Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-21 / 118. szám

6 'KÉPÚJSÁG 1987. május 21. Hujber vágya: NB l-ben védeni Bensőséges ünnepséggel kezdődött és vastapsos „Szép volt, fiúk!” ünneplés­sel zárult a Szekszárd-Kaposvár NB ll-es találkozó. Akkor még hét ágról sütött a Nap, amikor kezdés előtt az ülőhelyi lelátóval szemben, a pálya szélén felso­rakozott a két együtes. A dózsások nagy családja négy tagját búcsúztatta. Pólyák Antal kapust, aki 15 éven keresztül a lila­fehérek csapatában és 346 NB-s mécs­esén húzta magára az egyes mezt. Die­nes Pál középpályást, aki a Szekszárdon töltött tíz éve alatt 125 bajnokit játszott, s mint ismeretes a tavasz óta Dunaújváros­ban folytatja sportolói pályafutását. Aztán elköszönt az elnökség Mercsényi Gyula technikai vezetőtől és Heimann Ferenc korábbi szakosztályi elnöktől is. Kezdődhetett az érdeklődéssel várt já­ték. A nézőtéren többen nosztalgiával a Bp. Volán elleni nagyszerű játékot emle­gették. Mondván: a fővárosiak is listave­zetőként érkeztek, aztán kaptak egy „ru­hát”... Mások, óvatosabban ítélték meg az esélyeket, hiszen a Dózsa egy hete simán kikapott Komlón. Nos, az ered­mény ismert, de vajon miként látta a pá­lyán belülről ezt a 90 percet a lila-fehérek hetek óta kitűnő formában védő 24 éves kapusa, Hujber Gyula?- Elszánt hangulatban készülődtünk, tudjuk, rendkívül nehéz 90 perc vár ránk. A Bp. Volán elleni mérkőzés­hez hasonlóan most is arra törekedtünk, hogy mi szerez­zünk vezetést. Ennek birtoká­ban az ellenfél jobban kitá­rnád, hátsó alakzata pedig egyúttal fellazul. Viharosan kezdtünk, hiszen aki hét per­cet késett a lelátóról, az már nem is láthatta Lauer remek­be szabott gólját. Támadás­ban maradtunk, s mire a lista­vezető felocsúdhatott volna, addigra berúgtuk a második gólt. Az első félidőben igazá­ból talán csak kétszer tet­tek próbára a kaposváriak. A második játékrészben hívat­lan vendégként az eső lépett elő első számú közellenség­gé. Szorítottam is, nehogy a játékvezető beszüntesse a meccset, hi­szen ki tudja, mi lenne az újra játszandó összecsapáson. Derekasan birkóztak Márkusék a viztócsákkal, meg az ellen­féllel is. A félidő derekától egyre több munkám akadt a kapuban. Fokozatosan beszorított bennünket az ellenfél, hely­zet-helyzet hátán, mit mondjak, tüzeltek is tisztességesen. Közben a sáros talajról egyre nehezebben tudtam elrugaszkod­ni. A véghajrában ráadásul egy sarkos lövés hárításakor ütköztem a kapufával. Cudarul fájt a könyököm, de mire a gyú­rónk nagy sprinttel odafutott hozzám, ösz- szeszedtem magam. El kell ismerni: a Rákóczi SE támadói két-három abszolút ziccert is elhibáztak, amikor már verve voltam. Mi tagadás, jólestek a meccs utá­ni gratulációk, köztük az elbúcsúztatott Pólyák Antalé is. Talán nem tűnik nagyképűségnek, ha azt mondom: állandósítani szeretném jó teljesítményemet annak érdekében, hogy felfigyeljenek rám az élvonalban. Ugyanis nem mondtam le arról a vágyról, hogy két-három éven belül valamelyik NB l-es csapat kapuját őrizhessem - mondja Hujber kapus. Búcsúzóul még elárulta, hogy kettest írt a Népújság totó Veszprém-Szekszárd mérkőzésére. _ fekete _ Márkust a vendégek kapitánya, Bíró segítette hozzá, hogy alkalmi fürdőt vegyen a legnagyobb víztócsában Erős Lajos utazik a torinói EB-re Csötönyi: „Paksi bunyós ilyen keményen még nem dolgozott” Könnyű megtalálni mostanság a május végén Torinóban megrendezendő Euró- pa-bajnokságra készülő magyar ökölví­vó-válogatottat. A fővárosban a Stadion Szállót vagy a Jégszínházat kell keresni. A már sziámi ikerként egymáshoz nőtt Papp-Csötönyi főnökkettős szigorúan együtt tartja az összeurópai pofozkodás­ra készülő magyar bokszolókat. A buda­pesti Európa-bajnokságon szerzett ér­mek a hosszú eredménytelenség után elkényeztették a sportág híveit. S a Fiat cég hazájából sem illik üres kézzel haza­jönni. Hónapok óta már együtt készül a töb­biekkel a paksi szakosztály két kiválósá­ga, Kalocsai Zoltán és Erős Lajos. A fel­készülés hajrájában járunk, sokáig már nem lehet odázni a csapatkijelölést. Van­nak még vitás kérdések. Személyi kérdé­sekben a válogatott vezetői sem tudnak zöldágra vergődni. A MOSZ elnöksége sem tudja egyértelműen letenni a voksot. A két paksi fiú esélyeiről érdeklődtünk Csötönyi Sándortól, a válogatott első számú edzőjétől, aki, ha úgy tetszik, Papp László szövetségi kapitány mindenkori szóvivője is.- Az elnökségi ülés után egy kivételé­vel letettük a javaslatunkat az EB-csapat- ra.- Fogadni mernék, hogy az az egy a Kalocsai-Botos párharc, ez okoz gondot a szakvezetésnek.- Ha erre fogadna, nem lenne nyerő. Én, mint Tolna megyéből elszármazott, őszinte sajnálattal mondom, hogy ezt a kérdést az élet rendezte el. Amikor arra a bizonyos lapra ráírtuk a neveket, azon Kalocsai Zoli szerepelt, végül is őt jelöl­tük. Nem tulajdonítottunk annak különö­sebb jelentőséget, hogy az országos baj­nokságon a paksi versenyző kiesett az elődöntőben, így nem jöhetett létre a rendkívül izgalmasnak ígérkező álom­döntő a pehelysúlyban. Néhány nappal ezelőtt egy váratlan dolog történt: Kalo­csai édesapja meghalt és ez pszichésen - érthető módon - teljesen visszafogta a paksiak technikás, fifikásan bokszoló ki­tűnőségét. Olyannyira, hogy képtelen volt hoznia a versenysúlyát. Ebben per­sze az is hátráltatta, hogy az utóbbi hóna­pokban még legalább négy centimétert nőtt az amúgy is sovány testalkatú fiú. Egy-egy ökölvívó testén 9-11 százalék közötti arányban található meg a zsírszö­vet, nála ez a legutóbbi vizsgálatkor nyolc százalék volt. Egy szó mint száz - fizikáli­sán nagyon leépült. Fiatal versenyzőről van szó, ezen nem kell bánkódni, ahogy mondani szokás, előtte az élet a sportban is.- Először a rossz hírt mondtam, így jöj­jön a jó - folytatta a mondókáját Csötönyi mester. - Önmagában nem szenzáció ha azt mondom: Erős Lajos utazik Tori- nóba. Ismerve a hazai félnehézsúly erővi­szonyait ez nem lehet kétséges. De az mindenképpen örömteli számomra, hogy egy paksi versenyző ilyen kemé­nyen, elszántan készül a nagy megmére­tésre. Volt más paksi bunyós a táborban, de ilyen fegyelmezettel, eltökélttel még nem találkoztam.- A balsors azért most is utolérte a fiút, ugyanis ősz óta érzi jobbkézfej-sérülé- sét, ami hátráltatja a felkészülését, hiszen nem lehetett ott a nagy tavaszi nemzetkö­zi tornákon, így nem szippanthatott ma­gába a nagy viadalok légköréből.- Nemcsak ő volt így, többen is bajlód­tak sérüléssel a keretből. Tulajdonkép­pen nem lettünk sokkal okosabbak a nemzetközi tornák után sem. Erőst azért eddig is menedzseltük, annak idején kor- osztályos válogatottként többször is ver­senyeztettük külföldön, de már felnőtt­ként sem zöldfülű. Ami a nemzetközi erő­viszonyokat illeti, nincs irigylésre méltó helyzetben a fiú. Az ő súlycsoportja, a fél­nehézsúly, a 81 kg-osok mezőnyében több nemzetközi klasszis is található és őket egy rendkívül kiegyenlített mezőny követi. Erősnek itt egyelőre annyit kelle­ne bizonyítani, hogy méltó partnere bár­kinek. A megjegyzés rovatba annyit ír­tunk be vele kapcsolatosan, hogy tisztes helytállás reményében... Lajossal komo­lyan számol a szakvezetés, szeretnénk fejlődését meggyorsítani és a jövő évi olimpiára is nevezni. Vége a délelőtti edzésnek, a vonal vé­gén írásunk főszereplője, Erős Lajos. Kondícióedzés volt délelőtt, ezt hangjá­ból is lehet érezni.- Kezdem utolérni magam - újságolja.- A délelőtti komoly futómunka megteszi a hatását. Aminek még jobban örülök: gyógyul a sérülésem. A legjobbkor, mert hamarosan kezdődik a speciális ökölví­vómunka. Várom már a nyugatnémeteket, akik­kel együtt edzőtáborozunk. Itt lesz a fél­nehézsúly EB-ezüstérmese Martin Both is. A vele való találkozás a kötelek között- még ha edzésképpen is itt magunk kö­zött a Jégszinházban - felér egy EB-ízelí- tövel.- Edzőtáborok, felkészülések, verse­nyek váltogatták egymást eddigi pálya­futásod során. De most, hogy az EB-re készülsz, van-e benned nap mint nap bi- zsergető érzés, olyasmi ami sugallja, hogy bármi történik is Torinóban, de mégis megérte, hogy zsenge ifjú titán­ként a boksz alá rendeltél minden más, ami még érdekelt.- Emlékezz csak vissza 1985 tavaszá­ra, amikor betegségem miatt lemaradtam a budapesti felnőtt EB-ről. Milyen meg­tört, önbizalmát vesztett emberrel beszél­gettél. Nem hittem benne, hogy újrakezd­ve ismét felkapaszkodhatok a csúcsra. Ezek után leírhatatlanul nagy boldogság számomra, hogy 1987-ben ide jutottam. Szeretnék veled Torinó után is derűs hangulatban találkozni. Bálint B. György Megyei kézilabda-bajnokság Öt csapat veretlen - négy nyeretlen Három héttel a megyei kézilabda-baj­nokság idényzárása előtt két felnőtt és három ifjúsági együttes őrzi tavaszi ve­retlenségét. Az öt csapat közül három ráadásul 100 százalékos teljesítménnyel büszkélkedhet. Tovább folytatta sikerso­rozatát az Iregszemcsei TKI újoncgárdá­ja: az iregiek a legutóbbi két fordulóban a Dombóvár és a Gyönk „skalpját” gyűjtöt­ték be. Úgy tűnik, hogy az NB ll-től elbú­csúzott Szekszárdi Spartacus kiheverte a Sárbogárdon elszenvedett vereségét, Hosnyánszki Ferencné edző lányai azóta rendre kettesével szaporítják bajnoki pontjaikat. Nem javított viszont gyenge mérlegén az idén feltűnően rapszodiku­san szereplő Szedres férfi- és a Gyönk női csapata. Két találkozó elmaradt; Aparhantra Gyönk, Gyönkre viszont a Dunaföldvár nem utazott el. Eredmények: Nők: Kocsola-Szek- szárd 10-25, Szekszárd-Dunaföldvár 24-20, Zomba-Tengelic 23-21, Szek- szárd-Zomba 29-16, Dombóvár-Simon- tornya 15-12, Simontornya-Gyönk 27- 14, Gyönk-Dombóvár 14-18, Dunaföld- vár-Simontornya 19-14, Dombóvár- Sárbogárd 10-26, Tamási-Gyönk 15-12, Dalmand-Szekszárd 14-19, Gyönk-Du- naföldvár 11-17. Férfiak: Gyönk-lregszemcse 25-35, Fadd-Dombóvár 29-14, Simontor­nya-Aparhant 29-23, Tolnatej-Szedres 20-18, Szedres-Fadd 20-26, Dombó- vár-lregszemcse 20-24, Simontornya- Gyönk 27-21. Ifjúsági bajnokság: Nők: Zomba-Ten­gelic 19-10, Szekszárd-Zomba 22-18, Szedres-Tengelic 9-6, Dombóvár-Si- montornya 7-13, Tamási-Tolna 30-6, Si­montornya-Gyönk 7-9, Gyönk-Dombó- vár 8-11, Dombóvár-Sárbogárd 14-15, Kocsola-Szekszárd 9-26, Tamási- Gyönk 25-14, Dalmand-Szekszárd 9- 17, Szedres-Simontornya 12-14, Ko- csola-Tolna 12-8. Férfiak: Gyönk-lregszemcse 13-15, Dunaföldvár-Szedres 35-20, Fadd- Dombóvár 17-19, Iregszemcse-Hő- gyész 31-14, Szedres- Fadd 28-25, Dombóvár-lregszemcse 17-16, Simon­tornya-Gyönk 18-12. A BAJNOKSÁG ÁLLÁSA Felnőttek 1. Szekszárd 8 Nők 7 ­1 183-126 14 2. Sárbogárd 5 5 ­­151- 90 10 3. Tamási 6 5 ­1 125-109 10 4. Simontornya 8 3 1 4 130-120 7 5. Dalmand 5 3 ­2 82- 69 6 6. Zomba 7 3 ­4 147-140 6 7. Dunaföldvár 6 3 r 3 127-141 6 8. Dombóvár 7 3 ­4 91-128 6 9. Kocsola 7 2 ­5 112-157 4 10. Tengelic 5 1 1 3 81- 89 3 11. Gyönk { I - ­8 113-173­Férfiak 1. Iregszemcse 6 6­­191-138 12 2. Tolnatej 6 5­1 152-128 10 3. Fadd 6 4­2 148-128 8 4. Simontornya 6 3­3 142-145 6 5. Dombóvár 6 2 1 3 120-133 5 6. Szedres 6 1­5 135-150 2 7. Gyönk 5 1­4 116-146 2 8. Aparhant 5­1 4 111-147 1 Ifjúságiak Nők 1. SZekszárd 8 8­­184- 79 16 2. Tamási 7 6­1 152- 83 12 3. Sárbogárd 6 5­1 130- 82 10 4. Dombóvár 8 5 3 112- 81 10 5. Gyönk 8 5­3 94-112 10 6. Zomba 8 4­4 131-112 8 7. Simontornya 8 4­4 95-112 8 8. Dalmand 6 3­3 72- 82 6 9. Szedres 7 2­5 63-114 4 10. Kocsola 8 1­7 85-141 2 11. Tengelic 7 1­6 69-129 2 12. Tolna 7­­7 68-128­Férfiak 1. Dunaföldvár 6 6­­190-108 12 2. Dombóvár 6 5 1­145-111 11 3. Iregszemcse 6 4­2 134-101 8 4. Szedres 7 4­3 165-172 8 5. Simontornya 5 1 1 3 88-113 3 6. Gyönk 6 1­5 111- 12 2 7. Fadd 5 1­4 91-115 2 8. Hőgyész 5­­5 86-161­Péntektől ökölvívó Atom Kupa Ismét rangos ökölvívó-esemény házi­gazdája lesz a hét végén Paks városa. Húsz sportegyesület 120 felnőtt, illetve if­júsági versenyzőjét nevezte az Atom Ku­pa ll-lll. osztályú országos minősítő ver­senyre. A legnépesebb csapattal a Bp. Honvéd öklözői érkeznek, a piros-fehé­rek számszerint húsz versenyzőt nevez­tek. A kupavédő Honvéd Kun Béla SE is népes csapattal képviselteti magát, ti­zennégy versenyzőt szándékoznak köte­lek közé léptetni az atomváros sportcsar­nokának szorítójában. Külföldi résztvevői is lesznek az idei Atom Kupának. Jelezte részvételét egy utánpótlás-együttessel a román szövet­kezeti válogatott, s várhatóan Dániából is érkezik egy három-négy tagú minicsa­pat. Természetesen szorítóba lépnek megyénk ökölvívói is, mármint közülük a III—IV. osztályú felnőtt és ifjúsági verseny­zők. A fiatalabb korosztályból a paksi Nagy István és Janecska Zoltán pályáz­hat eséllyel a bajnoki címre. A felnőttek közül Sohonyai Zoltán talán még az előb­bi két klubtársánál is könnyebben sze­rezhet aranyérmet. Dombóvárról Orsós László, Koós Ká­roly és Kónya Károly indul. A nevezések alapján Orsósnak és Koósnak tűnik köny- nyebbnek a jó szereplés lehetősége. Természetesen mindez csupán esélyla­tolgatás, az eredmények a szorítóban dőlnek el. Az Atom Kupa küzdelmei má­jus 22-én pénteken 16 órakor a selejte­zőkkel kezdődnek, szombaton ugyan­csak 16 órától az elődöntőket rendezik. Vasárnap délelőtt 9 órától pedig a sport- csarnok közönsége már megismerked­het az egyes súlycsoportok döntőinek győzteseivel. Kosárlabda Vereség Csepelen Csepel SC-Dombóvári VMSE 93-73 (47-39). Csepeli csarnok. V.: Berki, Ge­deon. Csepel: Prosser (11), Takács (16), Glötz (12), Bodnár (8), Somogyi (4). Cse­re: Bartók (21), Dezséri (-), Kircsák (9), Csapó (12). Edző: Halmos István. Dom­bóvár: Marton (-), Czimbalek (16), Ács (24), Molnár (-), Kovács (9). Csere: Húsz (7), Vértesi (4), Lovász (-), Tihanyi (-), Bosznai (13). Edző: Ifj. Szittya Imre. Jól kezdett a dombóvári csapat és a 6. perc­ben 9-8-ra vezetett. Három perccel ké­sőbb fordított a fővárosi gárda: 17-15. A folytatásban elsősorban Ács kosarai jó­voltából lépést tudott tartani a DVMSE, sőt a 14. percben 28-27-re ismét a vas­utasok vették át a vezetést. A hajrá a pá­lyaválasztónak sikerült jobban, és nyolc­pontos előnyre tett szert. Szünet után fáradni látszott a DVMSE, ezt jól használták ki a hazaiak: a 25. perc­ben 59-43-ra, a 30. percben már 75-59- re elhúztak. A találkozó végéig a Csepel irányított és a véghajrában növelni tudta előnyét is. A sokkal frissebben játszó csepeliek szünet utáni játékukkal ilyen különbséggel is rászolgáltak győzelmük­re a Felszabadulási Kupa visszavágó mérkőzésén. Itt még Wágner Ferenc klubedzöje tanácsait hallgatja Erős Lajos, de Torinóban a menetek közötti szünetekben Papp Laci súg neki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom