobb a jelen­tősége. A meglehetősen kis apparátus­sal működő szekszárdi Tszker dinamiku­san fejlődik, a gazdaságok igényeit kielé­gítik, az idei forgalmat pedig növelni tud­ják. Egyetlen jelentős kérdésben nem tudnak előre lépni: a Honda kistraktorok- ból nem tudnak eleget behozatni, - ma­gas ára ellenére is igen keresett ez a megbízható gép. kával - elég rendes jövedelmet lehet elérni, ha milliomos nem is lesz senki.- Milyen segítséget nyújt az áfész a ter­melésben?- Szerződéses viszonyban állunk a szövetkezettel, ők biztosítják a vetőmagot és új növényre való áttéréskor termelte­tési útmutatót is kapunk a vetés, gondo­zás, betakarítás mikéntjéről. Ezt persze nem könnyű „összehozni", mert kevés e témában a szakirodalom. Szerencsére jó a kapcsolatunk a kertészeti egyetemmel, akik szakirodalommal, előadásokkal se­gítenek bennünket, sőt, hallgatókat is küldenek a termelés gyakorlatának a ta­nulmányozására.- Mennyire kockázatos tevékenység a gyógynövénytermesztés?- Kockázat mindkét fél részére van. Előfordult, hogy az exportra termeltetett ligetszépe értékesítési lehetősége vá­ratlanul megszűnt, az elvetett magokat ki kellett szántatni, a szövetkezet kötbért fi­zetett a tagoknak. Kockázatot jelent a fel- vásárlási árváltozása is, amire természe­tesen nagyon érzékenyen reagál a ter­melő. Ma is több fajtával próbálkozunk kisparcellákon. Csak annak a növény­nek van jövője, amelyiket megéri ter­meszteni. A majoránnának egy időben olyan alacsony volt a felvásárlási ára, hogy talán egy-két család, ha foglalko­zott vele. Az áremeléssel azután nőtt a termelési kedv, de most meg a macska- gyökér van azon a határon, hogy éppen csak megéri. Pecsenyénekvaló A Kisállattenyésztök Beszerző és Értékesítő Szövetkezetének dunaszentgyör- gyi 18. számú felvásárlóboltjába éppen megérkezett a megrendelt 150 sárga, pihés kiskacsa. Aki előre feliratkozott Szabó Lajosné felvásárlónál, az ezúttal 22,50 forintért juthatott a hizlalni való kacsákhoz. Dunaszentgyörgyön egyéb­ként készülnek már a gyümölcsszezonra, amit az udvaron glédába rakott ládák is bizonyítanak. Még egy jó hét és indul a meggyszezon. Szomorú a ligetszépe A szedresi felvásárló Tojásátvétel az áfész szedresi felvásárlótelepén. Előtérben Sereg Istvánné ház­táji termelő Sereg Istvánné tojással teli karkosárral érkezik. S miközben Kalmár Jánosné fel­vásárló meglámpázza a háztáji szállít­mányt, Sereg Istvánné hozzám fordul:- Az olcsó tojás fejébe viszem a drága tápot. Egyhúszat kapok a rántottának- való darabjáért. Amúgy nincs sok ba­romfi a pitvarban, mindössze huszonöt, így aztán hetente egyszer-kétszer fordu­lok meg az áfész szedresi felvásárlótele­pén.- Kalmár Jánosnénak nagy gyakorlata lehet a becslésben, 110-re saccolta a kosár tartalmát: mindössze kettőt téve­dett. Érthető, hiszen több mint egy évtize­de felhagyott a vegyesbolti szalámiszele­teléssel, az egykori fűszer-csemege el­adóból a szó teljes értelmében igazi ke­reskedővé vált, hiszen nemcsak előne­velt csirkét, kacsát kínál, tápot árul, ha­nem csigát vesz, meg gyümölcsöt, aztán nyulat, tojást, miegyebet, ami a szedresi és környékbeli portákon megterem...- A szedresieken kívül ide járnak Kaj- mádról, János- és Júliamajorból. Lassan beindul a gyümölcsszezon, a gazdák ha­marosan befejezik az akácméz pörgeté­sét, amelynek kilóját ötvenhét forintért vesszük át - említi. Majd hozzáfűzi, hogy az itteni méhészek jó közepesnek ítélik az idei gyűjtést; kaptáranként 10-15 ki­logramm mézre számítanak. A felvásár­lás a napokban kezdődik, s mikorra e so­rok megjelennek, minden bizonnyal több mázsa cseresznyét vesz át a Szekszárd- Sárköz és Vidéke Áfész szedresi felvá­sárlótelepe. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy lassan lefut a naposbaromfi eladása. Májusban megközelítőleg négyezer elő­nevelt csirkét és ugyanennyi kacsát vit­tek a háztáji udvarokba a telepről. S mint megtudtuk, még ebben a hónapban is je­lentős volt eddig a naposkacsa-vásárlás. A tojásfelvásárlás ebben az időszakban már csökken, hetente átlagosan ezret hóinak a termelők. A családi házból kialakított felvásárló­telep tápértékesitéssel is foglalkozik. Az elmúlt hónapban kétszázezer forint volt a forgalmuk, még baromfiból 110 ezer fo­rint értékű naposcsibét és kacsát adtak el. Radványi Miklósék Szekszárdon, a Keselyüsi út elején laknak az erdészet szolgálati lakásában. Radványi Miklós favágó volt, de miután rádőlt a fa, s leszá­zalékolták, nem tudta ezt a munkát foly­tatni, jelenleg éjjeliőr. A fia szintén favágó. A zöldségkertészet családi vállalko­zás, a 400 négyszögöles kert munkáiból mindenki kiveszi a részét. Sárgarépát, petrezselymet termelnek ezen a terüle­ten eladásra. Most, június 22-én, hétfőn például 200 csomó vegyes zöldséget vit­tek Szekszárdra a piactéri boltba - a zöldség a kórház konyhájára kerül. Egy hete, hogy szállítani kezdték a zöldséget. A bolttal szinte mindennap egyeztetik az igényeket. Öt-hat éve annak, hogy a Tszker zöldségboltjával vannak kapcso­latban - korrekt, megbízható partnerei a termelőknek. Az árak állandóan változnak: a min­denkori piaci árnál 20 százalékkal kap­nak kevesebbet a termelők. Néhány éve 5-6 forint volt a zöldség csomója, most 10 forintért árulják. Emelkednek a költségek, hisz drágul a vetőmag, a vegyszer is, s ha nem perme­teznek, elviszi a lisztharmat, a peronosz- póra a levesbevalót. Munka bőve ráakad: kora reggel kezdődik, és tart késő estig, hisz a gyökerek mosása, csomózása ap­rólékos munka. S hogy megéri-e zöld­séggel foglalkozni? Ahogy mondják: „Rá éppen nem fizetünk, de sok haszon nincs rajta”. Radványi Miklósné szedi föl a zöld­séget Az oldalt készítették: D. Varga Márta, Pálkovács Jenő, Rostás Ilona, Salamon Gyula és Szabó Sándor. Fotó: Czakó Sándor és Kapfinger András. Erdészek kertészete

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom