Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-23 / 120. szám
1987. május 23. i^ÉPÜJSÁG 9 Berlini levél Zöld oázis a nagyváros mellett E levél címzettjei azok a kedves olvasók, akik nyári szabadságukat az NDK-ban szándékoznak eltölteni, s Berlinbe is ellátogatnak. A levél feladója szeretne figyelmükbe ajánlani egy idilli vidéket, melyet a magyar turisták nem fedeztek még föl igazán. A turista, ha belefáradt a nagyváros zajába, a múzeumi galoppba vagy az áruházak fülledt forgatagába, és nyugalomra, csöndes elmélázásra vágyik, a Berlin délkeleti részén húzódó tóvidéknél alkalmasabb helyet keresve sem talál. A Köpenick felé vezető úton autóval félóra alatt elérhetjük ezt a zöldövezetét, Berlin tüdejét, mely 62 négyzetkilométernyi erdőségből és 20 négyzetkilométernyi víztükörből áll. A tóvidék legnagyobb tava a 7,5 négyzetkilométer kiterjedésű Müggelsee. Ez székében is, hosszában is kiterjedt, szemben a többi, hosszan elnyúló, keskeny tóval. Az egész tórendszert szűk vízi átjárók és kisebb-na- gyobb kiöblösödések változása jellemzi. Repülőről nézve olyan a rajzolata, mintha egy laboratórium lombikrendszerét látnánk öblös edényeivel és az azokba torkolló hajszálcsövekkel. Az autós turistáknak azt javasolja e sorok írója, hogy a Köpenicken át Müggelheim felé vezető főútról az utóbbi község előtt pár száz méterrel balra letérve Müggelhort felé hajtsanak. Keskeny betonszalag vezet itt az erdő sűrűjén át bennünket a Grosser- és a Kleiner-Müggelsee találkozásához. Innen egy barátságos és viszonylag olcsó erdei vendéglő teraszáról jól beláthatjuk a Nagy- Müggel-tavat, melynek tükrét hétvégeken vitorlások százai barázdálják. Müggelhortban vízibuszra szállhatunk, és azzal néhány pfennigért bejárhatjuk a szövevényes vízi utakat. Válasszuk a Woltersdorf felé tartó járatot, mert ennek útja igen változatos és kies tájékon vezet! Az út leghosszabb szakasza a Müggelspreenek nevezett, Rába-szélességű vízi átjáróra jut, mely a Kis-Müggel-tavat a Dámmeritz-tóval köti össze. Itt végig zöld ala- gútban haladunk. A part menti öreg fák terebélyes koronái hűvösséget terítenek az utazóra. A kikötők sűrűn követik egymást. Zömükben hangulatos kisvendéglők vannak a part mentén, oly közel a vízhez, hogy a sétahajó utasai akár kezet is rázhatnának az árnyas vendéglő teraszán kávéjukat, sörüket kortyolgató vendégekkel. A keskeny Müggelspreeből még szűkebb kis leágazások vezetnek a part belseje felé. Végződésüket elrejtik a sűrűn föléjük boruló ágak. A gondosan kiépített part olyan egyeA híres világóra a berlini Alexander Platzon nes, mintha késsel vágták volna le. A földet a beomlástól sűrűn egymás mellé vert cölöpökkel védik. Egymást érik erre az ápolt kiskertek. Valóságos kertszépségverseny ez itt: megannyi sziklakért és füvészkert. Csak alacsony sövény választja el őket egymástól, végüket pedig a víz keríti el. A kertek közepén meseviskók, valóságos mézeskalács házikók. Ámbár, ha mesei hasonlatot keresünk, inkább a hét törpe, sőt a hetedhét törpe házainak nevezhetnénk őket: a kertecskék zömében ugyanis ott áll Tudor, Vidor és társaik gipszből készült szoborcsoportja, ércnél is maradandóbban őrizve a nagy német meseírók, a Grimm testvérek emlékét. A Müggelspreet - alsó szakaszán - mindkét parton sűrű erdő szegélyezi. Ez itt a tökéletes csönd és nyugalom birodalma. Nagyné- ha elmegy mellettünk egy-egy motorcsónak, de az is szinte lopakodva, oly lassan, hogy a vizen ringatózó vadkacsák is fej fej mellett haladnak vele. A kirándulás lezárásaként visz- szaúton érdemes megtekinteni a köpenicki barokk kastélyt, és felmenni a Müggel-he- gyen magasló kilátótoronyba, ahonnan madártávlatból búcsúpillantást vethetünk a tóvidékre. Ha forró napon látogatnak ide, keressék fel a szép fekvésű strandok valamelyikét. Azoknak, akik Délegyházához szoktak, a friedrichshageni FKK-strandot, az itteni naturisták fürdőhelyét javasolja e sorok írója. BARTHA GYÖRGY, (Berlin) CSEHSZLOVÁKIA Pozsonyi vegyipari vásár Az idén június 20-26. között rendezik meg a 19. pozsonyi Incheba Nemzetközi Vegyipari Vásárt. Jelenleg ez az egyetlen fóruma a szocialista országok vegyiparának. A vásár rendszeres lehetőséget teremt a vegyipari szakemberek és üzletkötők találkozójához, tapasztalat- cseréjéhez. A legnagyobb figyelem általában a műszálak, műanyagok, védőbevonatok és korróziógátló anyagok bemutatására irányul. Az Incheba mindig visszatérő látogatói így szinte naprakészen tájékozódhatnak a vegyipar eredményeiről, újdonságairól. Megismerkedhetnek a vegyiparra alapuló ágazatok termékeinek színvonalával, a legújabb üveg-, papír-, gumi-, kerámia- és gyógyszeripari cikkekkel- Az idei vásáron kerülnek előtérbe a mezőgazdasági kémia progresszív - környezetkímélő - módszerei. Nem lesz azonban kevésbé jelentős téma a biotechnika szélesebb körű felhasználása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban. BULGÁRIA A trák gyümölcsöstál ★ HORIZOm^ KÍNA. Fejlődő tömegtájékoztatás Dél-Bulgária egyes vidékein a régészek és a néprajzkutatók olyan szerszámokra bukkantak, amelyek azt tanúsítják, hogy már a trákok is intenzíven foglalkoztak szőlőműveléssel és gyümölcstermesztéssel. Szófia környékéről az oszmán uralom idején azt jelentették a szultánnak Konstantinápolyba, hogy a fennsík óriási virágzó gyümölcsöskert. Az enyhe éghajlat valóban kedvez a gyümölcstermesztésnek. Főleg a Trák fennsíkon, Kjusztendil környékén, a Kamcsija völgyében és a Duna-slkságon díszük sok gyümölcsös- kert. A mérsékelt égöv úgyszólván valameny- nyi gyümölcsfajtája jól érzi itt magát és bőségesen meghálálja a gondoskodást. Jól terem a szilva, a barack, az alma, a körte, a meggy, az eper, a ribizli, a mogyoró, a dió és a mandula. Borszőlők és csemegeszőlők változatos kínálatát nyújtja a televény. Kiváló minősége, íze, zamata, aromája a világ minden táján keresetté teszi a bolgár szőlőt, bort és gyümölcsöt. A magas értékű termékek nemcsak a hazai szükségletet elégítik ki, bőven jut exportra is. A kiviteli listán a friss gyümölcsök mellett konzerv- és mirelitáru is gyakran szerepel. A választéklista széles, az importőrök elégedettek. Az utóbbi 20-25 év a dinamikus fejlődés korszaka volt a bolgár mezőgazdaságban és ezen belül a gyümölcstermesztésben. Létrejöttek a nagyüzemi telepítvények, bevezették a korszerű, új művelési, tenyésztési és termesztési technikákat, meghonosítottak számos bőven termő, a növényi kártevőknek és betegségeknek szívósan ellenálló gyümölcsfajtát. A nemesítésben különösképpen a plovdiviakat illeti a dicséret. Sárga- és őszibarackjaik messze földön híresek. A Plov- div-2 és a Tundzsa-2 bőséges termésével válik ki a többi közül, a Julszka, az Edra és az Aheloj sokáig elálló, könnyen konzerválható és fagyasztható barack, mig a Csája korán érő fajta. Ez utóbbi már június utolsó harmadában szüretelhető, közepes nagyságú, ízes, bő levű őszibarack. A drjanovói nemesítőket viszont a szilvafajták dicsérik. Gépi szedésre alkalmas, exportképes termékük a szeptember második felében érő Kjusztendilszka D-6, amely felveszi a versenyt a legjobb szilvafajtákkal is. A bolgár gyümölcskertészet biztos alapokkal rendelkezik. Megbízható eljárásokkal biztosítják a vírusmentes szaporítóanyagokat, jól képzett szakemberek honosítják meg a csúcstechnológiákat. Tizenkét-tizenhárom éves gyermekek szerkesztik a Sanghajban megjelenő Kis Mesterek és a Mi Egymillióan című újságot. Az 1984-ben alapított két gyermeklap mellett még 26 újonnan kiadott gyermekújság színesíti a sajtót. Tibet- ben a legújabb távközlési műhold lehetővé teszi, hogy a falusiak a legtávolabbi vidékeken is ugyanúgy élvezhessék a televízió műsorait, mint a városiak. Csengtuban az ország első rádióiskolája segíti a szülőket a gyermeknevelésben. Ezek csak mind kiragadott példák arra a gyors fejlődésre, ami a legutóbbi öt évben ment végbe a tömegtájékoztatás területén Kínában. Egy 1985 elején végzett országos felmérés szerint Kínában ekkor 1776 újságot tartottak nyilván, s ebből több mint 1000 öt éven belül keletkezett. Az újonnan alapított újságok nemcsak példányszámban nagyok, hanem igen változatosak is, a kínai társadalmat érdeklő kérdésekkel foglalkoznak. Vannak köztük közgazdasági, tudománynépszerűsítő, egészségügyi, jogi, irodalmi, zenei és sportlapok. Az eladott példányokat tekintve az esti lapok vezetik a sort. Ezek a kínai nagyvárosokban megjelenő, s az Esti Hírlaphoz hasonlító újságok általában másfél milliós példányszámokban látnak napvilágot, s azonnal el is fogynak. Gyorshíreket közölnek, a szórakoztatásra és a szolgáltatásokra helyezik a fő hangsúlyt. Az összlakosságnak mintegy a hat százaléka - 55 millió ember - nemzetiségi. Igényeiket 80 lap elégíti ki. Ezek főként tibeti, ujgur, mongol nyelven jelennek meg, de más kisebbségek nyelvén is hozzá lehet jutni újságokhoz. Kínában 1985 végén ezer főre átlagosan 46 újságpéldány jutott, szemben a fejlődő országok átlagos 35 példányával. Azt is meg kell azonban mondani, hogy a példányszám túllépte a nyomdai kapacitás és az újságírók képzési ütemét, ezért bizony előfordul gyenge minőségű kiadvány is, mind a forma, mind a tartalom tekintetében. Gyorsan fejlődött az utóbbi öt évben a rádiózás és a televíziózás is. Már két éve 213 rádióállomás működött, ezek révén a vétel az ország minden sarkában lehetővé, élvezhetővé vált. Vidéken egyébként mintegy 80 millió hangszóróval felszerelt vezetékes távközlési rendszer is továbbít napi híreket és időjárásjelentést. Kína komoly lépéseket tesz annak érdekében, hogy megteremtse országos televíziós hálózatát. 1984-ben és 1986-ban távközlési műholdat bocsátottak fel. A geostacionárius pályán keringő műholdak egy harmadik, bérelt műholddal együtt sugározzák a központi televízió műsorát Tibet, Hszincsiang, Kujcsou, Jünnan, Szecsuan és más távolabbi tartományokban. Kínában 202 tévéadó sugároz műsort; jelenleg 100 háztartásban mintegy 30 készülék található. Gépesített há Rigai szakemberek olyan kisebb tejüzem illetve állattartó telep terveit dolgozták ki, ahol az állatok gondozása teljesen gépesített. így néhány ember akár 100-200 tehén gondozását is elvégezheti. Kísérletként már üzemel néhány ilyen gazdaság. Az egyik ilyen farmot a „Kekava” kolhoz a Liepasz családnak adta ki szerződéses alapon. A háromtagú család 150 tehén gondozását vállalta. Az anya és leánya végzi a fejést, a családfő az állatok etetését. A tehenek tejhozama jelentősen meghaladja a köztársasági átlagot. A farmon alkalmazott gépek és berendezések kivétel nélkül szovjet sorozatgyártású termékek. A textilipar az ezredfordulóra tekint A jugoszláv textil- és konfekcióipar gyártói széles körű fejlesztési programot dolgoztak ki termelésük és kivitelük dinamikus növelésére. A fonalgyártók a tavalyi 230 ezer tonnás termeléssel szemben 2000-ben már 382 ezer tonna árut szállítanak a feldolgozóknak. A textilgyárak azt tervezik, hogy évi 4,2 százalékos termelésnövekedéssel 1 milliárd 40 millió méterre gyarapítják kelmegyártásukat. A kötszövő iparban az évi termelésnövelést 4,4 százalékban állapították meg, a konfekcióipar viszont a tavalyi termelés háromszorosával állna elő az ezredfordulón. Az elképzelések szerint 2000-ben már 3,2 milliárd dollár értékben szállítanak külföldre textiltermékeket a jugoszláv gyárak az idei 1,16 milliárd helyett. A célok megvalósítása érdekében a termelők jó együttműködésre, közös beruházásokra és fejlesztésekre szövetkeznek. Tervbe vették új külföldi partnerek és külpiacok felkutatását is, elsősorban a fejlődő országokban. Az iparág ezer kisebb-na- gyobb üzemet fog össze. Az ágazatban foglalkoztatottak száma 330 ezer. MONGÓLIA Növekvő termelés A Mongol Népi Forradalmi Párt XIX. kongresszusa a folyamatban lévő 8. ötéves terv fő feladataiként a társadalmi termelés széles körű fejlesztését, a hatékonyság fokozását, és ezek alapján a népjólét emelését tűzte ki célul. Az ipar bruttó termelését a Szovjetunió és a szocialista testvérországok segítségével az öt év folyamán 30-34 százalékkal kívánják növelni. Az alapanyag-termelésben kiemelkedő jelentőségű az erdeneti bánya- és feldolgozó kombinát, ahol 1986. szeptemberében a 100 milliomodik tonna réz-molibdén ércet hozták felszínre. A pártkongresszus ennek az üzemnek, valamint a ba- ganuuri barnaszén- és energiaközpontnak minden irányú fejlesztését is előírta. Mongólia népessége évi 2,8 százalékkal nő, amivel az élelmiszer- termelés nem tartott lépést. Most a mezőgazdaság kiemelt helyet kap a fejlesztési programokban, hogy javítani tudják a lakosság ellátását. A tervek szerint 1990-ig a termelés 18-20 százalékos növelését kívánják elérni. A szántóművelést csak az ötvenes években kezdték meg Mongóliában. A termésátlagok növelésével és 120-130 ezer hektár szűzföld felÁltalános az egész évi legelőgazdálkodás. Az ország juhállománya 15 millió. törésével 40 százalékos növekedéssel számolnak. Az állattenyésztés adja az ország mezőgazdasági termelésének 70 százalékát. Az élőhústermelést 530 ezer tonnával, a tejtermelést 35 millió tonnával kívánják növelni, ez nem könnyű feladat. Ezért a kongresszus a takarmánytermelés növelését és a tejtermelés korszerűsítését írta elő. Mindezen feladatok teljesítése érdekében a kongresszus úgy határozott, hogy növelni kell a szakemberek képzését, a munka és az irányítás jobb megszervezését. Szénkitermelés a baganuuri felszíni bányában
