Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-13 / 87. szám
4^fePÜJSÄG 1987. április 13. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Mikorra épül meg az óvoda és a bölcsőde? Simonná Váradi Zsuzsanna szekszárdi olvasónk kérdezte, hogy mikorra várható óvoda és bölcsőde építése az Alisca, baktai lakótelep közvetlen közelében? S lehet-e ezzel kapcsolatban konkrét évszámról beszélni? Szekszárd Város Tanácsának elnöke, Kovács János küldte meg a kérdésekre a választ:- A baktai lakótelepen 1988-ban kezdődik meg a bölcsödé építése - az V. Számú Általános Iskola mellett - és 1989-ben készül el.- E területen óvoda épitése is szerepel a városi tanács középtávú tervében abban az esetben, ha arra a pénzügyi fedezet a rendelkezésünkre áll. A most írt feltétel bekövetkezése esetén az óvoda épitése 1989-ben kezdődhetne meg az V. Számú Általános Iskola mellett. Indítanak-e mozigépész tanfolyamot? B. Ferenc arról érdeklődött, hogy mikor kerül sor a bölcskei Rákóczi filmszínház üzembe helyezésére? Valamint arra a. kérdésére kért még választ, hogy a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat mikor indít mozigépész tanfolyamot? Sajgó Ferencné dr„ a Tolna Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója válaszolt:- A bölcskei filmszínház üzembe helyezéséről tárgyalásokat folytatott a moziüzemi vállalat vezetése, a bölcskei tanács vezetőivel. Közös célunk az, hogy a költségek együttes vállalásával beinduljon Bölcskén a mozivetítés. A helyi tanács testületi ülésen dönt a költségek részarányos vállalásáról. A moziüzemi vállalat 1987-ben vállalati szervezésben indít mozigépész tanfolyamot, amelynek feltételeiről értesítést a Tolna Megyei Népújságban kívánunk közzé tenni. Mennyi családi pótlék jár? Szászi Mária fácánkerti olvasónk arról kérdezett, hogy gyermekét egyedül nevelő édesanyának mennyi családi pótlék jár 1 és 2 gyermek után. A Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója, Nagy Zoltán irta:- Az 1975. évi II. törvény és a végrehajtása tárgyában kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet 59. paragrafusa értelmében gyermekét egyedül nevelő szülőt egy gyermek után havi 710 forint összegű családi pótlék illeti meg. Amennyiben e gyermeken kívül háztartásán kivül van még egy vagy több korhatáron belüli vér szerinti gyermeke, úgy a családi pótlék összege 840 forint. Ezen összegű ellátás jár akkor is, ha egyedülállóságának ideje alatt több gyermek volt az eltartásában és az igényjogosult gyermekeinek a száma 1971. november 31-ét kővetően csökkent egyre. Két gyermekét egyedül nevelő szülőnek 1680 forint összegű családi pótlék jár. Megjegyezni kívánjuk, hogy ha a gyermek harmadéves szakmukástanuló vagy tanulóotthonban van elhelyezve, függetlenül attól, hogy nem egyedülálló szülő gondoskodik az eltartásáról, családi pótlék nem jár, csak 240 forint összegű jövedelempótlék illeti meg a gyermek eltartóját. ' Lesz-e változás? A szekszárdi Rákóczi utca lakói arra kértek választ, hogy az utcából eltere- lik-e a teherforgalmat? Levelükben azt javasolták, ha más megoldás nincs, akár az egyik oldal házainak lebontásával az utat szélesítsék, talán megoldódna az idegesítő állapot. Dr. Nedók Pál, a Tolna Megyei Tanács V. B. közlekedési osztályának vezetője válaszolt:- A Rákóczi utca - mint az köztudott - Szekszárd város észak-dél irányú közúti tengelyének, az 56. számú fő közlekedési útnak egy szakasza. Ebből adódóan a közút forgalma - és benne a teherforgalom jelentős, amivel együtt jár annak káros hatása. A teherforgalomnak a Rákóczi utcából való elterelésére nincs lehetőség, mert más útvonal nem áll rendelkezésre. Arra sincs lehetőség, hogy az utca egyik oldalán az épületek kisajátításával az útburkolat további szélesítésére kerüljön sor. Szekszárd város közlekedésfejlesztésének tervében szerepel az 56. számú főutat tehermentesítő, a városközpontot elkerülő út kialakítása. A tehermentesítő út forgalomba helyezésével a főútvolnal forgalmának, benne a teherforgalomnak csökkenésével lehet számolni. ®S888§ A külföldiek ingatlanhasz- W «vJfi nálati jogáról szól a Magyar £ Népköztársaság Elnöki TaBfr,, $5 nácsának 1987. évi 4. számú a/® j| törvényerejű rendelete, wbSŐBh amely szerint jogi személy a tulajdonában vagy a kezelésében levő lakást vagy üdülőt külföldön állandó lakhellyel és magyarországi tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező magán- személynek szerződéssel használatba adhatja. A jogi személy ilyen tevékenységet csak a pénzügyminiszter engedélyével végezhet. A törvényerejű rendelet szabályozza a használati jog megszerzésének feltételeit, a használatba adó és a használó jogait, kötelezettségeit, a használatai jog megszűnésének eseteit, azt is, hogy az e tárgyban kötött szerződésnek mit kell tartalmaznia, (tartalmaznia kell többek között a használati díj mértékét, fizetésének módját és feltételeit), kimondja, hogy azé jogszabály alapján kötött jogügyletekre a tervszerű devizagazdálkodásról szóló jogszabályokat, valamint a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az igazságügy-miniszter 3/1987. (III. 10.) IM számú rendelete a hagyatéki eljárásról szóló korábbi jogszabályt módosítja, felemeli azt az értékhatárt, amikor - egyéb feltételek fennforgása mellett - ingó hagyaték esetében hagyatéki leltárt kell készíteni, és előírja, hogy a leltárelőadó, amennyiben leltározásnak helye van, a halálesetről szóló értesítésnek a tanácsi szakigazgatási szervhez történt érkezését követően 30 napon belül köteles a leltárt elkészíteni. A „Balesetmentes Közlekedésért” érem és oklevél adományozásáról szól a közlekedési miniszter 3/1987. (III. 10.) KM számú rendelete, amely a közúti közlekedés biztonsága és a kulturált közlekedési magatartás érvényesülése céljából teszi lehetővé érem és oklevél adoA Gondolat Könykiadó műhelyét több új kötet hagyta el a napokban. A könyvesboltok polcain találhatók már a Közös Dolgaink sorozat legfrissebb kiadványai is. E sorozatban adták közre Sziklay László Együttélés és többnyelvűség az irodalomban című munkáját. Három évtized után ismét kiadták Hajnal mányozását; annak a járművezetőnek, aki kettőszázötvenezer, ötszázezer, hétszázötvenezer, egymillió, egymillió-ket- tőszázötvenezer stb. kilométer távolságot vezetett anélkül, hogy balesetet okozott volna. A jogszabály négy olyan körülményt sorol fel, amelynek fennforgása esetén a járművezető akkor sem kaphatja meg az oklevelet és érmet, ha az előirt kilométer-teljesítményt elérte, ilyen körülmény pl. ha a járművezető ellen büntetőeljárás van folyamatban, vagy súlyos fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. Az érem és oklevél adományozását a munkáltató kezdeményezi, a rendelet előírja, hogy a kezdeményező javaslatnak mit kell tartalmaznia Az érmet és oklevelet a Közlekedési Főfelügyelet adja ki, ahhoz a munkáltató pénzjutalmat adhat. Kihangsúlyozzuk, hogy ennek a jutalmazásnak a mértékét és módját a kollektív szerződésben vagy munkaügyi szabályzatban kell meghatározni. Az említett jogszabályok a Magyar Közlöny idei 8. számában jelentek meg. A Művelődési Közlöny f. évi 2. számában jelent meg a művelődési miniszter elvi állásfoglalása a munkavédelem fejlesztésének tervezéséről a művelődési intézményekben és a művelődési feladatokat ellátó szakigazgatási szerveknél. Az állásfoglalás szól a munkavédelmi tervezés kötelezettségéről, céljáról, szerepéről, a munkavédelmi fejlesztési terv tartalmi, formai követelményeiről stb. Az állásfoglalásból itt csupán az alábbiakat idézzük: „A jó munkavédelmi fejlesztési terv előremutató és nem „tűzoltás” jellegű, kollektív munkával készül és reális alapokon nyugszik. A terv kidolgozása és kiadása csak a szakszervezet helyi szervének bevonásával és egyetértésével lehetséges.” Dr. deák KONRÁD, a TIT szekszárdi városi szervezetének elnöke István írását a Batthyány-kormány külpolitikájáról. A Magyarország az Anjouk korában című kötet, Bertényi Iván munkája a Magyar História sorozatban jelent meg. Másfél évtized után ismét kapható A színház világtörténete című kétkötetes munka. A Kiadó megjelentette a magyar bélyegek kézikönyvét. SST- Ml VÁLASZOLUNK A Gondolat Kiadó újdonságai Nemzetiségeket összekötő híd A pécsi délszláv együttesből az elmaradhatatlan dudás A Magyar Rádió nemzetiségi népzenei fesztiváljának televíziós felvétellel egybekötött megnyitó gálaestjét pénteken a szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központban tartották. A rendezvénysorozat első programján hat hazánkban élő nemzetiség művészeti együttese, szólistája vett részt, de a határon kívülről is érkeztek szereplők. A jugoszláviai Topolyából érkezett iskolás gyerekek népi mondókákat, gyerekjátékokat adtak elő, északi szomszédaink, a Zólyom környékéről jöttek, pedig a pásztorkultúrát idézték jellegzetes dudaszóval kisért műsorukkal. Nem hozott új hangzást az NSZK-beli geretsliedi együttes, hiszen az ismert hazai német kórusokkal hasonló forrásból merített. Nem így a magyarországi görögök Bu- zuki zenekara, ami mediterrán hangulatot, számunkra egzotikus tájat, kultúrát „lopott” néhány percre közénk, mégpedig nem is akármilyen színvonalon. Méltán hangzott el Kovács János tanácselnök megnyitójában, hogy ez a fesztivál összekötő híd lehet a nemzetek, nemzetiségek között. . _ . Foto: Kapfinger A. A szokásos jó színvonalon a szekszárdi együttes Kétegyházáról az Ottlakán házaspár román dallamokat adott elő A német vendégek közös fellépése a pusztavámiakkal A bolgár „Zdravecz” énekcsoport Keresztmetszet a görög föld népzenéjéből
