Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-23 / 95. szám
1987. április 23. NÉPÚJSÁG 5 MŰSZAKI Ä/ITESZ ÉLET TUDOMÁNYOS A mérnöki munka feltételei írta; dr. Henczi Lajos, a MTESZ főtitkárhelyettese Gyakran adunk hangot elégedetlenségünknek, amikor az ipar teljesítményét helyezzük nagyító alá. De nemcsak az elégedetlenség lesz úrrá rajtunk ilyenkor, hanem gyakran értetlenkedünk is. Nehezen tudjuk megérteni, hogy a nemzetközi összehasonlításban is elismerést kiváltó ipari vezetés - vállalati és ágazati egyaránt - miért produkál a lehetséges és elvárható szinthez képest ilyen gyenge anyagi és szellemi teljesítményt. A vezérigazgatók, igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők 82 százaléka ma már diplomás. De a következő szinten - a főosztályvezető beosztásokban is - 65 százalékban felsőfokú végzettségű szakemberek dolgoznak. A kereskedők, konstruktőrök, technológusok, vállalati kutatók is nagy szakmai hozzáértésről tesznek tanúbizonyságot, többségük fiatal, jól képzett szakember. Ha egyik-másik munkakörbe - főleg a konstruktőri és technológusi szakmákba - egyre nehezebb szakembert találni, ez önmagában nem magyarázat értetlenségünkre. írásomban nem vállalkozom teljes körű helyzetelemzésre, különösen nem tanácsadásra, de szeretnék néhány - a megértést elősegítő - mozzanatot felvillantani. Korszerű géppark Nem ritkák még azok a vélekedések, hogy 50-80 éves technikai eszközbázison, a század elején meghonosodott technológiával is lehetséges korszerű termékeket előállítani. Nem vitatom, ha egy-két termékről van szó, és időt, fáradságot nem kímélünk, kijöhet ebből a tudásanyagból is néhány jó termék. Ha okos, tapasztalt mesterek „kifaragják” az anyagból ezeket a művészeti értékkel is bíró remekműveket. Ám az iparszerű technológia, amikor is jó minőségű termékeket kell nagy mennyiségben reprodukálni, más eszköz- és ismeretbázist követel. A korábbi esztergapadok, vagy mechanikus szövőgépek, amelyek falják az energiát és anyagot, ma már alig jók valamire. Olyan elektronizált eszközbázisok és technológiák léptek a helyükre, amelyek elektronikus adatutakon kapják a technológustól, konstruktőröktől a parancsokat, és képesek vásárolói, megrendelői igényeket személyre szabottan kielégíteni. A General Motors Manufacturing Automation Protocol néven ismertté vált termelési rendszere például összeköti a kutatás-fejlesztés, a gyártmány és technológia fázisait a terméket előállító rugalmas gyártórendszerekkel, egészen a vállalat irányításig, illetve a szervizhálózatig. Múzeumba kell tehát helyezni a technikai matuzsálemeket, helyükre olyan - nem kevés pénzbe kerülő - technikai apparátusokat kell állítani, amelyek tömeggyártási eszközökkel képesek akár egyedi igényeket is kielégíteni. A papíriparban például a norvég, finn és svéd üzemek alkalmaznak olyan - az egész gyárra kiterjedő - hálózati felépítésű, irányítási rendszereket, - millwide system -, amelyek automatikusan szabályozzák a papírszalag nedvességtartalmát, vastagságát, hamutartalmát és átlátszóságát. A számitógépes energiafelhasználást ellenőrző és optimalizáló rendszerek alkalmazása révén 10-25 százalékos megtakarítások érhetők el. Az említett példák is azt bizonyítják, hogy a korszerű technológia szükséges feltétele a jó minőségű energia- és anyagtakarékos termékgyártásnak, illetve szolgáltatásnak. Elektronikus információs bázis A mérnök számára elérhető ismeretbázis sokáig az egyetem padjai közt memorizált információkból állt. Munkája során elsősorban ezekre támaszkodhatott. A kutatás- fejlesztés, illetve termelés infrastruktúrájához mindig is hozzátartoztak azok a találkozó-eszmecsere rendszerek, fórumok, vándorutak, amelyek bővítették ezt a memorizált tudásanyagot. Napjainkban azonban lehetőség nyílik a világ különböző pontjain felhalmozott technikai-technológiai eszköztár közvetlen lekérdezésére. Elektronikus eszközökkel bővíthető a hozzáférhető ismeretek köre. A mérnöki munka szakmai tartalma jelentős mértékben növelhető. Magyarországról több száz nemzetközi adatbázis kérdezhető le azok számára, akik úgynevezett on-line terminálokkal rendelkeznek. A Magyar Posta Nedix adatátviteli hálózatán, az Osztrák Posta Radaus hálózatán, majd a Tymnet vagy a Telénet nemzetközi hálózatokon keresztül kapcsolatot teremthetünk például amerikai, svájci adatbankokkal. Az információszerzésnek ez a módja a tervező számára sok esetben helyettesíti a szakkönyvet, kézikönyvet. Rövidíthető az információszerzés - ezáltal a kutatásfejlesztés - időszükséglete, ami előnyhöz juttathatja a szervezetet a versenytársakhoz képest. Jól felszerelt laboratóriumok Közismert, hogy a termékek „életében” is megkülönböztetünk bizonyos periódusokat: kifejlesztés, piaci bevezetés, felfutás, telítettség, hanyatlás. Az új termékkel realizálható jövedelmezőség nagymértékben függ attól, hogy a kifejlesztést milyen gyorsan követi az ipari gyártás. Ha sokat késlekedünk, a kedvező piaci lehetőségeket kiaknázzák a versenytársak. Az új gondolatok, kutatási-fejlesztési eredmények gyakorlati bevezetését jelentősen hátráltatja, hogy nagy különbség van a tömeggyártás és a kutatás-fejlesztés feltétel- rendszere között. A kutatóknak és fejlesztőknek sok esetben még a konstruktőröknél, technológusoknál is rosszabb feltételek között, és elavult, gyakran maguk gyártotta eszközökkel kell dolgozni. Mire ilyen körülmények között eredményt produkálnak, a téma jórészt elavulttá válik. Az iparilag fejlett országokban a helyzet fordított. A kutató-fejlesztő intézetek a holnapot, a jövőt megalapozó technikákkal, technológiákkal rendelkeznek. Ha az ipar „tudásszintje” mikron, akkor a laboratóriumokban mikron alatt a mérő és környezeti rendszerek pontossága. Ebből a jövőorientált környezetből kikerülő termékötletek - a termelő és kutatószféra összehangolt norma- és feltételrendszere miatt a tömegtermelésben gyorsan realizálhatók és piacra dobhatók. A rosszul felszerelt laboratóriumokból kikerülő innovációs ötletekkel nálunk még évekig bíbelődni kell, mire gyártható termék válik belőle. Mielőtt szememre vetnék, hogy mindehhez nem kevés anyagi erő, rengeteg beruházás, drága csúcstechnológia kell. A korszerű termékgyártáshoz más utak viszont nem vezetnek. Kizárólag jó vezetési stílussal, hibátlan szervezéssel mindezeket nem tudjuk elérni. A mérnöki munka szakmai tartalmának bővítése, a kutatási-fejlesztési szféra feltételeinek az ipari követelményekkel szinkronizált javítása - „előreszaladása” - a tömeggyártás felé vezető „közlekedési utak” kiépítése, és elektronikusan vezérelt, hálózatszerűén összekapcsolt technológiai bázisok hordozzák főleg a jó ipari teljesítmények titkát. Az oldalt összeállította SALAMON GYULA, a felvételeket CZAKÓ SÁNDOR és KAPFINGER ANDRÁS készítette Programozói és operátori tanfolyam A számítástechnika tudományának elsajátításából jelentős szerepet vállal a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Tolna Megyei Szervezete. A közelmúltban a MTESZ szekszárdi székháza adott otthont azoknak a tanfolyamoknak, amelyeken kezdő programozók és operátorok ismerkedtek a Commodore 64, illetve az YBM-PC/XT típusú számítógépekkel. A három, egyenként negyvenkét órás kurzuson több mint harmincán vettek részt többségében a megye ipari szövetkezeteiből, továbbá ipari és mező- gazdasági üzemekből. A hallgatók eredményes vizsgát tettek; a tanfolyam elvégzését tanúsító dokumentumot a MTESZ és az SZVT hitelesíti. Sugárvédelmi szakemberek találkozója Csernobil - ezt a nevet a múlt év folyamán nemcsak Európában, de szerte az egész világon mindenki megismerte. Az emlékezetes szerencsétlenség közel egy éve történt, ám az érdeklődés továbbra sem csökken, sem a szakmai körökben, sem a szélesebben vett közvéleményben. Annál is inkább, mivel az elszabadult radioaktív sugárzás elleni harc a magyarországi sugárvédelemnek talán a legnagyobb erőpróbáját jelentette, és ennek fényében lehet objektív képet alkotni a hazai sugárvédelem helyzetéről. Nem véletlen tehát, hogy az Eötvös Lo- ránd Fizikai Társulat XII. sugárvédelmi A megyei gazdálkodó vállalatok, szövetkezetek környezetvédelmi munkájának megkönnyítése érdekében „jogi és műszaki-környezetvédelmi tanácsadó szolgálat” életrehívását tervezi a MTESZ Tolna Megyei Szervezete. A szekszárdi MTESZ-székházban - Rákóczi út 20. - havonta egy-két alkalommal tartanak telefonügyeletet, illetve végeznek tanácsadó szolgálatot a jelenlévő szakértők. A szolgáltatás körében biztosítják a A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Tolna Megyei Szervezete valamint a Számítástechnikai Kisszövetkezet kétnapos számítástechnikai kiállítást és gépbemutatót rendezett Szekszárdon, a MTESZ székházában. A tegnap délelőtt nyílt rendezvényt ma délután négy óráig tekinthetik meg az érdeklődők. A SZÁMSZÖV, amely 1983-ban alakult, jelentős eredményeket ért el az elmúlt esztendőkben a mikroszámítógépekre szervezett szoftverek készítése, az YBM PC kompatibilis mikrogépek beszerzése, értékesítése, garanciális és a továbbképző tanfolyamának - amelyet a napokban Balatonkenesén tartottak - fő témája a csernobili baleset itthoni tanulságainak megvitatása és értékelése volt. A konzultációval egybekötött találkozón a Paksi Atomerőmű Vállalat szakemberei is részt vettek. A rendezők az idén is megszervezték az úgynevezett „kitekintést”, hogy a tanfolyam résztvevői képet alkothassanak a szakterületükhöz közelálló, egyéb tudományágak új eredményeiről. Ezek az előadások azonban javarészt atomenergetikai kérdésekkel foglalkoztak, így kapcsolódtak a fő témához. jogszabályokba való betekintést és magyarázatot, a bejelentési határidők értelmezését, az információs jelentések elkészítéséhez segédleteket, bővebb szakértői véleményezéshez javaslatokat adnak. A szolgálat felállításáról, a közelmúltban kérte ki a MTESZ megyei szervezete a gazdálkodó egységek véleményét, amely kedvező visszhangra talált és a legutóbbi napokig több mint negyven Tolna megyei cég jelentette be részvételi szándékát a MTESZ-nek. garanciaidőn túli szervizelésében. A kiállításon bemutatásra kerülnek a különböző vállalati szférák alrendszerei, így az állóeszköz-nyilvántartás, a bérelszámolás, az értékesítés, a főkönyvi könyvelés, a készletgazdálkodás, a munkaügyi és személyzeti, valamint a szállítási szerződés nyilvántartási szoftverei. A SZÁMSZÖV a helyszínen árulja a hatékonyabb szoftverellátás érdekében a felsorolt alrendszereket. Az üzembe helyezést követően két hónapon át biztosítja a rendszerfelügyeletet, és tizhónapos garanciát vállal. Több mint félezren az SZVT-ben A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Tolna Megyei Szervezetének több mint félezer tagja van, s a tagvállalatok, szövetkezetek száma meghaladja a húszat. Az SZVT tevékenysége elsődlegesen az irányítás, a vezetés és a szervezés, a vállalati gazdálkodás elméleti és gyakorlati kérdéseire irányul. Ezek megvalósítását szolgálták és szolgálják napjainkban is a szervezet különböző rendezvényei. Az SZVT vezetősége érzékenyen reagál a gazdaságban végbemenő változásokra, szakcsoportjaira, bizottságaira, a városi szervezetekre is ez a jellemző. Rendezvényeiket változatos formában bonyolítják le: a gazdaságpolitikai és társadalmi célkitűzések megvalósítását szolgálják a különböző előadások, ke- rekasztal-konferenciák, tapasztalatcserék, kiállítások és gyakorlati bemutatók, klubösszejövetelek és tanfolyamok, filmvetítések és üzemi bemutatók. Korábban főként budapesti előadókat kértek föl egy-egy tájékoztató konzultáció megtartására, az utóbbi időben mind több helyi szakember vállalja különböző témákban előadások tartását. Az SZVT, a programok jelentős hányadát vállalatoknál szervezi és tartja meg, ezzel is segítve a gazdálkodó egységek gondjainak megoldását. Az elmúlt időszakban több, országos érdeklődést is kiváltó rendezvényt bonyolítottak le. így, e találkozók témája volt a VII. ötéves terv gazdasági szabályozó- rendszere, a korszerű ügyviteltechnika alkalmazása, valamint a vállalkozások szervezése. A helyi rendezvényeken tucatnyi aktuális, a vállalatokat érintő témát dolgoztak föl. Többek között napirenden szerepelt az üzem- és munkaszervezés, a korszerű vezetési módszerek, a szervezési tartalékok feltárása, az értékelemzés módszerei, a korszerű ügyviteltechnika, az anyagtakarékosság és hulladékhasznosítás, a marketing-tevékenység, a beruházási munka, és még sorolhatnánk... Az aktivisták és a jogi tagvállalatok szakemberei részére több külföldi tanulmányutat szerveztek a szocialista országok élenjáró szervezési és vezetési módszereinek tanulmányozása céljából. E tanulmányutak közül kiemelendő az NDK- beli Robotron cégnél tett látogatás, mely számos, itthon is megvalósítható tapasz- talatta! szolgált. A MTESZ országos elnöksége, annak Tolna megyei szervezete által 1990-ig megfogalmazott cselekvési programból az SZVT is részt vállal. A megbízás alapján kiemelt figyelmet fordítanak a gazdaságos anyagfelhasználásra, a technológia korszerűsítésre, a vállalati szervezésre, a gazdaságirányítás korszerűsítésére. Végezetül érdemes megemlíteni, hogy az elmúlt időszakban előrelépés történt a szervezet szakmai véleményezési tevékenységében is. Az SZVT Tolna Megyei Szervezete állást foglalt és kifejtette véleményét a megye településfejlesztési koncepciójáról, a VII. ötéves terv terület- és településhálózat fejlesztési elképzeléseiről, a területi környezetvédelmi koncepcióról és nem utolsósorban az országos műszaki fejlesztési tervről. Környezetvédelmi tanácsadó szolgálat Számítástechnikai kiállítás i YBM AT típusú mikrogép munka közben. Gyakorlati foglalkozás az SZVT által szervezett tanfolyamon.
