Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-03 / 129. szám

1987. június 3. Képújság 3 Készülődés a nyárra Szálka A sörpalackozóban is telnek az üvegek *\ Növekszik az üdítő italok iránti igény Tavaly a MÉM-kapacitást bővítő pályá­zatot hirdetett az ország sörgyárainak. Azóta egyebek között a Panónnia Sör­gyár pályázatát is elfogadták, miszerint 500 millió forintos beruházás mellett, 1 millió hektoliter fölé emelkedik az évi sörtermelésük a mostani 700 ezer hektó­val szemben. Mindebből is kitűnik, hogy a pályázatot - természetesen a megfelelő szempon­tok alapján - a hazai sörgyártás javítása érdekében hirdették meg, illetve bírálták el. Pécsett már folyik a gyár felújítása, vi­szont a többlettermelés csak 1989 ele­jén várható, azaz Tolna megyében is ak­kortól lesz jobb az ellátás. Gál Istvántól, a Panónnia Sörgyár szekszárdi üzemének vezetőjétől arról érdeklődtünk, hogy mi­ként készülődnek a nyárra, ami már há­rom napja be is köszöntött. A vezető szellemes válasza a „milyen lesz az ellátásra” úgy szólt, hogy „ami­lyen a nyarunk lesz”. Tehát, ha válto­zékony lesz a nyár, akkor maximálisan tudják biztosítani az igényeket sörből és üdítő italból egyaránt, viszont ha a hő­mérő higanyszála hosszú időn át 30 Celsius fok körül „cövekel le”, akkor számolniuk és számolnunk kell a feszült­ségekkel, elsősorban a sört illetően. Ugyanis a sör termelése egyenletes, vi­szont a fogyasztás az időjárástól függ. Üdítő italokból - Szekszárdon nyolcféle készül - mindenképpen jobb lesz az ellá­tás - követve a növekvő igényeket, mint tavaly, ugyanis idén már nem szállítanak Fejér megyébe, s ez 20 százalékos meny- nyiség növekedést jelent szűkebb ha­zánkban. Az üzemben megtudtuk, hogy lehető­ségeik szerint korszerűsítenek, most vá­sároltak három pb-gázzal működő tar­goncát, a másik telepre pedig az ottani terepviszonyokhoz egy dieseltargoncát. Az év első két hónapjában megtörténtek a nagy javítások és a gyártósorok üzem­képesek. Most naponta 3 ezer láda üdítőt - kis és nagy üvegest vegyesen - és 350 hektoliter sört szállítanak ki. Ezt a meny- nyiséget emelni tudják, üdítő italból napi 4 ezer ládányira, sörből pedig 4-500 hektoliterre. k ____ I pr O n'Wn A töltősor Ganz-transzformátorok Kínába és Pakisztánba A Transelektro Külkereskedelmi Vállalat üzletkötőinek hosszú évek óta első ízben sikerült szerződést kötni nagy teljesítményű Ganz- transzformátorok exportjára. A pekingi China National Machi­nery Export-Import Corp. céggel aláírt megállapodás alapján három, egyenként 120 megavoltamper telje­sítményű transzformátort szerelnek fel Kínában a magyar szakemberek, mintegy 2,6 millió svájci frank érték­ben. A Ganz Villamossági Művek transzformátorait a jövő év végéig kell üzembe állítani a pekingi és a tiencsini elektromos művekben. Ezek a transzformátorok lesznek az első ilyen Ganz-berendezések a kí­nai energiaelosztó hálózatban. A Transelektro ugyancsak transz­formátor exportjára kötött szerző­dést a pakisztáni Víz- és Energiaügyi Hatósággal (WAPDA) egymillió dol­lár értékben. . A 20/26 megavoltamperes transz­formátorokból tizet szállít a magyar ipar a jövő év közepéig partnerének. Cél: a lakosság megtartása és az idegenforgalom Tervek, elképzelések A Szálka és Mőcsény közötti völgyben 1983-ban készült el a hatalmas víztáro­zó. Az azóta eltelt négy év alatt környéke kisebb kirándulásokra alkalmat nyújtott - pihenő- és tűzrakóhely is van az egyik parton -, de maga a tó úgyszólván ki­használatlan volt. Illetve egy célt szolgált: népszerű horgászparadicsom lett. Mivel már ez a lehetőség is sok pecást, természetkedvelőt idecsalogatott, a falu lakosságának csökkenése is megállt - szívesebben maradnak, sőt, jönnek az emberek lakni -, felmerült a tározó több­célú hasznosításának gondolata. A ter­vekről Gréczy Tamás, Szálka tanácsel­nöke tájékoztatott bennünket. Elmondta, a részletes rendezési terv­ben, amelyet később még bővíteni szán­dékoznak, első lépésként a tóparti szennyvízhálózat megépítése szerepel. Ehhez azonban anyagi fedezete nincs a tanácsnak, előteremteni az Istenvölgyé­ben vállalatoknak eladásra szánt üdülő­telkek árából kívánják. Egy hónap múlva Patkó Sándor, megyei főépítész koordi­nálásával elkészül a völgy beépítési ja­vaslata, akkor felajánlják a telkeket üze­meknek megvásárlásra. A tó közvetlen közelében egyébként csak itt adnak ki építési engedélyeket, stégek, horgásztanyák, különféle bunga­lók nem kerülhetnek a vízpartra. A szennyvízelvezetés megoldása után a tó és a part több különféle részre tagolódik majd. A faluhoz közelebb eső szakaszon már töltik fel a leendő kemping területét, s lesz úttörőtábor is. Kialakítanak majd strandot, s mód lesz csónakázásra, ször­fözésre, vitorlázásra, tehát vízisportokra. Mindezek elkülönítve egymástól úgy, hogy a horgászoknak is maradjon nyu­godt partszakasz szenvedélyükhöz. Kör­ben sétára alkalmas parkerdő lesz, a gyerekeknek fából készülő játékokkal, ülőkékkel, a két part között átkelni pedig a már meglévő két földnyelv közé terve­zett tahidon lehet majd. Természetesen az idegenforgalom beindulásához - hiszen ez az egyik fő cél - és a falu lakosságának megtartásá­hoz (jelenleg 568-an élnek Szálkán, és ez a korábbi évekhez képest növekedést mutat) egyéb feltételek is kellenek. Ezért a tennivalók listáján szerepel a faluköz­pont szebbé tétele: autóparkoló kialakí­tása, szennyvízárok-tisztítás, területfel- töltés, füvesítés, fásítás is. Az utóbbihoz a Szekszárd-Paksi Vízitársulat felajánlott facsemetéket, amelyek elültetéséhez a lakosság társadalmi munkájára is számit a tanács. Feltétlenül rendbe kell tenni a művelő­dési házat is. A villanyszerelés már kész a tető átrakására, a kőműves munkákra, a színpad helyrehozására egy gmk vállal­kozott. A kereskedelem a falu lakosságát je­lenleg még ki tudja elégíteni élelmisze­rekből és kisebb fogyasztási cikkekből, de ha a turizmus fellendül, ennek bővíté­sére is szükség lesz. A vendéglátást viszont megoldja a helyi csárda most épülő konyhája, amely július 1 -tői már fo­gad is egy Csepelről érkező - a volt sportpálya helyén kempingező - úttörő­tábort. A szemétszállításról is tárgyalnak a Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat­tal, s ha meglesz az árajánlatuk, a tanács----------------------------------------------p*--------­f elméri a lakossági igényeket. Az építkez­ni vagy idetelepülni vágyókat húsz, egye­lőre még nem közművesített 300 négy­szögöles telek várja. A táj szépségét, a környezet tisztasá­gát is szem előtt tartó elképzelések von­zóak. A jövő hónapban megalakuló Szál­ka Üdülő Intéző Bizottság a feladatok ütemezését is elvégzi majd, s ha a tervek meg is valósulnak, Szálka, ez a régi, kis­sé eldugott, de annál szebb kis falu ko­moly üdülőkörzetté, a bel- és külföldi fa­lusi turizmus kellemes színfoltjává válhat. CSER ILDIKÓ Fotó: GOTTVALD KÁROLY Szennyvíziszapból biogáz Nemzetközi tanácskozás a szélenergia hasznosításáról Hamarosan üzembe helyezik Tö­rökbálinton az élővizeket szennyező kommunális csatornaiszap kezelé­sére és hasznosítására épített bio­gáztelepet. Ez a Budapesti Vegyipari Gépgyár harmadik iszaphasznosltó berende­zése: a megrendelők kedvező ta­pasztalatokat szerezhettek a már gázt fejlesztő csehszlovákiai és pé­csi telepen. Még ez évben átadják a váci és a gödöllői hasznosítót is. Zárt tartályrendszerbe, oxigén­mentes környezetbe kerül a kommu­nális vagy mezőgazdasági szenny­víziszap, az anyag lebontását bakté­riumok végzik, s innen vezetik át a biogázt a gyűjtőtárolóba. A visszamaradó iszap gépesített víztelenítés, szárítás és kezelés után trágyagranulátumként hasznosítha­tó. Az ipari és az ipari anyagokkal szennyezett kommunális szennyvi­zek kezelésére szolgáló tisztítóm ű- veket is készít a vállalat, nagy teljesít­ményű tisztítótelepeket, illetőleg ki­sebb, speciális feladatokat ellátó be­rendezéseket. Olyanokat például mint amilyenekkel visszanyerhető az akkumulátorlemez-gyártásnál az ólomoxid. A szélenergia hasznosításának le­hetőségeiről kezdődött kedden há­romnapos konferencia Gödöllőn, a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében, a MÉM Műszaki In­tézetében. A tanácskozáson nyolc ország szakemberei vesznek részt. A témának az ad különös időszerű­séget, hogy az energiaárak emel­kedésével a tudósok figyelme szerte a világon az olcsóbb források felé fordul. A tengerparti országokban, ahol a partokon gyakoriak az erős szelek, már eredményesen működ­nek a szélerőművek, a légmozgás­ból jelentős mennyiségű villamos áramot nyernek. Nálunk - amint az előadásokból is kitűnt - a földrajzi adottságok miatt általában kisebb sebességűek a szelek, ám azokat is sokféleképpen lehet munkára fogni. Erre már elődeink is gondoltak: a századfordulón ezernél több szél­gép működött, többségük szélma­lomként gabonát őrölt. Ma az Ipari Minisztérium országos szélenergia­program keretében támogatja ennek az energiaforrásnak a gazdaságos hasznosítására különféle megoldá­sok kidolgozását. A szél elsősorban kiegészítő energiaforrásként jöhet számításba. A program keretében - több elő­adás is foglalkozott vele - a MÉM Műszaki Intézete készít különböző szélmotorokat, egyelőre kísérleti jel­leggel. Többségük a kutakból vizet emel ki, vagy olyan tanyákon, távol­eső vadászházaknál működik, ahol az elektromos vezeték kiépítése aránytalanul költséges lenne. Biztató kísérleteket folytatnak a szennyvíz­tisztításnál a szél hasznosítására. Balmazújváros szennyvízgyűjtő me­dencéjébe például szélgép közre­működésével levegőt pumpálnak, ami meggyorsítja a tisztulást, így nö­vekszik a telep befogadóképessége. Külön előadás foglalkozott a tavak vízminőségének megőrzésére szol­gáló szélmotor működési elvével. A műszaki intézet még ebben az évben a debreceni parkerdő tavának part­ján állít fel egy olyan berendezést, amely a szélenergia hasznosításával a tóba oxigént juttat, állandóan fris­sítve a vizet. Az eljárás iránt már a FAO is érdeklődik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom