Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-05 / 104. szám

1987. május 5. NÉPÚJSÁG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK V ______________________________________________ F IATALOK ______________________________________________A Otthonteremtés kölcsönnel (2.) Az ifjúsági takarékbetéttel rendelkezők a betét felhasználásával egyidejűleg a kamattal, prémiummal növelt összegen felül 3 százalékos kedvezményes külön kölcsönt vehetnek fel hosszú lejáratra. A külön kölcsön felső határa január elsejé­től 4-5 évi takarékoskodás esetén 200 ezer, hatévi takarékoskodás esetén 250 ezer forint, hétévi, vagy ennél hosszabb betételhelyezés esetében pedig 300 ezer forint. A külön kölcsön felső határá­nak igénybevétele nemcsak a család hi­telképességétől függ, hanem attól is, hogy mennyi volt a rendszeres havi be­tételhelyezés, mennyi pénz gyűlt össze a járulékokkal együtt az ifjúsági takarék- betétkönyvben. A külön kölcsön mértékét százalékha­tár is meghatározza. Ötévi takarékosko­dás esetén a betétek prémiummal, ka­mattal növelt összegének 120 százaléka, hat év vagy ennél hosszabb idő esetén évente további 20 százalék, de legfeljebb a tőke és járulékai 200 százaléka lehet a külön kölcsön összege. Ezek a felső ha­tárok, illetve a külön kölcsön említett mércéje új lakás építésénél, és a taka­rékpénztártól vett lakás esetén érvénye­sek, illetve a nem állami lakásingatlan vé­telekor. Egyéb építési, illetve vásárlási formáknál, például tetőtérbeépítés, eme­let-, toldaléképítés, üresen álló családi ház, vagy állami tulajdonú házingatlan vásárlásakor a külön kölcsön a 150 ezer forintot nem haladhatja meg. Állami vagy volt állami gondozott fiatalok 5 év alatt elérhetik a 150 százalékot. Az előző példában a lakást vásárló fia­tal pár 7 éven át rendszeresen helyezett el betétet, és most az összes járulékkal együtt 130 ezer forintja van. Mivel igény­be veszik a külön kölcsönt, amely náluk 160 százalék, vagyis legfeljebb 208 ezer forint lehet, kedvezőbben alakul tehát készpénz befizetési kötelezettségük az előbbieknél. A fedezetlenül maradt 275 ezer forint tartozásukra befizetik a betétkönyvben lévő 130 ezer forintot, és felveszik a „ma­radékot” külön kölcsönként. így nulla szaldóra kifutottak, tehát induláskor készpénz befizetése nélkül vághatnak neki az életnek. A külön kölcsön után ha­vi 560 forint lesz a törlesztő részletük, és ezzel az összes havi terhük együtt 2905 forintra nőtt. Ha 20 évre adja a munkálta­tó a kölcsönt, a törlesztőrészlet csökken, és ha visszatérítendő tanácsi támogatást is kapnának, nő a terhük. Tehát már a hi­telképességük határán vannak ezzel a törlesztő részlettel, ezért úgy látszik, egyelőre a fiatal házasok részére (feltéve, hogy mindketten 35 éven aluliak) 5 évre, hat és fél százalékos kamat mellett felve­hető 60 ezer forintig terjedő áruvásárlási kölcsönből csak nagyon minimális ösz- szeget vehetnek fel. Ha korukba még be­lefér, el is halaszthatják a bevásárlást. Számolniuk kell a fiataloknak ugyanis még azzal is, hogy a lakásfenntartás havi költségei is rájuk nehezedik, ideértve ter­mészetesen a gáz, villany, fűtés, netán a telefon diját is. Az otthoni számítgatásoknál figyelem­be veendő az is, hogy a legalacsonyabb törlesztő részlet a lakásba együtt költöző személyek netté jövedelmének 10 száza­lékánál nem lehet kevesebb. Az átlagos­nál magasabb keresettel, jövedelemmel rendelkező családoknak rövidebb idő alatt kell a kölcsönöket visszafizetni. Az is előírás, hogy az építtető, vásárló - füg­getlenül az építési, vásárlási formától - a szociálpolitikai kedvezménnyel csök­kentett építési költség, illetőleg eladási ár összegének legfeljebb 70 százalékáig vehet igénybe kedvezményes kölcsönt. Azt is tudni kell, hogy a kölcsönigényeket a Takarékpénztár egyedileg bírálja el. Előfordulhat, hogy például a tartós telek­használatbavételi díjra igényelt kölcsön már meghaladja a család fizetőképes­ségét. Ilyenkor további hitelnyújtáshoz a bank kérheti közeli hozzátartozó (szülő vagy testvér) egyenes adósként vagy ke­zesként történő kötelezettségbe vonását. A család jövedelmi viszonyainak vizsgá­latánál az építtető, vásárló és házastársa, valamint a kedvezményes állami kölcsön összegének megállapításánál figyelem­be vett, a lakásba együtt költöző szemé­lyek igazolt havi nettó munkabére, sza- badfoglalkozásúaknál, gazdasági mun­kaközösségi tagoknál pedig a jövede- lemadó-alap az irányadó. Ez utóbbi leg­feljebb 33 százaléka terhelhető. Bérből és fizetésből élők esetén az egyéb rend­szeres, adózott jövedelmet is figyelembe vehetik. (molnár) Bolondos tavasz A hét végén Váralján a bonyhádi gimnazisták század eleji torna bemutatót tartottak. Fotó: G. K. Harmadik hely az országos versenyen (Tudósítónktól) Halbaksz Ferenc, a Lengyeli Mezőgaz­dasági Szakkö­zépiskola és Szak­munkásképző Inté­zet negyedik osz­tályos tanulója az 1986/87-es tanévi országos szakmai tanulmányi verse­nyen, Mezőtúron mezőgazdasági gépész szakmá­ban 3. helyezést ért el. Ez a verseny a fen­ti szakmában az érettségit is jelenti, jeles minősítéssel. Az elért eredmény alapján a szakirányú főiskolán vagy egyetemen mentesül a felvételi vizsgakötelezettség alól és megkapja a maximális 60 pontot. BAI JÓZSEF £0' Két sor A bizottság annak rendje-módja sze­rint elvégezte a munkát. Volt ötven plusz egy szavazattal elfo­gadott határozat, amit lejegyzett egy jegyzőkönyvvezető. Volt döntés és egy köszönet is. Habár az utóbbi csak két sort töltött meg a jegyzőkönyvben. Mellesleg, a bizottság képes volt bele­sűríteni ebbe a két sorba egyik tagjának az életét. Az érdekelt nem tett megjegy­zést, csak később elbögte magát. Per­sze, ezt nem látta senki, mert a ruhatár­ban tette meg. „Ez voltam én” - mondta a kárvallott, aki huszonhétben született. Később pe­dig tanította a fiatalokat, mert a maiakat is mindig tanítja valaki. Volt több kitüntetése is. Ámbátor már jó ideje nem teszi ki, mert... És itt jön, ami gond és baj. Hogy miért? Mert, mert... Mert szóltak neki, ha kel­lett. Ráparancsoltak, ha baj volt, és ő, aki­nek egy jegyzőkönyvben 1987 tavaszán két sor jutott, azt mindezt büszkén tette meg. Ma pedig... ■ Ma pedig olvassa az újságot, és ő mondja, hogy „Jövőnk a tét!” Élete két- sornyi méltatásának ellenére is így: „Jö­vőnk a tét”. Nem úgy, hogy a jövötök... Azt sem mondja, hogy nézzek körül abban a világban, amelyre betekintésem és rálátásom van. Azt sem mondja, hogy ő életét tette mindarra, amely most gon­dokkal és vitáktól bajlódik. Azt sem tartja fontosnak, hogy őt példaként emleges­sék. Már nem is köszön meg semmit. „Egy­szer, majd ti is lesztek apák” - mondja. De ezt többször. Szótlanul ülök írógépem előtt, fiam és lányom egy amerikai film idejére elha­gyott. Ámbátor nem is hagyott el, mert a film csak kétórás és utána hazajönnek. Én pedig halálomig felelősséggel tarto­zom értük, meg magyarnak kell őket ne­velnem. Akkor hol a baj 1987 tavaszán? - kér­dezem. Hol vannak azok, akik gyerme­keimnek és magamnak is a példaképeim lehetnek? Akkor, amikor - szó szerint - Jövőnk a tét? Nem szeretnék a bizottság helyében lenni. Nem szeretnék olyan sorsot magam­nak. Nem akarunk mi a mai harminca­soknak ilyen méltatást. Jövőnk a tét! - hirdeti a KISZ KB őszin­te felhívása. Higgyék el, tudjuk. Ahogy látjuk saját gyermekeinket jólöltözötten és felhőtle­nül, ahogy megmosolyogjuk a holnap szülő anyját kerekded hasával. Tudjuk. Értjük gondjaikat, felmérjük a gán- csoskodókat, de azt is tudjuk, hogy ha évtizedek múltán életünket és munkán­kat egy bizottság letudja két jegyzőköny­vi sorban, akkor is tennünk és dolgoz­nunk kell. Mert csak tőlünk kérik számon tétlen­ségünket saját gyermekeink. A sajátunk. Enyém, a tied, az övé... SZŰCS LÁSZLÓ JÁNOS MONOLÓG A KISZ KB felhívásáról Elmondja: Rotkai Gyula (32 éves) energetikus, a Szekszárd-Paksi Vízitársulat KISZ-titkára- A KISZ KB „Jövőnk a tét" jelszava mögött - úgy érzem - nemcsak a KISZ prog­ramja keres magának utat és még csak nem is ifjúságunkról ad helyzetelemzést, hanem mindannyiunk jövőjéről van szó. Nem tartom szükségesnek minden téren különválasztani a KISZ-tagot a KISZ-en kívülitől, vagy a párttagot a pártonkívülitől. Fontosabb megítélési szempontnak érzem, hogy ki milyen képzett, milyen szorgal­mas dolgozó, milyen jellemű ember, hogy mennyire képes tudatilag elsajátítani a mostani helyzet követelményeit és aszerint cselekedni.- A fiatalok a mintát a családból hozzák magukkal, hiszen ott éri őket a legtöbb hatás. S mivel az egészséges életmód és sok más jellembeli tulajdonság kialakulá­sában a család játssza a legnagyobb szerepet, így fontos feladatunk a családalapí- tő fiatalok segítése, életfeltételeik jav tása, életterük szélesítése. Hasonlóképpen az iskolával, a munkahellyel, a szorgalom, a becsületesség, a munkaszeretet kialakításában van közös szerepük.- De ilyen nehéz gazdasági körülmények között igen nehéz a KISZ ilyen irányú te­vékenysége. Egyrészt azért, mert a nehezedő életfeltételek legjobban az önálló éle­tet kezdő, családalapító fiatalokat sújtják. A biztonságos és megfelelő családi és munkahelyi háttér nélkül sok fiatal helyzete aggasztó. Másrészt, a fiatalok igen érzé­kenyen reagálnak a társadalom és a gazdaság meglévő hibáira.- Eredményeink mellett, sajnos, még sok a negatív példa is. Az ügyeskedés, a visszaélés még ma is tág teret enged a jogtalan előnyszerzésnek, ami egyeseknél növeli az életszínvonalbeli különbséget. Tízéves KISZ-vezetői pályafutásom alatt soha nem tapasztaltam fiataljaink között az elanyagiasodás ilyen mértékét. Ma már nem szélsőséges eset, ha a másodállás, a vgmk, a mellékállás elfordítja a fiatalokat a mozgalomtól, vagy akár családjától is.- Közös feladatunk olyan cselekvési területet is biztosítani fiataljainknak, ahol az egyéni boldogulás lehetősége összekapcsolódik a közösségi érdekkel. Jó példa erre a KISZ-szervezetek szerződéses közösségi munkavállalási lehetősége. Szűkebb környezetemből, a Szekszárd-Paksi Vízitársulattól is hozok egy példát: - Évek óta sikeresen rendezzük a társadalmi munkaakciókat, a kommunista műsza­kokat, hiszen az így keletkezett pénzzel dolgozóink lakásvásárlási alapját, üdülési és sportolási lehetőségeinket szélesítjük.- Bízom benne, hogy a jelenlegi nehéz helyzetünk javítására tett központi és helyi intézkedések, az egyenlő, és demokráciánk magasabb szinten történő megvalósu­lása, valamint a közös gondolkodás és a fokozott cselekvés mindannyiunk javát szolgálják. (Lejegyezte: szíj) Milyen lesz Paks 30 év múlva? A Vak Bottyán Gimnázium harmadikosai válaszoltak A címben feltett kérdés megválaszolá­sára a jövő nemzedékét kértük, harmadik osztályos gimnáziumi tanulók gondol­kodtak el lakóhelyük, Paks jövőjéről. Az eredmény valójában a minden helybélit foglalkoztató problémák továbbgondolá­sa, megoldási kísérlete volt. Az életkori sajátosságoknak megfelelően kitüntetett figyelmet kapott az írásművekben az ok­tatási rendszer struktúrájának átalakítá­sa, az intézmények bővítése, a felsőokta­tás beindítása a városban. Hasonlóan sokan foglalkoztak a kulturált szórakozá­si lehetőség megteremtésével. Ami meglepetést okozott, meglehető­sen kevés fantáziával készültek a „város­tervek”, igaz, ez egyben a diákok reali­tásérzékét is tükrözi. Legtöbben nagy egységben, az ország fejlődésén belül, annak függvényében írtak településük­ről. Kevesen tértek ki ugyanakkor a szű­kebb értelemben vett kultúra, a közmű­velődés jövőjére, annál több szó esett az emberi tényezőkről, az egyéni felké­szültség javításáról, az általános művelt­ségi szint fejlesztésének szükségessé­géről. Néhány részlet a dolgozatokból: „A lakosság száma megközelíti a 40-50 ezret. Működik a városi televízió. Paks idegenforgalmi központtá válik.” „Csak azt tudom, mit tennék, ha sza­bad kezet kapnék és persze rengeteg pénzt. A 6-os utat másfelé vezetném, a tö­megközlekedést a föld alá vinném és a gépkocsiforgalmat, egyáltalán a környe­zetszennyezést visszafognám. Az óvá­rosban semmiféle épületet nem enged­nék lebontani, a régiek közé illeszkedő stilusidegen újakat viszont lebontanám, környezetbe illeszkedőt építenék.” „Végigsétálhatunk a Duna-parton és úgy érezzük magunkat, mintha egy üdü­lőkörzetben lennénk. Kiépített helyen strandolhatunk.” „Egy nagy ifjúsági központ épül, olyan, mint Budapesten a Petőfi-csarnok. így Paks ifjúsága nem unatkozik majd és nem csavarog, mert ebben a központban a számára legérdekesebb programot vá­laszthatja mindenki.” „Válogathatunk a kulturált szórakozá­si lehetőségek közül, néhány kávéház is nyílik.” „Nagy gondot fordítanak a közellátás­ra, új áruház, piac és vásárcsarnok is működik a városban. Újból lesz kórháza Paksnak, többen fognak sportolni, rend­szeresen és egészségesebben fogunk élni.” „Lassan összeolvad Paks és Duna- kömlőd, idetelepítenek néhány új gyárat a női munkaerő számára.” „Híd köti össze a Duna két partját.” „Remélem, hogy addigra a társadalom jó részét nem a negatív műveltségű em­berek fogják jellemezni. Olyan oktatási rendszert dolgoznak ki, amelyben a szakképzéssel együtt átlagos műveltsé­get is szereznek a fiatalok. -takács­Vetélkedő jogi ismeretekből A hagyományoknak megfelelően az Igazságügyi KISZ-alapszervezet, a Magyar Jogász Szövetség Tolna Megyei Szervezete, a Szekszárdi Városi KiSZ-bizottság ebben az évben is a megye KISZ-alapszervezetei ré­szére vetélkedőt szervezett alapvető jogi ismeretek tárgyában. A vetélkedő elődöntőjében 14 KISZ-alapszervezet vett részt. Az elődöntőben három tesztet kellett megol­dani büntetőjogi, polgári jogi és munkajogi témakörben. A döntőben a Tolna Megyei Bíróságon a legjobb eredményt elérő KISZ-alapszervezetek, 4-4 fős csapata vett részt 1987. április 29-én. Az öttagú zsűri az igazságügyi KISZ-alapszervezet tagjaiból állt. A döntőn feltett kérdések igazodtak a mindennapi élet helyzeteihez, koncentrálva a manapság mindin­kább előtérbe kerülő polgári jogi és munkajogi konfliktusokra. A vetélkedőn lehetőség nyílt arra, hogy a csapatok az általános műveltségűkről - egy-egy kérdés erejéig - számot adhassanak. A döntőt a Számítástechnikai és Ügyvitelszervezési Vállalat csapata nyerte. Második lett a Szekszárdi Vá­rosgazdálkodási Vállalat, míg a harmadik helyezést a Mezőgép érte el. A csapatok hanglemez- és könyvjuta­lomban részesültek. A vetélkedő pergőn, jó hangulatban zajlott le, melyet utána közvetlen beszélgetés követett az igazságügyi KISZ-alapszervezet tagjaival, és itt lehetőség nyílott jogi jellegű konzultációra is. Úgy ítéljük meg, hogy a vetélkedő elérte a célját, mert a résztvevők bizonyos tájékozottságot szerezhettek részben a tesztben szereplő kérdések megoldására való törekvéssel, részben a konkrét kérdésekre adott válaszokkal - másrészt levonhatjuk azt a következtetést, hogy az embereket érdeklik azok a jogi kere­tek, jogszabályok, melyek az életüket behatárolják, és a felgyorsuló világunkban, a változó követelmények­hez igazodva visszajelzést kapunk arról, hogy a jogi ismeretek ezt mennyiben követik, és hol van szükség, milyen témában jogi tájékoztatásra, melyet az igazságügyi KISZ-alapszervezet alapvető feladatának tekint. Tapasztalatunk szerint az állampolgárok szélesebb körű tájékoztatása indokolt részben az általános (ál- lamjogi-államigazgatási) jogi ismeretekből, másrészt a civilisztika és munkajog területéről. HIMMELNÉ DR. ÖKRÖS MAGDOLNA ügyész DR. GALAMBOS KÁROLY bíró

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom