Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-27 / 98. szám

1987. április 27. / TOLNA \ MÉPÜJSAG 3 NEMZETI ÖSSZEFOGÁSSAL A XIII. KONGRESSZUS HATÁROZATAINAK VÉGREHAJTÁSÁÉRT! Akik a városért dolgoznak Már most tenni kell a jövőért Termékbemutató és jutalomműsor, Bonyhádon A bonyhádi Lampart - Zománcipari Művek teflonedényeivel az európai rang­sor első helyezettje Bonyhád várossá avatásának tizedik évfordulója alkalmából rendezett ünnep­ségsorozat programjaként nyitotta meg szombaton Vanya György, az MSZMP Bonyhád Városi Bizottságának titkára a „Bonyhád gazdasági arculata” cimű ter­mékbemutatót a Városi Ifjúsági és Műve­lődési Központ előcsarnokában. A bemutatkozó munkahelyek - cipő­gyár, cipőipari sövetkezet, Mezőgép, Vasipari Szövetkezet, Lampart - Zo­máncipari Művek, építőipari szövetke­zet, Pannónia Termelőszövetkezet, vala­mint a ruházati szövetkezet - az utóbbi tíz esztendő alatt elért eredményeiket szándékoznak bemutatni legfejlettebb technikájukkal, jelenlegi termékeikkel. A termékbemutató május 8-ig tekinthető meg, naponta 10-18 óráig. A megnyitó után a város fejlesztésé­ben és a termelésben élenjáró kollektí­vák és dolgozók jutalomműsort tekintet­tek meg. Vaszari Tibor, a Hazafias Népfront Bonyhád Városi titkárának köszöntője után neves énekesek, humoristák, tán­cosok és az Apostol együttes szerzett kellemes perceket a jelenlévőknek. Fotó: gk. Megyei horgász küldöttközgyűlés Szombaton Szekszárdon, az SZMT székházában tartották meg a Tolna me­gyei horgászok küldöttközgyűlését, amelyen 40 egyesület 9321 tagjának 57 képviselője vett részt. A megjelent kül­dötteket és a vendégeket, köztük Horváth Józsefet, az SZMT vezető titkárát és Vé­kony Károlyt, a MOHOSZ országos veze­tőjének tagját István József, a Tolna Me­gyei Bizottságának elnöke köszöntötte, majd Szegedi László, az IB titkára mon­dott szóbeli kiegészítőt az igen részletes, alapos beszámolóhoz. Ebből megtudhattuk, az összlétszám 1985-höz viszonyítva 6 százalékos emel­kedést mutat, ez valamivel magasabb az országos átlagnál. A fiatalok aránya 23 százalék, ez 2 százalékkal alacsonyabb az említett átlagnál. Elhangzott az is, hogy nagy hangsúlyt fektettek az egyesületi élet színesítésére, élénkebbé tételére, s az is hangot kapott, hogy a kiemelt fel­adatokat, a környezet-, a víz- és a halvé­delmet, valamint a fiatalok foglalkoztatá­sát, nevelését elsőrendű feladatként ke­zelték. Mindezeket a fiatalok részére kiírt vetélkedők, a horgásztábor, a rendsze­res klubfoglalkozások, a felnőttek és a fiatalok részére szervezett szakelőadá­sok, az IB által kezdeményezett horgász­tanfolyamok, a korábbinál nagyobb szá­mú horgászverseny, a környezetvédelmi nap eredményessége is igazolja többek között. A fogási eredményekről elhangzott, hogy 1986 a jó évek közé tartozik, ugyan­is 1985-höz viszonyítva az egy főre eső fogási átlag 1 kilogrammal emelkedett, s ez azt jelenti, megtartották országos má­sodik helyüket, most 28,5 kilogrammos átlaggal. Itt jegyezzük meg, hogy me­gyénk horgászai tavaly 186 ezer 953 ki­logramm halat zsákmányoltak. A ponty árának nem várt emelése szükségessé tette a tartalék pénzeszkö­zök mobilitását annak érdekében, hogy a kihelyezés mértéke szintentartást, illet­ve kismérvű növekedést biztosítson. A horgászegyesületek 3 millió 893 ezer fo­rintot költöttek halasításra, az IB vizek halasítására pedig 2 millió 163 ezer forin­tot fordítottak. Szegedi László szóbeli kiegészítőjé­ben kitért az egyesületi közgyűlések ta­pasztalataira is. Elmondta, a tartalmi munka színvonala jó, tenniakarás, segí­tőkészség jellemző, mindenki látja - tesznek is érte sokat az év folyamán - a környezetvédelem, a társadalmi mun­ka szükségességét. Kialakult egyfajta tu­lajdonosi szemlélet. A kérdések tömege az új tavak létesítésére, a rekonstrukció­ra vonatkozott, felmerült több egyesület­nél egy kotró megvásárlásának lehető­sége. Az IB-titkár a téli halvédelemről szólva elmondta, hetvenöt mázsa a pusz­tulás, ebből 25-30 mázsa a ponty, a töb­bi fehér hal. Ahol nagyobb mérvű volt a kár, azokat az egyesületeket 30-30 ezer forint gyorssegéllyel támogatják. Ezt követően a felügyelő bizottság, majd a fegyelmi bizottság elnöke számolt be. Ez utóbbi vezetője szerint 92 fegyelmi ügy érkezett az IB-hoz, 44 esetben sza­bálysértési eljárás indult, két esetben sú­lyos büntetést szabtak ki. Van javítaniva­ló a magatartáson, hiszen a vízparton is terjed a trágár beszéd és az italozás. A hozzászólók többsége a halasítás- sal, a környezetvédelem fontosságával, új tavak létesítésével, a fegyelmi helyzet megszilárdításával, új versenyek tervé­vel, a számítógépes adatnyilvántartás bevezetésének szükségességével fog­lalkozott - felajánlva segítségüket. A határozati javaslatok elfogadása után Szegedi László, az IB titkára sok éves eredményes munkájáért a Hor­gászsportért kitüntetést vette át Vékony Károlytól. Ugyanezt érdemelte ki Gyenes László, a dunaföldvári SHE tagja, aki Ist­ván Józseftől vette át az elismerést. Ki­váló társadalmi munkáért kitüntetésben négyen részesültek, a megye horgász­mozgalmáért végzett munkájukért pedig ketten kaptak jutalmat. A lakosság egészségi állapota Szekszárdon és környékén A pártszerveknek is vannak feladataik Mintegy öt éve csökken hazánkban a lakosság lélekszáma, az elemzések, és a nemzetközi tapasztalatok alapján nyil­vánvaló nemcsak az, hogy tenni kell vala­mit, hanem az is, hogy eredményesen le­het is tenni a lakosság egészségi állapo­tának javításáért. E témakörben született kormányprogram, ami rögtön le is szöge­zi, hogy a feladat túlnő az egészségügyi kormányzat lehetőségein és nemcsak az állami szervek feladata a program végre­hajtása. Nem is lehet, hiszen a kérdés olyan szerteágazó, hogy úgyszólván csak akkor lehet eredményt elérni, ha az egész lakosság valamilyen módon részt vesz benne. Természetszerű, hogy a pártnak is megvannak a feladatai e téren is. A me­gyei pártbizottság már a tavasszal hatá­rozatot hozott a tennivalókról. Természe­tesen, hogy ezt követően a városi pártbi­zottságok is foglalkoztak a lakosság egészségi állapotával és javításának le­hetőségeivel. A szekszárdi városi pártbizottság mű­ködési területén él a megye lakosságá­nak mintegy egyharmada, a pontos fel­adatmeghatározás is alkalmassá teszi az anyagot arra, hogy mások is ötletet merítsenek belőle. Már az is igen bonyolult kérdés, hogy egyáltalán mi befolyásolja az emberek egészségi állapotát. A szakemberek sze­rint a miénkhez hasonló fejlettségű or­szágokban 35-40 százalékos szerepe van az életmódnak, 20-25-ben a környe­zeti ártalmaknak, a fennmaradó negyven százalékban pedig az egyén biológiai sajátosságai és az egészségügyi ellátás színvonala befolyásolja azt, mennyire egészséges a lakosság. Az életmódra is sok minden hatással van, itt domináns szerep jut a szubjektív tényezőknek. Tehát belép a nevelés kér­dése és jelentősége. Ezen a területen le­het a legtöbb eredményt elérni meggyő­ző, összehangolt és kellően széles körű felvilágosító munkával. A városi pártbi­zottság felmérése azt igazolta, hogy sok­kal több ismeretterjesztő és felvilágosító program van, mint amennyiről a taná­csok tudnak, ezért javasolják, hogy a té­mának - a hatékonyság javítása okából - legyen minden tanácsnál felelőse. Megállapítható volt, hogy jelenleg eze­ken a programokon főként az iskolások és az idősebbek vesznek részt, tehát ép­pen a legveszélyeztetettebb korosztá­lyok maradnak ki belőle. Legalábbis eb­ből a formából, hiszen a tömegkommuni­káció is változatos eszközökkel veszi ki a részét a felvilágosító és propaganda- munkából. A dolgozó korosztályok moz­gósításában további szerepet szánnak a szakszervezeteknek, a népfrontnak és természetesen a pártszervezeteknek. Az életmód kialakításában nagy szere­pe van annak, mit tanul meg a gyerek kis­korától fogva. A pártbizottság megállapí­totta, hogy az óvodákban, bölcsődékben tudományos igényességgel teljes kör­ben megvalósul a korszerű táplálkozás. Nem rossz a helyzet az általános isko­lákban sem, de középiskolások, és az onnan étkező kisebbek „felnőttes” és „magyaros” ételeket kapnak, vagyis sok zsírt, kevés zöldséget és gyümölcsöt. Eh­hez kapcsolódnak a családi hagyomá­nyok is. Jó volna hatni a szülőkre az óvo­dai, iskolai felvilágosítás útján is. Külön gondot jelentenek - nemcsak a táplálkozás témakörében - a hátrányos helyzetben élők is, ugyanis velük más­ként és többet kell foglalkozni. Jelentős lépések történtek a gyerekek fogászati ellátásával kapcsolatban, de az eredmények itt is, mint azegészségnéve- lés területén általában és az életmód megváltoztatásának más kérdéseiben is csak hosszabb távon várhatók. E téma­körbe tartozik a mozgásszegény életmód megváltoztatása, már az iskolai testneve­léstől kezdve egészen a családokat meg­mozgató programokig. Az alkoholellenes küzdelemről már sokszor esett szó, itt is van előrelépés, a klubok száma is örvendetesen szaporo­dik. Valamennyi témakörhöz szorosan kapcsolódik a mentálhigiénia, vagyis a lelki-egészségkultúra kérdése, annak érdekében, hogy konfliktusainkat tanul­juk meg alkohol és felesleges gyógysze­rek nélkül feloldani, megoldani vagy elvi­selni. A városi pártbizottság alapos felmé­rést készített a részterületekről, így vizs­gálták például a táppénzes helyzet ala­kulását, megállapítva, hogy a táppénze­sek száma, a lakosság létszámának csökkenése ellenére növekszik. Ebben a körzetben is vezetnek az országosan ál­talános betegségcsoportok, vagyis lég­zőszervi problémák, az érrendszeri meg­betegedések, jelentősek a fertőzések, az emésztőszervi , idegrendszeri problé­mák is. Széles körben vitatott kérdés a terhe­sek táppénzen tartása, de ameddig a siületésszám nem nő jelentősen, és sza­porodnak a komplikációk, indokolt a kis­mamák fokozott védelme. A halálozási statisztika is megfelel az országos sorrendnek, a szív- és érrend­szeri, valamint a daganatos betegségek vezetik a halálozási listát. Minkét csoportban olyan betegségek találhatók, amelyeknek megelőzésében fontos szerepe van az egészséges élet­módnak. Az emberek egészsége, illetve beteg­sége nyilvánvalóan hatással van a társa­dalmi, a gazdasági, de még a politikai kérdésekre is. Jó lenne, ha mindenki nemcsak felis­merné, hogy itt aztán igazán összhang van az egyéni és a társadalmi érdek kö­zött és tenne is valamit saját egészsége megőrzése érdekében. Megkezdték a felfagyott utak javítását A,kár közel 30 millió forint Tolna megye útjain ezekben a napok­ban egyre több útjavító munkással talál­kozhatunk. Az elmúlt hetekben a megyei tanács közlekedési osztályának munka­társai, valamint a közúti igazgatóság em­berei felmérték a tél okozta károkat. A sok útfelfagyás becslések szerint 27-30 millió forintot visz el. Amint elkészítették az utakról a jelentést, azonnal hozzáfog­tak a javításhoz. A fő közlekedési utakon nem volt annyi kár, hiszen ezek később épültek, mint a bekötő utak. A közúti igazgatóságnál bri­gádokat szerveztek a munkák elvégzé­sére. Egy-egy csapat speciális teherko­csival és kishengerrrel dolgozik. A hideg burkolatot központi telepről viszik, előre bekeverik a murvát a kötőanyaggal, a helyszínen pedig a kitakarított lyukakba öntik, s végül lehengerlik. Pakson pénteken indult egy brigád, a Tolnai út elején kezdték a javítást, s kö­rülbelül háromszáz métert haladtak. A 6- os úton főleg Kakasd térségében van több kár, a siófoki út pedig Kéty és Zom­ba körül szorul gondosabb javításra. Szekszárdon a város útjait nagyon megviselte átél. Különleges vágószerke­zettel távolítják el a megrongálódott útfe­lületet, s majd ennek helyét ismét kitöltik aszfaltos keverékkel. A közúti igazgatóságtól kapott informá­ció szerint addig tudnak dolgozni, amíg nem esik az eső. Előfordul majd, hogy több helyen forgalomkorlátozás lesz a munkák végzésének idején. Legyünk türelemmel. Szekszárd központjában a károsodott útfelületet különleges géppel vágják kör­be, majd felszedik a bitumenes aszfaltot Több helyen félpályás' lezárás is lesz. Ám rok elhárítását, hogy műszak utánra ne ma­minden munkahelyen úgy szervezték a ká- radjon féibe a terüiet.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom