Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-29 / 100. szám

2 ^fepÜJSÄG 1987. április 29. A Waldheim-ügy Emelkednek a betétek és a hitelek kamatai Az OTP sajtótájékoztatója Az amerikai kormány úgy döntött, hogy Kurt Waldheim osztrák államfőt a beuta­zás szempontjából a nemkívánatos kül­földiek listájára helyezi. A rendkívüli lé­pést Washingtonban azzal indokolták, hogy Kurt Waldheim háborús bűnök ré­szese volt. Francz Vranitzky osztrák kancellár kedden, a kormány ülése után nyilatko­zatot ismerteit a sajtóval. A nyilatkozat­ban a szocialista-néppárti koalíciós ka­binet megütközésének ad kifejezést az amerikai igazságügy-minisztérium dön­tése miatt, amely szerint Kurt Waldheim A Közös Piac külügyminiszterei hétfői ülésükön megadták a felhatalmazást az EGK bizottságának a Magyarországgal való kereskedelmi és gazdasági együtt­működési egyezmény megtárgyalására. Mint ismeretes, Magyarország és a Közös Piac viszonylatában hazánk leg­főbb célja, hogy a többi GATT-partne- rünkhöz hasonlóan a Közös Piac a gya­korlatban is ismerje el Magyarországot a nemzetközi kereskedelem egyenrangú résztvevőjeként, és tartsa tiszteletben az egyenlő és megkülönböztetésmentes el­bánásra vonatkozó GATT-jogainkat. In­dokoltnak tartjuk a diszkriminatív meny- nyiségi korlátozások fokozatos eltörlé­sét, olyan vám-, illetve lefölözési kedvez­mény nyújtását mezőgazdasági és élel­miszeripari termékeink bevitelénél, ame­lyekkel más, velünk versenyben álló Három hete tart a labini szénmedence bányászainak sztrájkja. A sztrájkolók a béremelés mellett egyéb követeléseket is hangoztatnak, így a kombinát igazga­tójának és néhány közvetlen munkatárá­sának elbocsátását. A kombinát kommu­nistái taggyűlésükön a munka újrafelvé­osztrák államelnök magánszemélyként nem kaphat beutazási engedélyt az Egyesült Államokba. Áz alkalmazott eljárás az osztrák la­kosság és a kormány számára érthetet­len, a vádak alaptalanok, ezért azokat visszautasítják - hangoztatja a nyilatko­zat. Az osztrák kormány egyúttal sajnál­kozásának adott kifejezést, hogy a két ország régi keletű, kitűnő, baráti kapcso­latai ellenére ezt a döntést hozták. A kabinet a további lépésekről a hely­zet higgadt elemzése alapján dönt majd. Egyúttal mindent megtesznek, hogy szállítók már rendelkeznek, valamint ipa­ri termékeink vámhátrányának mérsék­lését. A Közös Piac országai és Magyar- ország közötti normális kereskedelmi kapcsolatok megteremtése azért is fon­tos, mert például a VI. ötéves tervidő­szakban exportcikkeink 16-18 százalé­ka az EKG piacain talált gazdára, s innen származott behozatalunk 24-26 száza­léka. Az EGK azonban jelentős mérték­ben nehezíti a szocialista országok ter­mékeinek bevitelét. Az export fele olyan termék, amelynek importját az EGK így vagy úgy korlátozza. Ennek következté­ben hazánk és a Közös Piac közötti áru­csere-forgalom soha nem volt kiegyen­súlyozott, a kereskedelmi mérleg szá­munkra jelenleg is nagymértékben defi­cites. tele mellett foglaltak állást, majd ezt köve­tően a munkástanács a labini tanácstól az úgynevezett társadalmi-védelmi intéz­kedések bevezetését kérte. Ennek alkal­mazása egyebek között azt jelenti, hogy az igazolatlanul öt napot hiányzók mun­kaviszonya automatikusan megszűnik. Ausztria választott államfőjét megvédjék az alaptalan vádaktól, hangzotatta a kancellár által ismertetett nyilatkozat. Vranitzky a sajtóértekezleten egyúttal je­lezte: nem gondol arra, hogy lemondja májusban esedékes hivatalos látogatá­sát az Egyesült Állmokban, amelyet egyúttal a kérdés rendezésére is fel kíván használni. Noha Ausztria washingtoni nagykövetét konzultációra hazaren­delték, Alois Mock alkancellár és kül­ügyminiszter nem hagyott kétséget afe­lől, hogy továbbra is betöltik a nagyköveti posztot. Washington álláspontja a rakétaleszerelés ügyében Reagan elnök szóvivője szerint az Egyesült Államok nem kapcsolja össze az európai nukleáris eszközök egyes tí­pusainak felszámolására vonatkozó tár­gyalásokat a hagyományos fegyveres erők csökkentésének kérdésével. Mariin Fitzwater kijelentette: az amerikai kor­mányt ugyan „nyugatalanítja az egyen­súly hiánya” az európai fegyveres erőket illetően, de „ezt a kérdést nem kell felölel­nie egy olyan egyezménynek, amely a közepes hatótávolságú eszközökkel fog­lalkozik”. A Fehér Ház állásfoglalása válasz volt azokra az ellenvetésekre, amelyek sze­rint a közepes, illetve a rövid hatótávolsá­gú európai nukleáris eszközök felszámo­lásával „szovjet erőfölény” jön létre az európai kontinensen. Nixon volt amerikai elnök, egykori külügyminiszterével, Henry Kissingerrel együtt cikkben bírálta az Egyesült Államok tárgyalási pozícióját ebben a kérdésben, de Sam Nunn, a sze­nátus katonai bizottságának elnöke is felvetette: Washington iktasson be olyan kikötést a szerződés szövegébe, amely lehetővé teszi számára annak felmondá­sát, ha a Szovjetunió meghatározott időn belül, nem csökkentené erőteljesen ha­gyományos fegyverekkel felszerelt euró­pai erőit. Tisza László, az OTP vezérigazgatója kedden sajtótájékoztatón jelentette be, hogy május 15-i hatállyal több betét- és hitelfajta kamatát emeli a pénzügyi kor­mányzat. A kamatozó betétek közül az egy évre lekötöttek az eddigi évi 5 száza­lék helyett 6, a két évre lekötöttek 6 he­lyett 7, a hároméves lekötésűek pedig 8 helyett 9,5 százalékos kamatot hoznak. A látra szóló betétek változatlanul 2, az egyéves lekötésű csekkszámla-betétek 6, a két évre lekötöttek 7, a három évre le­kötöttek pedig 9,5 százalékkal kamatoz­nak. A takaréklevelek kamata egy év után az eddigi 4 százalék helyett 5,5 szá­zalék, két év után 6,5 helyett 8 százalék, három és négy év után 8 százalék helyett 9,5 százalék, öt év után 8,5 százalék he­lyett 10 százalék, hat év után pedig évi 9 százalék helyett 10,5 százalék lesz. Növekszik a nyugdíj-előtakarékossági betétek kamata is. Az emelés a soron kö­vetkező jegyzési időszaktól - tehát nem május 15-től - érvényes. Mértéke itt is 1,5 százalék, így az életbiztosítással kiegé­szített változat évi kamata 10,5 százalék lesz, az életbiztosítás nélküli betétfor­máé 11,5 százalék. A nyugdíj-előtakaré- kosság emelt kamatát a betét elhelyezé­sétől számítják, tehát itt a kamatemelés visszamenőleges hatályú. Több millió embert érint a KST-betétek kamatemelé­se: az eddigi évi 3 százalék helyett 5 szá­zalékot fizet a jövőben az OTP. Az iskolai takarékbélyegek kamata pedig a követ­kező tanévtől kezdődően évi 1 százalék­ról 5 százalékra növekszik. Nemcsak a betétek, hanem egyes hi­telfajták kamata is emelkedik május 15- től. Tisza László összehasonlításként el­mondta: míg a betétek után az elmúlt esz­tendőben az OTP 1,5 milliárd forint ka­matot fizetett, a lakosság a felvett hitelek után mindössze 120 millió forintot. A jö­vőben a személyi kölcsönök kamata 2 százalékkal növekszik. Az egyéves lejá­ratú kölcsön után az eddigi 8 százalék helyett 10, egy évnél hosszabb lejáratnál 10 százalék helyett X2 százalék kamatot kell fizetni. Az áruvásárlási kölcsönök kamata 8- ról 9, a szolgáltatási hiteleké - amelyeket az OTP egyebek közt társasutazásra és autójavításra nyújt - pedig 8-ról 10 szá­zalékra emelkedik. Ugyancsak növek­szik a mezőgazdasági termelési hitelek kamata is. Ha a kistermelők nagyüzem szervezésében tevékenykednek, a ter­meléshez kapott hitelre az eddigi évi 6 százalék helyett 8, ha egyénileg kérik a kölcsönt, 8 százalék helyett 9 százalék kamatot fizetnek. A 75 ezer forintnál na­gyobb összegű mezőgazdasági kölcsön kamata 12 százalék lesz. A lakásépítésre és -vásárlásra kért kölcsönök kamatfel­tételei változatlanok maradnak. Idei újdonság a lakásnyeremény taka­rékbetét, amelyet a fővárosban és vidé­ken május 4-től lehet váltani. Ez 25 ezer és 50 ezer forintos címletekben váltható, s a kamatok fejében félévenként beköl­tözhető lakásokat sorsol ki az OTP, a 25 ezer forintos betéteknél minden kétezre­dik, az 50 ezer forintosaknál minden ez­redik betétkönyvre. Az első húzásra 1988 februárjában kerül sor. A sajtótájékoztatón elmondták azt is, hogy a múlt év végén a takarékbetétek összege megközelítette a 239 milliárd forintot, s ezt a pénzt a takarékpénztár 8 millió 200 ezer betétkönyvben és betét­számlán tartja nyilván. A pénzintézet 3 millió 800 ezer hitelszámlát vezet. Tavaly 230 ezer család kapott hosszú lejáratú hitelt, emellett több mint 1,2 millióan vet­tek fel rövidebb időre szóló kölcsönt. Az adósok az év során 37 milliárd forintot fi­zettek vissza törlesztésként. Magyarország és az EGK A labini bányászsztrájk Az ANC-t támogató fekete bőrű fiatalok egy csoport­ja egy társuk temetésén, aki a terror áldozatául esett elhallgattatásával pró­bálja elérni. Pretória erőszakos fel­lépése mögött az áll, hogy az előzetes felmé­rések a kormánypárt visz- szaesését, valamint a jobb-és baloldali ellen­zék előretörését jósolják. Ezt látszik alátámasztani a Nemzeti Párton belül megindult erózió is, mely­nek nyomán több neves személyiség is szembe­fordult a kormány politi­kájával. A bomlás megál­lítására az NP az apart­heidhez mereven ragasz­kodó szélsőjobboldal fe­lé tett gesztusokat, újabb és újabb korlátozó intéz­kedéseivel onnan kíván szavazatokat nyerni. A szélsőjobbnak tett engedményként értékelhetők a frontálla­mokkal szembeni agresszív lépések is. A Botha-kormány a Dél-afrikai Köztársa­ság elleni szervezkedéssel és a fajvédő rezsim ellen harcoló Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) akcióinak támogatá­sával vádolja a szomszédos fekete irá­nyítású országokat. A „fenyegető veszé­lyek” ellen Pretória csapatokat vont ösz- sze, sőt egységei átlépték egyes frontál­lamok határait is. A dél-afrikai kommandók külföldön végrehajtott akciói megnyerték ugyan a szélsőjobboldal tetszését, de a világosan gondolkodó közvélemény számára ismét bizonyították: az apartheid-rendszer fe­nyegeti a térség államait, nem pedig for­dítva. A fróntországok - Angola, Botswa­na, Mozambik, Tanzánia, Zambia és Zim­babwe - éppen azért kényszerülnek ösz- szefogásra, mert gyengeségük miatt mind gazdasági téren, mind katonailag ki vannak szolgáltatva Dél-Afrikának. Ah­hoz, hogy ezen változtassanak, minde­nekelőtt gazdasági függőségük csök­kentésére van szükség. Ezt a célt szol­gálják a közös fejlesztési programok és azok az elképzelések, hogy az eddig fő­ként Dél-Afrikán keresztül haladó keres­kedelmi útvonalaikat más irányba terel­jék. E tervek végrehajtásához azonban a frontállamok önmagukban nem elég erő­sek, ezért az apartheid felszámolását sürgető nemzetközi közvéleményhez fordulnak gazdasági és politikai támoga­tásért. Érvelésük meggyőző: Pretoriát csak erős nemzetközi nyomás kényszerítheti eddigi politikájának gyökeres megvál­toztatására, s ehhez az apartheid ellen küzdő mozgalmak és országok segítése mellett az átfogó, mindenre kiterjedő gazdasági szankciók bevezetése a leg­hatékonyabb eszköz. LENGYEL L. LÁSZLÓ VARSÓ - Hétfőn befejezte egyhetes lengyelországi látogatását Achille Sil- vestrini vatikáni bíboros, az egyházi köz­ügyek tanácsának titkára, aki Mariart Or- zechowski lengyel külügyminiszter meg­hívásának tett eleget. Silvestrini és Or- zechowski nagy figyelmet szenteltek II. János Pál pápa júniusi lengyelországi lá­togatásának, a látogatás előkészületei­nek. A vatikáni diplomata és vendéglátó­ja kifejezte reményét,* hogy a pápa láto­gatása pozitívan befolyásolja majd mind az állam és az egyház, mind pedig a Vati­kán és Varsó viszonyát Silvestrinit fogad­ta Zbigniew Messner lengyel kormányfő és Wojciech Jaruzelski, a lengyel állam­tanács elnöke is. BUKAREST - Főleg gazdasági kér­déseket vitatnak meg a román Nagy Nemzetgyűlés tavaszi ülésszakán. Cons­tantin Dascalescu miniszterelnök az első negyedévi tervteljesítésről szólva megál­lapította, hogy több ágazat nem teljesítet­te az exporttervet, a termelékenység ja­vítását célzó mutatókat. Rendet, fegyel­met, nagyobb igényességet sürgetett, majd hangsúlyozta, hogy a kormány a jö­vőben fokozni kívánja ellenőrző és vég­rehajtó szerepét. WASHINGTON - Elutasította az űr­fegyverkezési programmal szemben tá­masztott bírálatokat Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter. Egy Seattle- ben elmondott beszédében ismét azt sürgette, hogy az Egyesült Államok mi­előbb hozza meg döntését a fegyver- rendszer első elemeinek telepítéséről. OTTAWA - A halálbüntetés visszaállí­tásáról kezdődött vita hétfőn az ottawai parlamentben. Kanadában legutóbb hu­szonöt évvel ezelőtt hajtottak végre ilyen ítéletet. A közvéleménykutatások szerint a kanadaiak többsége a halálbüntetés visszaállítása mellett van, és úgy hírlik, a törvényhozók is ilyen álláspontot képvi­selnek. LUXEMBURG - Leo Tindemans bel­ga külügyminiszter, az Európai Gazdasá­gi Közösség miniszteri tanácsának soros elnöke közölte, hogy találkozóra készül mind Izrael, mind a Palesztinái Felszaba- dítási Szervezet vezetőivel egy nemzet­közi közel-kelet-konferencia megszer­vezése érdekében. Tindemans május 9- én Izraelbe utazik, utána pedig Tunisz­ban Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnöké­vel találkozik. Dél-afrikai választások PISZKOS HADJÁRAT Sajátos választási kampány előzi meg Dél-Afrikában a május 6-án esedékes „csak fehéreknek” szavazást. Az önma­gát polgári demokráciának valló állam­ban még az előkészületek idejére sem oldották fel az érintett körzetekben a rendkívüli állapotot, változatlanul érvé­nyesek a gyülekezést tiltó és a szabad véleménynyilvánítást korlátozó rendsza­bályok. A várakozásokkal ellentétben a fehér törvényhozási választások tiszta­sága érdekében nemhogy enyhítették volna az utóbbi két évben hozott meg­szorító intézkedéseket, de több vonatko­zásban is megszigorították azokat. Ez év elején minden korábbinál drasztikusabb cenzúrát vezettek be, elkobzásra ítélve a rendszer elleni megmozdulásokról be­számoló lapokat. Az elmúlt napokban a hatóságok még tovább mentek: betiltot­tak minden olyan gyűlést, akciót vagy publikációt, amely a bírói döntés nélkül börtönbe vetett több mint tízezer ember sorsával foglalkozik. Az említett rendelkezések nem csupán a fekete lakosságot sújtják. Hatásukat el­sősorban az apartheid-rendszer fehér liberális ellenzéke érzi, amelyet gyakor­latilag megfosztottak a kormányzat nyil­vános bírálatának lehetőségétől. Az el­lenzék egyik vezetője már hetekkel ez­előtt „gyalázatos manipulációkról” be­szélt, később pedig a faji megkülönböz­tetést ellenző fehér mozgalmak képvise­lői a fekete többség legtekintélyesebb vezetőivel együtt foglaltak állást a Botha- kormány lépéseivel szemben. A külföldi lapoknak adott nyilatkozatokban a fehér liberálisok nyíltan kimondták: szó sincs szabad választásokról, hiszen az ellen­zéknek alig van lehetősége programja propagálására, a szavazókat pedig a hatóságok fenyegetéssel és erőszakkal próbálják befolyásolni. Az apartheid bí­rálóit szélsőjobboldali, félfasiszta cso­portok is terrorizálják: szerkesztősége­ket, pártirodákat dúlnak fel, s halállal fe­nyegetik a liberális fehér vezetőket. A pretóriai vezetés különös választási hadjárata azt célozza, hogy bármilyen eszközzel biztosítsa a kormányzó Nem­zeti Párt győzelmét. Ezt egyrészt a szava­zók megfélemlítésével, a fehérek befo­lyását fenyegető külső és belső veszé­lyek állandó hangoztatásával, a „kom­munista fekete uralom” rémképének fel­festésével, másrészt pedig a fajvédő poli­tika felszámolását követelő vélemények Erőszakkal tudja csak hatalmát fenntartani a fajüldöző kisebbségi rezsim PANORÁMA Amerikai döntés - osztrák tiltakozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom