Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-07 / 106. szám

1987. május 7. * ■ ................. ' ........ ---- 1 1 ---­N ÉPÚJSÁG 5 „Szerettem munkahelyeimet és az embereket” Egy erdőgazda életútja A legfontosabb: a megelőzés A növényegészségügy néhány fontos kérdéséről Tolnában és a megye határain túl is, sokan ismerik és becsülik Vida László erdészetvezetöt, aki az elmúlt évben ment nyugdíjba. Ő egyike volt Tolna me­gye első termelőszövetkezeti erdészeti ágazatvezetőinek. Csaknem negyvenhá­rom esztendőn át dolgozott egyfolytá­ban, jórészt állami erdészetekben, s 18 évet töltött el legutóbbi munkahelyén, a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben.- Már gyermekkoromban belémivó- dott az erdő és a természet szeretete - emlékezik vissza. - A Magyaregregy melletti Kárászon láttam meg a napvilá­got, ahol öt holdas kisgazdálkodó szü­leim kertje határos volt a pécsi püspöki uradalom erdejével. Kicsi koromtól búj­tam a mecseki erdőket, de 14. évemtől kezdve nehéz kereső munkába kénysze­rültem, két évig a komlói kőbányában, majd erdei fakitermelő napszámosként dolgoztam. Tizenhét évesen lettem gya­kornok az erdőgondnokságban, ahol az­tán a magyaregregyi kerületvezetői teen­dőket is el kellett látnom, a háborús ese­mények, behívások miatt - idézi fel. Még őrzi a felszabaduláskor az ottani szovjet parancsnoktól kapott, cirill be­tűkkel megírt igazolást, amely az „aler- dészt” felhatalmazta munkája háborítat­lan folytatására. Ehhez továbbképzését is fontosnak tartotta. Először a nyolc álta­lános iskola még hiányzó két osztályát pótolta, majd többszöri jelentkezés után felvették az akkoriban középfokúnak megfelelő szeged-királyhalombai erdé­szeti szakiskolára, ahonnan képesített erdészként jött vissza 1948 őszén, és a szálkai erdőgondnoksághoz került Tolna megyébe. Egy év múltán pedig a gurovi- cai kerület vezetője lett. Az erdőgond­nokságok megszűntekor a németkéri üzemegység irányítója, az ország egyik legfiatalabb erdészeti vezetője volt, hu­szonnégy éves korában. A későbbi egyesítéskor a bikácsi erdészet vezető­jévé nevezték ki. Ezekre az éveire nagy szeretettel emlékezik vissza. Bikácson a községi pártszervezet csúcstitkári tiszt­ségét is betöltötte, s 11 évig a járási párt- bizottság, 10 évig a MEDOSZ megyei bi­zottság tagja volt, előzőleg elnök az őcsényhegyi Défosz-ban, majd az MSZBT németkéri szervezetében, egyébként jövőre lesz 40. éve, hogy párt­tag. Pécsett öthónapos pártiskolán volt, s elvégezte a Marxista-Leninista Esti Egyetem hároméves általános tagozatát is. Nem ismerte a lehetetlent, csak a tehe­tetlenséget - mindig ez az elv vezérelte. Még akkor is, amikor a hatvanas évek vé­gén rábírták a megyei tsz szakirányító és fásító erdészetnek nevezett iroda vezeté­sét, de ezt a nem eléggé megalapozott hi­vatalt az akkor fújdogáló közgazdasági szelek hamar elfújták. A sok erőfeszítés­be, áldozatba került háza éppenhogy fel­épült Szekszárdon, s ő nézhetett más beosztás után. A kedvelt faluba vissza már nem mehetett, ideiglenesen Fejér megye erdészetben kényszerült állásba, mivel azonban otthona már Szekszárdon volt, a bátaszéki Búzakalász Tsz-ben el­vállalta az erdészeti ágazat vezetését. Akkor valójában új szakasz kezdődött életében. Van némi igazság abban, hogy nincs olyan rossz, amiben valami jó ne lenne. - Lehet, hogy nálam is igy volt jó - mondja elgondolkozva -, hiszen család­ja mára megyeszékhelyre kötődött. Fele­sége, akit korábban a szekszárdi erdő- gazdasági központban munkaügyi elő­adóként ismert meg, s aki követte őt Né- metkérre és Bikácsra, a megyei kórház könyvelőségén kapott állást, s jelenleg is ott főpénztáros, a tanárnőnek készülő két lánya részére is kedvezőbb volt a szekszárdi otthon. A téeszben a vezetőség és a tagság egyaránt szeretettel fogadta és mindvé­gig becsülte, egy év múltán a személyzeti vezető bizalmi munkakörét is rábízta. Bá- taszéken lehetősége nyílt arra, hogy el­végezze a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem felsőfokú vadgazdálkodási tan­folyamát, amit különleges, őzbőrfedelü diploma tanúsít. Tizennyolc esztendeig folytatott felelősségteljes munkát a téeszben. Volt olyan év, hogy harminc hektár erdőt telepítettek, igy erdőterüle­tük több mint kétszeresére nőtt, nyárrön­köt, papír- és farostlemez gyártáshoz való fát termeltek ki, s a jó közösségi munkával egyetlen évben sem volt vesz­teséges az erdészeti ágazat, inkább nye­reséges. Vida László kedvelt foglalatossága a vadászat is. A Báta - Bátaszéki Tsz-közi Vadásztársaság vadászmesterévé majd titkárának választotta az utóbbi teendőt jelenleg is ellátja a 70 tag bizalmából. Az igen jó, fegyelmezett vadásztársaság eredményesen gazdálkodik, jól együtt­működik mindkét téesszel, de önálló a pénzgazdálkodása. Négy nagyvadas er­dő terület határolja a társaságét: Ge­menc, Bátaapáti, Szálka és Véménd. Nyugdíjasként kéthetenként kijár a téeszbe a társadalmi, és a bizalmi munka folytatására, segít a vadgazdálkodási teendőkben, s a kapcsolatot is tartja a szövetkezettel, ahol szépen köszöntötték nyugdíjba-vonulásakor. Ezenkívül a Tol­na Megyei Bíróságon továbbra is igaz­ságügyi szakértőként közreműködik az erdészeti-vadászati ágazatban, amit elő­zőleg húsz évig a paksi járásban gyako­rolt. Ennyi derekas és igen küzdelmes munkában eltöltött év után nehezebb az átállás a csendesebb időszakra, s az „erdő- és vadászmester” most unoka­felügyelői teendőkre váltott át, és három kedves fiúunokájával foglalkozik. A vaká­cióban a Pécsett tanító nagyobbik lánya egy iskolás gyermekével, Zoltánnal láto­gatta meg szüleit, a szekszárdi közgaz­dasági szakközépiskolában tanító másik lánya pedig a legnagyobbik Istvánnal és a bölcsődéskorú kisebb, de legélén­kebb fiacskájával, Petivel jött a családi találkozóra. Az egyik veje egyetemi do­cens Pécsett a másik veje rendőrszáza­dos Szekszárdon. A családi dolgokról szólva: Vida László annak is örülhet, hogy még két élő testvére van, s ami ér­dekesség: mindhárman egyidóben vol­tak annak idején katonák, később párttit­károk. Nyugdíjas bátyja Mázaszászváron él, 58 éves öccse még dolgozik, a szén­bányában. Ha visszatekint az eddigi fáradságos, ám eredményes életére, csak annyit hangsúlyoz: - Szerettem munkahelyei­met és jól éreztem magam az emberek között. Áthelyezéseim gazdasági érdek­ből történtek - ez a magyarázat minden­re. Arra is, hogy miért részesült három miniszteri, egy vadászati, egy „Kiváló tsz- tag” kitüntetésben, valamint a megyebeli eredményes fásításokért háromszor is kapott oklevélre és jelvényre. Többszö­rösen megérdemli az elismerést, s bi­zony, ráfér már az „aktív pihenés". A ter­mészetben, kis kertjében és főként sze­retett unokái körében. A fiatal 6-15 éves magas művelésű szőlőültetvényekben az 1970-es évektől korábban még nem tapasztalt betegség fellépése és terjedése figyelhető meg. Az akkor még ismeretlen gyengültségi seb­parazita "kórokozók az elmúlt években megyénkben is megjelentek, terjedőben vannak, és helyenként a tőkék gyors el­halásával jelentős károkat okoznak. A betegség tüneteit és a kártételt először Dunaföldvár, Tolna, Szekszárd és Len­gyel térségében észleltük, de a kóroko­zók továbbterjedése a fagykártól, jégve­réstől, túlterheléstől és egyéb tényezők­től legyengült ültetvényekben az egész megyében várható. Fellépésükkel első­sorban olyan ültetvényekben kell szá­molni, ahol a Novendá-s lemosó perme­tezés és a nagyobb sebzések lezárása a kritikus években elmaradt. A stereum hirsutum gyengültségi seb­parazita gomba a szőlőtőkék elhalását okozza. A metszések és a fűrészelések után visszamaradó nagyobb sebzési fe­lületeken telepszik meg, és innen hatol be előbb a bélszövetbe, majd onnan a szállítószövetekbe. A behatolás után egy hosszabb tünetmentes időszak, úgyne­vezett „látens fázis” következik. Később a szövetekben barna elszíneződés, majd fehérszínű korhadás következik be, amely ujjal könnyen szétmorzsolható. A szállítószövetek károsodásának gyakori és jól látható tünete a törzs és a kordon­karok felhasadása. A leveleken az elvi­rágzás utáni időszakban jelennek meg az első tünetek. Az érközi mezőkben a zöld színanyag (klorofil) elbomlik, de a főerezet mentén néhány mm-es sáv zöld és funkcióképes marad. Ezután követke­zik a levélszélek elszáradása, és ekkor már a betegség a tünetekről jól felismer­hető. A levéltünetek kifejlődése után kö­vetkezik a korai lombhullás, amely né­hány éven át megismétlődhet, de előfor­dulhat olyan is, hogy egy közbeeső év­ben el is marad. Atőkék pusztulása végül a szállítószövetek kóros elhalása miatt következik be. A kórokozó elleni védekezés még nem megoldott. Annyi azonban bizonyos, hogy nagy jelentősége van a megelőzés­nek. A tőkerészeken keletkezett nagyobb sebzéseket azonnal le kell zárni sebke­zelő készítménnyel. Hiányában az olaj­festék is megfelelő. A fertőzött ültetvé­nyekben a vegetációs időszakban vég­zett védekezési munkákat ki kell egészí­teni késő őszi, és kora tavaszi lemosó permetezésekkel. Az alapos lemosó per­metezést ősszel, szüret után, a lombhul­lás félidejénél a rézoxiklorid 1,5 %-os oldatával, a kora tavaszit metszés után nyugalmi állapotban 2%-os Novanda-val Még nincsen egy éve annak, hogy a bonyhádi vasútállomás felvételi épületét a Zöldért megvette és ott gazdaboltot nyitottak. A siker kézzelfogható. Hiszen legközelebb Pécsvárad és Szekszárd kí­nált a kisgazdaságoknak megfelelő áru- választékot a kertészkedéshez, az állat­tartáshoz eszközöket, gépeket.- Mindenekelőtt az a megnyugtató, hogy a hiánycikk nálunk talán kevesebb, mint másutt - mondja az üzletvezető, Er­délyi Gábor. - Ugyanis sok éves tapasz­talatom, munkatársaim lelkiismeretes te­vékenysége nyomán beszereztünk min­den szükséges árut. Azonban meg kell mondjam, hogy most nagy gondban va­gyunk. Nincsen elég motoros kapa, azaz kistraktor. Nincs motoros háti permetező. Az országban ez hiánycikk. Nincs Hun- gazin. Ez is országos hiánycikk. Áru azonban van a gazdaboltban. A több mint 300 négyzetméteres eladótér­ben megfelelő készlettel várják a vásár­lókat. A mezőgazdaságot szolgáló külön­féle cikkek éppen úgy vásárolhatók, mint az építkezéshez szükséges anyagok. így például festékekből jó a választék, a nö­vényvédő szerekből megfelelő a készlet, vetőmagokból pedig oly sokat eladtak, hogy a jövő évi rendelést legalább húsz százalékkal meg kell emelni. Ugyancsak növelni kell a boredényekből a választé­kot. Bár az első igazi őszi szezont tudják még csak maguk mögött a 402-es bolt dolgozói - hatan vannak összesen a ve­vőket kiszolgálni, árut beszerezni -, még­is eladtak tavaly több mint háromszáz kü­lönféle méretű hordót. javasoljuk elvégezni. Azokban a fiatalabb ültetvényekben, ahol a betegség még nem hatalmasodott el és a gomba még nem hatolt le az oltás helyéig, vagy gyó­gyítási lehetőség is, a törzsek visszavá­gásával, a tőkék megifjításával. Ilyen eljá­rással tartósan visszaállítható a tőkék termőképessége. Szükséges megemlí­teni azt is, hogy a megelőzésben igen fontos szerepe van a harmonikus táp­anyagellátásnak, és az alapvetően fon­tos mikroelemek biztosításának. Jó kon­dícióban lévő és jól gondozott ültetvényt a kórokozó nem képes fertőzni. Az Eutypa armeniacae gyengültségi sebparazita gomba a szőlő eutipás rákját és tőkeelhalását okozza. Szintén a seb­zési felületeken fertőz, és jut be a szöveti részekbe. A fertőzés után egy hosszabb lappangási idő következik, majd a fás tő­kerészeken megjelennek a rákos jellegű sebek, és a törzsek faszövete jelentősen károsodik. A betegség tünetei a hajtáso­kon is megjelennek. Az ízközök rövidül­nek, a levelek sárgászöld színűek és ap­rók. A fürtök száma és nagysága is csök­ken. A kórfolyamat befejező szakasza a tőkék részleges vagy teljes elhalásában nyilvánul meg. A vegyszeres védekezés ennél a kórokozónál sem megoldott, de a hatékony gombaölőszeres kezelésre a kutatások folyamatban vannak. Amit je­lenleg tenni lehet és a terjedés akadályo­zása céljából szükséges is, a beteg ré­szek rendszeres eltávolítása, és elégeté­se, valamint a sebzések azonnali lezárá­sa. A fertőzés kezdeti szakaszában a fia­talabb ültetvényekben itt is szóba jöhet a tőkék ifjitása. A kiegészítő permetezések elvégzése, a jó tőkekondíció biztosítása Tavaly „darab év” volt, mégis 11 millió forintot érő árut forgalmaztak. Idén pedig minden hónapban meghaladták a két­milliós forgalmat. A tervük is egész évre havonta kétmilliót ír elő, azonban az árak növekedése ellenére is emelik a válasz­tékot, hogy forgalmuk több legyen, a te­rületen dolgozó kisgazdaságokat jobban ellássák. Előrelépést terveznek a vasáruk for­galmazásában. Ugyanis Bonyhád térsé­gében megnövekedett az építési kedv. S fogy a betonacél, az idomvas éppen úgy, mint az építkezéshez használatos különféle kisgépek. Az idei tervek közé tartozik, hogy meg­szervezzék a nagyobb értékű áruk hitel­ben történő vásárlását. Most tárgyalnak az OTP illetékeseivel, hogy a kölcsönt helyben intézhessék. A Zöldért bonyhádi boltja tehát már bejáródott. A megbízható szállítók - Ti­tán, Vídia, Ferrovill, Vasért, Vetőmag, Fü- szért stb. - a vásárlóknak olyan árukat küldenek, amelyeket használni lehet, s az országos hiánycikkek kivételével, aki oda betér vásárolni, nem megy el üres kézzel. Egyébként a szekszárdi Zöldért a kö­zelmúltban nyitott egy gazdaboltot Dom- bóvárott, az Erzsébet utcában is. Ez utóbbi kisebb, mint a bonyhádi, ám en­nek árukészletét állandóan növelik, hogy az egyre növekvő számban jelentkező vevőket jól tudják kiszolgálni. Mert a stra­tégiája az a vállalatnak, hogy több lábon állva, megbízhatóbb eredményt tudnak elérni, s szolgálni a vevőiket. - Pj ­ennél a kórokozónál is jelentős szerepet játszik a megelőzésben. Megyénk egyes területein, igy Szek­szárdon és térségében, valamint Bony­hád térségében nagy létszámmal jelent­kezett a májusi cserebogár hatodik tör­zse. Tömeges rajzásukat az elmúlt héten tapasztalhattuk. Létszámuk jelenleg ál­landó, és az egyedsűrűség csökkenése a hét végétől várható. A kifejlett bogarak alkonyatkor repülnek tömegesen, és le­pik el a gyümölcsfákat (elsősorban a csonthéjasokat), a díszfákat, haszonfá­kat, és a szőlőt, a növényeken a levélze- tet, valamint a virágzatot pusztítják. A vé­dekezést megkönnyíti, hogy hajnalban dermedten ülnek a leveleken, így köny- nyen lerázhatok, és összeszedhetők. A virágzó fák vegyszeres kezelése indokolt esetben csak méhkimélö készítménnyel és méhkimélö technológiával végezhető el, a méhek napi repülésének befejezése után. Felhasználható a Decis 2,5 EC ro­varölő szer. Előfordulhat, hogy a perme­tezést a rövid hatástartalom miatt meg kell ismételni. A már elvirágzott növények permetezésére a hosszabb hatástartal­mú Bancol 50 WP rovarölő szert célszerű felhasználni. A gyümölcsösökben szo­katlanul nagy létszámmal jelentkezett a bundásbogár is, amely különösen elhú­zódó virágzás esetén a virágok megrá- gásával okoz tetemes kárt. Az éjszakát a fák kéregrepedéseiben töltik, igy egy ré­szük lerázással megsemmisíthető. A vegyszeres védekezésre vonatkozó elő­írások megegyeznek a májusi cserebo­gáréval. BEDA GYULA Tolna Megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás Könyvismertető Baromfi a kisgazdaságokban Az árutermelő (főként az integrált árutermelésbe vont) kisgazdasá­goknak szóló három kötetre tervezett könyv második kötete a pulyka- a gyöngytyúk- és a galambhústerme­lés ismereteit foglalja össze. Rövid, e termékek kistermelői árutermelésé­nek fejlődését, jelenlegi helyzetét is­mertető bevezető után az adózta­tástudnivalóiról és a hitelfelvétel mó­dozatairól tájékoztatják a szerzők az olvasót, majd az egyes ágazatokban kialakult integrációs formákat, a pulyka, a gyöngytyúk és a galamb beszerzésének, takarmányozásá­nak, tartásának árutermelő kisüze­mekben megvalósítható módszereit ismertetik. Szerződési minták alap­ján ismertetik a kistermelő és az integráló gazdaság kapcsolatát, jo­gait és kötelességeit. A gördülékeny stílusú, a szakma kiváló ismerőiből alakult szerzőgár­da által irt könyv remélhetőleg hasz­nos segítője lesz az árutermeléssel foglalkozó kistermelőknek és az in­tegráló gazdaságok szakemberei­nek egyaránt. A mondanivaló megértését jól szerkesztett táblázatok, szemléltető ábrák segítik. BALLABÁS LÁSZLÓ GOTTVALD KÁROLY felvétele Vida László unokáival, háza előtt Zöldért 402-es gazdabolt Havonta kétmillió forintos forgalom Stereum hirsutum-tünet törzsön... és levélen

Next

/
Oldalképek
Tartalom