Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-23 / 120. szám

1987. május 23. i^ÉPÜJSÁG 9 Berlini levél Zöld oázis a nagyváros mellett E levél címzettjei azok a kedves olva­sók, akik nyári szabadságukat az NDK-ban szándékoznak eltölteni, s Berlinbe is elláto­gatnak. A levél feladója szeretne figyelmükbe ajánlani egy idilli vidéket, melyet a magyar tu­risták nem fedeztek még föl igazán. A turista, ha belefáradt a nagyváros zajába, a múzeumi galoppba vagy az áruházak fülledt forgatagá­ba, és nyugalomra, csöndes elmélázásra vá­gyik, a Berlin délkeleti részén húzódó tó­vidéknél alkalmasabb helyet keresve sem ta­lál. A Köpenick felé vezető úton autóval félóra alatt elérhetjük ezt a zöldövezetét, Berlin tü­dejét, mely 62 négyzetkilométernyi erdőség­ből és 20 négyzetkilométernyi víztükörből áll. A tóvidék legnagyobb tava a 7,5 négyzetkilo­méter kiterjedésű Müggelsee. Ez székében is, hosszában is kiterjedt, szemben a többi, hosszan elnyúló, keskeny tóval. Az egész tó­rendszert szűk vízi átjárók és kisebb-na- gyobb kiöblösödések változása jellemzi. Re­pülőről nézve olyan a rajzolata, mintha egy la­boratórium lombikrendszerét látnánk öblös edényeivel és az azokba torkolló hajszálcsö­vekkel. Az autós turistáknak azt javasolja e sorok írója, hogy a Köpenicken át Müggel­heim felé vezető főútról az utóbbi község előtt pár száz méterrel balra letérve Müggelhort fe­lé hajtsanak. Keskeny betonszalag vezet itt az erdő sűrűjén át bennünket a Grosser- és a Kleiner-Müggelsee találkozásához. Innen egy barátságos és viszonylag olcsó erdei vendéglő teraszáról jól beláthatjuk a Nagy- Müggel-tavat, melynek tükrét hétvégeken vi­torlások százai barázdálják. Müggelhortban vízibuszra szállhatunk, és azzal néhány pfen­nigért bejárhatjuk a szövevényes vízi utakat. Válasszuk a Woltersdorf felé tartó járatot, mert ennek útja igen változatos és kies tájé­kon vezet! Az út leghosszabb szakasza a Müggelspreenek nevezett, Rába-szélességű vízi átjáróra jut, mely a Kis-Müggel-tavat a Dámmeritz-tóval köti össze. Itt végig zöld ala- gútban haladunk. A part menti öreg fák tere­bélyes koronái hűvösséget terítenek az uta­zóra. A kikötők sűrűn követik egymást. Zö­mükben hangulatos kisvendéglők vannak a part mentén, oly közel a vízhez, hogy a séta­hajó utasai akár kezet is rázhatnának az ár­nyas vendéglő teraszán kávéjukat, sörüket kortyolgató vendégekkel. A keskeny Müggelspreeből még szűkebb kis leágazások vezetnek a part belseje felé. Végződésüket elrejtik a sűrűn föléjük boruló ágak. A gondosan kiépített part olyan egye­A híres világóra a berlini Alexander Platzon nes, mintha késsel vágták volna le. A földet a beomlástól sűrűn egymás mellé vert cölö­pökkel védik. Egymást érik erre az ápolt kis­kertek. Valóságos kertszépségverseny ez itt: megannyi sziklakért és füvészkert. Csak ala­csony sövény választja el őket egymástól, vé­güket pedig a víz keríti el. A kertek közepén meseviskók, valóságos mézeskalács házi­kók. Ámbár, ha mesei hasonlatot keresünk, inkább a hét törpe, sőt a hetedhét törpe há­zainak nevezhetnénk őket: a kertecskék zö­mében ugyanis ott áll Tudor, Vidor és társaik gipszből készült szoborcsoportja, ércnél is maradandóbban őrizve a nagy német mese­írók, a Grimm testvérek emlékét. A Müggelspreet - alsó szakaszán - mind­két parton sűrű erdő szegélyezi. Ez itt a töké­letes csönd és nyugalom birodalma. Nagyné- ha elmegy mellettünk egy-egy motorcsónak, de az is szinte lopakodva, oly lassan, hogy a vizen ringatózó vadkacsák is fej fej mellett haladnak vele. A kirándulás lezárásaként visz- szaúton érdemes megtekinteni a köpenicki barokk kastélyt, és felmenni a Müggel-he- gyen magasló kilátótoronyba, ahonnan ma­dártávlatból búcsúpillantást vethetünk a tóvi­dékre. Ha forró napon látogatnak ide, keres­sék fel a szép fekvésű strandok valamelyikét. Azoknak, akik Délegyházához szoktak, a friedrichshageni FKK-strandot, az itteni natu­risták fürdőhelyét javasolja e sorok írója. BARTHA GYÖRGY, (Berlin) CSEHSZLOVÁKIA Pozsonyi vegyipari vásár Az idén június 20-26. között rendezik meg a 19. pozsonyi Incheba Nemzetközi Vegyipari Vásárt. Jelenleg ez az egyet­len fóruma a szocialista országok vegy­iparának. A vásár rendszeres lehetősé­get teremt a vegyipari szakemberek és üzletkötők találkozójához, tapasztalat- cseréjéhez. A legnagyobb figyelem álta­lában a műszálak, műanyagok, védőbe­vonatok és korróziógátló anyagok be­mutatására irányul. Az Incheba mindig visszatérő látogatói így szinte napraké­szen tájékozódhatnak a vegyipar ered­ményeiről, újdonságairól. Megismer­kedhetnek a vegyiparra alapuló ágaza­tok termékeinek színvonalával, a leg­újabb üveg-, papír-, gumi-, kerámia- és gyógyszeripari cikkekkel- Az idei vásá­ron kerülnek előtérbe a mezőgazdasági kémia progresszív - környezetkímélő - módszerei. Nem lesz azonban kevésbé jelentős téma a biotechnika szélesebb körű felhasználása a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban. BULGÁRIA A trák gyümölcsöstál ★ HORIZOm^ KÍNA. Fejlődő tömegtájékoztatás Dél-Bulgária egyes vidékein a régészek és a néprajzkutatók olyan szerszámokra buk­kantak, amelyek azt tanúsítják, hogy már a trákok is intenzíven foglalkoztak szőlőműve­léssel és gyümölcstermesztéssel. Szófia kör­nyékéről az oszmán uralom idején azt jelen­tették a szultánnak Konstantinápolyba, hogy a fennsík óriási virágzó gyümölcsöskert. Az enyhe éghajlat valóban kedvez a gyü­mölcstermesztésnek. Főleg a Trák fennsíkon, Kjusztendil környékén, a Kamcsija völgyében és a Duna-slkságon díszük sok gyümölcsös- kert. A mérsékelt égöv úgyszólván valameny- nyi gyümölcsfajtája jól érzi itt magát és bősé­gesen meghálálja a gondoskodást. Jól te­rem a szilva, a barack, az alma, a körte, a meggy, az eper, a ribizli, a mogyoró, a dió és a mandula. Borszőlők és csemegeszőlők válto­zatos kínálatát nyújtja a televény. Kiváló mi­nősége, íze, zamata, aromája a világ minden táján keresetté teszi a bolgár szőlőt, bort és gyümölcsöt. A magas értékű termékek nemcsak a hazai szükségletet elégítik ki, bőven jut exportra is. A kiviteli listán a friss gyümölcsök mellett konzerv- és mirelitáru is gyakran szerepel. A választéklista széles, az importőrök elége­dettek. Az utóbbi 20-25 év a dinamikus fejlő­dés korszaka volt a bolgár mezőgazdaság­ban és ezen belül a gyümölcstermesztésben. Létrejöttek a nagyüzemi telepítvények, beve­zették a korszerű, új művelési, tenyésztési és termesztési technikákat, meghonosítottak számos bőven termő, a növényi kártevőknek és betegségeknek szívósan ellenálló gyü­mölcsfajtát. A nemesítésben különösképpen a plovdiviakat illeti a dicséret. Sárga- és őszi­barackjaik messze földön híresek. A Plov- div-2 és a Tundzsa-2 bőséges termésével válik ki a többi közül, a Julszka, az Edra és az Aheloj sokáig elálló, könnyen konzerválható és fagyasztható barack, mig a Csája korán érő fajta. Ez utóbbi már június utolsó harma­dában szüretelhető, közepes nagyságú, ízes, bő levű őszibarack. A drjanovói nemesítőket viszont a szilvafajták dicsérik. Gépi szedésre alkalmas, exportképes termékük a szeptem­ber második felében érő Kjusztendilszka D-6, amely felveszi a versenyt a legjobb szilvafajtákkal is. A bolgár gyümölcskertészet biztos alapok­kal rendelkezik. Megbízható eljárásokkal biz­tosítják a vírusmentes szaporítóanyagokat, jól képzett szakemberek honosítják meg a csúcstechnológiákat. Tizenkét-tizenhárom éves gyermekek szerkesztik a Sanghajban megjelenő Kis Mesterek és a Mi Egymillióan című újságot. Az 1984-ben alapított két gyer­meklap mellett még 26 újonnan kiadott gyermekújság színesíti a sajtót. Tibet- ben a legújabb távközlési műhold lehe­tővé teszi, hogy a falusiak a legtávolabbi vidékeken is ugyanúgy élvezhessék a televízió műsorait, mint a városiak. Csengtuban az ország első rádióiskolá­ja segíti a szülőket a gyermeknevelés­ben. Ezek csak mind kiragadott példák arra a gyors fejlődésre, ami a legutóbbi öt évben ment végbe a tömegtájékozta­tás területén Kínában. Egy 1985 elején végzett országos felmérés szerint Kíná­ban ekkor 1776 újságot tartottak nyil­ván, s ebből több mint 1000 öt éven belül keletkezett. Az újonnan alapított újságok nemcsak példányszámban nagyok, ha­nem igen változatosak is, a kínai társa­dalmat érdeklő kérdésekkel foglalkoz­nak. Vannak köztük közgazdasági, tu­dománynépszerűsítő, egészségügyi, jo­gi, irodalmi, zenei és sportlapok. Az eladott példányokat tekintve az es­ti lapok vezetik a sort. Ezek a kínai nagyvárosokban megjelenő, s az Esti Hírlaphoz hasonlító újságok általában másfél milliós példányszámokban lát­nak napvilágot, s azonnal el is fogynak. Gyorshíreket közölnek, a szórakozta­tásra és a szolgáltatásokra helyezik a fő hangsúlyt. Az összlakosságnak mintegy a hat százaléka - 55 millió ember - nemzeti­ségi. Igényeiket 80 lap elégíti ki. Ezek főként tibeti, ujgur, mongol nyelven je­lennek meg, de más kisebbségek nyel­vén is hozzá lehet jutni újságokhoz. Kínában 1985 végén ezer főre átlago­san 46 újságpéldány jutott, szemben a fejlődő országok átlagos 35 példányá­val. Azt is meg kell azonban mondani, hogy a példányszám túllépte a nyomdai kapacitás és az újságírók képzési üte­mét, ezért bizony előfordul gyenge mi­nőségű kiadvány is, mind a forma, mind a tartalom tekintetében. Gyorsan fejlő­dött az utóbbi öt évben a rádiózás és a televíziózás is. Már két éve 213 rádióál­lomás működött, ezek révén a vétel az ország minden sarkában lehetővé, él­vezhetővé vált. Vidéken egyébként mint­egy 80 millió hangszóróval felszerelt vezetékes távközlési rendszer is továb­bít napi híreket és időjárásjelentést. Kína komoly lépéseket tesz annak érdeké­ben, hogy megteremtse országos televí­ziós hálózatát. 1984-ben és 1986-ban távközlési műholdat bocsátottak fel. A geostacionárius pályán keringő műhol­dak egy harmadik, bérelt műholddal együtt sugározzák a központi televízió műsorát Tibet, Hszincsiang, Kujcsou, Jünnan, Szecsuan és más távolabbi tar­tományokban. Kínában 202 tévéadó su­gároz műsort; jelenleg 100 háztartásban mintegy 30 készülék található. Gépesített há Rigai szakemberek olyan kisebb tej­üzem illetve állattartó telep terveit dol­gozták ki, ahol az állatok gondozása tel­jesen gépesített. így néhány ember akár 100-200 tehén gondozását is elvégez­heti. Kísérletként már üzemel néhány ilyen gazdaság. Az egyik ilyen farmot a „Kekava” kol­hoz a Liepasz családnak adta ki szerző­déses alapon. A háromtagú család 150 tehén gondozását vállalta. Az anya és leánya végzi a fejést, a családfő az álla­tok etetését. A tehenek tejhozama jelen­tősen meghaladja a köztársasági átla­got. A farmon alkalmazott gépek és beren­dezések kivétel nélkül szovjet sorozat­gyártású termékek. A textilipar az ezredfordulóra tekint A jugoszláv textil- és konfekcióipar gyártói széles körű fejlesztési programot dol­goztak ki termelésük és kivitelük dinamikus növelésére. A fonalgyártók a tavalyi 230 ezer tonnás termeléssel szemben 2000-ben már 382 ezer tonna árut szállítanak a feldolgozóknak. A textilgyárak azt tervezik, hogy évi 4,2 százalékos termelésnövekedéssel 1 milliárd 40 millió méterre gyarapítják kelme­gyártásukat. A kötszövő iparban az évi termelésnövelést 4,4 százalékban állapították meg, a konfekcióipar viszont a tavalyi termelés háromszorosával állna elő az ezred­fordulón. Az elképzelések szerint 2000-ben már 3,2 milliárd dollár értékben szállítanak kül­földre textiltermékeket a jugoszláv gyárak az idei 1,16 milliárd helyett. A célok megvalósítása érdekében a termelők jó együttműködésre, közös beruhá­zásokra és fejlesztésekre szövetkeznek. Tervbe vették új külföldi partnerek és kül­piacok felkutatását is, elsősorban a fejlődő országokban. Az iparág ezer kisebb-na- gyobb üzemet fog össze. Az ágazatban foglalkoztatottak száma 330 ezer. MONGÓLIA Növekvő termelés A Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusa a folyamatban lévő 8. ötéves terv fő feladataiként a társadalmi termelés széles körű fej­lesztését, a hatékonyság fokozását, és ezek alapján a népjólét emelését tűzte ki célul. Az ipar bruttó termelését a Szov­jetunió és a szocialista testvérorszá­gok segítségével az öt év folyamán 30-34 százalékkal kívánják növelni. Az alapanyag-termelésben kiemel­kedő jelentőségű az erdeneti bá­nya- és feldolgozó kombinát, ahol 1986. szeptemberében a 100 millio­modik tonna réz-molibdén ércet hozták felszínre. A pártkongresszus ennek az üzemnek, valamint a ba- ganuuri barnaszén- és energiaköz­pontnak minden irányú fejlesztését is előírta. Mongólia népessége évi 2,8 szá­zalékkal nő, amivel az élelmiszer- termelés nem tartott lépést. Most a mezőgazdaság kiemelt helyet kap a fejlesztési programokban, hogy ja­vítani tudják a lakosság ellátását. A tervek szerint 1990-ig a termelés 18-20 százalékos növelését kíván­ják elérni. A szántóművelést csak az ötve­nes években kezdték meg Mongó­liában. A termésátlagok növelésével és 120-130 ezer hektár szűzföld fel­Általános az egész évi legelőgazdálkodás. Az ország juhállománya 15 millió. törésével 40 százalékos növeke­déssel számolnak. Az állattenyész­tés adja az ország mezőgazdasági termelésének 70 százalékát. Az élőhústermelést 530 ezer ton­nával, a tejtermelést 35 millió tonná­val kívánják növelni, ez nem könnyű feladat. Ezért a kongresszus a takar­mánytermelés növelését és a tej­termelés korszerűsítését írta elő. Mindezen feladatok teljesítése ér­dekében a kongresszus úgy hatá­rozott, hogy növelni kell a szakem­berek képzését, a munka és az irá­nyítás jobb megszervezését. Szénkitermelés a baganuuri felszíni bányában

Next

/
Oldalképek
Tartalom