Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-11 / 86. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAFUAí Hagyjunk későbbre is! Imúlt a jó előre sokat emlegetett április 1., amelyről december óta úgy szokás beszélni, mint a bérstop határnapjáról. Holott - nem is volt bérstop! Csupán a pontosság kedvéért: a kormány ajánlotta, hogy 1986. december 1-től 1987 első negyedévének végéig a vállalatok, intézmények, gazdálkodó szervek ne hajtsanak végre alapbéremelést. Túl a határidőn, megállapítható - erről tanúskodnak az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal adatai -, hogy a vállalatok túlnyomó többsége fegyelmezetten tudomásul vette a kormány irányelveiben foglaltakat és - kevés kivétellel - nem hajtott végre alapbéremeléseket. Tulajdonképpen csak egy sokéves gyakorlatot ismételhetek meg, hiszen - megint csak ritka kivételtől eltekintve - eddig sem volt szokásban, hogy az év utolsó hónapjában emeljék a béreket. Sőt az sem, hogy az első negyedévben kerüljön sor erre addig, amíg a vállalat nem ismeri az előző évi mérleg adatait. Gazdaságban nem használatos a feltételes mód, a „ha”, ezúttal mégis megengedhetjük a feltételezést: „ha” az említett irányelvek nem szabták volna meg az április elsejei határidőt, talán alig lett volna vállalat, ahol a dolgozók sürgetik az alapbérek emelését. Csupán azért, mert máskor sem szokták, kivárják azt a bi- zonyos mérleg utáni időpontot. Most viszont nagy várakozás előzte meg - legalábbis sok helyen - a határidő eljövetelét, itt-ott túlzott reményekkel a béremelés mértékét illetően. Nem szabad kifelejteni egy igen lényeges részét annak a bizonyos „bérstop” irányelvnek: a vállalatokat semmi és senki nem gátolta abban, hogy az alapbéren kívül, jutalom, prémium és hasonló címeken adjanak pénzt azoknak, akik jó munkájukkal azt kiérdemelték. Természetesen azt is a teljesítményekhez kötve. Továbbra is a teljesítmény áll a középpontban, s ez így lesz - nem kell hozzá jóstehetség - még igen hosszú ideig. Ebből következik az is, hogy nem szabad visszamenő hatállyal emelni az alapbéreket április 1. után. Azaz: az alapbéremeléseknek ösztönözniük kell a további jó munkára -, márpedig az elmúlt időszakra visszamenőleg kifizetendő bér aligha ösztönözne bármire is. Annál inkább ösztönözhet a továbbiakra, s a vállalatoknak úgy kell kalkulálniuk, hogy a kifizetendő bér megteremtése majd saját forrását, vagyis arányban legyen az egész évben várható - és elérhető - teljesítményekkel. Könnyű és - főleg - népszerű intézkedés lenne most a vállalatoknál, ha egyszeriben nagyobb mértékű béremelést hajtanának végre. Csakhogy az élőmunka | utáni közterheket ugyanabból az összegből kell fizetniük a vállalatoknak, amelyből beruházásaikat, fejlesztéseiket fedezik. A mai helyzetben kevés vállalat ? engedheti meg magának (ha egyáltalán van ilyen), hogy ne emelje műszaki szin- í vonalát, ne költsön újabb, korszerűbb gépekre, berendezésekre. Aki viszont j mégis így tesz - a vállalat jövőjét kockáztatja még akkor is, ha „futja a kasszából”. | Ha pedig a béremelések miatt a fejlesztési alapnak nagyobb részét emészti fel a kereseti adó, mint ahogyan azt megengedhetnék maguknak - a vállalat alaphiá- | nyossá válhat, s a bajok akkor már „csőstül” jönnek... Annál is inkább, mert ahol a teljesítmények nélkül kifizetett bérek után magas j adókat kellett fizetniük a vállalatnak, az idén a bértömeg az ilyen „többlet” nélkül, tehát a korábbi szinten marad, az igy kifizetett bér nem számít a bázisösszegbe, ij Ugyanez a rendelkezés fennmarad a következő évre is: az 1987-ben teljesít- , ményháttér nélkül kifizetett béreket levonják 1988-ban a teljes bértömegből. Másik, igen szigorú intézkedés, amit mindenképpen számon kér az államháztartás: egyáltalán nem növelhetik a bértömeget azok a vállalatok, amelyek 1986- ban veszteségesek vagy alaphiányosak voltak - feltéve, ha nincs kilátás arra, hogy az idén megszüntetik ezt az állapotot. Ott sem jelenti ez azt, hogy egyes J dolgozóknak vagy akár üzemrészeknek, meghatározott beosztásúaknak a bérét nem lehet emelni. Lehet, de csak akkor, ha csökken a létszám s a fennmaradó 3 bér elosztható. Mindez - átmeneti szabály. Indoka az a nehéz helyzet, amelyben évek óta van a • népgazdaság, s amelyből kijutni csak úgy lehet, ha a kifizetett bérek mögött való- h : ban teljesítmények állnak. Igaz, úgy volna jó és helyes,- a gazdaságirányítási reform céljainak megfelelő, ha a bérgazdálkodást teljes egészében a vállalatokra bíznák a központi szervek. Most sem akarnak helyettük gazdálkodni, a bérek területén sem. De a megkötöttségekre - éppen az előbbre lépés érdekében | - egyelőre szükség van. iztosan lesznek olyan vállalatok, amelyeknek eddigi nehézségeik mellé újakat teremtenek a minisztériumokon át a vállalatok vezetőihez el- , juttatott irányelvek, amelyekkel (mint a SZOT március 26-i üléséről kiadott közlemény bizonyítja) a szakszervezetek egyetértenek. Éppen azért, mert - ez valójában érdekvédelem. Azok érdekeinek védelme, 1 akik minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy vállalatuk és az egész , népgazdaság kijusson a jelenlegi bajokból. S mindezekért: előrenéznek. A mos- tani alapbéremelés nem meríti ki az egész év lehetőségeit. Általában a kormány és a SZOT is ajánlja, hogy a béremeléseket ne egyszerre, hanem fokozatosan, az év folyamán hajtsák végre. Ily módon később is marad pénz a vállalatvezetés ke- íj zében, a kiemelkedő teljesítmények ösztönzésére. Erre pedig egész esztendőben | í szükség lesz. V. E. | Tavaszi szünet a bécsi utótalálkozón Pénteken nyilvános záróüléssel ért véget az európai biztonság és együttműködéssel foglalkozó bécsi találkozó második szakasza. Az ülések a húsvéti szünet után május 5-én folytatódnak, a belvárosi J-jOfhurq helyett immár a Duna partján lévő új kongresszusi központban. Alaptalan és képmutató az a nyugat; megállapítás, hogy nem érződik változás a Szovjetunióban, - hangoztatta pénteki sajtóértekezletén Jurij Kaslev nagykövet, a szovjet küldöttség vezetője. A nagykövet emlékeztetett arra, hogy a Szovjetunióban szabadon engedik a politikai okból elítélteket, lehetséges a zsidók és a német nemzetiségűek kivándorlása, általában megkönnyítették az utazásokat. A helsinki folyamat nélkül Európa ma már nem képzelhető el, arra van szükség, hogy egyre több közös megoldást találjanak a tözös problémákra. Erről beszélt ÁiöiS Mock osztrák al- kancellár és külügyminiszter a péntS.Ki ülésen. Kádár János Svédországba látogat Mihail Gorbacsov prágai programja Gyárlátogatás, megbeszélés, nagygyűlés Mihail Gorbacsov - aki hivatalos baráti látogatáson tartózkodik Prágában - pénteken délelőtt ellátogatott a CKD Praha vállalat kompresz- szorgyárába. Az egyik legrégibb csehszlovák gépipari céghez Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára kalauzolta a magas rangú szovjet vendégét, aki nagy érdeklődéssel szemlélte meg a több mint százéves vállalat ifjú - 1965- ben alapított - üzemének, a különféle kompresszorokat és hűtőberendezéseket gyártó kompresszorgyárnak a termelési folyamatait. A vendégeket a vállalatnál Lubomír Strougal, a CSKP KB elnökségének tagja, miniszterelnök, valamint több más gazdasági vezető fogadta. Mihail Gorbacsov ezt követően a CSKP Központi Bizottságának székházában találkozott és megbeszélést tartott a KB elnökségének és titkárságának tagjaival. Szovjet részről a találkozón jelen voltVagyim Medvegyev, az SZKPKB titkára is. Mihail Gorbacsov pénteken délután beszédet mondott a prágai szovjet- csehszlovák barátsági nagygyűlésen. Beszédében először a Szovjetunióban megkezdett átalakítási folyamat szükségességéről szólt, s annak legfontosabb eszközeként a szovjet társadalom demokratizmusának fejlesztését jelölte meg. Rámutatott ezzel kapcsolatban, hogy a szocialista országok a maguk történelmi és konkrét társadalmi feltételeinek megfelelően oldják meg a szocialista építés tovább folytatásának problémáit. Át kell alakítani a szocialista országok együttműködését is, lebontva az intenzívebb, hatékonyabb kapcsolatokat gátló bürokratizmus korlátáit. Beszédében ezután a külpolitikai kérdésekről szólt, és két új leszereléssel kapcsolatos bejelentést tett prágai beszédében. Az európai béke és biztonság kérdéskörével foglalkozva javasolta, hogy a helsinki megállapodást aláíró országok külügyminiszterei döntsenek tanácskozásukon a földrész atomfegyvermentesítésének és a hagyományos fegyverek és csapatok csökkentésének kérdéseiben. Bejelentette továbbá, hogy a Szovjetunióban megszüntették a vegyi fegyverek gyártását. Olyan új vegyi üzemet létesítenek, amely megkezdi a vegyi fegyverek alkotórészeinek vegyi átalakítását, nem hadi célokra történő átalakítását és felhasználását. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja, Ingvar Carlssonnak, Svédország miniszterelnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Svédországban. Magyar-szovjet gazdasági megbeszélések Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Alekszej Antonov miniszterelnök-helyettes, a magyar-szovjet gazdasági, és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság társelnökei, a két ország állandó képviselői a KGST-ben, pénteken Moszkvában tárgyaltak. Megbeszélték a két ország gazdasági és műszaki-tudományos kapcsolatai, a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztése és a KGST átalakítása időszerű kérdéseit. Értékelték a jamburgi gázlelőhely művelésbe vonásában, Jamburg és a Szovjetunió nyugati határa közötti gázvezeték és a Kaszpi-tenger menti síkság kőolaj- és gázlelőhelyein létesülő objektumok építésében folytatandó magyar-szovjet együttműködésről 1985. december 30- án aláírt kormányközi egyezmény végrehajtásának helyzetét, a résztvevő magyar és szovjet vállalatok munkáját, és meghatározták az ezzel kapcsolatos további tennivalókat. A kormány elnökhelyettese pénteken a Kaszpi-tenger menti Tengizbe utazott. Szekszárdon tartotta ülését az MTA Pécsi Akadémiai Bizottsága A Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága péntek délelőtt a Tolna Megyei Tanács V. B. előadótermében tartotta meg soron következő ülését. „ Jelen volt Péti Imre, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára is. István József, a Tolna Megyei Tanács V. B. elnökhelyettese a megye fejlődéséről tartott tájékoztatást. A beszámolót Flerkó Béla, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja vezette, amelyen két szakbizottság adott számot munkájáról. Az irodalom, nyelvészet és történelem- tudományi szakbizottság munkájáról Nemes István elnök számolt be. Mint elmondta, a három év alatt a régészeti munkabizottság megalakításával tizenegyre egészült ki a munkabizottságok száma. A szekszárdi helytörténeti munkabizottság tevékenységét pedig külön kiemelte. Nagy felelősséggel gondozzák a helyi hagyományokat és végzik az „elsüllyedt” kulturális értékek feltárását - mondta. A leglátványosabb eredményeket a régészet produkálta, annál is inkább, mert ezek értéke nemzetközi jelentőségű is. így többek között az ősrégészeti lengyeli kultúra, a mórágyi tűzkődombi ásatás, valamint a madocsai ősemberkoponya megtalálása. Mindezek mellett figyelemre méltó eredményeket értek el a publikáció területén is. Jó kezdeményezésnek tartotta a Petőfi Irodalmi Múzeum irányításával elkészítendő Tolna megye irodalmi topográfiáját. Továbbá foglalkozott a tudományos kádernevelés problémájával, a tudományos fokozatok megszerzésére való felkészítéssel és a kutatómunkával. A tudománypolitikában nagy jelentősége van az alapkutatás és az alkalmazott kutatások helyes arányának - folytatta, s örvendetes jelenségnek minősítette, hogy az alapkutatások nagyobb része csoportmunka keretében folyik. A műszaki-tudományos‘‘szakbizottság munkájáról Szüts Ervin elnök számolt be. Mint megfogalmazta, ma egyre inkább világossá válik, hogy minden területen mű- szaki-téCÍI,Ilkái háttér nélkül egyetlen kulturális, tudományos ÍÍÜZössé9 sem dolgozhat eredményesen. Kiemelte, hogy a mechatronikai munkabizottság az Akadémián belül is új, mivel a mechatronika mindössze csak néhány éves önálló tudományág, amelyben a mechanika és elektronikai eszközök egymást kiegészítve komplex rendszert adnak. Hozzászólásában végezetül rámutatott a technikai nevelés fontosságára is.-kérIstván József, a megyei tanács elnökhelyettese tájékoztatóját tartja a közel ötven meghívott tagnak
