Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-25 / 121. szám

1987. május 25. TOLNÁIN ‘RÉPÜJSÁG 3 Magyar-bolgár kulturális napok És mit tudunk egymásról? A szocialista országok budapesti kulturális központjai és a Népfront közös ren­dezvényei után az ember mindig elszégyelli magát. Milyen keveset is tudunk egy­másról! Ninó Nikolov költő, föfordító és igazgató volt a vendégünk. Az egyik beszélgetés során - mint ahogy ez szerencsére lenni szokott tartalmas és izgalmas eszmecse­re alakult ki közötte és a hallgatóság között. És kiderült, hogy ő egymaga többet tud hazánk történelméről és irodalmáról, mint a jelenlévő magyarok együttvéve Bulgáriáról. Hogy saját magunkról tudunk-e annyit, mint ő rólunk, azt nem merem találgatni, hátha ebből se jönne ki semmi jó. A téma előbb-utóbb mindig a kis népek és az ő irodalmukra terelődött. Most is ez történt, és megint kiderült, hogy egymással sem törődünk igazán. Nem ismerjük jól a bolgár nép irodalmát, zenéjét, de még a festészetét és a filmjeit sem, pedig az utóbbiak jobban érthetőek lennének, hiszen nem kell hozzá tolmács, műfordítás sem. A nagyon fontos tanulságot is Nino Nikolov fogalmazta meg, természetesen (?) szép magyar nyelven. Ő nem a magyar költészet miatt fordít, hanem a bolgár miatt. A műfordítások az új nyelven is életre kelnek, saját sorsuk lesz, integrálódnak a másik nép irodalmába is. Neki nem elsősorban a magyar költészet bemutatása a célja, hanem a bolgár költészet. Eddig száz magyar költőt fordított, gazdagított három antológia számára, volt aki­től nyolcvan verset, másoktól csak néhányat. Nagy László példáját idézte fel, hogy az ő versfordításai is magyar versek lettek és még szerencsésebbek is vagyunk általuk, mint maguk a bolgárok, hiszen a nép- költészet számukra egy régi és sokszor henezen érthető nyelven szólal meg, míg nekünk van mai nyelven megszólaló bolgár népköltészetünk. A versek sorsáról szólva is mondott érdekes példát. Petőfi Sándor tizenötször je­lent meg bolgárul, egyik legnépszerűbb az Őrült című verse, ami magyarul nem tar­tozik a legjobbak közé. A bolgárokhoz vagy közelebb áll, vagy pedig a fordítás jobb, izgalmasabb, mint az eredeti. Történelmünk a korai századokban együtt haladt és több ponton is találkozik egymással. Ma mindkét ország egyaránt a szocializmust építi. Évente két nap, né­hány rendezvénnyel közelebb hozhat egymáshoz két népet, de ez kevés. Nagyon kevés. Sokkal jobban kellene ismernünk egymást. IHÁROSI Fadd Kétszer vetették a cukorrépát - homok verte a napraforgót A gazdák fogják a fejüket Faddon is: a rendkívüli időjárás sok változtatást igé­nyel a rendes munkafolyamatokban. A május második hetéig annyi csapadék volt a faddi határban, hogy tavaly egész nyáron nem esett annyi. Éppen ezért késtek a kukorica vetésével, a földre nem lehetettt rámenni, de 1315 hektáron már a májusi eső földben érte a növényt. Jelentős vállalkozás volt az is, hogy a hibrid kukoricát is időben elvetették, ezt a növényt a tagok vállalkozásban termesz­tik - a gépi munka a szövetkezetre hárul. A kalászos gabonáknak is kellene a me­leg. A búza 1320 hektáron szépen fejlő­dik. Az árpát nem szántották ki, pedig igencsak foltos ötven hektárnyi területen. Azonban a költségekkel nagyon kell óva­toskodni, nehogy „elfussanak”. Ugyanis a napraforgót is jelentős kár érte, homok­verés tizedelte 420 hektáron a növényál­lományt. Pénteken pedig az eső előtt má­sodszorra is elvetették a cukorrépa mag­ját 220 hektáron. A jég, a gyökérrágó bo­gár és más kártevők tették tönkre az ép­pen először kikelt répát. De a mostani ve­tésre minden bizonnyal jól jön majd a jö­vő heti várhatóan erősebb felmelegedés. Az már biztos, hogy nem érik el egyes növényeknél a korábban megszokott ter­mésmennyiséget, s bármily gondos is a földeken a munka, a tél, és a rossz tava­szi idő miatti kiesést nehéz lesz pótolni. Az eső ugyan elérte már a tavalyi szintet, hiszen idén áprilisban 100, májusban 152 milliméter volt a „teljesítménye” a fel­hőknek, idén pedig már eddig 305 milli­méternél tartanak a naplóbejegyzéssel, tavaly pedig egész évben 405 millimétert mértek - Pj ­Félidős mérleg a BNV-n Vasárnap félidejéhez érkezett a tavaszi BNV, a beruházási javak szakvására. A félidei mérlegről Horváth János, a BNV igazgatója tájékoztatta az MTI munkatár­sait. Egyebek között elmondta, hogy a külföldi kereskedők körében jelentős az érdeklődés a szakosított vásár iránt, az elmúlt napokban egyebek mellett bajor, bolgár, francia, NDK-beli, olasz, román és szovjet kereskedelmi és kamarai de­legációk tárgyaltak magyar partnereik­kel. Az elmúlt napok szinte állandó esős időjárása némileg visszavetette a látoga­tók érdeklődését, és ha a vásárrendezők bevételei emiatt alacsonyabbak is, üzleti szempontból mindenképpen sikeres na­pokat tudhat maga mögött a BNV. Eddig összesen 106 ezer szakmai napijegy, 11 ezer bérlet, 1500 állandó belépő és több mint 65 ezer látogatói napijegy fogyott el. Jól működik a vásár információs rend­szere, 10-11 helyen számitógépes ter­minálokkal ellátott információs közpon­tokat nyitottak, ahol az érdeklődők rész­letekbe menő tájékoztatást is kaphatnak a kiállítókról és bemutatott termékeikről. XK Ma délelőtt folytatódik a szakmai na­pok rendezvénysorozata, a nagyközön­ség csak 14 órától látogathatja a vásár­várost. Önkéntes tűzoltók versenye Rajtol a KSZE-csapata r Lendületben A húsipar csapata szerel Szombaton délelőtt Szekszárdon, a Dózsa sporttelepén tartották a községi és /állalati tűzoltó egyesületek területi ver­senyét. A várt 45-50 csapat helyett csak 26- an jelentkeztek, hiányzó csapatok közt alyan nevek szerepeltek, minta nemrégi- oen teljesen új felszerelést kapott báta­széki egyesület, vagy Fadd nagyközség csapata. A rossz időjárás miatt az aka­dályverseny elmaradt, csak a stafétafu­tást tartották meg. A vállalati csapatok közül 1. lett a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombinát új- bereki kerületének csapata. A községi csapatok közül Zomba, az önkéntes fiú­csapatoknál pedig Bogyiszló lett az első. A nők mezőnyében a Tolnai Patex vég­zett az első helyen. Figyelem Hol vásárolhatók telkek Szekszárdon? A Mérey utcában sorházas lakások épülnek majd A címbn feltett kérdésre Szeleczky Jó­zseftől, a városi tanács műszaki osztály- vezetőjétől kértünk választ.- A családi ház építésére alkalmas tel­kek iránt a legnagyobb a kereslet. Ezek előkészítése, közművesítése a legköltsé­gesebb, a kijelölhető hely is egyre keve­sebb. Ennek ellenére minden évben ke­restünk módot arra, hogy a kínálatunk ne csökkenjen. A tavalyi erőfeszítések ered­ményeként 80-an jutottak telekhez. Je­lenleg 100-an családi házhelyért, 130-an sorházasért állnak sorba.- A tanács tudja-e befolyásolni az igé­nyeket?- Az OTP-hitelfeltételek ebből a szem­pontból egységesebbé váltak. Csak a pénzügyi feltételeket nézve szinte mind­egy, hogy valaki családi vagy társashá­zat épít. Természetesen az építők több­sége szeret a maga ura lenni és önerőből igyekszik olcsóbb megoldásokat válasz­tani. Inkább a város sajátos helyzete ma­gyarázza hogy ami népgazdasági szem­pontból előnyös - tehát a magánerő ér­vényesítése -, az Szekszárd számára terheket is jelent. Az osztályvezető az elénk terített tér­kép segítségével kalauzol.- Jobbparásztán még 1984-ben kezd­tük meg az itt sorakozó 400-900 négy­zetméteres porták kialakítását. Össze­sen hetvenet mértünk ki és közművesí- tettünk. Áruk 300 forint volt négyzetméte­renként. Annak idején itt egy átlagos nagyságú, megfelelően közművesített te­lekhez 150 ezerért lehetett hozzájutni. Az ugyanígy vízzel, villannyal, szennyvíz- csatornával ellátott Napfény utcai társaik - ahol sorházak is épültek - 1986-ban már négyzetméterenként 500 forintért keltek el. 100 házhely a Csopak és Major utcától délre- Tavaly közmuvesitettunk Csatáron, a Cinka utcai 90 családi házzal párhuza­mosan futó Otthon utcában 45 telket. Itt műszaki okok miatt szennyvízcsatorna nincs, az árak is mérsékeltebbek. A vá­rosfejlesztési tervekben a csatornaépí­tés természetesen szerepel, helyét a beépítések határozzák majd meg. Most még holt területen kellene áthaladnia.- Sokan csóválták a fejüket cinkai nadrágszíjtelkek miatt.- Az Otthon utcaiak szélessége már át­lagosan 18 méter. A tavaly nyárra elké­szült új országos építésügyi szabályzat előírásai családi ház esetén ennél kes­kenyebbet nem is engedélyeznek. Egyébként már itt is tető alá kerülnek az első házak. Rövidesen 100 házhely ki­alakítását kezdjük meg a Csopak és a Major utcától délre. Az őcsényi Kossuth Termelőszövetkezet hajlandó átadni ne­künk ezt a szórványosan beépített terüle­tet, ahol a vízzel, villannyal ellátott épüle­tek környékén jelölünk ki telkeket elő­ször. Minimálisan 30-at szeretnénk átad­ni az idén. Békéscsabai példa nyomán: mintalakóteíep- Milyen lehetőségek vannak a váro­son belül?- A Benedek-völgy beépítésére kiírt pályázatra a pécsi Dél-dunántúli Tervező Vállalat két megfelelő pályaművel jelent­kezett. Tervezését és helyi adaptációját a megyei és a városi tanács, valamint a Tolna Megyei Beruházási Vállalat támo­gatja. Ide minden valószínűség szerint sorházak kerülnek majd. A Mérey utca rendezésére június 29-ig beérkező pá­lyamunkáktól azt várjuk, hogy lehetőleg őrizzék meg az utca jellegét, régi szépsé­gét, és a különböző nagyságú sorházas­társasházas lakásokat vállalati és házila­gos kivitelezéssel is fel lehessen építeni. Természetesen itt a támfal- és útépítést be kell fejezni. Nagyon sokan érdeklőd­nek, hiszen ez a csendes, hangulatos utca már csaknem a városközpontban van.- Mi várható az elkövetkező években?- A közelmúltban biztosítottunk terüle­tet a Tolna Megyei Állami Építőipari Válla­latnak Baktában, ott, ahová korábban a KISZ-lakótelep került volna. A vállalat itt 127 saját értékesítésű sorházas lakás építését kezdi meg az idén. A jövő évre vár egy mintalakótelep létesítésének elő­készítése az Otthon utca és az 56. számú út közötti területen. A kezdeményezéssel a békéscabaiak példáját követjük. Váro­sukban egy hangulatos, változatos be­építésű lakótelepet alakítottak ki, lépté­kükben is családias épületekből. B. R. „Napházak” berendezései egységcsomagból A napenergia hasznosítása az utóbbi években hazánkban is polgárjogot nyert, s már több vállalat, szövetkezet és intézet készít berendezéseket, felszereléseket, amelyek a napsugárzás közvetítésével vizet melegítenek háztartási, tisztálkodá­si, fűtési célokra. E kimeríthetetlen ener­giaforrás alkalmazásának elterjedését jól szolgálja most, hogy a Csőszereiűipari Vállalat befejezte azt a többéves műszaki fejlesztést, amelynek alapján nemcsak a napenergia hasznosításához szükséges egyik-másik berendezés - napkollektor, bojler, szivattyú stb. - hanem valamennyi tartozék és szerelvény gyártására, be­szerzésére és forgalmazására is beren­dezkedett. Ehhez a komplex napener- giás melegvízellátó rendszerhez tartozó elemeket pedig egységcsomagokban kí­nálják, hogy a teljes készletet egyszerre kapják kézhez a felhasználók. Az egy­ségcsomaghoz közérthető szerelési váz­latot is mellékelnek, amelynek segítségé­vel bármelyik vízvezeték-, vagy fűtéssze­relő könnyen összerakhatja a „napház" melegvízellátó berendezését. Új leányvállalat A Habselyem Kötöttárugyár Hab­selyem Junior néven számítástech­nikai leányvállalatot hozott létre. Az új szervezet célja, hogy az ala­pító vállalat termelésének nyilván­tartását, a kelmekészlet alakulását, a számítógépes adatfeldolgozást, és az ehhez kapcsolódó üzem- és munkaszervezést az eddiginél gaz­daságosabban végezze. A Habse­lyem Kötöttárugyár három meglévő számítógépének kapacitását eddig nem tudta kellőképpen kihasználni. A leányvállalat szakemberei - dí­jazás ellenében - más vállalattól, el­sősorban könnyűipari cégektől és szövetkezetektől is vállalhatnak szá­mítástechnikai feladatokat. A számí­tógépek eddiginél hatékonyabb ki­használásával e tevékenység jöve­delmezővé válik, s arra számítanak, hogy már jövőre szerény nyereséget érnek el. Felméréseik szerint a számítástechnikai szolgáltatások iránt nagy a kereslet. Máris több kötöttáru-ipari vállalat jelezte ilyen igényét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom