Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-20 / 117. szám
4 Képújság 1987. május 20. Vas(as)taps a fesztiválon A paksi együttes SZOMSZÉDOLÁS Nemrég zajlott le Csepelen a Vasas néptáncegyüttesek ifjúsági és utánpótlás csoportjainak I. országos találkozója, amelyen megyénket az atomerőmű gyer- meknéptánc-együttesének csoportjai képviselték. Mádi Magdolna, az együttes vezetője így emlékezik:- Felnőtt együtteseinknek már évek óta rendszeres fellépési lehetőségeik vannak, mig gyermekeinknek alig-alig. Elsőként az úttörőszövetség szervezett gyermekek számára felmenő rendszerű találkozókat, később a szövetkezetek, és most bekapcsolódott a Vasas szakszervezet is. Itt már egy új, humánus irányzatot képviselt a zsűri, ugyanis nem hirdettek helyezéseket, mindenkit egyformán jutalmaztak. Ettől függetlenül naivitás lenne azt mondani, hogy minden jó, mindenki egyformán szerepelt, de a szakmai kérdésekről csak a kulisszák mögött, a szakvezetők jelenlétében beszélt a zsűri. Ott minden vezető levonhatta a tanulságokat.- Műsorszámaink után szűnni nem akaró vastaps hangzott... Nekünk nincs felnőtt együttesünk, így a „nincs mit veszíteni” nyugalmával álltunk a közönség és a zsűri elé. Végeredményben az ott nyújtott produkció alapján a legjobb együttesek közé tartoztunk, öregbítve ezzel is Tolna megye hírnevét...- Az volt a benyomásom, hogy minden résztvevő csoport nagyon komolyan és tudatosan készült erre a találkozóra, ahol mindenki bizonyítani akart. Az utánpótlás csoportok legjobbjai jöttek el a legjobb koreográfiákkal, s így nagyon színvonalas előadásokat láthatott a közönség. Megjegyzem, hogy sok gyermek néptánctalálkozón vettem már részt, de eny- nyire igényes fesztiválon - nemcsak ko- reográfiailag, hanem öltözködés és ze- nekiséret szempontjából is - nem sokszor voltam. Tudniillik, eddig még minden találkozón volt valami negatívum, ami veszélyesen gyengítette a színvonalat, de itt nem volt. És ha azt mondom, hogy minden csoport komolyan készült, ez mégin- kább igaz a rendezőkre. A műsor után táncház és játszóház várta a gyerekeket. Közel 50 ember gondoskodott rólunk, arról hogy az ötszáz gyermek minél boldogabban tölthesse el - volt aki élete legelső nagy - fesztiválját. Duncmtull napló Az elmúlt napokban megkezdődött a termelés a Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat új szárazárugyártó részlegében. Látogatásunkkor az utolsó, csinosító simításokat végezték az üzemrészben, miközben a füstölő és klímakamrákban már' ínycsiklandozó kolbászok sorakoztak. A régi füstölők lebontását is magában foglaló munkákat március 1-jén kezdték el. Példás gyorsasággal két hónap után átadhatták a ku- len, bulen, stifolder és Misina kolbász kli- matizálására, füstölésére szolgáló berendezéseket. Mindez megismétlése volt egy tavaly ilyenkori beruházásnak, amikor az első szárazárugyártó részleget készítették el. így az évi kétszáz tonnás teljesítményt megduplázták.- Megfelelő szervezéssel elértük, hogy a szomszédos üzemekben zavartalanul és teljes higiéniával folytatódhasson a termelés - magyarázza Fehér Sándor, a vállalat éppen most nyudíjba vonult főmérnöke. A szárazáruüzem beruházási munkálatainak irányítása volt leköszönő munkája.- A füstölő- és klímaszekrényeket a jugoszláviai Knezevóból (Herceglak) szállították a Terimpex Külkereskedelmi Vállalat által lebonyolított csereüzlet keretében. Vállalatunk szakemberei jugoszláv vezető szerelők irányításával állították fel a kamrákat. A gyors átadás a munkákból részt vállaló pécsi Universal gmk-nak is köszönhető - tájékoztat a főmérnök. Egy folyamatban 18 tonna áru készül az új üzemben. Bélvastagságtól függően 12-50 nap telik el a teljes érlelésig. A rozsdamentes acélból készült, szépen mintázott kamrák hőmérsékletének és páratartalmának beállítása automatikus. A Baranya Megyei Húsipari Vállalatnál az l-es szárazáru-gyártósor tavalyi beindulásáig nem foglalkoztak szárazáru előállításával. A Pick szalámi, a gyulai kolbász, a makói csípős és más megyénkén kívül készülő termékek kínálata mellé sorakoztak fel speciálisan baranyai ízesítésű termékeikkel. Somogyi Néplap Bővítette üzletkörét a Dél-dunántúli Tüzép Vállalat marcali 14. számú telepe. Alapvető feladataik közé továbbra is a fogyasztók tüzelő- és építőanyaggal való ellátása tartozik, azonban ez évtől bővebb árukínálattal állnak a vásárlók rendelkezésére. A telepen kialakított üzlet- helyiségben háztartási és fürdőszobafelszerelési cikkeket, fűtőberendezéseket, vízvezeték-szereléshez szükséges kellékeket is árusítanak. Az áruféleségeket a tanácsi építési hatóságoktól, az OTP-től és a lakosságtól kapott információk alapján állítják össze, az árubeszerzéseknél figyelemmel vannak az új, korszerű termékekre. A telep árukészlete 10-15 millió forint. A szezonális cikkeket évente két alkalommal 20-30 százalékos engedménnyel árusítják, így ebben az évben sor került már a cement, burkolólapok, csempék, ajtókés ablakok kedvezményes vásárára. Rossz az ellátás a hornyolt tetőcserépből, a szürke palákból a beszerzés 44 százaléka minőségileg kifogásolható. Nehezen, sőt olykor sehogyan sem tudjk kielégíteni az igényeket a keresettebb csempékből, burkolólapokból, a választék szegényes. Ezért az árubeszerzési munkát szeretnék az idén az üzletpolitikai elveknek megfelelően javítnai, új piac felkutatásával minőségi és keresett cikkek kínálatának lehetőségét megteremteni. Az új hőtechnikai szabvány életbe lépése, amely a magánerős építkezéseket is érinti, új termékek bevezetését és forgalmazását követeli meg, az áruválasztékot ennek megfelelően bővítették. A telep idei árbevételi terve 60,5 millió forint, a választékbővítéssel 8-9 millió forint többletbevételt irányoztak elő. Számítanak az építési tilalom feloldása után nagybani vásárlásokra is, megfelelő árualappal 45-50 újonnan épülő lakás anyagértékesítését tervezik. PETŐFI NÉPE Nyárlőrinc határában, a 44-es út mentén, a fiatal fenyőfák fölött csillogó víztornyon „OLYMPOS” felirat hirdeti: itt található az Olympos Gyümölcslé-előállító Kft. üzeme. A fenyők mögött, a kerítésen belül, a szépen parkosított udvaron, a régebbi csarnok mellett egy újabb épül. Váczi Pálné üzemvezetőt kérem, mutassa be a létesítményt.- Először a régiről beszélnék - mondja az üzemvezető. - Cégünk magyar-görög vegyes vállalat. Mint ahogy azt a nevünk is mutatja, gyümölcsleveket készítünk. Az alapanyagot Görögországból kapjuk, négy ízben, kétféle kiszerelésben gyártunk rostos üdítőket. Emellett meg kell említenem az Extra natúr' citromlevet, amely kis kiszerelésben, dupla töménységben kerül forgalomba. Tavaly 36 millió flakonnyi gyümölcslevet értékesítettünk. Az üzem 145 nyárlőrinci és környékbeli embernek ad munkát. Dolgozóinkat vállalati busszal szállítjuk az üzembe, majd műszak végeztével haza - Nyárlőrincre, Lakitelekre, Kecskére, Alpárra. Most ennyit mondanék. A többit a helyszínen. A technológiai sor a müanyagüzemnél kezdődik, ezért itt kezdjük a körsétát, ahol a Borsodi Vegyi Kombináttól kapott pvc-porból készítik a sárga flakonokat néhány öreg és pár modern fúvógéppel. Innen „csőpostán”, levegő segítségével utaznak a sárga palackok néhány napos pihenésre. Csak ezután kerülhet beléjük az ízletes nedű a palackozóban, olasz gépsorok jóvoltából. Ezt az üzemet kinőtték már. Ezért is van szükség az újra, amit a nyár végén adnak át az építők.- A beruházás nyomán 3500 négyzet- méterrel bővül üzemünk alapterülete - tájékoztat Váczi Pálné. - Ebből több mint kétezer négyzetmétert tesz ki a raktár. Reméljük, ezzel egyszer és mindenkorra megoldódnak raktározási gondjaink. Emellett 370 négyzetméternyi silóteret is kialakítanak a flakonok pihentetésére. A régi tároló helyén új üzemet rendezünk be. Itt tartósítószer nélküli gyümölcsleveket gyártunk majd, amelyeket különleges papírdobozokban hozunk forgalomba. Az új termékeinket még el sem kezdtük gyártani, máris nagy irántuk az érdeklődés külföldön is. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A tizenöt évvel ezelőtt 37 település köztisztasági vállalata által létrehozott egyesülés továbbfejlődéséről létrejött, azóta 129 tagvállalatot összefogó Köz- tisztasági és Településtisztasági Társaság tevékenységéről tájékoztatta a dunántúli lapok munkatársait Székesfehérváron, a Városgazdálkodási Vállalat központjában Széles József, a társaság ügyvezető igazgatója. Az összefogás alapvető célja, hogy a legtöbb helyen szűkösen rendelkezésre álló eszközök együttes és jobb kihasználásával, a tevékenység jó tapsztalatainak elterjesztésével segítse a vállalatok szolgáltatásainak színvonalát. Valamennyi vállalatnak elsődleges feladata a hulladékok gyűjtése és ártalmatlanítása. A129 tagválallat, a székhely városokkal és a környező községekkel együtt 770 település hulladékát gyűjtik. A gyűjtés, elszállítás mellett egyre nehezebb feladat a hulladék tárolása, illetve ártalmatlanítása. A társaság által kidolgozott, elterjesztésre ajánlott módszer az úgynevezett prizmás ártalmatlanítás, amelynek helyéül az elhagyott kő- és agyagbányák, bizonyos völgyek választhatók. A módszer lényege, hogy a prizmában (gödörben) összegyűjtött háztartási szemetet a mikroorganizmusok lebontják, a környezetre ártalmatlanná teszik. A mikrobiológiai bomlás mellékterméke a biogáz, aminek gazdaságos hasznosítását néhány városban már megoldották. A jelenleg működő biogáztelepek mindegyike tisztán hazai anyagokból, eszközökből épült fel, amelyek közül a legköltségesebb is másfél év alatt megtérül. A vállalatok közötti tapasztalatcserében a társaság jó segítője (a különböző szakmai napok, tanfolyamok, kiadványok mellett) a Köztisztaság-Településtisztaság című, negyedévenként megjelenő lap, amely 5000 példányban jut el a tagvállalatokhoz. G. SZABÓ PÁL Varsótól a La Manche-csatornáig A Váralja székhellyel működő Nagymányoki Körzeti Művelődési Ház, egyben folklórközpont, a három szövetkezeti ágazat és a Szekszárdi Húsipari Vállalat közös fenntartásában működő izményi, nagymányoki és váraljai hagyományőrző népi együttesek hamarosan külföldre utaznak, hogy eleget tegyenek a meghívásoknak és ott ízelítőt adjanak a magyar folklórból. A nagymányoki német nemzetiségi népi együttes május 20.-július 2. között a Német Szövetségi Köztársaságban vendégszerepei, a Wülfrath-ban megrendezésre kerülő nagyszabású nemzetközi folklór rendezvényen képviselve hazánkat. Külön meghívásra útközben Münchenben is fellépnek. Varsó vendége lesz május 21-30. között a izményi székely népi együttes, Lengyelország egyik legnagyobb népművészeti rendezvényén. A külföldre utazó együttesek sorát a váraljai hagyományőrző népi együttes zárja július 22. és augusztus 5. között Franciaországban és a Német Szövetségi Köztársaságban lesz hazánk képviselője. Előbb a La Mance-csatorna francia partján fekvő Etaples városban egy nemzetközi nagyrendezvény magyar résztvevőiként, majd a NSZK Hessen tartományának több városában mutatkoznak be önálló műsorral. A három ismert együttes külföldi vendégszereplése bizonyára tovább növeli a magyar, benne megyénk folklórjának nemzetközi hírnevét A Bonyhád Városi Ifjúsági és Művelődési Központban a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége képzőművészeti szekciójának csoportos kiállítása nyílt meg a minap. Pogány Ö. Gábor művészettörténész ajánlotta mindenkinek a figyelmébe a nyolc kiállító művész remek alkotásait. Lássuk a „nyolcakat”! Teimel József fafaragó Tolna megye képviselője: büszkén nézhetjük alkotásait. A gyengébb nem egyetlen képviselője ezen a kiállításon Csáth Annamária festő. Heitler László festőművész képei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galéria és a győri Xantus János Múzeum gyűjteményében is. Vénusz Ervin szobrászművész szenvedélyét édesapjától örökölte, munkái az ország majd minden kiállítóhelyén megtalálhatók. Dörflinger Dér Endre harminc évi szünet után kezdett újra festeni. Mehler Péter 1978 óta foglalkozik szabadidejében fafaragással. Vizur László jelenleg nyugdíjas, szabadidejét a fafaragásnak szenteli. Trischer Ferenc fafaragó alkotásai különleges vonalaikkal vonják magukra az érdeklődők figyelmét. A nyolc művész csoportos kiállítása átfogó képet nyújt a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége képzőművészeti szekciójának tevékenységéről. A tárlatot május 23-ig tekinthetik meg az érdeklődők, naponta 10-18 óráig. Kettő a kiállított festmények közül...
