Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

TOO** \ _ 4 "níÉPÜJSAG n 1987. április 8. KULTURÁLIS KALEIDOSZKÓP Szervátiusz Tibor kiállítása Szekszárdon A Kolozsvárról áttelepült Szervátiusz Tibor európai jelenség, a mai magyar szobrá­szat egyik meghatározó egyénisége. Az apai nyomdokon indult el, sorsa szinte pre­desztinálta arra, hogy maga is szobrász legyen, mégis csak fenntartásokkal mondha­tó, hogy munkássága Szervátiusz Jenő művészetének folytatása. Autochton világot tu­dott teremteni, s bár állandó ihletöje a népművészet, amit csinál, más is, több is ennél: a népi elemek, mint a csángó madonnák sora mutatja, művészetének alaprétegét je­lentik, de az ősi élményre a mai valóság válaszol művészetében, amiben nem a külső a meghatározó, hanem az átélt, s a forma csak burka a gondolatnak. Legszívesebben fával dolgozik, szereti a kemény, nehezen megmunkálható anya­got, mint a tiszafa, vagy a gyertyán, s ezekből bontja ki sejtelmes szép bálványait, menyasszonyait, székely anyáit, Petőfi égbe nyúló alakját, máskor a vasat hajlítja keze alá, mint a Kolozsvári Krisztus vagy a Börtön című kompozíció drámai együttesében. Az absztrakció sem idegen tőle; az Este a székelyeknél két változata kivételesen szép alkotás. Szervátiusz Tibor alkotásait mindig a gondolat jellemzi, ami Hegel szavával átsugár- zik az anyagon, tehát szobrai nem szimbólumok, hanem a gondolat megtestesülései, s hatásuk titka is ebben van. Az ősi jelképek, a visszatérő bálványfák, piéták új értelmet kapnak, monumentális portréi (Ady, Bartók) a lényegest emelik ki, valamennyi teljes vi­lág, amit a kompozíció biztonsága, a megmunkálás érzéki szépsége is mutat. A szekszárdi kiállítás az elmúlt negyedszázad alkotásaiból ad bő válogatást: 62 szo­bor és a Kalevala 17 darabból álló sorozata látható, megannyi bizonysága annak, hogy Szervátiusz Tibor nemcsak a mai magyar, hanem az európai művészetnek is jelentős mestere. cs. Kempingezők A „Babits" új fotókiállításáról Egészségre ártalmas Szász János fotóművész azt mondta Argyelán György szekszárdi fotókiállításának megnyitóján, hogy a város közönsége előtt egy igazi, a szó legszorosabb értelmé­ben vett amatőr fotográfus mutatkozik be. Argyelánt nem a pénz hajtja fotókat ké­szíteni, hanem a fotózás sze- retete és a fényképezőgép­pel való alkotás vágya. Mi tagadás, a „Babitsban” látható félszáz kép - mind színes - jó szakmai felké­szültségről, nagy műgondról tanúskodik. Végignézve a fényképeket, - magam is sok-sok fotós évvel a hátam mögött, igaz soha nem volt még önálló kiállításom - sar­kallt valami újra sétálgatni a paravánok előtt. Hiányérzet. Tény: a valóság színes. Ám az is tény, hogy a kamerával ábrázolt valóság képeinek többsége ma még fekete-fehérben jele­nik meg. * Az is tény, hogy a „szürke" képek kö­zött sok-sok soha el nem felejthető akad. Miért? Itt kell egy eddig még nem hasz­nált szó: a tartalom. Igen, Kedves kollé­gám sokszor erről feledkezett meg. Eléggé el nem ítélhető módon né­hány színes képéről készítettem fekete­fehér reprodukciót és... és nem maradt semmi az eredetiből. Hivatkozva fényképész voltomra, jóta­nácsnak szánom: ne higgye el senki, hogy a pávakakas, mert oly csodálato­san pompázatos a tollruhája, szépen tud énekelni. Szovjet lapokból Grafikák, festmények Fetzer Ernő és Balázs A. Gábor alkotásai között Balázs A. Gábor: Merengő Az elmúlt napokban különösen meg­pezsdült Szekszárd képzőművészeti éle­te. Több intézményben is nyílt kiállítás. Rendszeresen beszámolunk a Munkás- otthonban látható bemutatókról is. A szakszervezeti közművelődési célo­kat végrehajtó népművelők, a fasori épü­let felső két szintjén két amatőr művész­nek adtak helyet. A mozgalomban nem ismeretlenek ők, aktív résztvevői a megyében rendezett nyári alkotótelepeknek. Közös jellemző­jük, hogy egyikük sem megyénk szülötte, mégis itt találták meg maguk kifejezésé­nek eszközeit. Hasonlóak abban is, hogy az ember és környezete felé fordulnak érdeklődve és élményeiket nyomban meg is osztják másokkal. A látványról beszélnek közérthetően. A vonalak, a színek pontos rajzai, képei an­nak a pillanatnak, amit megszólítanak.' Egyeznek abban is, hogy egyikük sem számit a fiatal nemzedékhez. Hangjuk ezért az érettebbek közül va­ló. Sorolva a megegyező jegyeket, elju­tunk oda, hogy Fetzer Ernő és Balázs A. Gábor is a munka mellett jött rá, talán ép­pen időben, a megnyilatkozás gyönyöré­re. Tanulmányszándékú portrék, tájké­pek, aktok és csendéletek sorakoznak, akvarell, olaj, vagy éppen a ceruzarajz technikájának megfelelően. Az április végéig megtekinthető kiállí­tás, színfoltja annak a palettának, ame­lyen megyénk képzőművészeti világa ölt egyre gazdagabb formát.-decsi­Fetzer Ernő: Önarckép SZOVJETUNIÓ A szovjet katonai doktrína ismerhető meg a folyóirat legújabb számából. A szerző bebizonyítja, hogy e doktrína alapvetően védelmi jellegű. Abból indul ki, hogy minden egyes állam biztonsága közvetlenül összefügg valamennyi állam biztonságával. Ebben az összefüggés­ben tárgyalja a szerző a Szovjetunió és az Egyesült Államok biztonságának ügyét is - mely csakis kölcsönös lehet. A cikk tudományos hátteret ad a Szovjet­unió külpolitikájának megértéséhez. A rendkívül időszerű és okfejtésben gaz­dag írás mellett sok egyéb érdekes cikk, riport található a folyóiratban. LÁNYOK,ASSZONYOK Huszonöt évvel ezelőtt mutatták be azt a magyar-szovjet kooprodukcióban ké­szült filmet, amely a legendás hírű szovjet felderitőnő Ligyija Martiscsenkó ma­gyarországi hőstetteinek állít emléket. A lap munkatársai most ismét felkeresték az Alba Regia főszereplőnőjét, valamint azokat, akik Budapesten befogadták és segítették őt a németek elleni harci fel­adatainak megoldásában. Sok egyéb ér­dekes cikk mellett négyoldalas színes mesemelléklettel kedveskedik olvasói­nak a lap áprilisi száma. József Attila születésének napja április 11., immár 24. alkalommal ünnepe a ma­gyar költészetnek. Ebből az alkalomból országszerte író-olvasó találkozókat tar­tanak, s a hagyományokhoz híven a könyvkiadók ezúttal is több új kötetet jelentetnek meg. A Magvető Könyvkiadó a magyar lira ünnepe alkalmából közreadja népszerű antológiáját, a Szép versek 1986 kötetét. A könyv április 11-én, majd az ünnepi könyvhét idején féláron lesz kapható. Az antológiában több mint kilencven költő versét közük, Ilia Mihály irodalomtörté­nész összeállításában. Megjelent már a Költői jelenlét című könyv is, amely tavaly a kiadónál közreadott versekből nyújt vá­logatást. Az ünnepi alkalomra adták ki Palasovszky Ödön Csillagsebek, Varga Dániel Kötet, Cukor György Egy kartoték hátlapjára és a Franciaországban élő Szélpál Árpád Csipkebokor című köny­vét. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó négy elsőkötetes szerzőt avatott. Holló Andrásnak Préselt lepke, Marnó János­nak Együttjárás, Kelényi Bélának Helyén, Tönköl Józsefnek pedig Bódog anya címmel jelent meg verseskötete. A Szépirodalmi Könyvkiadó Marsall László Egy világ mintája és Rába György A valóság vendége című könyvét jelen­tette meg az ünnepre. A költészet napja alkalmából várhatóan a közeli napokban a könyvesboltokba kerül Illyés Gyuláné József Attila utolsó hónapjairól irt tanul­x SZOVJET IRODALOM Hogyan feszítik fel Krisztusként a kábí­tószer önmagukból kivetkőzött rabjai Csingiz Ajtmatov Vesztőhely című regé­nyének hősét? Erről szól az áprilisi szám­ban közölt második rész. A folyóirat kö­zölni kezdi Szergej Obrazcovnak a világ­hírű bábművésznek az önéletrajzi regé­nyét. Bemutatja a lett nyelven megjelent Radnóti-kötet fordítóját. Versek, tanul­mányok, forrás értékű visszaemlékezé­sek gazdagítják a Szovjet Irodalom áprili­si számát. szputnyik 1992-ben lesz ötszáz éve, hogy Ko­lumbusz Kristóf felfedezte Amerikát. Elvi­leg lehetséges, hogy ennek kerek évfor­dulóján eljusson az ember a Mars boly­góra. E témával foglalkozik a Szputnyik áprilisi számának egyik érdekes cikke. Miért kellett hét évig várni Gleb Panfilov: A téma című filmjének bemutatására - teszi fel a kérdést „A művész tragédiája” című írás annak kapcsán, hogy a film a nyugat-berlini fesztiválon díjat nyert. Még néhány téma a sok érdekes írás közül: Párbeszéd az óceánon keresztül - Az USA és a Szovjetunió tévéinek együttmű­ködése; Új utakon a szovjet külkereske­delem; Ásványi nyersanyagforrások a XXI. században. mánya, Sárándi József Felelet a kérde­zőnek, Szentmihályi Szabó Péter Minden eladó és Juhász Gyula Anna örök című kötete. A magyar líra ünnepére a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egye­sülése Átkelés címmel zenés irodalmi műsort állított össze. Ebben a határon túli magyar költök és prózairók műveivel is­merkedhetnek meg az érdeklődők. A műsort április 8-án Dorogon, 13-án pe­dig Szentendrén adják elő, április 10-én pedig Párádon rendeznek költészet napi megemlékezést. A Müveit Nép Könyvterjesztő Vállalat közreműködésével április 7-én Veszp­rémben a Marica kávéházban rendeznek író-olvasó találkozót. Április 10-én Iszká- zon Nagy lászló szülőházánál lesz ko­szorúzás, s a községben rendezik a me­gyei szavalóverseny döntőjét, amelynek eredményét az ajkai művelődési házban hirdetik ki. A költészet napján Pécsett a Doktor Sándor-Zsolnay művelődési házban Jordán Tamás mond verseket, Lillafüreden megkoszorúzzák József At­tila emléktábláját, a Palota szállóban pe­dig a Napjaink című irodalmi folyóirattal közösen tartanak ünnepi megemléke­zést. Április 13-án Győrött a Kisfaludy Ká­roly megyei könyvtárban a tavaly megje­lent, legszebbnek ítélt magyar könyvek­ből nyílik kiállítás. A Nagyatádi Városi Tanács V. B. városgazdálkodási osztálya ÉPÍTŐIPARI KAPACITÁST KERES 1988. évi kezdéssel a VII. ötéves terv során DURISOL technológiával megvalósítandó 62-F32+32 darabszámú 4 szint + tetőtér-beépítéses lakások építésére. A csatlakozó külső közművek építésére 1987. évi kezdéssel külön is lehet vállalkozni. Kivitelezők vállalkozási szándékukat írásban 1987. április 20-ig a nagyatádi Városgazdálkodási GAMESZ (7500 Nagyatád, Április 4. u. 5. Telefon: 119.) címére jelenthetik be. (297) író-olvasó találkozók, új kötetek Költészet napja - huszonnegyedszer czakó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom