Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-29 / 125. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA MA Vízen lestük 1987. május 29. PÉNTEK a kompot XXXVII. évfolyam, 125. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft Megkezdte ülését a^Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé A berlini téma a leszerelés és a biztonság Berlinben ülésezik a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé. (Telefotó) A Kádár János vezette magyar delegáció a tanácsteremben. (Telefotó) Csütörtökön Berlinben megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének ülése. A tanácskozáson részt vesz: a Bolgár Népköztársaság küldöttsége, élén Todor Zsivkowal, a BKP KB főtitkárával, az Ál­lamtanács elnökével, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság küldöttsége, élén Gustáv Husákkal, a CSKP KB főtit­kárával, köztársasági elnökkel, a Lengyel Népköztársaság küldöttsége, élén Woj- ciech Jaruzelskivel, a LEMP KB első tit­kárával, az Államtanács elnökével, a Ma­gyar Népköztársaság küldöttsége, élén Kádár Jánossal, az MSZMP főtitkárával, a Német Demokratikus Köztársaság kül­döttsége, élén Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az Államtanács elnökével, a Román Szocialista Köztár­saság küldöttsége, élén Nicolae Ceau- sescuval, az RKP főtitkárával, köztársa­sági elnökkel, a Szovjetunió küldöttsége, élén Mihail Gorbacsowal, az SZKP KB főtitkárával. Az egyes küldöttségek tagjai közötVál­Tolnán, az Agrokémia tanácstermében tartotta tegnap délelőtt e havi ülését a Tol­na Megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöksége. A testület meg­vitatta és elfogadta a termelőszövetkezetek energiagazdálkodásáról szóló beszámo­lót valamint a tolnai Aranykalász Tsz ener­lamfő, miniszterelnök, KB-titkár, külügy­miniszter, honvédelmi miniszter is helyet foglal. Az ülésen részt vesz Viktor Kulikov marsall, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erőinek főparancs­noka és Anatolij Gribkov hadseregtábor­nok az Egyesitett Fegyveres Erők törzsé­nek főnöke. Az ülés főtitkári tisztségét Herbert Kro- likowski államtitkár, az NDK külügymi­niszterének első helyettese tölti be. A tanácskozást Erich Hbnecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államtaná­csának1 elnöke nyitotta meg. Az első ülésen Mihail Gorbacsov, a szovjet küldöttség vezetője elnökölt. Az első ülésen Mihail Gorbacsov a ' szovjet küldöttség vezetője, Wojciech Ja­ruzelski, a lengyel küldöttség vezetője és Kádár János a magyar küldöttség veze­tője szólalt fel. A második ülésen Gustáv Husák elnö­költ. Ezen Nicolae Ceausescu, a román küldöttség vezetője és Todor Zsivkov, a giagazdálkodási helyzetéről előterjesztett tájékoztatót A kővetkező napirend kereté­ben a termelőszövetkezeti tagok kivételes nyugellátásának helyzetéről és a további lehetőségekről szóló tájékoztatót tárgyalta meg, majd elfogadta az elnökség második félévi munkatervét. bolgár küldöttség vezetője mondta el fel­szólalását. A harmadik ülésen Todor Zsivkov el­nökölt, ezen felszólalt Gustáv Husák, a csehszlovák küldöttség vezetője és Erich Honecker, az NDK küldöttségének veze­tője. A baráti, elvtársi légkörű ülésen részle­tesen áttekintették az európai és a világ- helyzetet. Megvitatták a leszerelésért, a nemzetközi kapcsolatok átalakításáért, az európai és az egyetemes biztonság megerősítéséért, az államok közötti együttműködés fejlesztéséért végzett te­vékenységük időszerű feladatait. Meg­vizsgálták a Politikai Tanácskozó Testü­let legutóbbi, egy évvel ezelőtti budapesti ülése óta eltelt időszak legfontosabb nemzetközi politikai folyamatait. Emlékeztettek rá, hogy a szocialista országok reális utat ajánlanak a fegyvér- és erőszakmentes világ megteremtésé­hez: az atomfegyverek és más tömeg- pusztító fegyverfajták csökkentését és teljes felszámolását, az űrfegyverkezés A szekszárdi tanítóképző főiskola tudo­mányos bizottsága tegnap tartotta meg egész napos hagyományos tanévvégi ülé­sét. A konzultáción a helyi főiskolán oktató tanárok számoltak be a saját szakterületü­megakadályozását, az atomfegyver-kí­sérletek beszüntetését. Részletesen szó volt a bécpi utótalálkozó menetéről, a re­gionális konfliktusok politikai eszközök­kel történő megoldásának szükségessé­géről. Beható véleménycsere volt a szö­vetséges szocialista államok közötti együttműködés fejlesztéséről. A felszólalók meleg szavakkal méltat­ták Berlin fennállása 750. évfordulójának jelentőségét és meggyőződésüket fejez­ték ki, hogy a Politikai Tanácskozó Testü­let jelenlegi berlini ülésén megfogalma­zásra kerülő konstruktív kezdeményezé­sek újra lendületet adnak a béke és biz­tonság megszilárdításáért összefogó erők küzdelméhez. A tanácskozás pén­teken folytatja munkáját. XK A Politikai Tanácskozó Testület berlini ülésén résztvevő magyar párt és kor­mányküldöttség Kádár János vezetésé­vel csütörtökön kora este ellátogatott a berlini magyar nagykövetségre és talál­kozott a magyar kolónia képviselőivel. kön az elmúlt időszakban elért eredmé­nyeikről. Többek közt évtizedes kutató­munka tükre dr. Endrédi Lajos „A lösz- pusztagyep elsődleges produkciójának sajátosságai” című dolgozata. Üzletkötések, 350 000 látogató a BNV-n i Csütörtökön, a BNV utolsó napján nyi­tástól zárásig a nagyközönség látogat­hatta a vásárt. A nyolc nap alatt több mint 350 ezren keresték fel a vásárt, köztük sok ezer üzletember, akik elsősorban vá­sárlási szándékkal, tapasztalatok gyűjté­se miatt érkeztek a kőbányai vásárváros­ba. Az utolsó napon is sor került több szerződéskötésre. Kapolyi tászló ipari miniszter a BNV-n szerzett tapasztalatokról és az ipari szer­kezetátalakításnak a vásáron is bemuta­tott eddigi eredményeiről nyilatkozva a többi közt kifejtette: örvendetes, hogy a hazai kiállítók gyártmányújdonságainak többsége minden téren felveszi a ver­senyt a vásáron is bemutatott hasonló külföldi termékekkel. Olyan cikkekről van szó, amelyeket a közelmúltban saját erő­ből, illetve az Ipari Minisztérium és az Or­szágos Műszaki Fejlesztési Bizottság tá­mogatásával, vagy külföldi eljárások át­vételével, a nemzetközi munkamegosz­tásba való hatékony bekapcsolódással fejlesztették ki a hazai gyártók. A vállalatok - bár anyagi lehetőségeik erősen korlátozottak - kezdik felismerni a szerkezetátalakítás felgyorsításának fontosságát, hiszen az ipar csak ily mó-' dón járulhat hozzá nagyobb mértékben az export bővüléséhez, a nemzeti jöve­delem termeléséhez. Kedvező példákat is fel lehet sorolni, hiszen több vállalat jelentős eredménye­ket ért el ebben az átfogó munkában - mondotta a miniszter. Ezek közé tarto­zik például az Ikarus, amely a hagyomá­nyos nagy buszok mellett megkezdte a speciális külföldi igényeknek megfelelő, kisebb sorozatban készülő járművek, mikrobuszok gyártását is. A Vegyépszer, a gyógyszeripar intenzív fejlesztéséhez, a technológiák rekonstrukciójához és a bioipar kialakításához. A szelektív iparpolitika eredményeként hazánkban felgyorsult az új szerkezeti anyagok alkalmazása, terjed például a kemény pvc-k, az új műanyagok felhasz­nálása. Ezekből nagyobb használati értékű, jobb minőségű termékek állíthatók elő. Bemutatták a vásáron a hazai gyártá­sú ólommentes benzint, kiállítottak új hő- és hangszigetelő anyagokat is. A hazai vállalatok jelentős eredményeket értek el a biotechnológiai gépgyártásban is, amely a bioipar fontos háttere. Felgyorsult a szekszárdi autóbusz-pályaudvar építése Teszöv-elnökségi ülés Tudományos ülés a főiskolán Ipar a mezőgazdaságban A Magyar Kereskedelmi Kamara Dél­dunántúli Bizottsága mezőgazdasági és élelmiszeripari munkabizottsága tegnap délelőtt Tamásiban munkaértekezletet tartott. A meghívott vendégeket, köztük Nagy Ferencet, a tolna megyei pártbizott­ság osztályvezetőjét Balázs János, a munkabizottság titkára köszöntötte, majd Cziráki Imre, a munkabizottság ve­zetője fűzött szóbeli kiegészítést ahhoz az írásos anyaghoz, amelyik az MKK Dél­dunántúli Bizottsága júniusi ülésén kerül majd előterjesztésre, a mezőgazdasági szövetkezetek ipari tevékenységéről. El­hangzott, hogy a tsz-ek ipari tevékenysé­ge a dél-dunántúli régió mind a négy megyéjében jelentős a nyerségtermelés és a foglalkoztatás biztosítása szem- oontjából egyaránt. A szövetkezetek munkájuk során sok ipari szövetkezettel, /állalattal kerülnek kapcsolatba. Ezen együttműködések részben megfelelőek, eredményesek, gyakran azonban nem mentesek a problémáktól. A hozzászóló szakemberek - tsz-ek és a területi szö- /etségek képviselői - is elsősorban a jó eartnerkapcsolatok kiépítésében, az eh- sez elengedhetetlen információs bázis működtetésében remélnek több segítsé­get a jövőben a kamarától. A felszólalók hangsúlyozták az ipari tö­rékenység jelentőségét az importkivál­ásban és a „háttéripar”-szerepben, ugyanakkor sérelmezték, hogy megítélé­sük nem arányos fontosságukkal. Tech­nikájuk a vállalatok által „levetett”, kapa­citásaik kihasználatlanok. Nagy Ferenc a Tolna megyei tapaszta­latokról szólva ahhoz a gondolathoz csatlakozott, mely szerint csak a foglal­koztatás fönntartása miatt már nem vál­lalkoznak a tsz-ek ipari tevékenységre, csak akkor, ha az eredményes gazdálko­dást is jelent. Elmondta, hogy megyénk­ben az utóbbi években nincs vesztesé­ges szövetkezet, ezért az ipari tevékeny­ség szerepe kisebb, mint például Zalá­ban, és esetenként nem kívánatos hatá­sa is lehet: elvonhatja a munkaerőt a ha­tékonyabb, exportra termelő területekről. Az ipari tevékenységhez elengedhetet­len infrastruktúra sem adott mindenütt a megyében. Az említett okok mind közre­játszanak abban, hogy Tolnában a mező- gazdasági szövetkezetek ipari tevékeny­ségét központilag nem ösztönzik, azt a szövetkezetek belső ügyének tekintik. A munkaértekezlet végén Dezső Attila, a Gyulaji Erdő- és Vadgazdaság főmér­nöke a gazdaságban folyó munkákról tá­jékoztatta a résztvevőket, kiemelve a fa- feldolgozás során nyert termékek érté­kesítési lehetőségeit. A délután folyamán a csibráki faipari üzembe látogattak el az értekezlet résztvevői.-ri­Két éve szanálták a területet, s lassan hordták el a törmeléket. - Ami nem is volt különösebben probléma, mert a szek­szárdi autóbusz-pályaudvar építési költ­sége is nehezen állt össze. A tereprende­zést tavaly végezték el. A Tolna Megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat szekszárdi mély-és magasépítő részlege végzi a kivitelezést. Az alapo­zást részben már tavaly elkezdték, a kü­A csapadékelvezető csöveket mély árokba rakják lönféle közművek csatornáinak ástak ár­kot. A télen nem lehetett a területen dol­gozni, a kései tavaszodás miatt lassan tudtak a munkához fogni, bár a felkészü­lés lehetővé tette volna a munkák folyta­tását. Mintegy kéthete tudtak csak igazán hozzáfogni az árokkiásásához, a csator­názási csövek földbe helyezéséhez. El­kezdték a különféle mélyépítési beton­művek szerelését is. Valójában azonban csak az elmúlt héten, az esőzések után gyorsíthatták a tempót. Az autóbusz-pályaudvar vázszerkeze­tű lesz, a tervezett költség 35 millió forint körül alakul. A TOTÉV úgy tervezi, hogy jövőre csak néhány munka húzódik át, hiszen az autóbusz-pályaudvar átadási határideje 1988. Árokrendszer, gépek, zsaluzatok

Next

/
Oldalképek
Tartalom