Tolna Megyei Népújság, 1987. május (37. évfolyam, 102-126. szám)

1987-05-01 / 102. szám

12 "rsfEPÜJSÄG 1987. május 1. MAGAZIN £££* MAGAZIN magazin i MAGAZIN MAGAZIN : : ■■■f MAGAZIN MAGAZIN ^ __ . . , “J2£" MAGAZIN A gólya haszna A gólyák április elejei érkezése régen jeles napnak számított, s ahol még fész­kelnek, ma is az. A tetőn kelepelő madár a tavasz biztos beköszöntét jelentette. Európában, keletről nyugatra, sajnos ro­hamosan vész ki ez a népszerű madár. Nyugat-Európa több államában már egyáltalán nem fészkel. Több-kevesebb sikerrel próbálkoznak e helyeken a visz- szatelepitésével. Persze a gólyák nem országok alapján, hanem a fészkelési al­kalmasság és az eleséggel való ellátott­ság szerint válogatják meg fészkelőott­honukat. Főleg a természetes eleség a döntő, mert maga a fészek épülhet fán, tornyon, kéményen, kútgémen, kazlon, pajtán éppúgy, mint a villanyoszlopon, vagy akár hidroglóbuszon. Sőt, a gólya szíve­sen elfogadja az ember készítette és kí­nálta lehetőségeket, például kéményre, dúcra erősített vesszökosarat, kimustrált kocsikereket. A gólyák - különösen az erőszakosan követelő fiókák táplálásakor - nem válo­gatósak, bekapnak mindent, ami eléjük kerül. Azt eszik, amit környezetük kínál. Hogy milyen tempóval gyűjtenek ilyenkor a szülők, bizonyítja két, hosszabban megfi­gyelt madár zsákmánylistája: az egyik egy óra leforgása alatt 44 egeret, két fia­tal hörcsögöt és két békát fogott meg. A másik madár percénként 25-30 tücsköt kapott el! Egy kutató kiszámította, hogy az átla­gosan 142 napot hazánk területén töltő gólyák mintegy 1000 tonna táplálékot fo­gyasztanak el: ezzel a mennyiséggel öt­ven pótkocsis kamiont lehetne megtölte­ni. Mivel zsákmányuk legnagyobb része mezőgazdasági kártevőkből áll, belátha­tó, hogy komoly hasznot hoz bizonyos te­rületeknek az ottlétük. Kukoricát védő darazsak A Bázel környéki parasztok új módon védekeznek a kukoricamoly ellen. Kuko­ricaföldjeiken hektáronként 50 kartonke­retben mintegy 1500-1500 fürkészda- rázzsal fertőzött lisztmolypetét helyeznek ki. Néhány nap múlva a parányi fekete petéből kikelő fürkészdarazsak egész serege száll szembe a kukoricamollyal. A fürkészdarazsak ugyénis a kukorica­moly petéibe rakják a maguk petéit, s ezáltal megakadályozzák azt, hogy azok petéiből molylárvák fejlődjenek ki. A közeli cél az, hogy ezen a módon 2700 ha-on védjék meg a kukoricásokat rovarölő vegyszerek használata nélkül. Az eljárás ráadásul olcsó is. Alkalmazá­sával a gazdák ha-onként mintegy 80 svájci frankot takarítanak meg. Pneumatikus szerszámok A pneumatikus - sűrí­tett levegővel működte­tett - szerszámok, ame­lyeket nagy fordulatszá­mú elektromos szerszá­mok helyett alkalmaznak mind több iparágban, igen gyorsan fejlődtek ki. A különféle pneumatikus csavarhúzók után jöttek a köszörűgépek, majd a fúrószerszámok, a forgó szerszámfélék után az ütőszerszámok. A szerelőszalagoknál alkalmazott pneumatikus szerszámoknak körülbe­lül 20 százaléka csavar­húzó. Ezeket használják mindenféle könnyű sze­relőmunkáknál, egészen 15 newtonméter (Nm) forgatónyomaték értékig. Ez a felső határa annak az ellennyomatéknak, amelyet a kézben tartott szerszámmal még ki le­het fejteni. A nyomatékot a pneumatikus motor tengelyéről hajtómű és tengelykapcsoló adja át, amely utóbbi nagyon pontosan betartja a nyomaték értékét. A motorok, áttételek és hajtómű­vek különféle típusai a nyomaték- és a fordulatszám gazdag választékát bizto­sítják. Úgynevezett ütőcsavarhúzókat fő­ként a nehéz szerelő munkáknál alkal­maznak. Ezekkel a szerszám súlyához viszo­nyítva nagy forgatónyomatékot lehet elérni, miközben a munkásra ható el­lennyomaték minimális. Erről egy spe­ciális ütőmechanizmus gondoskodik, amely a forgórész és a kalapács kineti­kus energiáját nyomatékimpulzusokká Egy pneumatikus szögcsavarhúzó alakítja át. A különféle pneumatikus szer­számok közül igen gyakran használato­sak még a menetvágók, a szegecselőgé­pek, ollók, köszörűk stb. Hogy bizonyos technológiai és bizton­sági követelményeknek eleget tehesse­nek az üzemekben, egyes munkafolya­matokat egyszerre, párhuzamosan kell' végrehajtani. Ezért többorsós szerszá­mokat is kifejlesztettek, amelyeknek több motorjuk van, és ezek egyszerre egyidő- ben több anyát vagy csavart húznak meg. A többorsós szerszámok jelentős költséget és időt takarítanak meg a sze­relőszalagokon. Megérezhető-e a vérnyomás? Sok ember azt hiszi magáról, hogy megérzi, mikor magas a vérnyomása. Egyesült államokbeli pszichológusok vizsgálata szerint ezek a megérzések, sajnos, nagyon megbízhatatlanok. A kí­sérleti személyeknek naponta kétszer nyilatkozniuk kellett arról, hogy érzésük szerint vérnyomásuk éppen alacsony, avagy magas-e. Több mint 50 százalékuk meg volt győ­ződve arról, hogy helyesen érezték meg vérnyomásuk értékét. A műszeres mérések azonban kiderí­tették, hogy alig akadt helyes önkórisme. Némelyek az izgatottságot, a belső fe­szültséget vagy a bosszúságot, mások meg az olyan testi tüneteket, mint ami­lyen a fejfájás, kipirulás vagy a szokásos­nál gyorsabb pulzus, tekintették a magas vérnyomás jelének. Ám a mérések nem mutattak ki össze­függést a lelkiállapot és a vérnyomás kö­zött. E kísérlet eredménye felhívja a figyel­met arra, hogy milyen veszélyes lehet ön- diagnózis alapján vérnyomáscsökkentő gyógyszert szedni - vagy éppenséggel az előírt gyógyszer szedését abbahagy­ni. Műanyaggyártás - olcsóbban A göttingeni Max-Planck áramláskuta­tó intézet tudósainak sikerült néhány ki- logrammnyi vinilkloridot előállítaniok lé­zer segítségével. (Ez a vegyület a széles körben elterjedt műanyag, a PVC kiindu­lási anyaga.) A hagyományos vinilklorid gyártó módszerekkel éllentétben a lézersuga­ras eljárás jóval alacsonyabb hőmérsék­leten megy végbe, tehát kevesebb ener­giára van hozzá szükség. Az intézet beje­lentése szerint az új eljárást rövidesen egy ezer tonnás kísérleti üzemben is ki­próbálják - és ezzel először tör be a lézer alkalmazása a korszerű vegyiparba. Ibo­lyántúli lézert alkalmaznak, s a lézer min­den századmásodpercben bekövetkező felvillanását a dilóretán gázzal töltött reakciós kamrába irányítják. Az ily mó­don gerjesztett, diklóretánról klóratomok hasadnak le, amelyek azután szabad gyökökként láncreakciót váltanak ki. Közbenső termék után vinilklorid jön lét­re, s ennek során újabb klórgyökök sza­badulnak fel a további reakcióhoz. Több ezer éves levegő vizsgálata Egy egyesült államokbeli kutatócso­port 4600 éves levegőt akar a mélyből úgy felszínre hozni, hogy az ne kevered­jen a mai levegővel, hanem laboratórium­ban, eredeti minőségben elemezhető le­gyen. Ez az elzárt levegő a Cheopsz-pi- ramis szomszédságában egy sírkamrá­ban található. Ez a sírkamra magában rejti annak az 1954-ben felfedezett „nap­hajónak” a párját, amely hivatott volt Cheopsz fáraó lelkét átszállítani a túlvi­lágra. A mintegy 30 m hosszú üreget 1,2- 1,8 m vastag, valószínűleg összecemen­tezett kőlapok fedik. Radarral, szonarral és ultrahangokkal talán sikerül megállapítani, mi rejtőzik az üregben, anélkül, hogy azt fel kellene nyitni, s az eredeti fáraói levegő elillan­na. A mészkő megvizsgálása után a kam­ra levegőjét valószínűleg a Holdon alkal­mazott talajmintavevővel közvetlenül az űrkutatás céljaira kifejlesztett különleges palackokba szivattyúzzák. Majd az üreg­be bevezetett fényvezető kábelek révén megmérik az üreg több helyén a hőmér­sékletet, a légnyomást és a nedvesség- tartalmat. Két fő kérdést akarnak tisztáz­ni: melyek a szerves anyagok tartósítá­sának legkedvezőbb körülményei, s va­jon változott-e a levegő összetétele az el­múlt csaknem öt évezred alatt. Május elsején történt Ha egy növény gyümölcseinek, szárá­nak, illetve törzsének a méretváltozásait nagyon pontos műszerrel megmérik, megállapítható az a pillanat, amikor a nö­vény öntözésre szorul, „szomjas”. Fran­cia kutatók e felismerést hasznosítva egy öntözési bioprogramozónak elneve­zett készüléket szerkesztettek. Ez a gyü­mölcsökre és a növények törzsére, szá­* - * — rára szerelt olyan érzékelőkből áll, ame­lyek a csupán néhány mikronnyi méret- változást is mérik. Az észlelők állandóan küldik méréseik eredményét egy mikro­processzorhoz, s az jelzi, mikor jutott a növény olyan állapotba, hogy csapadék­ra van szüksége. E rendszernek egyelőre csak a minta- példánya készült el. VÍZSZINTES: 1. 1919. Május 1-jén nyitot­ták meg a proletárok gyerekei előtt 12 Az 1919. május elsejei ünnepi napot a Gellért­hegyről egész Budapestet bevilágító nagy­szabású rendezvény zárta. 13. Krétai mi­tológiai királylány. 14. Mereng, méláz. 16. Nagyüzemünk. 17. Európa-bajnok ökölvívónk (Sándor) 18. Afrikai köztársaság, fővárosa: Bamako. 20. Hálóban a labda. 21. Rin... (ku­tyasztár). 22. Az emeletre. 23. Tó a Szovjet­unióban. 27. Hosszú ideig. 29. Kaszáló. 30. Sárgarépa A-vi(amint tartalmazó festékanya­ga. 34. Régi súlymérték. 35. Fogó egynemű betűi. 36. Mozgékony. 38. Kiejtett betű. 39. Olasz kikötőváros. 41. Szétszéled. 43. Görög betű. 44. Szép Ernő verse. 46. Inni ad. 47. Fi­gyelmeztetés. 48. Parafái. 49. Törzs, szövet­ség. 51. Némán tódít! 53. A Duna mellékvize Romániában. 55. Görög hirügynökség. 56. Új­ság. 58. Tokió régi neve. 60. Fordított kettős betű. 62. Álomba ringat. 64. Kosztolányi Dezső verse. 66. Bogoz. 68. Táncos, énekes műfaj. 70. Evőeszköz. 72. Néprajz. FÜGGŐLEGES: 1. 1944. május 1-jén ala­kult meg. 2. Mátka. 3. Altatás végett lágyan ide-oda mozgat. 4. Gyomtalanít. 5. Korjelző rö­viden. 6. Össze-vissza ont! 7. Bánt, sebez. 8. Fővárosa: Teherán. 9. Az öröklődő tulajdon­ság hordozója. 10. Elektronvolt. 11. A Duna mellékvize. 12. ...Aviv. 18.1919. május 1 -re ké­szítette el ez a művész a Kalapácsos ember című grafikáját. 24 ......történet”, Szabó Magda d rámája. 25. Román aprópénz. 26. Színmű­vész (István). 28. Rendfokozat. 31. Rádium vegyjele. 32. Személyes névmás. 33. Női be­cenév. 36. Olasz ember. 37. Az OTI utóda. 40. Veszélyből kiszabadit. 42. Becézett férfi­név. 44........kérdez” (Ady). 45. Nemzetközi M unkaügyi Szervezet francia nevének rövidí­tése. 50. Orosz női név. 52. ...Magda úszóbaj­nok. 54. Ez a szó kötelez. 56. Egyforma betűk. 57. Egyik szülő. 58. Egyetemünk névbetűi. 59. Cin. 61. 1945. május 1-jén szólalt meg. 62. -Tromf. 63. Angolszász férfinév. 64. Rövidítés évszámok előtt. 65. Vonatkozó névmás. 67. Némán les! 69. Vés. 71. Dísz. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 1., 12. a függőleges 1., 18. és a 61. számú sorok a Tolna Megyei Népújság szerkesztőségének címére; 7101 Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Pf. 71. Beküldési határidő: május 8. A borítékra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A 16. heti, Húsvéti köszöntő című rejtvé­nyünk megfejtése a következő: Ákom-bákom berkenye; Szagos húsvét reggele. Leöntjük a virágot, Visszük már a kalácsot. A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Botos Anna Mária, 7100 Szekszárd, Ady E. u. 3., Magyar Pál, 7144 Decs, Zalka M. u. 9., dr. Bartek Károlyné, 7044 Nagydorog, Le­nin tér 4., Szikszai Györgyné, 7100 Szekszárd, Korvin O. u. 2. I/5. a, Csábi Tünde, 7044 Nagydorog, Görgey u. 15. A hét karikatúrája Szomias Egy villanyoszlopra rakott gólyafé­szek (a nagy testű madarak 30-35 százalékban választják e veszélyes helyet fészekrakásra)

Next

/
Oldalképek
Tartalom