Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)
1987-05-18 / 115. szám
4 Képújság 1987. május 18. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Jogosult-e időszakos kedvezményre? Kun Károlyné dombóvári olvasónk szerkesztőségünkhöz írt levelét kérdéssel kezdte. Arra volt kíváncsi, hogy milyen időszakra, mennyi időre jogosult egy tanuló félhavi, vagy időszakos bérletre. Hiába szeretett volna lányának - aki Szekszárdra járt oktatásra a tavaszi szünidőben is - félhavi bérletet vásárolni, közölték vele, hogy csak a nyári és a téli szünetre váltható. Szeretné tudni, hogy miért nem lehet a tavaszi szünetet is figyelembe venni? Erről külön rendelkezés intézkedik?- A tanulók bérletjegyének kedvezményével összefüggő szabályozást a Menetrend szerinti személyszállítás díj- szabályzata tartalmazza - adta meg a választ az egyik kérdésre Pech József, a Gemenc Volán igazgatója, majd így folytatta: „A tanulók havi bérletjegye a rajta feltüntetett naptári hónap első napjának 0.00 órájától a tárgyhónapot követő hónap 5-én 24.00 óráig érvényes. Azokra a hónapokra (december, január, illetve június), amelyekben a tanuló a hónap első vagy második felében - tanítási szünet miatt - nem köteles a tanintézetet látogatni, a hónap negyedik napjától 20-ig, vagy 19-től a következő hónap 5-ig érvényes a félhavi bérletjegy is váltható. Ettől eltérő esetekben, illetve hónapokban félhavi bérletjegy csak külön rendelkezés alapján adható ki.” A tanuló tehát időszakos kedvezményre is jogosult, ha számára ez a kedvezőbb. Az időszakos kedvezmény alkalmankénti utazáskor biztosít a tanulók részére 75 százalékos kedvezményt. A kedvezmény igénybevételéhez szükséges igazolvány kiváltásáról, illetve a szükséges okmányok beszerzésével kapcsolatos felvilágositást szolgálati helyeink megadják. Teljes fűtési díjat kell-e fizetni? Storczné Molnár Ibolya szekszárdi olvasónk írta egy tízemeletes lakóház lakóinak nevében a következőket: Kötelesek vagyunk-e teljes összegű fűtési díjat fizetni március hónapra, amikor teljes 2 hétig szünetelt a fűtés? Március 16-29-ig éjjel-nappal hidegek voltak a radiátorok, jobb esetben egy-két órára langyosak. A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalattól Balog János műszaki igazgatóhelyettes küldte meg a választ: - A rendelet szerint: „Távhőellátási berendezés útján nyújtott fűtési szolgáltatás esetében az év október 15. napja és a következő év április hónap 15. napjai közötti időben, mely fűtési idény is - úgy kell fűteni, hogy az emberi tartózkodás céljára szolgáló fűtött helyiségek belső hőmérséklete naponta 8-20 óra között átlagosan legalább +20 C° legyen. (2/1966/III. 31. NIM sz. rendelet 8. paragrafus /1 / bekezdés.) Az adott időszak „rutin” méréseinek eredménye: egy esetben +19,8 C° és 27 alkalommal +20 C° feletti érték. Ha +20 C° alatti hőmérsékletet észleltünk, azonnal intézkedtünk. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy fogyasztóinknak fűtési idényben a teljes fűtési díjat, ami a tényleges költségek kb. egyharmadát fedezi - ki kell fizetni, függetlenül a külső hőmérséklettől. A fűtési díjra vonatkozóan: Ha a hőközpontokban, a távvezetéken, vagy a fűtőművekben keletkezett meghibásodás miatt a szolgáltatásban kiesés jelentkezik, a fogyasztót dijelengedés illeti meg, ha a fűtött helyiségek hőmérséklete az előírtnál legalább 5 fokkal alacsonyabb, egymást követő kettő vagy több napon át. A fogyasztót a hőfokkal arányos díjmérséklés illeti meg, ha a lakásban egymást követő kettő vagy több napon át valamely fűtött helyiségben az előírt és a tényleges belső hőmérséklet különbsége 5 foknál kevesebb. Igénybe veheti-e a kedvezményt? Egy olvasónk írta levelében, hogy nyolc évvel ezelőtt építkeztek, de akkor még nem volt érvényben az a rendelet, mely szerint a gyerekek után is igénybe lehet venni a szociálpolitikai kedvezményt. Jelenleg három gyermekük van, s az érdekelné, hogy most megkaphatná-e a kedvezményt. Dr. Deák Konrádnak, a levélre adott válasza:- Az egyes lakásépítési formák pénzügyi feltételeiről és a szociálpolitikai kedvezményről szóló jogszabályok már a bevezetőjükben meghatározzák, hogy hatályuk milyen lakásépítési formákra terjed ki, a szociálpolitikai kedvezményről szóló rendelkezés pedig többek között kimondja, hogy: „Az építtetőt (vásárlót) - a hagyományos csalá- diház-építés kivételével - az általa eltartott, vele közös háztartásban élő gyermekek és más családtagok után az építési költségből (eladási árból) szociálpolitikai kedvezmény illeti meg. „Előírja a jogszabály, hogy a kedvezmény az építtetőt (vásárlót) a kölcsönszerződés megkötését követően született gyermek után utólagosan is megilleti és ilyen esetben a fennálló kölcsöntartozást a kedvezmény mértékével csökkenteni kell. I“"* Ml VÁLASZOLUNK Családtagok között gyakori az olyan ajándékozás, hogy az ajándékozó haszonélvezeti jogot tart fenn magának, a túlélő házastársat haszon- élvezeti jog illeti meg a hagyaték azon tárgyain, amelyeket nem ő örököl (özvegyi jog), előfordul olyan ingatlaneladás is, amikor az eladó haszon- élvezeti jogot köt ki magának: A vagyoni viszonyok alakulása kapcsán gyakran találkozunk a haszonélvezettel, mégis a haszonélvezet tartalma, a haszonélvezeti jog mikénti gyakorlása tekintetében bizonytalanság tapasztalható, a nem megfelelő tájékozottság számos esetben eredményez vitát, esetenként pert. Ezeket elkerülendő ismertetjük a Polgári Törvénykönyvnek idevonatkozó néhány rendelkezését. Tudni kell, hogy „haszon- élvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja és hasznait szedheti.” A haszonélvezet tárgya lehet ingatlan, de lehet ingó dolog is, ez utóbbi természetesen elsősorban akkor, ha tartós használatra alkalmas. Itt is különbséget kell azonban tenni a gyakorlatilag el- használhatatlan, és a használat következtében elpusztuló (legalábbis értéküket vesztő) ingók között. A gyakorlatilag elpusztíthatatlan ingóságok (ékszerek, ötvöstárgyak, műbútorok) a haszonélvezet megszűnésekor visszakerülnek a mindenkori tulajdonos birtokába, legfeljebb a rendeltetésszerű használat folytán értékcsökkentetten. A tartós használatra szóló, de a használat következtében elpusztuló (értéküket vesztő) ingóságok (pl. gépkocsi, televízió-, rádiókészülék) attól függően kerülnek vissza a tulajdonos birtokába, hogy a haszonélvezet megszűnéséig elhasználódtak-e vagy sem. A rendeltetésszerű használat folytán tönkrement dolgot a haszonélvező nem köteles pótolni, sem a rendeltetésszerű használatból eredő értékcsökkenést megtéríteni. Haszonélvezet tárgya nem csak dolog, hanem hasznot hajtó követelés is lehet, s ez elsősorban az özvegyi haszonélvezet keretében fordul elő. Ha ugyanis a hagyatékhoz takarékbetét vagy egyéb kamatozó követelés (pl. kölcsönkövetelés) is tartozik, az özvegy haszonélvezete erre is kiterjed. Ebben az esetben a haszonélvezőt a kamatok illetik meg, a tőkét (takarékbetétet) öröklő azonban a követelését nem szüntetheti meg, a takarékbetétet nem válthatja ki. Kölcsönkövetelés esetében az adós a kamatokat attól kezdve, hogy a haszonélvező ezt a jogát igazolta, csak neki, a haszonélvezőnek fizetheti. Az elhasználható dolgokra vonatkozó szabályok nem vonatkoznak a pénzösz- szegre, ezt a haszonélvező nem használhatja fel, a tulajdonos nem is köteles azt részére kiadni. A helyes eljárás ilyen esetben az, hogy a tulajdonos a pénzösszeget tartós takarékbetétbe helyezi azzal, hogy a kamatokat a haszonélvező részére engedményezi. A haszonélvezeti jog időtartamával kapcsolatban akként rendelkezik a jogszabály, hogy az korlátozott időre, és legfeljebb a jogosult élete végéig állhat fenn. A haszonélvező életének a vége a haszonélvezeti jog időtartamának végső határa, ezen belül természetesen ez az időtartam - a haszonélvezetet létrehozó szerződésben - korlátozható akár dátumszerűen, akár valamely jövőbeni esemény bekövetkezéséhez kötve. Törvényen alapuló haszonélvezet időtartamát is korlátozhatja jövőbeni esemény, így pl. az özvegy haszonélvezeti joga megszűnik, ha újabb házasságot köt. A terjedelem korlátáira is figyelemmel a haszonélvezetből folyó jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályok ismertetésére visszatérünk. DR. DEÁK KONRÁD Közönségsiker Főszerepben ismét a Hungaroring - itt rendezték meg a hét végén a Hungaro- camion Truck Grand Prix ’87 viadalt. A két nap alatt több tízezer érdeklődő vándorolt ki a pályára, bár az időjárás inkább vasárnap kedvezett az autósport és tegyük hozzá, a különleges látványosságok kedvelőinek. Mert a hatalmas, csodálatosan díszített és felkészítették kamionok küzdelmén túl többek között Rolls-Royce bemutatók, veterán autók felvonulása, gyermekmotorosok versenye szórakoztatta a közönséget és felvonultak a Párizs-Dakar rallye győztes teherautói is. Az Európa-bajnoki futamokon három kategóriában álltak rajthoz a versenyzők, hat kört, azaz 24 kilométert kellett teljesíteniük. A szombati nap magyar sztárja Krasznai János, a Hungoracamion versenyzője volt, aki 301-360 lóerős kategóriában negyedik helyet szerzett és bár a vasárnapi futamon csak hetedikként ért célba, nagy tapsot kpaott a százezres hazai közönségtől. Az EB pontverseny állása a Brands Hatch-i és a magyar futam után: 300 lóerő alatt 1. Lindsey (Anglia) 36,5 pont, 301-360 lóerő: 1. Walker (Anglia) 36 pont, 361-500 lóerő: 1. Borgudd (Svédország) 45 pont. KAPFINGER ANDRÁS Két futam között Rajt után a második géposztály Zuhogó esőben, szombaton az első hazai kamionversenyen „Párosban” Én vagyok a legerősebb! Akik a Párizs-Dakar rallye-t is megjárták A depóban
