Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-04 / 80. szám

1987. április 4. NÉPÚJSÁG 3 CSELEKEDNI KELL írta: Pál Lénárd, az MSZMP KB titkára Az évfordulók számvetésre köteleznek. Hazánk felszabadulásának 41. évfor­dulóján sem tehetünk mást. Mindenekelőtt tisztelettel emlékezünk a hősökre, és kife­jezzük köszönetünket a világ első szocialista országának, a hazánkat felszabadító Szovjetuniónak azért, hogy elindulhattunk azon az úton, amelyen most is haladunk. Visszapillantva a múlt eseményeinek társadalomformáló sodrására, jogosan állapít­hatjuk meg, hogy nagy, történelmi jelentőségű utat tettünk meg. Az elmúlt 41 év küzdel­mei, eredményei és hibái, örömei és keserűségei, mindaz, ami történt, jelentik azt a tapasztalatokban gazdag múltat, amelynek tanulságaira nagy figyelmet kell fordí­tanunk mind jelenkori cselekvéseinkben, mind jövőt alakitó terveinkben. Az elmúlt 41 év a szocializmus megalapozásának, építésének és fejlesztésének tör­ténete, amelyben az állandóságot és a megújulást hordozó folyamatok egyidejű jelen­léte és erős kölcsönhatása ösztönözte - néha talán megkésve - a társadalmi haladást szolgáló cselekvést. Ennek a „cselekvésösztönzésnek” az átfogó programjait - főként az utóbbi harminc esztendőben - „a dolgozó nép pártja”, a Magyar Szocialista Mun­káspárt kezdeményezte, szervezte és váltotta valóra az állampolgárok döntő többsé­gének aktív részvételével. Ebben a kölcsönös cselekvésben jött létre az a nemzeti egy­ség, amelynek megőrzéséért állandóan munkálkodnunk kell, és az a közmegegyezés, amelynek újból és újból való létrehozásáért érzékelhető eredményeket kell elérnünk a gazdaságban, a kultúrában, a népjólét fokozásában, a szocializmus vonzerejének erősítésében. A történelem arra tanít, hogy a tennivalók kellő időben történő felismerésétől, és fő­ként a soron lévő feladatok késlekedés nélküli, pőntos végrehajtásától alapvetően függ a társadalmi, gazdasági fejlődés üteme. A jelen időszakban a tennivalók, a felada­tok a társadalmi termelés hatékonyságának radikális javításával, a munka termelé­kenységének jelentős fokozásával, a gazdasági és társadalmi fejlődés ütemének meggyorsításával kapcsolatosak. A szocialista társadalmi rendszer igazi vonzerejét ugyanis csak akkor növelheti, ha minden téren jobb, értelmesebb és erkölcsösebb életformát garantál az embereknek, mint a kapitalizmus. A szocializmus természeté­ből, lényegéből adódóan ehhez megvannak a lehetőségek, azonban ezeket eddig csak részben használtuk ki. Társadalmi rendszerünkben hatalmas tartalékok vannak, amelyek feltárásában és hasznosításában magának az embernek van a legnagyobb szerepe. * Mindaz, ami manapság a szocialista világban történik, amit az SZKP XXVII. kongresz- szusának irányvonala jelent, amit az MSZMP XIII. kongresszusa feladatként megjelölt, s amit a végrehajtás eredményessége érdekében a KB múlt évi novemberi és decem­beri ülésén elhatározott, ezeknek a tartalékoknak a feltárását, a szunnyadó erők moz­gósítását célozza. Amikor a tartalékokról beszélek, akkor nem egyszerűen csak az anyagi erőforrá­sokra, hanem sokkal inkább a legfontosabb termelési tényezőben, a humán erőforrás­ban rejlő, kimeríthetetlen lehetőségekre gondolok. Ezek a lehetőségek elsősorban nem a munka intenzitásának növelésében, hanem a munka minőségi jegyeinek javítá­sában, a tudás, az alkotó tett megbecsülésében, az egyéni teljesítmények kiemelt elis­merésében, az olyan társadalmi légkör kialakításában keresendők, amelyben nem­csak a jó közérzetnek, hanem magának a létezésnek is szükséges és természetes fel­tétele az eredményre törő, fegyelmezett munka. A Központi Bizottság múlt évi novemberi és decemberi határozata utat nyitott az új kezdeményezések, az új reformok előtt. Most az a feladat, hogy megszülessenek a végrehajtást felgyorsító kormányzati, intézményi és vállalati intézkedések, hogy meg­kezdődjön a munka minőségének és eredményességének radikális javulása. Nem szabad megengedni a késlekedést, a tettrekészséget csökkentő huzavonát, a határo­zatok utólagos átértékelésére irányuló praktikákat. Meg kell követelni a határozatok torzításmentes végrehajtását, és vállalni kell az ebből adódó átmeneti konfliktusokat. A munka megjavítása minden szinten új stílust követel. A figyelmet mindenekelőtt a feladatokra, az optimális megoldás kiválasztására és megvalósítására kell összpon­tosítani. Fel kell hagyni a rossz adottságokra, a támogatások és kedvezmények hiá­nyára való hivatkozásokkal. Ugyanakkor minden vállalat és intézmény kötelessége, hogy küzdjön az eredményes működés feltételeiért, a határozatok torzításmentes vég­rehajtásáért. Az elmúlt év december 28-án a Központi Bizottság nagy jelentőségű állásfoglalást fogadott el a műszaki fejlődés meggyorsításáról, és a tudományos kuta­tás eredményességének fokozásáról. Ez az állásfoglalás tulajdonképpen a novemberi határozathoz kapcsolódik, mivel a termelés hatékonyságát és a termékek versenyké­pességét alapvetően a műszaki fejlettség színvonala, a gazdaság innovációs készsé­ge és képessége határozza meg. Minden túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a műszaki hala­dás gyorsítása kiemelt jelentőségű, nem halasztható feladat, amelynek végrehajtásá­tól alapvetően függ szocialista társadalmi rendszerünk erejének további növekedése, a népgazdaság teljesítményének javulása, és ennek eredményeképpen a társadalmi jólét kedvező alakulása. Szeretném hangsúlyozni, hogy a műszaki fejlesztés elsősorban eszköz a különböző társadalmi és gazdasági feladatok megoldásában. Alapvető célja, hogy szolgálja a tár­sadalmi szükségletek jobb kielégítését, a szocialista társadalom erejének növelését. Ezért a műszaki fejlesztést nem önmagáért, hanem a társadalmi haladásban betölten­dő funkciójának érvényesítéséért, az általa elérhető gazdasági eredményességért kell ösztönözni. A műszaki fejlődés számára nélkülözhetetlenek az új ismereteket, jelensé­geket, törvényszerűségeket feltáró tudományos alapkutatások eredményei. Az új fel­ismerések meglepő és radikális változásokat okozhatnak a meglévő technológiákban. Ezek azonban csak nehezen prognosztizálhatók, a nagy áttörések sokszor nem ott kö­vetkeztek be, ahol azokat megjósolták. Ennek ellenére az tapasztalható, hogy korunk­ban erősen lerövidült még a legelvontabb tudományos eredmények esetében is az az idő, ami a gyakorlati felhasználásig eltelik. A gyors változásokra csak akkor tudunk megfelelően reagálni, ha fokozzuk a hazai tudományos kutatás újat teremtő képessé­gét. El kell érni, hogy a hazai tudományos kutatás sokkal közvetlenebbül segítse az új, korszerű gyártási eljárások bevezetését, a termékszerkezet korszerűsítését, a gyárt­mányszerkezet korösszetételének javítását, a világszínvonalú termékek kifejlesztését. A műszaki fejlődés felgyorsulása elképzelhetetlen a műszaki értelmiség teljesítmé­nyek szerint differenciált, kimagasló anyagi és erkölcsi megbecsülése nélkül. Nyilván­való, hogy a vállalatoknál és intézményeknél, ahol a legközvetlenebbül megítélhető a műszaki alkotómunka értéke, ott lehet és kell az eddiginél jóval többet tenni a műszaki teljesítmények anyagi, erkölcsi elismerése érdekében. Ahhoz azonban, hogy a vállalatok és intézmények legjobb meggyőződésük szerint így járhassanak el, arra van szükség, hogy a központi irányítás a vállalati és intézményi jövedelem- és ke­resetszabályozás eszközeivel segítse, kényszerítse az ilyen magatartást. A pályakez­dő műszaki értelmiség fizetését pedig úgy kell megállapítani, hogy a mérnöki szakma vonzereje valódi jelentőségének megfelelően növekedjen. A munkaszellem javításának sokrétű feladatai között szólni kell az eszmei elkötele­zettség erősítésének fontosságáról. Ismeretes, hogy a belső eszmei szilárdság, a meggyőződés számottevő hajtóerőt képvisel a munkában. A vonzó társadalmi célkitű­zések, a nemzeti összefogást igénylő erőfeszítések, a szocialista épitőmunka céljai kedvezően befolyásolják mind az egyéni, mind a közösségi magatartásformákat. Erről az utóbbi időben mintha kevesebbet beszélnénk, pedig az embereknek szükségük van mozgató erejű perspektívákra; szükségük van arra, hogy érdemesnek érezzék a tudás, a műveltség elsajátításáért az erőfeszítéseket, a jó ügyért folytatott küzdelmet. HÉTRŐL HÉTRE HÍRRŐL Vigasztalan, szomorú, esős idő - áprilisban bizony megle­hetősen szokatlan. Fáznak a gólyák, fáznak a növények, s mi sem igen tudtuk letenni a télikabátot. Utoljára 1865-ben volt ilyen hideg mint most, s azok akik szívesen gyártanak különböző teóriákat, mondják, valószínűleg olyan idő követ­kezik, amikor nem négy, hanem csupán két évszak lesz ezentúl: nyár és tél. A földeken még mindig nem indult meg a munka, pedig a hosszú télen kijavítottak minden gépet, a magtárakban várja a vetést a cukorrépa-, gabona-, a zöldségmag és türelmetlen már a földműves ember is. A mezőgazdászoknak van mit tenni idén is, hisz tény, hogy gabonából kevesebb termett a tervezettnél, s 1985-ben az állatlétszám is mélypontra jutott, ahonnét ta­valy kedvező irányba, de csak szerény mértékben mozdult el. Az agrárágazat tekintélyes aktívummal zárta tavaly külkeres­kedelmi mérlegét, az 1,3 milliárdos exporttervétől alig maradt el a teljesítménye; A mezőgazdaság két éve nem teljesíti tervét. Ennek sok­szor hangoztatott magyarázata: az időjárás nem kedvezett a termelésnek. Nem lehet vitatni, hogy a természet erőinek van szerepük az agrárágazat teljesítményeinek alakulásá­ban, de ezek sokszori emlegetése sajnálkozó mosolyt fakaszt még a jószándékú, a mezőgazdaság iránt érdeklődő embe­rek arcán is. Pedig gyakran a szakemberek a napsütésre ugyanúgy panaszkodnak, mint a hűvös időjárásra. Az utóbbi években pedig az időjárás kártékony hatását kitartóan emle­gették, a vélhetően emiatt el is terjedt egy nem éppen jóindu­latú tréfa a közvéleményben. E szerint a mezőgazdaság fő ellensége a négy évszak. HÍRRE Tavaszi kiültetésre készítik a palántákat szabályozás. Hatása a rövid idő alatt még nem mindenütt mérhető. Export az ipari szövetkezetekből Az ipari nagyüzemekben az időjárástól függetlenül egész évben egyenletes a termelés, ha ehhez adottak a feltételek. Az első negyedévben az üzemek közül az ipari szövetkezetek teljesítették exporttervüket. Többen közülük megpályázták a Kiváló Szövetkezet címet az elmúlt év eredményei alapján. Közéjük tartozik a Tolna Me­gyei Ruhaipari Szövetkezet is. A termelésnövekedésük húsz- százalékos, az exportnövekedésük pedig 30 százalékos. A tőkés export 20 százalékkal növekedett, így a tervezett 4,2 millió forintos növekedésen túl még plusz 10 százalék lett a nyereségük. Ebben a nyereségben benne van az is, hogy évek óta ku­Az kétségtelen, bárki tapasztalhatta, hogy négy esztendő­ben száraz nyár, két évben kemény tél gyengítette a mező­gazdaság terméseredményeit. E tekintetben most is bizony­talan esztendő előtt vagyunk, hiszen mint a szakemberek mondják, az őszi gabonákat porba vetették, későn kelt ki a magból a növény, a tél beálltáig nem tudott megerősödni, s ezután jött a hosszan tartó hideg. Még semmi bizonyosat nem lehet tudni a várható termésekről. tátják a piacot - tavaly például a franciákkal kötöttek jó üzle­tet. A termelés tehát nőtt, méghozzá úgy, hogy a létszámot 6,1 százalékkal csökkentették. Immár 15 éve dolgozik együtt a szövetkezet a Triumph cég­gel, s az igényes megrendelőt megtartani nem volt kis dolog. A legutóbbi szerződést két évvel ezelőtt írták alá meghatáro­zatlan időre, ami azt jelenti, hogy elégedettek a paksi közpon­Az időjáráson kívül más okai is vannak a teljesítmények mérséklődésének. Aligha magyarázható ugyanis természeti tényezőkkel a szomszédos gazdaságok közötti számottevő teljesítménykülönbség, amire az ország bármely vidékén sok a példa. A szomszédok földjeit egyformán süti a Nap, áz­tatja az eső, a hektáronkénti hozamok mégis messze vannak egymástól. Ennek technológiai, munkafegyelmi, pénzügyi okai vannak. Az időjárás csak az egyik oka a mezőgazdaság teljesít­ménycsökkenésének. Kedvezőre fordulásával ugyan vala­melyestjavulnának az ágazat eredményei, de igazán érzékle­tes változások csak az érdekeltségi, pénzügyi, technológiai ellentmondások feloldásával várhatók. A legutóbbi két évben az ágazatra nézve kedvezően változott a közgazdasági tú cég munkájával. Nem elhanyagolható a termelési biztonság sem, lesz mun­kájuk a női és gyermekalsóneműt varró asszonyoknak. S nemcsak azoknak, akik naponta bejárnak a munkahelyükre, hanem a 316 bedolgozónak is. Már a jövőre is gondoltak, ta­vasszal elkezdik az üzemcsarnok bővítését, s az őszre szeret­nének beköltözni. Tolnaiak - Pesten Az elmúlt hét végén a Tavaszi Fesztivál zárónapján tízezre­ket megmozgató „népi játék” zajlott a Budapest Sportcsar­nokban. Ma már joggal nevezhetjük hagyományosnak a Budapesti Tavaszi Fesztivál hatalmas tömegeket megmozgató záróese­ményét. A magyar folklór e nagyszabású ünnepére az egész országból érkeztek zenészek és táncosok, vásározó kézmű­vesek, hagyományőrző együttesek és a fiatalok népzenei mozgalmának jeles képviselői. A közel ezer résztvevő tízezer­nyi sokadalomnak szolgált minden eddiginél gazdagabb programajánlattal. Ízelítőül néhány, a több mint száz együttes, zenekar, szólista közreműködésével rendezett programból. Volt hagyományőrző kirakodóvásár és bolhapiac, közel két­száz vásározó. A „küzdőtéren” egész nap ezrek rophatták a táncot, a házi­gazdák neves hagyományőrző együttesek voltak. Itt „Bál minálunk” címmel Duna menti táncokat: karikázót, csárdást, ugróst mutatott be, tanított a Szekszárdi Bartina Néptánc­együttes. A hagyományőrzők tisztelete elnevezésű műsorban a ha­zánk minden tájáról érkező énekesek, táncosok, zené­szek között lépett fel a bogyiszlói, az izményi és az őcsényi népi együttes. A minden eddiginél sokszínűbb és gazdagabb tizennégy órás nonstoprendezvényt gálaműsor zárta. ­Vakáció A gyerekek nagy örömére elkezdődött a tavaszi szünet. Rá­juk is fér a pihenés a hosszú tél után, s azok, akik lelkiismere­tesen tanultak, bizony el is fáradtak. Sok szülő is szabadság­ra megy ilyenkor, a munkás napok után végre jut idő arra, hogy többet foglalkozzunk, beszélgessünk gyermekeinkkel. Persze emellett jó, ha szervezett programokban is részt ve­hetnek a gyerekek. Okos, szórakoztató időtöltésre lesz mód az úttörő- és művelődési házakban. Sárközi arcok a budapesti sokadalomban D. VARGA MÁRTA Panaszok orvoslása az iparcikk-kereskedelemben Az eszmei elkötelezettség erősítésében nagy feladat hárul a kommunistákra. Oly korban élünk, amikor a szocializmusról alkotott felfogásunkban új alkotó elemek erő­södnek meg, amikor a marxista-leninista meggyőződés és a forradalmi elkötelezett­ség újból és újból történő önálló gondolkodást, sokoldalú ideológiai munkát követel. Cselekednünk kell, az idő sürget. A kereskedelmi felügyelőségek a kö­zelmúltban a fővárosban és tíz megyé­ben összesen 38 vállalat és 86 szövetke­zet 283 üzletében, valamint 35 garanciá­lis javítást végző szervizben ellenőrizték, miként orvosolják a vásárlók panaszait, hogyan tesznek eleget a kifogások elin­tézésére vonatkozó előírásoknak. A vizs­gálat összegezve megállapította, hogy a minőséggel kapcsolatos kifogások or­voslásához a jogszabályok megfelelő le­hetőségeket biztosítanak. Szükséges, - hogy a vállalatok a végrehajtást fokozot­tan ellenőrizzék, s gondoskodjanak a bolti dolgozók megfelelő tájékoztatásá­ról, továbbképzéséről.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom