Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-28 / 124. szám

1987. május 28. 2 TiÉPÜJSÁG Tanévértékelés Ronald Reagan nyilatkozatot adott a francia Le Figarónak, s elmondta, hogy az év vége előtt számit egy amerikai csúcstalálkozóra Mihail Gorbacsowal. Az elnök reményét fejezte ki, hogy még ebben az évben újabb csúcstalálkozója jön létre Gorbacsowal. A nukleáris le­szerelés kérdéseiről szólva igyekezett el­hárítani a nyugat-európai aggodalmakat, hogy a kettős nulla változat atomfegy- ver-mentesítené Európát. „Úgy hiszem, messze vagyunk attól, hogy a nyugati tömb elveszítse atomfegyvereit. Ha a kö­zepes hatótávolságú rakétákon kívül a rövid hatótávolságúakat is kivonnák Eu­rópából, akkor is maradna a nyugati tá­bornak még vagy negyvenezer robbanó­töltete. Ez az egész arzenál az európai nemzetek biztonságát őrzi megállapodá­sainknak megfelelően. Az atomfegyver- mentesítés tehát igen távoli perspektíva. Ahhoz, hogy efelé is haladjunk, feltétle­nül be kell vonni a tárgyalások körébe a hagyományos fegyverzeteket.” A zöldségtermelésről A szövetkezeti zöldségtermelés és - forgal­mazás eredményeit, gondjait elemezte - Sza­bó István elnökletével - szerdai ülésén a TOT elnöksége. A testület elé terjesztett írásos anyag szerint a közös gazdaságok az elmúlt években némi­leg kiszorultak a zöldségtermesztés berkei­ből, szerepüket részben - mindenekelőtt a friss fogyasztásra szánt növényeknél - a kis­termelők és a szakcsoportok vették át. A TOT elnöksége rámutatott: a nagyüzemi teljesítmények további növelését gátolja, hogy a főként tőkés importból származó gépek ára túlságosan magas, kevés az öntözött terület is. Felvetették azt is, hogy bár számos he­lyen nagybani piacok várják a termelőket, illet­ve a felvásárlókat, mégis meglehetősen ve­gyes képet mutat eredményességük. A fővá­rosi Bosnyák téri piac működése ismét teríték­re került: az ülésen az a vélemény alakult ki, hogy az ide való felszállítás indokolatlanul nö­veli a költségeket, és a piac meglehetősen rendezetlen körülményei akadályozzák a sza­bályozott piaci forgalmazást. Az elnökség határozatott hozott arról, hogy a zöldségforgalmazásban célszerű lenne nö­velni a mezőgazdasági szövetkezetek és ke­reskedelmi szervezeteik szerepét. Javaslatot fogalmazott meg a testület arról: a zöldségter­mesztés rendelkezésre álló központi interven­ciós alapot bővíteni szükséges, és tevékeny­ségének nagyobb nyilvánosságot kell biztosí­tani. Az elnökség megvitatta a szövetkezeti szabályok átfogó vizsgálatának elveit is. Négyezer Lada terven felül Szerdán Budaörsön átadták a szovjet Avtoexport Külkereskedelmi Egyesülés magyarországi kereskedelmi és műszaki központját; az eseményen részt vett Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese. Jevgenyij Libinszkij, az Avtoexport ve­zérigazgatója az átadás alkalmából tar­tott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a tiz-és fél millió rubeles beruházással épült korszerű központ az 5151. külföl­dön működő szovjet gépjárműbázis. Ezek a centrumok a világ több mint száz országába exportált szovjet járművek szervizellátását szolgálják; közülük a bu­daörsi központ az egyik legmodernebb. Az átadás alkalmából az Avtoexport és a Mogürt képviselői az idei 31 ezer au­tóra megkötött szerződésen felül újabb 4 ezer Lada magyarországi behozatalá­ról írtak alá megállapodást. Szó volt arról is, hogy a negyedik negyedévben meg­érkezik az első 500 Lada-Samara új típu­sú gépkocsi is. A most befejeződő tanév eredményeit, gondjait, a következő időszak legfonto­sabb oktatásügyi tennivalóit megvitató országos értekezletet rendeztek szerdán az Államigazgatási Főiskolán. A tanács­kozáson Köpeczi Béla művelődési mi­niszter értékelte az oktatási törvény és végrehajtási rendeletéi életbe lépésének tapasztalatait, s adott tájékoztatást a kö­vetkező tanév feladatairól. Az elmúlt tanévben örvendetesen megnőtt az iskolai munkaközösségek szakmai aktivitása, megélénkült a kísér­letező kedv, ugyanakkor tapasztalat az is, hogy az iskolák egy része még nem akar, illetve nem képes élni a nagyobb önállóság lehetőségeivel, s gyakran a helyileg eldönthető kérdésekre is fel­sőbb utasítást várnak. Azt is tapasztaltuk - mondotta az álta­lános iskolai oktatás helyzetével, minő­ségével összefüggésben a miniszter -, hogy a meglévő tantervek, tankönyvek a korábbinál erősebben polarizálják a ta­nulókat, nagyobb lett a gyenge teljesít­ményt nyújtó diákok aránya. A folyama­tos tartalmi korszerűsítés egyik lépése­ként már elkészültek azok a korrigált tantervek és tankönyvek, amelyek na­gyobb teret adnak az alapvető készsé­gek fejlesztéséhez. Az általános iskolák­ban az új tanévtől, a gimnáziumokban az 1988 szeptemberétől oktatnak e mó­dosított dokumentumok szerint. A szakképzés tartalmi és tárgyi fejlesz­tése érdekében a jövőben mind nagyobb szerepet kapnak az érdekelt tárcák és vállalatok. A közoktatás fejlesztési prog­ramjából következően továbbra is fontos feladat a nevelési-oktatási intézmények működési feltételeinek javítása: így a megnövekedett létszámú korosztályok iskoláztatásához szükséges tantermek építése, az általános iskolákban a válta­kozó tanítás, a zsúfoltság csökkentése, a középfokú oktatásban pedig a demog­ráfiai hullám következtében várható lét­számemelkedés fogadásához a legszük­ségesebb feltételek biztosítása - hang­súlyozta végezetül Köpeczi Béla. Öböl - a háború hátterében Az 1980. szeptemberben kirobbant iraki-iráni háborúnak mindig is tétje volt az olaj és a Perzsa(Arab)-öböl biztonsá­ga, a térség egyensúlya, az ottani vízi utak szabadsága, használhatósága. Az Öbölben cirkáló Stark amerikai fregatt 37 tengerészének tragédiája nyomán - egy véletlen iraki rakétatámadás miatt vesztették életüket a múlt héten - ez a tét most „emelkedett”. Reagan amerikai elnök elrendelte, hogy az Öbölben szolgálatot teljesítő amerikai hajókról ezentúl lőjenek minden „gyanúsan, ellenségesen" viselkedő harci gépre, ha a pilóta nem igazolja ma­gát és tevékenységét megfelelően. Szov­jet politikai körökben - a moszkvai Prav­da vasárnapi hírmagyarázata útján - „vészjósló jelnek” minősítették az ameri­kai hadihajók öbölbeli őrjáratozását, olyan jelnek, amely „beláthatatlan követ­kezményekkel fenyeget”. Borisz Pjadi- sev, a szovjet külügyminisztérium infor­mációs főosztályának vezetője már egy héttel korábban kijelentette: az Öböl tér­ségében lévő katonai feszültség csök­kentésében való szovjet-amerikai együttműködés kialakításában „az első lépés az lehetne, hogy az Egyesült Álla­mok csökkenti ottani katonai jelenlétét és aktivitását, és felhagy a térség agresszív irányvonalat követő erőinek támogatásá­val”. Tartózkodni kell minden olyan lé­péstől, amely a térség biztonságát és a szabad hajózást fenyegeti, a szabad ha­józás kérdését tárgyalások útján kell megoldani - teszi hozzá a Pravda kom­mentárja. Miért fejlődtek idáig a dolgok? Az Öböl térségében van a világ bizonyított olajtar­talékának 56 százaléka. A hetvenes évek közepén még a világon kereskedelmi forgalomba került nyersolaj 41 százaléka haladt át a Hormuzi-szoroson, az Öböl tengeri kijáratán, tavaly év elején már csak 15 százaléka. Ám tavaly fordult a kocka: az olaj olcsóbbodása miatt a nyu­gati félteke olajellátása a saját, drágáb­ban termelő forrásokból bizonytalanab­bá vált. Az év végére ismét a Hormuzi- szoroson haladt át a kereskedelmi forga­lomba kerülő olaj 35 százaléka. Az Egye­sült Államok ellátásában 6-ról 15 száza­lékra nőtt az Öböl-olaj aránya, Nyugat- Európában és Japánban még nagyobb jelentőségre tett szert. Az amerikai kor­mány a saját és szövetségesei érdekére egyaránt hivatkozik készültsége fokozá­sakor. Közben, ha lehetséges, még tovább nőtt az Öböl katonai-stratégiai szerepe is az Egyesült Államok terveiben, bármilyen messze is van az Öböl az amerikai szá­razföldtől. Ennek ürügyéül a Szovjetunió 1979 óta tartó afganisztáni segítségnyúj­tására és az 1980-ban kitört iraki-iráni háborúra hivatkoznak Washingtonban. A nemzetközi politikai háttér előtt azonban nem elhanyagolható a helyi erők mozgása sem. Az iraki-iráni hábo­rúban a felek kezdettől fogva törekednek egymás gazdasági életének megbénítá­sára is - lévén OPEC-tag olajexportőr országok, a tüzet elsősorban az olajra összpontosítják. 1984 tavaszán megkez­dődött a „tankhajóháború”: iraki repülő­gépek Irán öbölbeli olajlétesitményeit és az Iránba tartó, vagy onnan jövő olajszál­lító hajókat lövik, az iráni haditengerészet pedig az Irakba tartó kereskedelmi hajó­kat támadja, tekintet nélkül azok nemzeti­ségére. Három év alatt több mint 230 ha­jót ért támadás az Öbölben és 120 külön­böző nemzetiségű tengerész vesztette életét. Irán tavaly ősszel az Irakot támo­gató Kuvait hajóforgalmára is kiterjesz­tette támadásait. Idén eddig körülbelül 20 hajót ért az Öbölben iráni támadás, 16 kuvaiti volt közülük. Kuvait a nagyhatalmak segítségét kér­te. Nagy-Britannia és Franciaország el­zárkózott. A Szovjetunió három olajszállí­tó hajót adott bérbe Kuvaitnak, hogy azok, szovjet zászló alatt közlekedve, e tekintély révén megfontolásra késztes­sék az esetleges támadót. A szovjet fél az ezzel kapcsolatos iráni rosszallást is tu­domásul vette, sőt, azután is vállalta a kuvaiti hajók „zászlóvédelmét”, hogy május elején egy szovjet kereskedelmi hajóra már iráni ágyútűz zúdult, ugyan­csak Kuvaittól nem messze. Ám tíz nap­pal ezelőtt az egyik szovjet tankhajó, a Csujkov Marsall, eltévedt aknára futott és megsérült nem messze Kuvaittól. Ember­életben nem esett kár. Az akna hovatar­tozását még nem sikerült kideríteni. Egy nappal később érte a nem szándékos iraki rakétatámadás az amerikai fregat­tot, majd következett az amerikai fenye­getés - pedig közben az amerikai kor­mány is tárgyal Kuvaittal arról, hogy a 22 egységből álló kuvaiti tankhajóflottából 11 amerikai zászló alatt hajózhatna. Az öbölbeli békés szovjet-amerikai együttműködés, béketeremtő kiállás le­hetősége így fajult egyik pillanatról a má­sikra veszéllyel terhes új helyzetté - an­nak nyomán, hogy az amerikai kormány reflexszerűen a katonai tevékenység fo­kozására használja ki a fejleményeket. A londoni Stratégiai Tanulmányok Intézete szerint az amerikai flotta 1948 óta tevé­kenykedik az Öbölben, s a mostanában ott cirkáló 15 külföldi hadihajó közül 7 amerikai, 2 brit, a többi pedig francia és szovjet, ám ez utóbbiak csak alkalmilag látogatnak be az Indiai-óceánról. E szá­mok is jelzik, ki csökkenthetné itt első­sorban a feszültséget, ha akarná. Mai kommentárunk Egy kirekesztés tanulságai A hír alighanem mindenfelé megütközést kelt. Nemcsak az érintett fővárosok­ban, hanem az ügyben semlegesnek mondható országokban, sőt bizonyosan még ott is, ahol kiadták ezt a rendelkezést. A furcsa döntést hozó külügyminisztérium ugyanis egy olyan állam nemzetközi politikájáért felelős, amely államnak vezetői mindig is fennen hangoztatták a tájékoztatás szabadságának fontosságát, s nem­egyszer bíráltak országokat, mondván: akadályozzák az újságírók normális munká­ját. Most éppen az említett állam, az Egyesült Államok külügyminisztériuma úgy dön­tött, hogy bevonja a szocialista országok állandó amerikai tudósítóinak belépőit, amely nélkül nem vehetnek részt a napi sajtóértekezleteken. Illetve eztán csak úgy mehetnek el azokra, ha minden alkalommal külön engedélyt kérnek. Ez a kirekesztés munkájuk egyik legfontosabb eszközét veszi el az amerikai poli­tikáról tudósítóknak. Ebben a hatalmas országban ugyanis annyi minden történik, a politikáról szóló híráradat olyan hatalmas, hogy nélkülözhetetlen napról napra kö­vetni a hivatalos álláspontot. Annál is inkább, mert az Egyesült Államok a világ egyik vezető hatalma, ekként a sajtó számára persze különleges fontosságú minden kül­politikai vonzatú hivatalos amerikai nyilatkozat. Úgy látszik, éppen ezeknek közvet­len meghallgatásától akarják megfosztani a szocialista országok újságíróit, hiszen az nehezen elképzelhető, hogy az érintett tudósítók minden nap meg tudják szerez­ni a szükséges belépőket. Furcsa egy döntés, különösképpen, hogy eleddig meg sem indokolták. Főkép­pen meglepő az időpont. Hiszen abban Nyugaton és Keleten is egyetértenek a poli­tikusok, hogy a világ legfontosabb ügyeiben legjobban úgy lehet előrelépni, ha növekszik a bizalom. Márpedig a kulcskérdésekben, mint a fegyverzetkorláto­zás, vagy általában az enyhülés, aligha segíti a pozitív folyamatokat az ilyen nyíltan bizalomromboló, sőt kifejezetten barátságtalan politikai tett. Ezért aztán eléggé érthetetlen, hogy mi szükség volt erre. Nem világos, hogy az amerikai kormányzat vezetői - ilyen döntést valószínűleg nem alacsony rangú kül­ügyi tisztviselők hoznak - mit várnak ettől, vagy miért akarnak esetleg bosszút állni. Most, amikor fegyverzetcsökkentési szerződések megkötésének küszöbén állunk, amikor újabb szovjet-amerikai csúcstalálkozó reális reménye teszi kedvezőbbé a nemzetközi légkört. Bizonyosan nem csupán az érintett országokban jutnak most arra a következtetésre, hogy ez nem volt túl okos, s pláne józan döntés. AVAR KÁROLY PANORÁMA BUDAPEST - A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meghí­vására szerdán hazánkba érkezett Mo­hamed Ibrahim Nugud, a Szudáni Kom­munista Párt KB főtitkára. Magyarországi tartózkodása során megbeszéléseket folytat majd az MSZMP képviselőivel a két párt együttműködéséről. W Az OrszágosTervhivatal Tervgazdasá­gi Tudományos Tanácsa Maróthy László miniszterelnök-helyettesnek, a Tanács elnökének vezetésével szerdán ülést tar­tott. Az egész napos vitaülésen a testület áttekintette és értékelte a Központi Bi­zottság kezdeményezése alapján készü­lő gazdasági-társadalmi kibontakozási program feltétel-, cél- és eszközrend­szerére vonatkozó elgondolásokat. MOSZKVA - Andranyik Petroszjanc, a Szovjet Állami Atomenergia Bizottság elnöke bejelentette: nem folytatják a csernobili atomerőmű 5. és 6. blokkjának még a szerencsétlenség előtt megkez­dett építését. Ugyanis a teljes sugármen­tesítés elvégzéséig nem folytatható az építkezés, az építők korábbi közössége széthullott, s a működő blokkok megfele­lő létszámú kezelőszemélyzetének bizto­sítása is gondot okoz. BECS - Az Európában lévő hagyomá­nyos fegyverzetek kérdéséről az európai biztonsági folyamat részét alkotó bécsi utótalálkozón kell tárgyalni - jelentette ki kedden George lacovou ciprusi külügy­miniszter. A ciprusi politikus az európai el nem kötelezett és semleges államok kö­zös javaslatát ismertette e kérdésről a bécsi tanácskozás ülésén. BRÜSSZEL - A NATO Hadügyi Ter­vező Csoportja - amely a tagországok (Franciaország és Izland kivételével) hadügyminisztereit tömöríti - szerdán befejezte tanácskozását Brüsszelben. A kiadott közlemény szerint a miniszterek „örömmel állapították meg, hogy megja­vultak a szovjet-amerikai megállapodás lehetőségei” a nukleáris rakéták vissza­vonására, s hozzáfűzik, hogy kívánatos­nak tartanának egy megaiiapoaast a ha­gyományos fegyverzet csökkentéséről és a vegyi fegyverek betiltásáról is. A közlemény leszögezi azt is, hogy a NATO katonai doktrínájának megvalósítására a hadügyminiszterek „nem látnak más le­hetőséget, mint a nukleáris és a hagyo­mányos fegyverek kombinált alkalmazá­sát, mivel mindkettő egyaránt szükséges a NATO védelméhez”. A dokumentum in­dokként ezúttal is a Szovjetunió és a Var­sói Szerződés növekvő katonai erejére hivatkozik. Figyelmezteti a tagországo­kat: a NATO határozata értelmében évi legalább három százalékkal emelniük kell katonai költségvetésüket. JERUZSÁLEM - Egy izraeli parla­menti bizottság kedden megállapította, hogy az izraeli kormány kémkedést szer­vezett legszorosabb szövetségese, az Egyesült Államok ellen. Az izraeli kor­mány bérelte fel Jonathan Pollard ameri­kai haditengerészeti hírszerző elemzőt, hogy katonai titkokat adjon el Izraelnek. Pollard-t 1985 őszén tartóztattak le Wa­shingtonban és idén tavasszal életfogy­tiglani börtönbüntetésre ítélték. BAHREIN - Az amerikai haditengeré­szet egységeinek védelme alatt futott be hétfőn egy kuvaiti teherszállító hadihajó Bahrein kikötőjébe. A hajó amerikai fegy­vereket szállított az Öböl menti országba. Az amerikai kormány eddig csak az ame­rikai zászló alatt hajózó kuvaiti olajszállító hajóknak nyújtandó katonai védelemről beszélt. Vb-ülés Dombóváron (Tudósítónktól) A Dombóvári Városi Tanács Végrehaj­tó Bizottsága legutóbbi ülésén előter­jesztést hallgatott meg az áfész kereske­delmi és vendéglátási tevékenységéről. Bertus Ferenc elnök elmondta, hogy mű­ködési területük a városon kívüli tele­pülésekre is kiterjed. Dombóvár vonzás- körzetéhez mintegy 65 ezer ember tarto­zik. A város összforgalmán belül a szö­vetkezeti részarány az elmúlt években fo­lyamatosan csökkent, mivel egyre több szocialista szektor és magánszemély nyitott üzletet, a városrendezés követ­keztében több egységük megszűnt. A nehézségek ellenére a szövetkezet je­lentősen igyekezett fejleszteni hálózatát. A végrehajtó bizottság a városközpont­ban egy új, nagy alapterületű élelmiszer- árusító egység létrehozását, valamint a városkörnyéki kistelepülések ellátása érdekében a mozgó ABC-autóbusz biz­tosítását. A városi NEB kiegészítő tájé­koztatót fűzött az előterjesztéshez, mely­ben szükségesnek tartja azt, hogy az el­látásban résztvevők, a színvonalasabb ellátás érdekében folyamatosan javítsák a személyi és tárgyi feltételeket, s fordít­sanak nagyobb gondot az egységek fo­lyamatos ellenőrzésére. Ezt követően a testület elfogadta a Tolna Megyei Ide­genforgalmi Hivatal beszámolóját, a Dombóváron kifejtett szolgáltatási tevé­kenységről. MAGYARSZÉKI ENDRE Reagan elnök még az idén csúcstalálkozóra számít Az Öböl térképe Megpróbálják eloltani a tüzet egy szaúdi tankhajón

Next

/
Oldalképek
Tartalom