Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-07 / 82. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ. TOLNA MEGYEI MA 1987. április 7. KEDD XXXVII. évfolyam, 82. szám ÁRA: 1,80 Ft FIATALOK (5. oldal) Egészségügyi világnap z Egyesült Nemzetek Szervezete nem sokkal megalakulását köve­tően, 1948-ban életre hívta nemzetközi egészségügyi szervét, amely magyar elnevezése alapján EVSZ (Egészségügyi Világszervezet), eredeti angol elnevezése szerint WHO (World Health Organisation) betűkkel szoktak rövidíteni. Ebbe a szervezetbe minden ország belép­het - függetlenül attól, hogy tagja-e az ENSZ-nek - ha ratifikálja az alapokmányt, és fizeti a tagdíjat. Az EVSZ-nek hazánk is tagja. Az EVSZ legfelső szerve az évente megtartott közgyűlés, melynek színhelye a konferenciáiról nevezetes svájci város: Genf. Ilyenkor a magyar küldöttséget többnyire az egészségügyi miniszter vezeti, majd néhány nap után ezt a tisztet az egészségügyi államtitkár veszi át. A közgyűlések közötti időszakokban a szervezet munkájának a felügyeletét, a folyamatos ügyintézés ellenőrzését a közgyűlésen megválasztott végrehajtó ta- * nács látja el. Bár az EVSZ székhelye Genf, a ma már hozzávetőlegesen másfél száz tagor­szág ügyeit egyetlen központ nem lenne képes megfelelően ellátni, illetve irányí­tani. Ezért az EVSZ szervezetében a genfi központ irányításával hat ún. regionális iroda működik. Ezek a következőek: 1. A keleti-földközi tengeri régió; székhelye Alexandria. 2. A nyugati-csendes-óceáni régió; székhelye Manila. 3. A délkelet­ázsiai régió; székhelye Új-Delhi. 4. Az európai régió; székhelye Koppenhága. 5. Az afrikai régió; székhelye Brazzaville. 6. Az amerikai régió; székhelye Washington. Az EVSZ mind a székhelyén, mind pedig az egyes regionális irodáiban nagy­számú szakembert és tisztviselőt foglalkoztat. Az érdemi ügyintézőket, orvosokat és egyéb egészségügyi szakembereket (például gyógyszerészeket, vagy a fejlett ipari államokban kiképzett ún. egészségügyi mérnököket) a tagországokból vá­lasztják ki, és meghatározott időközönként váltják, cserélik. Az adminisztratív fel­adatokat ellátó tisztviselők általában a helyi lakosságból kerülnek ki. Az EVSZ feladatát, működését az alapokmányban lefektetett elvek és az azóta folyamatosan kialakított és jóváhagyott módszertani előírások szabályozzák. En­nek a tevékenységnek néhány fontosabb területét soroljuk fel a következőkben. Elsődleges az egyes nemzeti kormányok segítése jelentősebb (általában beru­házást igénylő) egészségügyi terveik kivitelezésében és megvalósításában, s emellett hirtelen, sürgős esetekben a kellő segítség nyújtása. Ilyen lehet például a mocsarak lecsapolása, a szúnyogok irtása és a kémiai gyógyszerekkel történő profilaxis a malária áldozatainak a csökkentésére. Az EVSZ 1955 óta folytat nagy­arányú küzdelmet a malária ellen, és ennek eredményeként számos régióból már ki is szorult a malária. Ennek ellenére még ma is több mint 400 millióra becsülik a maláriás vidéken élők számát, és évente kb. egymillió ember hal meg e betegség következtében. (Hazánkban már hosszú évek óta nincs friss maláriás eset, csak behurcolt.) Ugyancsak igen jelentős eredménye volt az EVSZ-nek, hogy 1980-ra sikerült gyakorlatilag felszámolni a valódi vagy ún. fekete himlőt, mely évszázadokon át az emberiséget sújtó fertőző betegségek egyik legsúlyosabbika volt. Ennek eredmé­nyeként hazánkban megszüntették a himlő elleni kötelező védőoltást. Az EVSZ kezdeményezésére rendszeresítették a fertőző betegségek elleni vé­dőoltásokról szóló igazolást, az ún. sárga könyvecskét, amely minden olyan sze­mély számára elengedhetetlen, aki az adott betegséggel fertőzött területre utazik. A fertőzési területeket, a szórványosan előforduló eseteket az EVSZ nyilvántartja és rendszeresen tagországai tudomására hozza. okát tett az EVSZ - különösen a fejlődő országokban - az orvosi és egészségügyi személyzet szakmai képzése, továbbképzése érdeké­ben. További feladata, hogy értékelje az egészségügyi akciók (pél­dául a védőoltási akció) hatékonyságát járványtani szempontból, és elősegítse és összehangolja az egészségügyi kutatásokat. Igen nagy segítséget jelent az egyéb publikációs szolgálat, az egészségügyi sta­tisztika közzététele, egészségügyi útmutatók, irányelvek kidolgozása. Ezek csu­pán ajánlások, azaz elfogadásuk nem kötelező a tagországok részére. Kötelesek azonban a tagországok az ajánlásokat megtárgyalni, és azzal kapcsolatosan ál­lást foglalni. A konkrét gyógyító munka terén kiemelkedő fontosságú a gyógyszerekkel kap­csolatosan észlelt nemkívánatos mellékhatásokról szóló információk begyűjtése, és a tagországokkal való közlése. Ebben a munkában is, mint több más területen - hazánk illetékes egészségügyi szervei nemcsak felhasználják az EVSZ nyújtotta közléseket, de maguk is sokszor hozzájárulnak adatközléseikkel az EVSZ tevé­kenységének fejlesztéséhez. Iv. K. I Spanyolország Tüntetések az amerikai támaszpontok ellen Spanyolországban állomásozó ameri­kai erők távozását és támaszpontjaik felszámolását követelte Gerardo Iglesias. A Spanyol Kommunista Párt főtitkára va­sárnap pártjának a Közös piac problé­máival foglalkozó vitafórumán kijelentet­te: az ország nukleáris fegyverektől tör­ténő megszabadítása jelentősen elő­mozdítaná az európai béke ügyét. Rá­mutatott: a spanyol partoknál kikötő, atomfegyverekkel felszerelt amerikai ha­dihajók megsértik a madridi kormánynak azt a kötelezettségvállalását, hogy nem tűr atomfegyvert az országban. Az amerikai katonai jelenlét ellen tilta­koztak vasárnap a dél-spanyolországi Rotában is. Több mint háromezren tün­tettek az ottani amerikai haditengerészeti támaszpontok bejáratánál. A rendőrség füstbombákkal és gumilövedékekkel oszlatta szét a tüntetőket. A négy spa­nyolországi amerikai támaszpont létesí­téséről még a Franco-diktatúra idején, 1953-ban állapodtak meg. 1983-ban Fe­lipe González szocialista párti kormánya újabb öt évre érvényesítette a szerző­dést. Ennek érvénye jövőre lejár, a meg­újítását célzó spanyol-amerikai megbe­szélések legutóbbi fordulóját a múlt hé­ten tartották Washingtonban, minden eredmény nélkül. A spanyol fél az ameri­kai erők létszámának és fegyverzetének csökkentését követelte. A tárgyalásokat idén júliusban folytatják Madridban. Nemzeti zászlók, oklevelek telepü lésfej lesztési társadalmi munkáért Paks, Decs, Kaposszekcső és Tolna megye a kitüntetettek közt A Hazafias Népfront Országos Titkár­sága hétfői ülésén értékelte az 1986. évi településfejlesztési társadalmi munka eredményeit. A társadalmi munka értéke 1985. évi 14,3 milliárd forintról a múlt esztendőben 15,9 milliárd forintra növekedett. A tele­pülésfejlesztési társadalmi munka fontos tartalmi vonása volt, hogy a lakosság többsége által első helyre sorolt létesít­ményekhez kapcsolódott. Tovább gyarapodtak az egyének és kollektívák önkéntesen vállalt közvetlen befizetései; az önkéntes társulási hozzá­járulások. A korábbi évekhez képest elő­térbe került a víz-, csatorna-, gáz- és úté­pítéshez kapcsolódó társadalmi munka. A Hazafias Népfront Országos Taná­csa a kiemelkedő munka elismeréséül Nemzeti Zászlót adományozott: Buda­pest XVI. és XXI. kerületének, Békéscsa­ba, Szolnok, Bácsalmás, Szeghalom, Encs, Paks, Kőszeg, Zalaszentgrót váro­soknak; Kerekegyháza, Veresegyház, Baromfidaraboló sikere Újszász, Zalakaros, Bóly, Decs, Apostag, Kokad, Tiszasűly, Pécsudvard, Kapos­szekcső, Pórszombat községeknek. Elismerő oklevélben részesültek: Bu­dapest I. és XX. kerülete, Kecskemét, Salgótarján, Makó, Törökszentmiklós, Ti- szavasvári, Tata, Gárdony (városi jogú nagyközség), Kapuvár városa; Füzes­gyarmat, Sándorfalva, Kőrösszegapáti, Seregélyes, Jánosháza, Berhida, Nagy- tarcsa, Ömböly, Szentistván, Rábacsa- nak, Hetes, Horvátzsidány községek. A Hazafias Népfront Országos Taná­csa a kiemelkedő munka eredménye­ként Bács-Kiskun megyének a Népfront­munkáért kitüntető jelvénnyel díszített serleget, Szolnok és Tolna megyének elismerő oklevelet adományozott. Az országos tanács elismerését és kö­szönetét fejezi ki az ország lakosságá­nak, s mindazon szervezeteknek, üze­meknek, intézményeknek, amelyek hoz­zájárultak az elért eredményekhez. Magyarországra látogat a dán miniszterelnök Poul Schlüter, a Dán Királyság minisz­terelnöke Lázár György miniszterelnök meghívására a közeli napokban hivata­los látogatásra hazánkba érkezik. (MTI) Haderőcsökkentés A huszonhármak újabb bécsi konzultációja Hétfőn újabb tanácskozást tartottak 23, a VSZ-hez, illetve a NATO-hoz tartozó ország képviselői a hagyományos had­erők és fegyverzetek össz-európai csök­kentéséről tervezett tárgyalások előké­szítésére. Az immár hetedik, ezúttal a bé­csi holland nagykövetségen tartott esz­mecserét, most is tárgyszerű, mindkét részről hasznosnak ítélt eszmecsere jel­lemezte, amely megmutatta: számos kér­désben közel állnak az álláspontok, ugyanakkor más fontos vonatkozások­ban változatlanul jelentősen eltérnek a nézetek. Áll az utóbbi főként arra a kér­désre, aránytalanság van-e a két katonai szövetség európai haderői között, vagy sem. A próbaüzem tapasztalatai Amint arról már beszámoltunk, barom­fidaraboló gépsor próbaüzemelését vé­gezték Bátaszéken ez év első két hónap­jában. A tapasztalatokról adhatunk most számot. Az előzményekről tudni kell, hogy az Amszterdam közelében levő Oostzaan település élelmiszeripari gyára meghívta a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Válla­lat termelési osztályvezetőjét azzal a szándékkal, hogy bemutassa neki, az egyik automata gépsort. Ezt - a látogatás eredményeként - próbaüzemelésre fel­állították a bátaszéki telepen. Ma már nem titkolják az üzem dolgozói, hogy né­mi előítélettel voltak a gépsorral. Attól tar­tottak, hogy több lesz a hulladékból szár­mazó veszteség, meg az is bizonytalan volt, hogy mi lesz a felszabaduló mun­kaerővel, hiszen a gép sok mindent elvé­gez. A februári eredmények eloszlatták a kétségeket. Ebben a hónapban 160 ezer csirkét dolgoztak fel. Ez értékben 17 ezer 810 forinttal több, mint a kézi dara­bolás esetében volt. A mell és comb mi­nőségi kihozatala 48 százalékról 50,1 százalékra javult. Ez a gépi precizitás eredménye, nincs mellévágás, egészsé­gesebbek a leválasztott testrészek, tehát jobban hasznosíthatók, a hulladék meny- nyisége 9,7 százalékról 5,3 százalékra csökkent. A felszabadult munkaerőt a csomagolásnál alkalmazzák. A gép óránként 1380 csirkét dolgoz fel. A hollandiai MEYN cég baromfidara­boló gépsora a bátaszéki kirendeltségen jelesre vizsgázott. Olyan döntés született, hogy egy-egy nélkülözhető gépegység elhagyásával nem egy, hanem két auto­mata baromfidaraboló gépsort vásárol­nak, amelynek együttes értéke 28 millió forint. A hátvágó gépegység Csomagokba kerül az áru

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom