Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-07 / 106. szám

1987. május 7. i NÉPÚJSÁG 3 Kevesebb téma, hatékonyabb KGST -együttmű ködés Gázprogram, átmeneti kényelmetlenséggel A pontos kivitelezői munka várospolitikai kérdés Idén 1200 lakás bekötése várható Szekszárdon Földgázvezeték-fektetést előkészítő földmunkák a szekszárdi Botytyán-hegyen Balatonszemesen tartja tanácsko­zását a KGST Mezőgazdasági Együttműködési Állandó Bizottsága. A tanácskozás munkájáról Do- bóczky István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az MTI munkatársának elmondotta: A KGST-tagországok - amelyek, mint ismeretes, erőfeszítéseket tesznek az élelmiszertermelés fokozására - a korábbinál erőteljesebben keresik a lehetőségeket az együttműködés elmélyítésére. Ennek kapcsán az ér­tekezleten is kifejezésre jutott: csök­kenteni kell a közösen fölvállalt té­mák körét, mivel azok túlságosan nagy száma miatt is szétaprózódik a szakmai munka, várat magára a gya­korlati megvalósítás. Amúgy is túlsá­gosan sok szálon fut az együttműkö­dés, nem ritka, hogy egy-egy szak­mai program több egyezményben, szerződésben is szerepel, így indo­kolatlanul gyakori a párhuzamos ku­tatás, kísérlet. Ezen a helytelen gya­korlaton változtatni kell, s a felisme­rés nyomán a KGST-országok kuta­tói kapják meg azt a feladatot, hogy döntsék el: egy-egy témán melyik program keretében dolgozzanak a szakemberek, akik az egységes ke­retek között koncentrálhatják erői­ket. Felül kell vizsgálni az eredményt nem érlelt programokat, témákat is, ha az érintett területeken a követke­zőkben sem várható siker, fel kell hagyni a további próbálkozásokkal, amelyek minden bizonnyal med- dőek lennének. A témák körének szűkítését, a párhuzamos kísérletek megszüntetését szolgálja az a törek­vés is, hogy a jövőben véget vetnek a tagországok intézményei, vállalatai között az olyan együttműködésnek, amelyet nem szabályoz konkrét szerződés, megállapodás. Bebizo­nyosodott ugyanis - és ez a mostani ülésen is hangot kapott -, hogy az ilyen jellegű, többnyire parttalan együttműködés növeli az eredmény­telen munka arányát. Felülvizsgálják azt is, hogy valójában milyen infor­mációk szükségesek az együttmű­ködő partnerek számára, mert túlsá­gosan sok a csak alig-alig haszno­sítható adat az információáramlás­ban. Ez pedig fölösleges munkát ad a partnerek intézményeinek. Az Ál­landó Bizottság ülésén is kifejezésre jut, hogy a jövőben mindinkább a célszerűség vezeti majd az együtt­működést. A kutatók, a műszaki fej­lesztők a kiemelt területeken használ­ják ki erőiket, képességeiket. A bio­technológiában például az egyik program keretében a magyar Merik- lon Gazdasági Társaság vezetésével 31 feladatot oldanak majd meg a szo­cialista országok érintett intézményei. Egy másik programot a Szovjetunió mezőgazdasági akadémiája fog ösz- sze, 30 szakmai programon dolgoz­nak majd a növényi növekedésszabá­lyozókkal kísérletező intézmények. A biotechnológia az állati betegségek diagnosztizálását is segíti majd, ennek a programnak a vezetője a szovjet Öszszövetségi Kísérleti Állategész­ségügyi Intézet amely 9 ország 56 tu­dományos intézményének ilyen irá­nyú tevékenységét koordinálja - mon­dotta a miniszterhelyettes. Immár harmadik esztendeje, hogy Szekszárdon felvágott útburkolatok, több kilométernyi árkok jelzik: a hosszú távra tervezett földgázprogram, amely 1985-ben vette kezdetét, tovább folytató­dik. Mindez átmeneti nehézségeket okoz a megyeszékhely közlekedésében, Né­mely városlakó felháborodva marasztal­ta el a kivitelező cégeket, mások a laká­sokban végzett munka minősége miatt reklamáltak, a legtöbb kifogás viszont a munkálatok elhúzódása miatt érte az építőket. A program, a kitavaszodást kö­vetően új lendületet vett, május első nap­jaira több kilométer hosszan húzódó ár­kok bizonyítják, idén frisebbek a gázve­zetéken dolgozók. Ám, mielőtt az 1987-es évről szólnánk, érdemes visszatekinteni az elmúlt esz­tendő tapasztalataira, már csak azért is, mert az több tanulsággal szolgál a kivite­lezők és a koordinációt végzők számára egyaránt. 1986-ban tucatnyi építő, köz­tük állami vállalatok, kisszövetkezetek és gmk-k, a megyeszékhely 37 utcájá­ban végezték el a gerincvezeték építését, teremtették meg a bekötési lehetősége­ket. A városi tanács bonyolításában 1500 lakás gázellátásának biztosításával szá­moltak, az év végéig viszont több mint 1760 lakás vált beköthetövé. Ezekből végső soron 920-ban gyújthatták be a konvektorokat, a többiben a belső szere­lési munkák áthúzódtak erre az eszten­dőre. A fűtési idény megkezdésével, sőt, már azt megelőzően is, lakók százai fe­jezték ki rosszallásukat a munkálatok el­húzódása miatt. Hangsúlyozva, hogy fo­rintjaikkal jelentős részt vállaltak a prog­ram megvalósításából. Joggal várták vol­na el tehát, a kivitelezői határidők betar­tását. A legnagyobb csúszás e tekintet­ben a Bródy Sándor és a Mérey utcák esetében történt. A Bródy Sándor utcá­ban, a szerződés szerint július 1 -jén kel­lett volna megkezdeni a munkálatokat, ám a TOTÉV csupán szeptember 8-án vonult föl a munkaterületre, így eleve meghiúsult az október 15-re ígért határ­idő teljesítése. A több mint ötven lakást érintő üzembe helyezés végül is decem­ber közepén valósulhatott meg, amely­ben szerepet játszottak a vállalaton belüli szervezési hiányosságok is. A Mérey ut­cát illetően a következőket mondhatjuk el: A Budapesti Mikroszer Kisszövetkezet másokat megelőzve, a versenytárgyalást megnyerve kapott megbízást, a munkák elvégzésére, mert ajánlatuk mind a válla­lási árat, mind pedig a határidőt tekintve „padlóra küldte” a konkurens cégeket. Az csak később derült ki, hogy a Mikro­szer felkészültsége enyhén szólva hiá­nyos volt és ezáltal nem kevés bosszúsá­got okoztak a bonyolítónak és a lakóknak egyaránt. A kisszövetkezettől és több gmk-tól azóta megvált a megbízó és eb­ben az esztendőben mmásutt kilincsel­hetnek munkáért. De említhetjük a Tartsay lakótelep 37-39. szám alatti la­kóközösség kálváriáját, amit tanulság­képpen hacsak röviden is, ezúttal köz­readunk. A Dunaújvárosi Dunaglobusz Kisszövetkezet szekszárdi képvsielője 1986. szeptember 9-én kötött munkavál­lalási szerződést, melyről természetesen nem hiányzott a hiteles bélyegző sem. Ugyanakkor a lakások belső szerelési munkái során a kivitelező megszegte a szabványban előírtakat, nem megfelelő csőanyagot és idomokat használt föl és az átadás előtt az is kiderült, hogy nem rendelkeznek szerelői jogosultsággal. Erre viszont csupán november 20-án reagált a lakóközösséghez címzett leve­lében a dunaújvárosi kisszövetkezet el­nöke, aki a következőket irta: „Hivatkozva a szeptember 1-én kelt gázszerelési munkálatok megrendelésére, a munkát elvállalni nem áll módunkban. A Duna­globusz Kisszövetkezet nem jogosult gázszerelési munkálatok elvégzésére il­letve nem rendelkezik megfelelő szakmai összetétellel...” Rá egy hétre, a lakókö­zösség levélben jelenti be Valiszka Lász­ló elnöknek, hogy a jogosulatlan kivitele­zésből eredő kárt és többletköltséget át­hárítják a Dunaglobuszra, továbbá azt kérik, hogy a raktárnak használt alagsori helyiség bérleti díját, amíg azt ki nem ürí­tik, fizesse meg a kisszövetkezet. Időköz­ben elkezdődött a fűtési szezon, a csalá­dok nem várhattak tovább: immár más ki­vitelező, a Bajai Lakásszerviz Leányválla­lat emberei ismét falat törtek, kicserélték a nem megfelelő vezetékeket, hogy végre beköthessék az érintett lakásokat. A nem kis kényelmetlenséggel járó tortúrán ugyan túljutottak a lakók, ám a Dunaglo- busszal szembeni követelésüket tovább­ra is fenntartják, mint ahogy erről az ez év március 26-án keltezett levelük is tanús­kodik. Eszerint a 12 család 127 192 forint kár- és többletköltség kiegyenlítését kéri a kisszövetkezettől, tovább^ helyiség- bérlet címén több mint 25 ezer forintot követelnek a Dunaglobusztól. Az említett levélre április 22-én válaszolt a kisszö­vetkezet elnöke, aki többek között a kö­vetkezőket irta: ...Kárigényüket vissza­utas ítom, mivel követelésük alaptalan: Majd később: „A Dunaglobusz Kisszö­vetkezet semmiféle jogi kapcsolatot nem teremtett a Tartsay lakótelep lakóközös­ségével.” Ezek tehát a legfrissebb fejlemények, amelyhez szabadjon hozzáfűzni egyetlen észrevételt. Igaz ugyan, hogy a lakótelep lakóközösségével nem állt kapcsolatban a Dunaglobusz, ám tavaly őszi munkavál­lalási szerződésükön - amit a Tartsay la­kótelep 37-39-ben élő 12 családdal kö­tött képviselőjük - jól olvasható bélyeg­zőjük lenyomata... Ennyit tehát a lakókat érintő bosszúsá­gokról, s most végyük számba a program tagadhatatlan eredményeit. Szekszár­don 1985 elején mindössze négy háztar­tásban használtak földgázt. Év végén mintegy 200, az elmúlt esztendő végén már 1063 lakást fűthettek földgázzal. Ez év áprilisától pedig 1430 bérlő illetve la­kástulajdonos fizet gázszámlát. Az emlí­tettekből is következik, hogy jelentősen megugrott a felhasznált gáz mennyisége. 1985-ben 171 000 köbméter, tavaly pe­dig 970 000 köbméter földgázt adott a la­kosságnak a DDGÁZ. A koordináció jelentős részét magára vállaló városi tanács műszaki osztályán bíznak abban, hogy 1987-ben csökken az elmúlt esztendőre jellemző túlfeszített- ség és a kivitelezők is nem csupán üzleti, hanem sokkal inkáb várospolitikai programnak fogják fel munkájukat, amely a lakosságot igen jelentősen érinti. A tervek szerint idén mintegy 1200 lakás bekötési lehetőségei teremtődnek meg, a legnagyobb munkálatok jelenleg a vá­rosészaknyugati övezetében folynak. így a Bottyán-hegyen, a körzetben lévő 11 utcában. A hétfői nagy esőzés következtében a már nyitott árkok többségében jelentős mennyiségű hordalék ülepedett meg. így többek között az Esze Tamás, a Bakony, a Mecsek és a Fürt utcákban. A területen egy bajai kisszövetkezet gázszerelői vál­lalták a fektetési munkákat: a műszaki ellenőr immár második hete sürgeti őket, de eddig csak ígéretet kapott. Mindez gátolja a Kommunális Szolgáltató Válla­lat és a Közmű GMK ütemes munkavég­zését. A Bottyán-hegyen, a TOTÉV a ge­nerálkivitelező. A cég mélyépítő részlege április 6-án kezdte az árkok ásását, ed­dig több mint 800 méter hosszúságban alakították ki a gázvezeték helyét. A cső­fektetők már dolgozhatnának ezen a te­rületen, ám mikor a művezetőtől az iránt érdeklődöm, miért nem követik őket, ta­nácstalanul széttárja karjait. Pedig a vál­lalat igen nagy feladatot kell, hogy telje­sítsen, mert több mint két és fél kilométer hosszúságú vezetéket kell megépíteniük, amely legalább 300 lakás gázellátását biztosítja majd. A műszaki ellenőr, akivel végigjártuk a területet, a helyszínen meg­jegyezte: amennyiben a TOTÉV napokon belül nem kezdi el a gerincvezeték fekte­tését, kizártnak tartja az augusztus 30-i határidő teljesítését. A munka gyorsítása már csak azért is fontos lenne, mert a la­kótelepi gyerekek az árkokat átszelő vil­lamos és egyéb vezetékek között bújócs- káznak délutánonként... Az idei program részeként szükséges megemlíteni, a Pollack lakótelep és utca, a Tavasz, a Városmajor, a Napfény és Ady Endre utcákban végzendő munkála­tokat, továbbá ebben az esztendőben épül meg a Palánki ipartelepet ellátó ve­zeték is, amelynek későbbi - várhatóan 1988-as - meghosszabbítása lehetővé teszi a Parásztai lakóövezet földgázellá­tását. A Napfény utcai vezeték megépítésé­vel várhatóan a jövő évben megteremtik a Csatári lakótelep új épületeinek bekötési lehetőségét. A tanácsi vezetés ígérete szerint ebben az esztendőben a Bocskai utcában megoldódik az út-, szennyvíz és gázellátás. Ennek feltétele, hogy mielőbb befejeződjön a területen lévő pincék fel­tárása, illetve a megroggyant üregek tö­medékelése. A Cséby fiúk utcában a gázvezeték-építéssel együtt végzik el a szennyvízcsatornázást, befejeződik a Május 1. utcai munka, a Kecskés Ferenc utcában pedig az első szakasz építésé­nek átadásával számolnak. Végezetül érdemes szólni arról is, hogy ha 1987-ben a szerződésben vál­laltak szerint a fűtési szezonra a kivitele­zők teljesítik ígéretüket, ezzel a város sű­rűn lakott övezeteinek gázellátása befe­jeződik. SALAMON GYULA KAPFINGER ANDRÁS felvétele Igényes emberek, szép porták ÚJIREGEN Banka Sándorék: „Kevesen vagyunk, de megoszlik a falu népe a munká­ban" Kaszab László: „A fornádi gazdaság­ban 25 évig dolgoztam kubikosként” Szolnok mellöl, Jászárokszállásról jöttek legtöbben az 1929-30-es években Újireg- re, a szülők, nagyszülők. Az akkori zárt kö­zösség mára talán feloldódott valamelyest, az itt élők máig megegyeznek a környeze­tük iránti igényességben. Első alkalommal szembetűnik ez, ahogy végigsétál az ide­gen a településen. Az elmúlt évtizedben épített új otthonok mellett állnak a „grasz- tos” házak, amelyeket hitelből építettek még az Alföldről érkezett emberek. Ma egyre több gyerek születik a faluban, sok fiatal választja ezt az utat, helyben ter­vezik jövőjüket. Döntésüket igazolja, hogy jó a közlekedés Iregszemosére és közel a munkalehetőséget is nyújtó város, Tamási. Hat éve tízezer forintot fizettek be családon­ként, így ma már vezetékes ivóvíz van a falu­ban és a közeljövőben felújítják a régi kúria épületében a kultúrházat és az óvodát. takács-kapfinger A Dél-dunántúli Nyersanyagbontó Telep öt éve nyújt helyben munkalehetőséget, tavaly 21 millió forintos forgalmat bonyolított le

Next

/
Oldalképek
Tartalom