Tolna Megyei Népújság, 1987. június (37. évfolyam, 127-152. szám)

1987-06-16 / 140. szám

6 Képújság 1987. június 16. Vizsgáztak a legkisebbek A szekszárdi úszóiskolások az alapkövetelmény vizsga előtti „bemelegítésen” Kézilabda NB II. Tolnán „mélyek a gyökerek”... Dunaföldvári Spartacus-Orosháza 25-24 (9-10). Orosháza, 100 néző. V.: Horváth, Szűcs. Dunaföldvár: Gyovai - Varga (2), Orova (1), Kolics (5), V. Kovács (5) , Szauter (4), Györkő (7). Csere: Jurin- ka, Kovács (1), Dukai. Edző: Kolics Já­nos. Már az első percekben kiderült, hogy a hazaiak nem adják meg egyköny- nyen magukat. Kieső jelöltek ugyan, de mindent megpróbáltak a pontszerzés ér­dekében. Felváltva estek a gólok, egy- egy kétméteres mindkét oldalon kima­radt az első játékrészben. Szünet után a 36. percben 12-12 volt az állás, majd a Spartacus átvette az irá­nyítást. Az 52. percben 21-21-re ismét egyenlítettek a hazaiak, de a földváriak győzni akarása, sportszerű játéka min­dent felülmúlóan bizonyította az eddigi jó szereplést. A találkozó hajrájában fokoz­ta az izgalmakat, hogy újabb hétméterest hibáztak a vendégek. Idegenbeli százszázalékos teljesít­mény és egy hazai vereség után a duna- földváriak előtt a bajnokság félidejében megcsillant a magasabb osztályba jutás lehetősége. Högyészi HSC-Tata 27-24 (14-9). Hő­gyész, 200 néző. V.: Keszi, Lövész. Hő- gyész: Spoljár - Barabás L. (3), Kerekes (6) , Teimel L. (4), György (8), Teimel J. (1), Papp (1). Csere: Jéger, Barabás M. (1), Kovács (1), Nándor (2). Edző: Teimel La­jos. A vendégek büntetőjével indult a ta­lálkozó, majd feljöttek a hőgyésziek és fokozatosan növelték előnyüket. Nagy szerepe volt ebben Spoljár kapusnak, aki négy hétméterest hárított. Szünet után a 35. perctől a másik högyészi ka­pus, Jéger percei következtek, majd György „hálószaggató” góljainak tapsolt a közönség. Ekkor tovább javult a véde­kezés, a 45. percben már 9 gólra nőtt a hazaiak előnye. A vendégek mindent egylapra feltéve nagy erővel rohamoztak, de hátrányukat már nem tudták ledol­gozni. Jó iramú, változatos mérkőzésen kivá­ló egyéni teljesítményeknek és nagysze­rű csapatjátéknak tapsolhatott a közön­ség. Jók: György, Spoljár, Jéger. MOKÖT-Tolnai VL 23-18 (12-7). Tol­na, 100 néző. V.: Lövész, Keszi. Tolna: Szegedi - Tóth (2), Czibor (2), Fekete (4), Oblisz (9), Konyecsnyi, Berényi. Cse­re: Molnár (1), Knopf, Stocker, Kovács. Edző: Link Antal. A mérkőzés kezdete előtt a hazai csapat ünnepélyesen elbú­csúztatta Vígh Zsuzsát. Gyenge kezdés után - gyenge folytatás. Ez volt a jellemző a tolnai csapat játékára. Az első félidő 16. percében 5-3-as magyaróvári vezetés­nél volt csak egy alkalommal kétgólos hátrányban a Tolna. A mérkőzést a MO- KÖT végig 5-6 gólos előnnyel vezetve biztosan nyerte. A tolnai együttes lassú, akadozó játék­kal sok hibát vétett, támadásban és vé­dekezésben egyaránt. Miután a szurko­lótábor nagyobb része már elpártolt a mélyponton lévő csapattól, most a tava­szi idény befejeztével Bauer János szak­osztályvezető is elhagyta a „süllyedni látszó hajót”. A bajnokság rajtján dobo­gós célt tűztek ki Tolnán, most viszont az NB ll-ben maradás is gondot okozhat, ha a rendelkezésre álló játékosok hozzáál­lása, munkamorálja nem változik meg. Pécsi BFV-Hőgyészi HSC 27-24 (11- 12). Pécs, 200 néző. V.: Szabó, Szalai. Högyész: Jéger - Barabás L. (1), Kerekes (10), Duga (1), György (6), Papp (1), Tei­mel J. (2). Csere: Spolján, Teimel L. (1), Nándor (2), Kovács, Barabás M. Edző: Teimel Lajos. Az első félidő közepéig fej­fej melletti küzdelem folyt. Ezt követően a Hőgyész fokozatosan átvette a játék irá­nyítását és a félidő végéig megőrizte egy- gólos vezetését. A második félidő elején Jéger kapus hárított egy hétméterest, ez szárnyakat adott a vendégeknek, s a 38. percben már öt góllal vezettek. A folytatásban azonban megtört a len­dület, különösen Papp fegyelmezetlen­ség miatti kiállítását követően. A pécsiek fokozatosan ledolgozták hátrányukat, át­vették a játék irányítását. Az 55. percben még egyenlített a HSC, de a véghajrá a hazaiaké volt. A találkozó 45 percen át a vendég hő­gyésziek sikerét ígérte. Ezúttal csak Jé­ger, Kerekes és György nyújtott átlagon felüli teljesítményt, a többiek elmaradtak igazi tudásuktól. Kosárlabdabajnokok: Európában Görögország, az Egyesült Államokban a Lakers A szekszárdi fedett uszodában a na­pokban adtak számot tudásukról az úszóiskolások. A legfiatalabb korosztály képviselői - összesen negyvenegyen - az alapkövetelményekből vizsgáztak, a szülők, hozzátartozók és természetesen a szakemberek jelenlétében. A kisgyermekek többsége hát- és gyorsúszásból bizonyított, de közülük hatnak mellúszásból is sikerült eredmé­nyesen szerepelni. Június 30-ig az úszóiskolások egy része edzés jellegű foglalkozáson vesz részt, majd további kiválogatás után mintegy tizenöten vál­hatnak szakosztályi tagokká. » A tavaly végzett úszóiskolások már idén bizonyíthatták tudásukat a Bara­Labdarúgás Serdülők FTC-Szekszárdi Dózsa 4-3 (2-2). Sz. Dózsa: Al- mási - Flath (Ferincz), Tornai, Fertődi, Kiss - Dem- kó, Hegedűs (Szűcs), Méhn, Halmai - Bajusz, Klem. Edző: Veres János. A fővárosiak megszenvedtek minimális győzelmükért a végig jól játszó dózsás serdülők ellen. G.: Halmai 2, Bajusz. Jók: Halmai, Kiss, Klem. Ifjúságiak Szekszárdi Dózsa-FTC 3-2 (1-0). Sz. Dózsa: Hol­ler (Bartal) - Szabó, Kasza, Marsai, Pető - Sörös, Máté, Lizák, Balogh - Kálmán, Varga II. Edző: Laki Zoltán. A nagyszerű tavaszi szereplés méltó befeje­nya-Somogy-Tolna megyei összevont delfin seregszemlén. A baranyai Újpetrén megrendezett sporteseményen a szekszárdiak szép si­kereket értek el. Eredmények, lányok: 66 2/3 m mell­úszás: 1. Bordás Zsuzsanna 1:06,7. 66 2/3 m hátúszás: 2. Bordás 1:05,8. 33 1/3 m pillangóúszás: 2. Egyed 30,8, 3. Goóts 31,2. 133 1/3 m vegyesúszás: 2. Bordás 2:42,2, 3. Egyed 2:26,1. Fiúk, 1331/3 m vegyesúszás: 2. Forrai 2:16,9. 4x33 1/3 m gyorsváltó: 2. Szek- szárd (Egyed, Goóts, Markovits, Bordás) 1:56,6.4x331/3 m vegyesváltó: 2. Szek- szárd (Markovics, Bordás, Egyed, Goóts) 2:04,6. zése volt az FTC elleni győzelem. G.: Varga II. 2, Kál­mán. Jók: Marsai, Sörös, Máté, Kálmán, Varga II. Körzeti bajnokság Báta-Fadd 3-3, ifi: 0-4, Harc-Öcsény 2-5, Iz- mény-Sióagárd 1-1, ifi: 3-1, Kéty-Kakasd 1-6, Bo- gyiszló-Cikó 2-3, Alsónána-Kölesd 10-0, ifi: 6-0, Bonyhádvarasd-Középhidvég 3-2, Pusztahencse- Németkér elmaradt, ifi: 0-3, Pálfa-Paks II. 0-2, Duna- szentgyörgy-Tolnanémedi 7-1, ifi: 12-0, Pincehely- Kajdacs 1-1, ifi: 1-9, Madocsa-Györköny 3-2, Kis- vejke- Nak 4-1, Iregszemcse-Dalmand 6-0, ifi: 2-0, Závod-Gyönk 2-2, Attala-Kurd 3-0, Kocsola-Sza- kály 4-0, ifi: 6-1, Ozora-Kaposszekcső 2-1, ifi: 1-1. A véletlen úgy hozta, hogy vasárnap került pont két nagy férfi kosárlabda ver­senysorozat végére. Ekkor fejeződött be Athénban a 25. Európa-bajnokság, az Egyesült Államokban pedig a profi világ- bajnokságként emlegetett liga, az NBA rájátszása. Mindkét eseményt óriási ér­deklődés kísérte, természetesen a gö­rögországi viadalt Európában sokkal többen figyelték, mint az elsősorban a tengerentúlon népszerű NBA-sorozatot.- Negyven éve vagyok a kosárlabda- sportban, játékosként, edzőként és a vi­lágszövetség főtitkáraként, de olyan for­ró légkörű döntőt, mint a Görögország- Szovjetunió találkozót, még sohasem él­Real Madrid: Egy fordulóval a spanyol labdarúgó­bajnokság befejezése előtt eldőlt a Real Madrid és a Barcelona versenyfutása, a fővárosi csapat javára. A 43. fordulóban mindkét együttes idegenben lépett pá­lyára, és mivel a Real Madrid győzött, a Barcelona pedig vereséget szenvedett, a „királyiak” előnye négy pontra növeke­dett. Ily módon a Real Madrid 22. alka­lommal érdemelte ki a spanyol bajnoki aranyérmet. A fővárosiak örömét fokoz­hatja, hogy mexikói légiósuk, Hugo Sanchez 33 góllal fölényes éllovas a gól­tem át - nyilatkozta vasárnap éjjel a ju­goszláv Boriszlav Sztankovics, a FIBA főtitkára. S valóban, még az emlékezetes 1972- es müncheni olimpiai döntő izgalmait is felülmúlta a 25. EB fináléja. Mindenki- nak az volt az érzése - tudat alatt még a szovjet játékosoknak is -, hogy a Béke és Barátság Sportcsarnokban ezen az es­tén a Szovjetunió nem tud nyerni, a 16 ezer fanatikus néző biztatása előbb- utóbb sikerre hajszolja Galliszékat. Az Európa-bajnokság legjobb játéko­sának a jelenlevő újságírók - 34 ország­ból 746-an - a görög Nikosz Galliszt vá­lasztották. Gallisz mérkőzésenként átlag­lövőlistán, őt a Barcelon angol játékosa, Gary Lineker követi 20 találattal. A Real Madrid a zaragozai Romareda stadionban 45 ezer néző előtt lépett pályára, s már a 14. percben vezetéshez jutott Emilio Butragueno révén. A 42. percben a védő Jesus Angel Solana is a hazaiak kapujába talált, így a fővárosi le­génység 2:0-ás előnnyel fordult. A máso­dik félidőben sem vonult védekező bás­tyák mögé a Real, Butragueno a 64. percben újabb gólt szerzett, amire a za­ragozai Francisco Pine az utolsó perc­ban 40 perc 10 másodpercet volt a pá­lyán (a döntő, mint ismeretes, 45 percig tartott), s eközben 296 pontot szerzett, ami kereken 37-es átlagnak felel meg. » A Los Angeles Lakers vasárnap pontot tett az NBA-döntő végére: otthonában, az inglewoodi Forum sportcsarnok 17 505 nézője előtt 106:93 (51:56) arányban legyőzte a Boston Celtics-et, s ezzel 4:2 arányban megnyerte a négy győztes találkozóig tartó finálét. Ez volt a Lakers tizedik diadala az NBA 41 éves történetében, a nyolcvanas években im­már a negyedik győzelmük. ben becsületgóllal válaszolt. Végered­mény: Real Madrid-Zaragoza 3:1 A Barcelona a gijoni Molinón stadion­ban 40 ezer néző előtt játszott, és hely­zeteit nem tudta kihasználni. A hazaiak csatára, Carlos Gonzalez a 70. percben a katalán hálóba talált, és így a Gijon nemcsak megszerezte a két pontot, ha­nem segítette a Real Madridot is. Gijon-Barcelona 1:0 Az utolsó forduló előtt a tabella éllova­sai: 1. Real Madrid 65 pont, 2. Barcelona 61, 3. Espanol 50. NB-s serdülő- és ifibajnokság huszonkettedik bajnoki cím „Már megint egy”... avagy az MDSZ-ről „diákul” Az újságokból, a televízióból már érte­sülhettünk arról, hogy június 6-án meg­alakult a Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ). Sok helyen olvashattunk létre­jöttének előzményeiről, gondjairól, konk­rét programjáról. Azonban a diákok, aki­kért valójában ez a szövetség működik, még nem igen érzik ennek valódi súlyát. Egyesek egyszerűen csak így reagálnak: - „Már megint egy szervezet, amely állí­tólag értünk van”. Mások emígy gondol­kodnak: - „Ez igen, végre valami”. Re­mélhetőleg ez utóbbiak tábora a népe­sebb. Annak érdekében, hogy a kétkedőket meggyőzzük, mindenképpen szükséges erről az új szövetségről „diáknyelven” is szólni. Nem szeretném az MDSZ alap­szabályát ismertetni, de valamit minden­képp fontosnak tartok idézni a szöveg­ből. „A Magyar Diáksport Szövetség célja a tanulóifjúság edzettségének, egészsé­ges életmódra nevelésnek és személyi­ségfejlesztésnek elősegítése.” Tehát lát­hatjuk, az MDSZ nem a csodatévő jótün­dér szerepét vállalta, nem kínálja tálcán az edzettséget és az egészséget. Viszont mindezek eléréséhez konkrét progra­mot, támogatást nyújt. Sajnos, sokan csak azt tudják kérdez­ni, hogy az állam, a tanács milyen anyagi fettételeket biztosit, de azt nem, hogy ők maguk mit tehetnek. Félreértés ne es­sék, nem arról van szó, hogy az anyagiak feleslegesek, hanem arról, hogy megala­kulhat egy szövetség megfelelő tőkével, komoly célkitűzésekkel, elképzelések­kel. Felmerül a kérdés, mit ér az egész, ha szövetségeseket nem találnak, holott mindenki tudja, ezek a célok igen értéke­sek. Visszatérve a diáknyelvre, el kell mon­dani azt is, hogy részben igazuk van azoknak, akik szerint a tanulás nem ad lehetőséget a rendszeres sportolásra. Egy általános iskolás még esetleg gond­talanul belefeledkezhet egy jó fociba, a középiskolásokra azonban ez a kép már korántsem jellemző. Gyakori eset, hogy már a második osztályosok nagyban ter­vezgetik, számolgatják a továbbtanulás­hoz szükséges pontokat és a követelmé­nyek teljesítése szinte minden idejüket felemészti. A felsőoktatásban az elvárások még nagyobbak. Mindezek nem egyeznek az MDSZ céljaival és sajnos ez jelenleg még elég súlyos ellentét. Azonban mégis szeretném felidézni az alakuló küldöttközgyűlés egyik felszóla­lójának, egy középiskolás diáklánynak néhány érdekes gondolatát: „Felejtsük el végre azt a felfogást, hogy vagy jól ta­nulsz, vagy jól sportolsz. Ha valaki jó ta­nuló, akkor azért legyen ideje a sportra, ha meg valaki rossz tanuló, akkor meg azért.” Gyakran felvetődik a kérdés, a diákok képesek-e, alkalmasak-e arra, hogy va­lóban kezükbe vegyék saját dolgaik megtervezését, irányítását? Élnek-e a fiatalok az önkéntesség és az öntevé­kenység lehetőségével? Az MDSZ mindenképp biztosítja a fia­talok önállósági jogát, sőt elvárja, hogy cl diákság elméletben és gyakorlatban egyaránt aktív szerepet töltsön be a diáksport fellendítésében. Ez vitathatat­lanul bizonyítja azt, hogy az MDSZ egyik alelnöke, Klemencsics Zoltán, a Sem­melweis Orvostudományi Egyetemen hallgatója. Remélem és bízom benne, hogyha va­laki ezt a cikket elolvassa és eddig a ké­telkedők táborába tartozott, akkor most elgondolkodik egy kicsit azon, hogy az MDSZ esetében mégsem mondhatjuk: „Már megint egy...”. ISTVÁN CSABA Az MDSZ Intéző Bizottságának tagja, a szekszárdi tanítóképző főiskola hallgatója A Szekszárdi Húsipari Vállalat FELVESZ műszaki ellenőrzésben és szerződéskötésben jártas építő-vagy építészmérnöki végzettséggel rendelkező szakembert beruházási csoportvezető munkakörbe, közgazdaságtudományi egyetemi, vagy legalább pénzügyi és számviteli főiskolai végzettséggel és gyakorlattal rendelkező szakembert üzemgazdász munkakörbe, legalább középfokú műszaki végzettséggel rendelkező, épületgépészeti anyagok beszerzésében többéves gyakorlattal rendelkező anyaggazdálkodási előadót Jelentkezés: a vállalat személyzeti és oktatási osztályán Szekszárd, Keselyűsi út 24. <3521

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom