Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-08 / 83. szám

1987. április 8. TOLNA \ 2 KÉPÚJSÁG Szikh terror a pandzsábi falvakban Lángba borult italboltok Újfajta terrorkampány söpör végig mostanában a pandzsábi falvakon. Az egyik helyen kiégett italboltok, másutt a cigarettaárudák redőnyein ütött golyó­nyomok árulkodnak a szikh terroristák támadásairól. Növekvő számban marad­nak zárva a hentesüzletek és a hajvágó­bódék. Tulajdonosaik félnek. A közelmúltban a szikh terrorista szer­vezetek röpcédulákon fenyegették meg a kereskedőket, hogy „ha nem hagyják abba üzelmeiket, halállal lakóinak a szo­ciális fertő terjesztéséért”. Az ortodox szikh vallási tanítás szerint tilos az igaz hívőnek szeszt fogyasztani, dohányozni, húst enni, nyiratkozni és borotválkozni. A feliratokon megszabták azt is, hányán vehetnek részt az esküvőkön, sőt betiltot­ták azokon a táncmulatságokat. A szikh fiúknak, lányoknak előírták milyen öltö­zetben járhatnak iskolába. A „bűnösök” élve elégetésével fenye­getőző figyelmeztetést terrorakciók tet­ték hangsúlyossá. Sok italt és dohányt forgalmazó bódé vált a lángok martalé­kává, máshol az árusokra nyitottak fegy- vertüzet. Jó néhány megfélemlített keres­kedő már nem meri kinyitni üzletét. Egy­két faluban egyenesen kitiltották az áru­sokat, tartva a terroristák megtorlásától. A szikh vallási fundamentalizmus je­gyében fogant „reformista mozgalom”? Nem egészen. Még akkor sem csupán a vallási tanok szigorú betartásáról van szó, ha a szikhek legszentebb szentélyé­nek, az amritszári Aranytemplomnak a főpapja áldását adta „a szociális fertő és hívság kiirtására”. Az indái szövetségi állam hatóságai az utóbbi hónapokban jelentős eredmé­nyeket értek el a fegyveres terrorizmus megfékezésében. Csökken a terrorme­rényletek áldozatainak a száma - jólle­het, nincs még béke Pandzsábban és a gyilkosságok továbbra is mindennapo­sak. Ám a lényeg az, hogy országos trau­mát és politikai földrengést okozó töme­ges öldöklések már nem fordulnak elő. A másik oldalon pedig egyre több terroris­ta kerül a rendőrség kezébe. Az új terrorkampány azonban épp azért veszélyes, mert anarchia és káosz teremtésével a pandzsábi szikh kor­mányzat megnövekedett tekintélyét ás­hatják alá a szélsőségesek. Nem pusztán arról van szó, hogy az állami kormány teljes adóbevételének egyharmada - évi 2,5 milliárd rúpia - éppen a szeszes ita­lok forgalmazásából származik. Hanem elsősorban arról, hogy a megfélemlítés­sel és létbizonytalansággal a terroristák kiélezhetik a társadalmi-népcsoporti fe­szültséget: a pandzsábi kereskedők zö­me hindu. Másfelől az „igazhitűség és tisztaság” jelszavával a vallásos szikh tö­megekben ébreszthetnek fel egyféle fa­natizmust és harciasságát. És még valami. Mind több jel utal rá,' hogy a szélsőséges fundamentalistákat (rajtuk keresztül pedig a terrorsejteket) egyre szélesebb támogatásban részesí­tik a szikh vallási vezetők. Szurdzsit Szingh Barnala föminiszter mérsékelt irányvonalú Akaii Dal pártjának a közel­múltban sikerült kivédenie a főpapság kormányellenes mesterkedését. A csatát a párt megnyerte, de a háború még tart. Szaporodnak a rendőrségi értesülések arról, hogy a szikh templomokba ismét terrorsejtek fészkelték be magukat. Az Aranytemplom ciszternáiban nemrégi­ben lefejezett és feldarabolt holttesteket találtak: a hatóságok véleménye szerint a terroristák végeztek velük a szentély tit­kos halálkamráiban. RÁCZ PÉTER (Új-Delhi) Reagan kanadai látogatása Irán offenzívája Az utóbbi hónap leghevesebb száraz­földi csatája dúlt keddre virradóan az ira­ki-iráni háború déli frontszakaszán, Bászra iraki kikötőváros közelében. Az iráni ÍRNA hírügynökség jelentése szerint a „Kerbala-8” fedőnevű hadmű­velet sikeres volt: az iráni csapatok kétki- lométeres mélységben betörtek az ellen­ség védvonalai mögé, elfoglalták és le­rombolták ottani védműveit, s mintegy kétezer katonáját harcképtelenné tették. Ezzel szemben az INA iraki hírügynökség azt jelentette, hogy az iraki csapatok fel­tartóztatták az ellenség támadását. Az üt­közetben több ezer iráni katona esett el - állt az INA tudósításában. Hétfőn Ottawában befejeződtek Ro­nald Reagan amerikai elnök és Brian Mulroney kanadai kormányfő tanácsko­zásai. A kétnapos megbeszéléssoroza­ton elsősorban a kétoldalú kapcsolato­kat érintő problémákról, azaz a savas esők kérdéséről, a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról és az északi terüle­ti vizek hovatartozásáról volt szó, de a két vezető érintette az európai közép-hatótá­volságú rakéták és az amerikai Hadásza­ti Védelmi Kezdeményezés (SDI) témáját is. Bár a tárgyalások kimenetele igazolta azt az előzetes amerikai véleményt, hogy azok „nem járnak majd látványos ered­ményekkel”, megfigyelők szerint az esz­mecsere mégis javulást hozott a két or­szág viszonyában. Hétfőn este, a tárgyalások végeztével Reagan beszédet mondott az ottawai parlamentben, sebben részletesen kitért a megvitatott kérdésekre. Nemzetközi té­mákról szólva, Reagan újfent védelmébe vette a Hadászati Védelmi Kezdeménye­zést. Ugyanakkor Brian Mulroney kanadai kormányfő - aki szintén felszólalt a par­lamentben - támogatásáról biztosította az európai közép-hatótávolságú rakéták leszerelését, s rámutatott, hogy ez a lé­pés előnyös feltételeket teremtene a to­vábbi fegyverzetkorlátozási megállapo­dások kidolgozásához. Mai kommentárunk Soares dilemmái Mitterrand francia elnök lisszaboni tárgyalásai jelzik mindkét félnek a szándékát a kapcsolatok szélesítésére. Párizs nem titkolt célja, hogy a másik ibériai állammal, Spanyolországgal felértékelődött viszony szintjére emelje az együttműködést Por­tugáliával is. Lisszabont korábban Londonhoz fűzte különleges kapcsolatrendszer, mindenekelőtt a hagyományos kereskedelenp révén. A francia ipar most, Portugália 1986. január elsejei közös piaci tagsága óta, érdeklődik feltűnően a Nyugat-Európa legelmaradottabb országa kínálta beruházási és kooperációs lehetőségek iránt. Mitterrand látogatásának azonban jelentősége van katonapolitikai összefüggé­sekben is. Gorbacsov és Reagan reykjavíki találkozóját követően, majd az európai közép-hatótávolságú rakéták leszerelésére tett február végi szovjet kezdeménye­zés óta Párizs jár élen az önálló nyugat-európai védelmi kezdeményezés körvona­lazásában. A francia kormány nem titkolja, hogy szívesen látná a NATO-tag Portu­gáliát a katonai kérdésekkel foglalkozó Nyugat-Európai Unióban, amelynek tevé­kenységét aktivizálni kívánják. Az 0 Jornal lisszaboni hetilap olyan értesülést szel­lőztetett a közelmúltban, hogy a spanyol közvélemény tiltakozása miatt Washington esetleg portugál területre helyezné át azt a Madrid melletti légitámaszpontját, ame­lyek az F-16-os vadászgépeket állomásoztatják. * Mario Soares portugál köztársasági elnöknek különben jó időben jött a francia vendég látogatása. Háromnapi halasztást nyert ilyen módon a döntéshozatalra a múlt pénteken kirobbant kormányválság megoldásáról. A jobbközepet képviselő Cavaco Silva miniszterelnök kisebbségi szociáldemokrata kabinetjétől a törvény- hozás vonta meg a bizalmat. Soares bizonyos elégtételt érezhet, hiszen 1983-tól éppen ő alkotott kormánykoalíciót a szociáldemokratákkal. S Cavaco Silva volt az, aki a két évig tartó „házasságot" annak idején felrúgta, s egyszínű kabinetet alakí­tott. A köztársasági elnök döntését a megfigyelők a hét végére várják. Soares két le­hetőség között választhat:vagy előrehozott választásokat ír ki, vagy pedig a jelenle­gi parlamenti erőviszonyok alapján keres koalíciós partnereket. Cavaco Silva pártja az első változathoz ragaszkodik, a centrumtól balra elhelyezkedő politikai erők vi­szont a „demokratikus alternatíva” jelszavával Mario Soares szocialista pártjának kínálják fel az együttműködést. Soares az 1974 áprilisi forradalom óta kitapintha- tóan jobb felé vitte pártját, s ezért a megfigyelők kétkednek most is, hogy a köztár­sasági elnök a középbal megoldást részesítené előnyben. A választ hamarosan megtudja Portugália lakossága. ORTUTAY L. GYULA II. János Pál Argentínában Az Argentínában tartózkodó II. János Pál pápa kedden hosszú országjáró kör­útra indult. A Buenos Aires-i diplomáciai testület vezetői előtt magyar idő szerint keddre virradóra mondott beszédében II. János Pál síkraszállt a béke és a fejlődés mel­lett. Kijelentette, hogy a valódi béke nem a háborúk puszta hiányát jelenti, hanem a népek javára végzett közös munkára épül. „Minden országnak és államnak tu­datosan és a gyakorlatban is hozzá kell járulnia a nemzetközi értelemben vett közjóhoz” - hangoztatta. Úgy vélekedett, hogy a gazdasági és a kulturális elmara­dottság veszélyezteti a békét. A dél-amerikai országok súlyos eladó­sodására konkrétan is utalva, felszólítot­ta az érintett feleket (hitelezőket és adó­saikat), kezeljék „etikai kérdésként” az adósságproblémát, az emberiség hala­dását tartva szem előtt. Takarékossági intézkedések Kubában A Nina Bonita állattenyésztő telep tehenészete (Fotók: PL-MTI-KS) A Kubai Kommunista Párt III. kong­resszusa a gazdasági növekedés eddig kiaknázatlan hazai forrásainak feltárását tűzte ki célul. A belső és külső hatások követ­keztében a kubai gazdaságban nö­vekedett az aránytalanság és a fe­szültség a szükségletek és kielégíté­sük lehetőségei között. Az olajárak csökkenése is kedvezőtlenül hatotta külkereskedelmi mérlegre, mivel Ku­ba valutabevételeinek számottevő része olajeladásokból származik. A nehézségeket tetőzte a csereará­nyok további romlása. így a tőkés im­portra szánt 1,2 milliárd dollárnak csak a fele maradt, és a helyzet az idén sem változik. Rendkívül kedvezőtlenül befolyá­solta a kubai mezőgazdaságot, és az azzal kapcsolatos ipari termelést is a hosszan tartó aszály. Az utóbbi években a csapadékmennyiség mé­lyen a sokéves átlag alatt mozgott. Csökkentek a mezőgazdasági ter­mékhozamok, az állattenyésztés ta­karmányhiánnyal küzd, kevesebb a hús és a tej. Fidel Castro a nemzetgyűlés de­cemberi ülésén hangsúlyozta: A szocialista országokkal folytatott sokoldalú és kölcsönösen előnyös együttműködésnek köszönhetően Kuba nem szenvedett annyira, mint más, hasonló helyzetbe került latin­amerikai országok. A javulás előfel­tételei azonban mindenekelőtt saját fokozott erőfeszítésünk, a hazai for­rások és tartalékok jobb kihasználá­sa -jelentette ki a szigetország veze­tő politikusa. A nemzetgyűlés decemberi ülésén jóváhagyták az 1987. évi gazdasági és szociális fejlesztési tervet, amely számos konkrét intézkedést tartal­maz a következetesebb takarékos­kodásra. Ezen intézkedések egy ré­sze közvetlenül érinti a fogyasztókat is. Ide tartozik a villamos energia árá­nak, az autóbuszjegyárak emelése, az ingyenes étkeztetés megszünte­tése az üzemi éttermekben, egyes árufajták árainak emelése az úgyne­vezett szabadpiacon. A gazdasági helyzet megjavítására irányuló to­vábbi lépések: radikálisan csökken­tik a szolgálati gépkocsik számát és az üzemanyag-juttatást, korlátozzák a szolgálati utakra fordított kiadáso­kat, megrövidül a televízió műsoride­je. Ezek csak az első lépések azok­nak az intézkedéseknek a sorában, amelyek az idén megvalósulnak. Egyes vállalatok példája mutatta, hogy továbbra is jelentős tartalékok rejlenek a munkaidő kihasználásá­ban. Az idei év egyik legsürgetőbb feladatának tekintik a teljesítmény­normák, a jutalmak, a termelési mu­tatók felülvizsgálását és összhangba hozását a gazdaságosság és a haté­konyság elveivel. Ezek a tényezők ki­hatnak a termelés minőségére is, amelyek javítása Kuba kiviteli lehető­ségei növelésének döntő előfeltéte­le. Kuba az elmúlt évtizedben figye­lemreméltó eredményeket ért el. A sikerek megóvása érdekében vezet­ték be a takarékossági intézkedése­ket. A cél a gazdasági növekedés fenntartása, amelyet az idei terv 1,5-2 százalékban határoz meg. (9) PANORÁMA BUDAPEST - Nemzetközi tanácsko­zás kezdődött kedden Budapesten, a MTESZ székházában a városi közleke­dés biztonságának javításáról. A három­napos rendezvényen a MTESZ Közleke­déstudományi Egyesületének szervezé­sében tizenegy ország - csaknem száz szakembere megvitatja az új kutatási eredményeket, közlekedéstechnikai és forgalomszervezési megoldásokat. MOSZKVA - A Szovjetunió nyilván­valóan politikai indíttatású, barátságtalan lépésként értékeli a francia kormánynak szovjet diplomaták kiutasításáról hozott döntését - jelentette ki keddi tájékoztató­ján Gennagyij Geraszimov, a szovjet kül­ügyminisztérium szóvivője. Hozzáfűzte, hogy a szovjet fél az adott helyzetben kénytelen volt megfelelő választ adni erre a lépésre. BELGRAD - „Jugoszláv vélemény szerint eljött az ideje a balkáni országok külügyminiszteri értekezlete megtartásá­nak. A külügyminiszteri találkozó előse­gítené a légkör megjavítását, amire szük­ség van" - jelentette ki Raif Dizdarevics külügyminiszter, a belgrádi televízióban hétfő este elhangzott nyilatkozatában. ZEEBRUGGE - Kedden délelőtt megkezdték a munkálatokat a belgiumi Zeebrugge kikötője közelében a március 6-án felborult brit komp egyenesbe ho­zatalára. Ha sikerül függőleges helyzetbe állítani a „Herald of Free Enterprise-t” megkezdhetik a vízijármű zárt tereiben rekedt emberek holttesteinek kiemelé­sét, a kompon lévő olaj, benzin és vegy­szerek kiszivattyúzását. MÜNCHEN - Tűt ütött ki kedden Münchenben a világhírű Hofbräuhaus sörcsarnokot ellátó sörfőzdében. Több mint 150 tűzoltó'próbálta megfékezni a XIX. századi faépületben keletkezett tü­zet. Az anyagi károk tetemesek, s telje­sen leégett a sörfőzdéhez tartozó ven­déglő is. 1 A cukornád megmaradt száraiból jó minőségű papírt állítanak elő Kubában. Az 1300 munkást foglalkoztató jatibonacói papírgyárban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom