Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-09 / 84. szám

1987. április 9. Képújság 5 A tanácsi kezelésű utakról, fenntartásukról, építésükről őr. Nedók Pál nyilatkozata A közelmúltban a megyei párt-vb tájé­kozódott Tolna megye közúti helyzetéről. Ezzel kapcsolatban dr. Nedók Pál, a me­gyei tanács közlekedési osztályvezetője nyilatkozik lapunknak.- Arra kérjük, jellemezze a jelenlegi helyzetet.- A közúthálózat - benne a tanácsi közutak - fejlesztésének, üzemeltetésé­nek, fenntartásának programját a „Köz­lekedéspolitikai koncepció” fogalmazta meg. A koncepció Tolna megyei felada­tait, azok végrehajtását Tolna Megye Ta­nácsa testületi ülésein az elmúlt tervcik­lusban két esetben tárgyalta. Tolna megye tanácsi közúthálózata korábban a megye területnagyságához képest átlagos, minőségét tekintve kissé elmaradt az országos összehasonlítás­ban. A motorizáció, ezen belül a magán­személygépkocsik számának gyors nö­vekedése a lakosság körében jelentős értékrendváltozást eredményezett: az útépítés a községekben is elsőszámú községfejlesztési tényezővé lépett elő. Az erre irányuló lakossági ráhatás legtöbb esetben önkéntes társadalmi munkavál­lalással, pénzhozzájárulással párosul, megszokszorozva a tanácsok egyébként szűkös anyagi erőforrásait.- A hatodik ötéves terv eredményeiről mit tud mondani?- A VI. ötéves terv célkitűzése az úthá­lózat állagának megőrzése és a belterü­leti utak kiépitettségi szintjének szerény mértékű emelése volt. A tervszámok je­lentős túlteljesítésével megvalósult 187 kilométer új út épitése, 31 kilométer út­korszerűsítés. Megépült 78 kilométer jár­da, közel 30 000 négyzetméter parkoló. A tanácsi úthálózat fejlesztésére 305 mil­lió forint került felhasználásra a tervidő­szakban, a lakosság és a helyi szervek mintegy 150 millió forint társadalmi mun­kával és anyagi hozzájárulással segítette a tanácsi útépítéseket. Az építésekre a növekvő engedélyezé­si, műszaki-technológia fegyelem, vala­mint a takarékosságra való törekvés a jellemző. A tanácsi közutak fenntartási munkái döntően bérmunkában kerülnek elvég­zésre a költségvetési üzemekre és a Köz­úti Igazgatóságra - mint kivitelezőre - tá­maszkodva. A VI. ötéves terv időszaká­ban a korszerűsítési és fenntartási fel­adatokra a tanácsok 365 millió forintot fordítottak. Ez a megelőző tervidőszak­ban ugyanezen feladatokra fordított ösz- szegnél - mintegy 140 millió forintnál - lényegesen magasabb. A 323 hidunk 50 százaléka vasbeton, 9 százaléka acél, és 41 százaléka korsze­rűtlen kő, tégla vagy faszerkezetű. A VI. ötéves terv időszakában a hidak állapo­tában javulás kezdődött, - elsősorban a központi kezdeményezésre megindult hídfelújítási program eredményeként. Ezen időszakban 5 új hid épült, felújítás­ra, illetve fenntartásra került 31. A mun­kálatokra - elsősorban központi forrás­ból - 2,5 millió forint került felhasználás­ra.- Vázolja a hetedik ötéves tervben vár­ható tennivalókat!- A VII. ötéves tervi célkitűzésünk az út­hálózat állagának további megőrzése és a belterületi utak kiépitettségi szintjének szerény mértékű emelése. A VII. ötéves terv út-, hid keretösszege a megyei költségvetésben mindössze­sen 524 millió forint. Ebből helyi taná­csokhoz lebontásra került 355 millió fo­rint. A fennmaradó összeg megyei célú feladatokra (kooperációs összekötő utak' építése, főutak városi szakaszainak kor­szerűsítése, tehermentesítése, kerék­párutak építése, stb.), a megyei út- felügyelet működésének fedezeteként, valamint a helyi tanácsok erejét megha­ladó, legszükségesebb út- és hídfenn­tartási feladatok végrehajtására kerül fel- használásra. Utóbbi feladatok központi keretszerződés alapján, évi 5-6 millió fo­rint összegben kerülnek végrehajtásra. A helyi tanácsok fenti összegen felül helyi fejlesztési alapokból további 473 millió forintot terveznek útépítési-fenntartási feladatokra. 1987. évi terveinket azonban csak az 1986. évi bázison tervezhettük, amely a megyei költségvetésben 11 mil­lió forint elvonást jelent.- Olvasóink jelentős része kistelepülé­seken lakik, a hozzájuk vezető utak álla­pota nem mindenütt kielég tő.- A kistérségi kapcsolatok fejlesztésé­ben, a kistelepülések népességmegtartó erejének növelésében jelentős szerepet játszik az úgynevezett kóoperációban megvalósuló útépítési program. E téren jelentős eredményeket értünk el az el­múlt években, és az elkövetkező idő­szakra jelentős feladatokat határoztunk meg. Megépült a Felsőnyék-Szabadhíd- vég, a Dombóvár-Mágocs, a Mucsi-Zá- vod közötti összekötő út. Jelenleg épül a Bölcskét Andráspusztával összekötő út. Előkészítésre és MÉM-KM közös pályá­zatelnyerése céljából benyújtásra került: a Sárszentlőrinc-Simontornya és az Ozora-Felsőnyék közötti összekötő út épitése. A Sárszentlőrinc-Simontornya közötti összekötő út pályázatát a tárca­közi bizottság 1987-re nem fogadta el. Folyó év során ismételten felterjesztjük, 1988. évi elbírálás céljából. Az Ozora­Felsőnyék közötti összekötő út pályáza­tát elvileg elfogadta a bizottság azzal, hogy a helyi eszközök biztosítása esetén az útépítés megindulhat. A KM-MÉM-tá- mogatás 1988. évben várható.- Több helyen találkozunk biztonságo­san kerékpározó emberekkel.-1984 évben indult megyénkben a ke- rékpárút-építési program. A KM pályáza­tának elnyerésével, 50 százalékos anya­gi támogatásával megépült: a Tolna és Mözs közötti, a dunaföldvári, valamint paksi, a 65. számú főút Tamási átkelési szakasza korszerűsítési programja ré­szeként a tamási kerékpárút egy szaka­sza. Ez évben indult - ugyancsak KM tá­mogatással - a dombóvári (Gunarasi) kerékpárút építése.- Tolna megye országos közúthálózata ■ kezelésének rövid értékelésére kérem.- Az országos közúthálózat üzemelte­tésének, fenntartásának és fejlesztésé­nek folyamatában - megyénket érintően- a Közúti Igazgatóságok átszervezése nem okozott sem szakadást, sem negatív tendenciájú változást. Flelyesnek tartjuk a Pécsi Közúti Igazgatóság azon erőfe­szítéseit, amelyek az egyre szűkülő anyagi erőforrások leghatékoynabb fel- használására irányulnak. Ezek az erőfe­szítések a fenntartás folyamatosságának biztosítása mellett a forgalom által indo­kolt helyeken - elsősorban a föhálózaton- eszközölt kapacitásbővítő beavatkozá­sokban nyilvánulnak meg. Az elmúlt terv­időszak eredményei között szerepel a kapaszkodósávok kiépítése a főutakon, a 6. számú főút csomópontjainak, és több városi átkelési szakasznak a kor­szerűsítése. A 6. számú fő közlekedési út túlterheltsége miatt külön is szükséges foglalkozni a tervezett fejlesztési koncep­cióval, melyet az „Országos közúthálózat fejlesztése" című keretterv tartalmaz. Eb­ben jelentős eltérés a korábbi fejlesztési koncepciótól, hogy a főút a meglévő nyomvonalán kerül fejlesztésre és nem autópályaként, hanem 2x2 forgalmi sáv­ra történő kiépítéssel I. rendű főútként szerepel. A keretterv a közúti forgalom várható alakulása alapján két időtávra: hosszú távra (1995-2000) és nagy távra (2010-2030) határozza meg a fejlesztés feladatait, a hosszú távú fejlesztés ele­meit öt sürgősségi csoportba sorolja. Az 1. sürgősségi csoportban szerepel a 6. számú főút Szekszárd térségében (63. és 65. számú főutak között) négy forgal­mi sávra történő szélesítése, valamint az 59. számú főút megépítése két sávval az 51. és 6. számú főutak között, új szek­szárdi Duna-hiddal. Mint ismeretes a program előkészítés alatt áll. A 4. sürgősségi csoportban szerepel a 65. számú főút és Bonyhád közötti sza­kasz bővítése négy forgalmi sávra. A ke­retterv a főút további szakaszainak négy forgalmi sávra történő bővítését - benne Paks várost elkerülő új nyomvonallal - csak a nagy távban irányozza elő. Tekintettel arra, hogy a keretterv az 56. számú főút korszerűsítését a 3. sürgős­ségi csoportba sorolja, szükségegsnek tartjuk a 6. számú főút négynyomúsitása kapcsán a szekszárdi delta csomópont átépítését. - Pj ­Néhány fontos adat a Köztudott, hogy Tolna megyén át futott az út Ró­mától Aquinkumig. Régen volt. Néha még elő-elő kerül útmaradvány, faragott kő, s a szekszárdi mú­zeumban mérföldkövet is láthatunk. A ma embere azonban már leginkább aszfaltúton jár, s a régi vi­zes makadám út alig található. Svéd mérnökről ne­vezték el a zúzott kő-föld-hengereléssel készített utat. Az aszfalt, a javított aszfalt, a beton azonban a nagy teherbírásra alkalmazható. Ugyanis egy har­minctonnás autószerelvény szinte szétlapítja a vi­zes makadámot. Mert a Tolna megyei közutak legnagyobb részét a régi nyomvonalon, a régi alapozáson vezetik, illet­ve a korszerűsítést úgy s ott hajtották végre, ahol a leggazdaságosabbnak tűnt a munka kivitelezése. Tolna megye úthálózatának hossza 1092 kilométer, a főutaké 305 kilométer. A burkolat fajta szerinti ál­lapot a következő: aszfalt betonos 456 kilomé­ter, a betonból készült 7,7 kilométer, keramit egy ki­lométeren van, a kötőanyaggal itatott makadám utak hossza 110 kilométer, a portalanított maka­dám hossza pedig 376,8 kilométer. A többi út teher­bírása, burkolata vegyes. Mit kell az idén építeni, mennyi erre a pénz? Természetes az a tény, hogy az első negyedévben még nem tisztázódott min­den részletében az 1987. évi tennivaló. Fliszen még nincs pontos leltár arról, hogy a hosszú és kemény tél milyen kárt okozott. így szorítkozzunk csak a rideg tényekre, olyan munkák ismertetésére, amelyeket az idén kell elvégezni a KM vállalatainak, illetve a pécsi igazgatósá­gának. A nagydorogi közúti telepet to­vább fejlesztik. Idén kétmillió forintot köl­tenek arra, hogy a dolgozókat szolgáló szociális épület elkészüljön. Az iparvá­gány befejezésére még 800 ezer forintot kell elkölteni. A vállalati út-, hídfenntartás tételei kö­zött ilyenekkel találkozhatunk: a 6-os főút 137+000-139-1-704 kilométerszel­vénye között a négynyomsávú építésre 18 millió forintot költenek el. Tehát a vál­lalatnak ez lesz a legnagyobb munkája, kivitelező a Pécsi Közúti Építő Vállalat. A 65-ös úton burkolatmegerősítés lesz körülbelül ötkilométeres szakaszon. Gu- naras-fürdőhöz kerékpárutat építenek kétmillió forintért. Hídfelújításra a Báta- szék-Bonyhád közötti úton 3 milliót, a 6-os út 139+704 szelvényénél hídfelújí­tásra kerül sor, 9,9 millió forintért. A Szekszárd-Srmontornya közötti útra 5 millió forint jut. Hidak-utak tervezése is majdnem 3 millió forintot tesz ki. A házilagos fenntartási tervből ezeket lehet kiolvasni: közutak fenntartására 73 millió forint jut, üzemeltetésre 14, útkeze­lői tevékenységre, segédüzemitermelés­re együtt 19, idegenek részére pedig 16 millió forintot érő munkát szándékoznak végezni. Nagy felületen lesz burkolatfelújítási munka. Ezek közül a jelentősebbek: a majosi összekötő út, a Zomba-Bonyhád, a Bonyhád-Dombóvár közötti út, a bo­gyiszlói, a bátai, a szálkai, a cikói, a váral­jai, a györei bekötő, a Majos-Lengyel- Kurd közötti út. Továbbá: a Bonyhád-Te- vel-Murga, kocsolai vasúti állomási, a szárazdi, a szentiványpusztai, a kajdacsi, a Dombóvár-Nak-Lápafő, a Nagyszo- koly-Felsőnyék, a Kaposszekcső-Jágó- nak, a Várdomb-Alsónána, a Szedres- Medina között lévő utakról van szó töb­bek között. Mindezekből láthatjuk, már akik az említett térségekben járműveikkel közle­kednek, hogy megérett a helyzet arra, hogy a rég kezelt utakat új burkolat­tal lássák el. Az 1986-os útfenntartási, karbantartási munkák Az 1965-ös évtől számítható az az „in­tenzív” útkorszerűsítési program, amely­nek révén felzárkózhattunk az országos helyzethez, azaz nem mondhatták már a Tolna megyébe érkezők, hogy na, itt kez­dődik a pokol... Az autók számára termé­szetesen. Az utak szélesítése, az ívek „le­vágása” szükséges volt a forgalom növe­kedése miatt, valamint a járművek utazó­sebességének emelkedése is ezt tette indokolttá. Most azonban próbáljuk átte­kinteni, a teljesség igénye nélkül az 1986-os évet. Az összes költség 516 mil­lió forintot tett ki. A közutak fenntartására 272 millió forintot, a közutak üzemelteté­sére 70-et, az útkezelői tevékenységre 7,5-et adtak, a segédüzemi termelés ér­téke elérte a 82 millió forintot, míg az ide­genek részére végzett munka - utak az üzemekbe, egyéb föld- és gépi munkák - is meghaladták a 80 millió forintot. Ez utóbbi tételből a tanácsok több mint negyvenötmilliós munkát végeztettek az igazgatósággal, vállalataival. Próbáljuk részletezni a több mint fél- milliárd forintot, mert igen ritkán van alka­lom arra, hogy részletesebben ismertet­hessük az utakkal kapcsolatos eredmé­nyeket. Burkolathibák javítására, burko­latmegerősítésre 35 millió forint jutott, a gépi és kézi fűkaszálás, az árokrende­zés, a téli útfenntartás (68 millió forint), padkastabilizáció készítése, padkaren­dezés, az aszfaltkeverék gyártásának ér­téke fért bele még az 516 millió forintba. Az 1986. évi vállalati munkák is igen je­lentős tételt tettek ki. A 6. számú főút 139+704 kilométerszelvényében a Sió- híd építéssel kapcsolatban a tervezett munka értéke 1,07 millió forint lett votna, ezzel szemben 1,71 millió érőt végeztek el. A szekszárdi Duna-híd előkészítésé­vel kapcsolatban 300 ezer forintos költ­ség merült fel. A kölesd-alsótengelici ke­verőtelephez ipari vágányt építettek, 3,5 millió forintba került. A 6-os út a Tolna megyei átmenő, és a helyi közlekedési utak legfontosabbika. Érthető, ha ennek karbantartására, korszerűsítésére min­den évben jelentős összeget kell elkölte­ni. Tavaly a 84-85 kilométerszelvény kö­zött a csomópont építése, hídszélesítése elvitt több mint hétmillió forintot. A 88-90 kilométer között kerékpárutat építettek, itt is jelentős volt a költségmegtakarítás, mint számos esetben, ugyanis 1,3 millió­ra tervezték az út építésének költségét, de a jó szervezés révén 1,2 millióba ke­rült a kerékpárosoknak biztonságot adó út. Pakson a Nyárfa utcai csomópont épí­tése, az 55-ös úton a 104 kilométernél híd építése, ugyanebben a térségben autóbuszöböl kiképzése, és sok-sok he­lyen burkolatmegerősitéssel találkozhat­tunk. A Paks és Cece közötti úton, a 0+000-2+200-as részen kerékpárutat építettek. A fadd-dombori komplejáró épitése tízmillió forintba került. Tervezés­re, előkészítésre, csaknem két millió fo­rintot kellett tavaly költeni. A kisebb forgalmú utak állagának megóvása, illetve megerősítése a régi burkolatnak, minden évben halaszthatat­lan tennivaló. Hígított betonnal felületi bevonásra került 759 ezer négyzetméter útfelület. A jelentősebbek: Dunaszent- ayörgy-Szekszárd, összekötő út, Ocsény-Szőlőhegy, összekötő út, Kö- lesd-Pincehely között, Simontornya, Nagyszokoly térségében, a felsőnánai bekötő út, a bölcskei vasútállomáshoz vezető út éppen úgy a jaitási programban szerepelt, mint további tizenöt. Járjuk az utat - de milyet? A Közlekedési Minisztérium Közúti Közle­kedési Főosztálya a magyar útfenntartás hely­zetéről tetszetős kis füzetecskét adott ki. Most, amikor e kemény tél végén egyre gyakrabban kerül szóba az utakat ért károsodás és mindig lassúnak találjuk az útjavítást akkor is, ha azt a teljesítőképességük felső határán végzik is az illetékesek, talán nem lesz hiábavaló röviden bemutatni a hazai úthelyzetet - a minisztérium szemszögéből. A magyar közúthálózat kereken 90 000 ki­lométer. Énnek egyharmada az országos köz­út, amelynek kezelését a minisztérium irányí­tásával kilenc közúti igazgatóság végzi, közöt­tük a pécsi, ahová megyénk országos közútjai is tartoznak. A másik csoportba tartozó tanácsi közutak hossza kereken 60 000 kilométer. A települé­seken belül van a kétharmada, külterülete­ken a többi húszezer kilométernyi. A települé­sen belüli utaknak nem egészen a fele kiépí­tett, a külterületen még a tíz százalékot sem éri el. A kiépített utakból 20 200 kilométer aszfalt- beton, közel harmincezer kilométer utántömö- rödö makadám. Ezerhatszáz kilométer beton, kő, vagy keramit. A pénzügyi lehetőségek reális számbavéte­le után a minisztérium úgy döntött, hogy a fő célokat három csoportba sorolva végzi a mun­kát. Először: az utak leromlási folyamatát lassí­tani kell. Elejét kell venni annak, hogy az egyes utak hirtelen tönkremenjenek. Másodszor: a főutakon korábban szinte ki­zárólagosan alkalmazott burkolatmegerősité- sek mellett megjelenhetnek az olcsóbb tech­nológiák is, mint amilyen a kátyúzás, a felületi bevonás. Harmadszor: a költséges beavatkozásokat késleltetni kell, például két megerősítés között felületi bevonás, vagy úgynevezett vékony- aszfalt alkalmazásával. Az utak állapotát rendszeresen figyelemmel kisérik. A vizsgálatoknak egységes elvei és módszerei vannak. Ezek fontos része a szub­jektív helyszíni értékelés, amelynek során szemügyre veszik egyebek mellett a burkolat állapotát, a vlztelenítettséget. Ötévenként mé­rik a főutakon a behajlást, az egyenetlenséget, a csúszásellenállást, a keréknyomvályút. Vizs­gálják a forgalmat, a napi és az egy órára eső átlagos forgalmat. Tízévenként a cél­forgalmi számlálást is elvégzik. A vizsgálatok után döntenek az útjavításnál alkalmazandó technológiáról. A vékonyasz­faltokat és a felületi bevonásokat az aszfalt- burkolatok fenntartásánál használják, ha az út teherbírása még megfelelő. Egyébként vé­konyaszfaltnak a két-két és fél centiméteres vastagságú aszfaltréteget nevezik, amelyikből egy négyzetméter legfeljebb hatvan kilo­gramm, mig a felületi bevonás az egy - másfél centi vastag, négyzetméterenként legfeljebb husznöt kilogramm súlyú aszfalt. A felületi be­vonás gazdaságos és a tapasztalatok szerint alkalmas a burkolatok állapotának megőrzé­sére addig, amíg felújításra nem kerülhet sor. Költségmegtakarító és időt csökkentő eljá­rás az infradominó. Lényege, hogy a régi bur­kolatot 1-3 centiméter vastagságban 70-100 Celsius fokra melegítik, erre kerül a vékony új réteg. Bitumenemulzió, homok, cement, és viz alkalmazásával iszapbevonat teríthető az útra, miáltal a kezdődő bomlásokat megállíthatják a nyitott felületek lezárását elvégezhetik. A for­galom nagyságától függőn akár hatéves élet­tartam is elérhető. A költségek növekedése a takarékosabb technológiák felé fordította a szakemberek fi­gyelmét. Ezért a bontott öntöttaszfaltot megfe­lelő kezelés után ma már kilencven százalék­ban ismét felhasználják. Az új anyagokkal végzett megfontolt kísérletek mellett a több évtizede használt kohósalak sem vesztett a je­lentőségéből. Különösen előnyös a vastalaní- tott martinsalak alkalmazása, hiszen kedve­ző az ára és jók az érdességi, stabilitási és keréknyomképzödési tulajdonságai. Ha majd a tél nyomait magukon viselő utakat járjuk, a kátyúkat kerülgetve jusson eszünkbe: az utakért felelősök is a jó vonalve­zetésű, gondozott, hibátlan beton vagy bitu­men csikókat szeretik jobban, és nem igaz, hogy a még ki nem javított szakaszokkal direkt bosszantani akarnak bennünket. (f. i.) A högyészi utak mentén minden árkot megtisztítottak Megkezdődött a Sió-híd átépítése

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom