Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-19 / 116. szám
1987. május 19. NÉPÚJSÁG 3 Európai Nukleáris Medicina kongresszus Budapesten tartják, augusztus 24. és 28. között a két Európai Nukleáris Medicina Társaság idei kongresszusát. A két társaság ezen a kongresszuson egyesül. Eddig csaknem 40 ország szakemberei jelentették be részvételüket erre a tanácskozásra. Az európai és a tengerentúli országokból - többek között az Amerikai Egyesült Államokból, Argentínából, Ausztráliából, Japánból, Kanadából - várhatóan mintegy 2500-an érkeznek. A megnyitó ülésen - a Budapest Kongresszusi Központban - megemlékeznek Hevesy Györgyről, a magyar származású biokémikusról, aki a 30-as években alapozta meg a nukleáris medicina alkalmazását, s külföldi tevékenysége során Nobel-dijat kapott. A kongresszuson a szakma legkiválóbb képviselői ismertetik kutatásaik és a nukleáris medicina klinikai alkalmazásának legújabb eredményeit. A nukleáris gyógyászat ugyanis - amely a radiológia ágaival rokon, szervesen beilleszkedett a diagnosztika eljárásaiba, igy az összes klinikai szakmához szorosan kapcsolódik - az utóbbi 40 évben rohamosan fejlődött. A plenáris üléseken neves előadók beszámolnak arról, hogy miként segítik elő az endokrinológiai, kardiológiai, idegrendszeri vizsgálatokat, milyen újabb lehetőségeket ajánlanak a betegségek korai felismeréséhez. A szekciókban több mint 200 előadás hangzik el és csaknem száz poszterelőadást vitatnak meg. A kongresszus alkalmából műszer- és radiofarmakológiai kiállítást rendeznek ugyancsak Budapesten. Ez ideig 42 cég jelezte: bemutatja csúcstechnológiát képviselő legújabb termékeit. A kiállítók között lesznek a nagy világcégek: a Picker, a Siemens, a General Electric, az Amersham, a Mallinckrodt, a Hoescht, a Toshiba és mások. A magyar Gamma Művek és a Pharmatrade-IZINTA szintén képviselteti magát a bemutatón. A nemzetközi tanácskozáshoz több szimpózium és munkamegbeszélés kapcsolódik. A kongresszus hivatalos megnyitása előtt Budapesten a számítógépes szakértői rendszerek, Sopronban a magrezonancia-vizsgáló eljárás klinikai alkalmazásáról tájékoztatják egymást a szakemberek. A kongresszus befejezése után Debrecenben a ciklotron-termékek tüdőgyógyászati hasznosítását vitatják meg, Ba- latonfüreden kardiológiai témájú szimpóziumot rendeznek. Új téglagyár Hajdúnánáson Hajdúnánáson 135 millió forintos beruházással egy új, korszerű téglagyárat építettek, amely az Alföldi Téglaipari Vállalaté. A csehszlovák és magyar gépsoron már megkezdődtek az üzemi próbák. Az első időben a magánerős építkezésekhez és a régi épületek felújításához használt kisméretű téglákat gyártanak, de a technológiai berendezések alkalmasak a hőszigetelő téglák égetésére is. A gyártósorokon évente 12 millió tégla gyártására van lehetőség. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek jelentős része bérbe adja különféle állóeszközeit; mindenekelőtt azokat, amelyeknek nagyüzemi hasznosítását valamilyen oknál fogva már nem képesek megoldani, illetve fenntartásuk a vállalati gazdálkodás szempontjából veszteséges. A tapasztalatok szerint a bérleti jogviszony megteremtése iránt növekszik az érdeklődés - erre a megállapításra jutott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elemzése, amely a tsz-szö- vetségek ellenőrzési irodáinak jelentése alapján készült. Száz termelőszövetkezetben vizsgálták meg, a bérlök miképpen élnek a lehetőséggel. A megvizsgált gazdaságok közül 63 adta ki szerződés alapján egy vagy több épületét a vállalkozóknak. A bérelt épületek száma megközelíti a 280-at, és összes értékük nagyobb 180 millió forintnál. Nyolcvanegy istállót az állatállománnyal együtt adtak ki, az állatok értéke 120 millió forintot tesz ki. Jóval kevesebb gépet bérelnek viszont a tsz-ektöl, és az ültetvények ilyen formájú hasznosítása iránt is viszonylag mérsékelt az érdeklődés. A bérlők között nagyobb számban vannak azok, akik nem termelőszövetkezeti tagok, hanem a népgazdaság más területein dolgoznak, és gyakran kiegészítő keresetszerzési lehetőségként élnek a lehetőséggel. A szövetkezetekben dolgozók, főként fizikai állományúak és általában abban az ágazatban tevékenykednek, ahová a bérlemény is tartozik. Idegen munkaerőt általában nem foglalkoztatnak, vagy csak idényjelleggel, meghatározott alkalmakkor, ilyen például az istállók kiürítésekor, javításakor, fertőtlenítésekor. A bérleti jogviszony kialakításánál a szövetkezetek tagjai és alkalmazottai - azonos feltételek vállalása esetén - elsőbbséget élveznek. A szerződések döntő többségükben megfelelnek a jogszabályoknak és a pénzügyi rendelkezéseknek, esetenként azonban tartalmukban pontatlanok, és emiatt gyakori a vita. Nem megfelelően rögzítik például a vagyoni garanciák kérdését, és nem határozzák meg pontosan a jogokat és a kötelezettségeket, továbbá az állategészségügyi és az elemi károk miatt bekövetkező veszteségek költségeinek megosztását, ellentételezését sem. A vizsgálat szerint a bérleti szerződések megkötésére további lehetőségek vannak a nagyüzemekben, mivel például több veszteséges termelőszövetkezeti állattenyésztési ágazat - így a juhászat - jövedelmezővé tehető a bérbe adással. A kukorica másutt már szépen sorol, el is felejtették, mikor vetették, van ahol öntözik is. Bátaszéken a Búzakalász téesz- ben idén tavasszal 11 000 hektáron nem tudták elvetni a kukoricát, mert ekkora területet borít belvíz. A Völgység dombos vidékéről lezúduló csapadékot a Lajvér- patak és a szekszárd-bátai főcsatorna vezeti a Dunába, illetve vezetné, ha főleg a Lajvér-patak nem lenne tele iszappal, ha nem nőtte volna be sűrűn a nád és a sás. Víz borítja azt a szántóföldet, amelyen máskor 10 tonna kukorica is termett. A csatornák tisztítása, karbantartása a székesfehérvári központú Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság feladata lenne. A belvíz a szövetkezetnek a számítások szerint idén 8-10 millió forint nyereségkiesést jelent. A víz lefelé folyik- Mit lehet ilyenkor tenni? - kérdezem Komonyi Orbán főmérnöktől. Komonyi Orbán felfelé, az égre mutogat, majd így felel: várni a jó időt, reménykedni, hogy nem esik, tartósan meleg lesz, s akkor talán még 500 hektáron elvetjük a kukoricát. Szőcs Menyhért elnökhelyettes nyugodt, megtanult már együttélni az időjárással. „A májusi eső aranyat ér, de csak akkor, ha földben találja a magot.” - mondja. A Sárközben egyébként nem ritka a belvíz, a Duna mellett lévő területen a talajvíz magassága a Duna vízállásától függ, a terület mély fekvésű, megáll rajta az eső, a hóié. Szerencsés esztendőben csupán az őszi vetések 3-5 százalékát önti el a víz, a tavaszi vetésre szánt terület időben felszikkad, igy május 20-ig mindig el tudtak vetni. Ez hozzávetőlegesen 300 hektárt jelent, idén az 5000 hektár tavaszi vetésből 1100 hektáron nem került földbe a mag. Ez az 1100 hektár egyébként nem összefüggő terület - ki- sebb-nagyobb foltokban szétszórtan található.- A fő vízgyűjtő területről a mélyebb részen lévő Lajvérban, illetőleg a szekszárd-bátai főcsatornában folyik el a vízfölösleg. Ezek azonban annyira elhanyagoltak, hogy pillanatnyilag magasabb a vízszintjük, minta környező területeknek. Márpedig a fizika törvénye szerint, a víz sohasem felfelé, hanem lefelé folyik. - mondja a termelési főmérnök. A Lajvér különben nagyon kanyargós is, ami lassítja a vízfolyást, néhány helyen át kellene vágni. Annyira nem folyik le a víz, hogy a bátai átemelő szivattyú szakaszosan dolgozik, mert nincs vizutánpótlás, pedig háromszor annyit tudna szívatni mint pillanatnyilag. A víz itt van a mi földjeinken, de nem folyik a szivattyúhoz, ami a Dunába viszi át a vizet. Ha idén nem kotornak, jövőre nem vetnek- A Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság milyen rendszerességgel kotorja a vízlevezetőket?- Tavaly a torkolattól Furkóig 3 kilométer hosszan kikotorták a Lajvért. A vita - miközben értékes terület marad parlagon - azon megy, hogy átemelőművet építsenek, vagy kotorjanak. Nem tudni, ki gondol egyáltalán arra, hogy közben termelni isJ<ellene: A Sárköz térségi melioráció ötéves program, a tervezett befejezése 1990, de csúsznak a munkálatok, s most még csak 1987-et írunk. Tavaly megígérték egy Bátán tartott tanácskozáson: Bátaszékig kikotorják a Lajvért. Most úgy tudjuk: a kotrási pénzt félreteszik - ez 5-6 kilométeren 7 milliót jelent - az átemelő szivattyú építésére, ami 150 millióba kerül.- Hol döntik el, hogy mikor, mit kell építeni, javítani, karbantartani, csatornát átvágni?- A Sárköz térségi melioráción belül az ütemezést az OVH végzi. A szekszárdi szakaszmérnökséget többször is fölkerestük, - hiába. Ha most elkezdenének kotorni, akkor sem lehetne elvetni, mert a kotrás körülbelül féléves munka. De ha most nem kezdik el, akkor jövőre sem lehet vetni, mert még jobban beiszapoló- dik. Komonyi Orbán régóta ezen a vidéken dolgozik, korábban Bátán volt, emlékezete szerint másfél évtizede úgynevezett főművi kotrást nem végeztek, pedig 10 évenként minden vízlevezető patakot, csatornát ki kell tisztítani, rendbe kell tenni. A szövetkezet dolgozói közül azok, akik a határt járják vízálló csizmát húznak, s emlékeznek ennél sokkal roszszabb esztendőre: 65-ben például vadkacsáztak a belvizeken. Most még csak a békák kuruttyolnak benne.- A szekszárd-bátai főcsatorna mentén is van belvizes terület, de kisebb, hisz a csatorna a Dunához közelebb esik, és a hegyről lezúduló víz nem duzzasztja meg. Ebben a csatornában nincs növényzet, igaz, meg sem élne, mert ez vezeti le Szekszárd szennyvizét és már a békák is kipusztultak belőle. Mindenesetre az biztos, hogy végső megoldást a melioráció jelenthet - mondja Szőcs Menyhért. Nagyobb teljesítményű, és lejjebb elhelyezett szivattyúval alacsonyabb vizszintet lehet biztosítani, s ha megépül, nemigen marad vetetlen terület a környéken. A téli csapadékot még elnyelte a talaj, de a májusi 80 milliméteres esőt már nem. Ez igen nagy mennyiség, pláne ha nemcsak a földről, hanem a hegyről is el kell vezetni a vizet. A dombvidékről gyorsan lezúdul a víz, aztán ahogy síkabb területre ér elcsendesül, lelassul. A nincs nem pótolható- Mi oldja meg a pillanatnyi helyzetet?- A belvíz gyors elvezetésére semmiféle módszer nincs, várni kell türelmesen, hogy kiszáradjon a talaj. A végső megoldás kétségtelenül a melioráció. Az üzem területén 140 millió forint értékű meliorációs munkát végeznek, ez azonban önmagában nem sokat ér, ha az úgynevezett közcélú vízlevezetőket, árkokat, tehát a Lajvért és a főcsatornát nem teszik rendbe. Ezt már most el lehetne kezdeni, hisz előbb-utóbb a vízlevezetőket úgyis ki kell tisztítani.- A víz alatt álló 1100 hektárból hány hektáron lesz szántóföldi művelés?- Minden reményünk megvan arra, hogy háromszáz hektáron még májusban elvetjük a kukoricát. A vízzel foltozott táblákon rendkívül nehéz a vetés, forogni kell az erő- és munkagépekkel, a gép az ingoványos talajon könnyen elsüllyedhet, gyakori, hogy egymásra vetünk, kétszer kap vegyszert ugyanaz a terület. Ez mind-mind többletköltség, arról nem is beszélve, hogy a május végén vetett kukorica jóval kevesebbet terem, mint az, amelyiket optimális időben, május 5-ig elvetünk. A talaj valószínűleg a nyár folyamán felszárad, de ide másodvetés már nem kerülhet. Május végéig foltozgatunk, aztán nem tudunk mást tenni: a vetetlen területekre ráküldjük a tárcsát és a kultivátort, hogy ne fogjon magot a gyom. Kérdés: Lehet-e bepótolni a veszteséget? A válasz egyértelműen nem, hisz ami nincs, azt semmi nem helyettesítheti. A nyolc-tízmillió forint odaveszett, s bármilyen jó a termés a többi kultúrában, ez a pénz nincs, noha lehetett volna. Nem számolhatunk úgy sem, hogy idén ötszáz hektárral kevesebb a bátaszékiek földje, ötszáz hektárnál kevesebb földről kell gondoskodni. A belvizes terület többe kerül, mint amit időben meg tudtak művelni, mert többe kerül a duplán vetett vetőmag, a vegyszer, a gépüzem, emellett nehéz körülmények között, rengeteget dolgoznak a felázott talajon a traktorosok is. A belvizes területből 200 hektár lehet a foltokban lévő víztükör, a többi sár. Ezen a földön a Lajvér és a szekszárd-bátai főcsatorna mentén tavaly 87 mázsa kukoricát termeltek hektáronként. A szövetkezetben mindezt tudják, még- sincs kapkodás, idegeskedés. Végzi mindenki a dolgát, hisz tagnak, vezetőnek egyaránt ezen a földön kell megélni. D. VARGA MÁRTA Iszap, sás és nád a Lajvér-patakban Bérelt istállók
