Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-03 / 79. szám

2 NÉPÚJSÁG 1987. április 3. Geraszimov tájékoztatója A Thatcher-látogatás eredményei A Szovjetunióban kedvezően ítélik meg a brit miniszterelnök moszkvai tár­gyalásainak eredményeit - jelentette ki csütörtöki tájékoztatóján Gennagyij Ge­raszimov, a szovjet külügyminisztérium információs főosztályának vezetője. A látogatás pozitívan hat a kétoldalú kapcsolatokra és a nemzetközi helyzet­re. Új szintre emelkedett a párbeszéd, a látogatás nyílt véleménycserét tett lehe­tővé. Moszkvában az a vélemény alakult ki, hogy Anglia nagyobb szerepet játsz­hatna a jelentős nemzetközi kérdések megoldásában - mondotta a szóvivő. Geraszimov utalt a londoni politikát át­ható régimódi gondolkodásra, amely a „ha békét akarsz, készülj a háborúra” elvre épül. Kifejtette, hogy a brit kormány fegyverzet-ellenőrzéssel összefüggő né­zetei nem egyeznek meg a szovjet állás­ponttal: mig Moszkva a nukleáris lesze­relés mellett száll síkra, Margaret Thatcher szerint az atomfegyverek fel­számolása árt a stabilitásnak és veszé­lyesebbé teezi a világot. A szóvivő el­mondta, hogy a moszkvai tárgyalásokon egyetértés alakult ki a közép-hatótávol­ságú rakéták ügyében - bár brit részről ez ügyben voltak fenntartások -, a vegyi fegyverek vonatkozásában, a helsinki záróokmány megvalósítását illetően és néhány regionális kérdésben. Geraszimov bejelentette, hogy a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége csütörtökön politikai menedékjogot adott W. Roberts amerikai állampolgárnak és nyugatné­met állampolgárságú menyasszonyá­nak, P. Neumannak. Az illetők kérésüket azzal indokolták, hogy haladó nézeteik miatt üldözték őket. Roberts az amerikai hadsereg kötelékében szolgált az NSZK- ban állomásozó csapatoknál. A szovjet külügyminisztérium szóvivője határozottan cáfolta azokat a híresztelése­ket, melyek szerint a Szovjetunió és Izrael között a közeljövőben küldöttségcserére kerülne sor. Mindössze arról van szó, hogy a tavaly Helsinkiben folytatott megbeszélé­sek eredményeként a szovjet külügymi­nisztérium konzuli főosztályának munka­társai Izraelbe utaznak az ott lévő szovjet tulajdonú ingatlanok és szovjet állampol­gárok ügyeinek rendezése céljából. Ez azonban nem kölcsönösségi alapon törté­nik, minthogy a Szovjetunióban nem élnek izraeli útlevéllel rendelkező állampolgárok és nincsenek izraeli tulajdonú ingatlanok sem. Ezért nem várnak izraeli küldöttséget a Szovjetunióba - tette hozzá Gennagyij Geraszimov. PANORAMA BUDAPEST - Az Országgyűlés építé­si és közlekedési bizottsága csütörtöki ülésén megtárgyalta a hosszú távú köz­lekedésfejlesztési koncepció alapelveit, s megvitatta a személygépkocsik lakott területen kívüli sebességhatárának ter­vezett felemeléséről szóló előterjesztést. A vitában részt vett Lép Ferenc (Tolna megye), Képes János (Budapest), Kiss Dezső, a Magyar Autóklub elnöke, Sta- dinger István (Budapest), Kiscelli László (Győr-Sopron m.), Koltai Imre (Pest m.), Keszthelyi Zoltán (Borsod-Abaúj-Zemp- lén m.), Kovács János (Szabolcs-Szat- már m.), Nemes Tamás (Komárom m.), Dauda Sándor (Budapest), Boros László (Budapest) és Juhász Ferenc (Budapest) képviselő. xc Hazánk felszabadulásának 42. évfor­dulója alkalmából csütörtökön a Parla­mentben kitüntetéseket adtak át a sajtó dolgozóinak. Az ünnepségen jelen volt Berecz János, az MSZMP KB titkára, Csehák Judit, a Minisztertanács elnök- helyettese, Lakatos Ernő, az MSZMP KB agitációs és propagandaosztáiyának ve­zetője és Megyeri Károly, a Magyar Új­ságírók Szövetségének főtitkára. Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­tertanács Tájékoztatási Hivatalának el.- nöke köszöntötte a kitüntetetteket, majd átadta a kitüntetéseket. » Lantos Zoltánt, az MSZMP Központi El­lenőrző Bizottságának volt tagját, a mun­kásmozgalom régi harcosát párttagsága 60..évfordulója alkalmából csütörtökön Gyenes András, a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnöke köszöntötte és átadta a Központi Bizottság emléklapját. PEKING - Csütörtökön plenáris ülés­sel folytatódott a kínai Országos Népi Gyűlés március 25. óta tartó ülésszaka. A kínai parlament közel háromezer képvi­selője meghallgatta Vu Hszüe-csien ál­lamtanácsos és külügyminiszter jelenté­sét arról a megállapodásról, amelyet a kí­nai és a portugál kormány kötött Makaó­ról. Hangoztatta, a kínai kormány reméli, hogy a Hongkongról és Makaóról létre­jött megállapodás pozitív hatással lesz Tajvanra és előmozdítja a sziget mielőbbi újraegyesülését Kínával. Tavaszi szakkiállítások A tavaszi nemzetközi szakkiállítások programjáról tájékoztatta csütörtökön az újságírókat Horváth János, a BNV igaz­gatója. Elmondta, hogy április 7-én öt nemzetközi szakkiállítás nyitja meg ka­puit a kőbányai vásárvárosban: ezeken a gép- és műszergyártás különböző ága­zatai, a műanyag- és gumiipar, a bizton­ságtechnika, a könnyűipari gépgyártók és az ipari elektronikával foglalkozó vál­lalatok képviseltetik magukat. A rendez­vényekre 28 országból és Nyugat-Ber- linből érkeznek kiállítók. Mai kommentárunk Biztonság NATO-módra „Megbízom az Egyesült Államok álláspontjában" - mondta Lord Carrington, a NATO főtitkára amerikai televíziós nyilatkozatában. A korábbi évek brit külügymi­nisztere pont akkor tárgyalt Washingtonban, amikor Margaret Thatcher Moszkvá­ban. Az egybeesés lehet véletlen is, a leszerelésről vallott nézetek egybeesése már aligha. Lord Carrington fő mondanivalója az volt amerikai politikusokkal, így Shultz kül­ügyminiszterrel és Reagan elnökkel folytatott tárgyalásain, hogy Európa nem tarta­ná szerencsésnek a földrész teljes atomfegyver-mentesítését. A dolog szépséghi­bái közé tartozik, hogy az, amit Lord Carrington Európának nevez, az a mi szóhasz­nálatunkban Nyugat-Európa, s a kontinensnek ebben a térségében is csak bizo­nyos érdekcsoportok és politikusok kívánják a nukleáris fegyverek megtartását. A szocialista országok közössége -és a nyugat-európai közvélemény jelentős része - már határozottan hitet tett az atomfegyverektől mentes Európa eszméje mellett, így Lord Carrington megfogalmazásai egy kissé elnagyoltnak tűnnek. Amit a NATO főtitkára kíván, az a közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekről szóló esetleges megállapodás feltételekhez kötése, az Egyesült Államok és a NA­TO számára pótlólagos rakétaletepítés „ engedélyezése". Természetesen mindez a két nagyhatalom hadászati arzenáljának ötvenszázalékos csökkentése mellett - ami figyelmen kívül hagyná Nagy-Britannia és Franciaország atomfegyvereit, felér­tékelve ezzel a két ország politikai és katonai súlyát. Lord Carrington, akárcsak a szinte hajszálra hasonló véleményt hangoztató Margaret Thatcher azt hozta fel fő érvként, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés jelentős fölényben van a hagyo­mányos fegyverek tekintetében, ezért a nyugat-európai NATO-országok nem nél­külözhetik nukleáris erejüket. Eltekintve attól, hogy a Varsói Szerződés szerint a két rendszer fegyveres ereje hozzávetőlegesen egyensúlyban van és a budapesti felhívásban a szocialista or­szágok már javasolták a hagyományos erők csökkentéséről folytatandó tárgyalá­sok megkezdését, ez az érv teljesen hamis, hiszen gyakorlatilag a fegyverek által nyújtott „biztonságot” részesíti előnyben a fegyverek nélküli világ biztonságával szemben. Persze az okokat nem nehéz kitalálni. A nyugat komoly gazdasági érdekeket lát a fegyverkezésben, s pozícióinak megőrzését, sőt, erősítését reméli a katonai kiadá­sok folytonos növelésétől. A szocialista országok logikája alapvetően más, s a meg­egyezés nem pusztán a Varsói Szerződés érdeke. Elég, ha megkérdezik erről az utcán az embereket Londonban, Brüsszelben vagy bárhol máshol Nyugat-Európá- ban. HORVÁTH GÁBOR Igazgatóválasztás a TOTÉV-nél Tegnap délután igazgatóválasztó ülést tartott a Tolna Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat 31 tagú vállalati tanácsa. A taná­csülésen részt vett Tamás Ádám.aTolna Megyei Tanács általános elnökhelyette­se, és Deményné Miskei Mária, az MSZMP Szekszárd Városi Bizottságának titkára. Az igazgatói állásra a vállalati ta­nács mostani ülésén három jelölt volt. A kétfordulós szavazás eredménye: kétharmados többséggel a vállalat igaz­gatójának Balogh Béla gépészmérnököt, a vállalat gépészeti osztályának eddigi vezetőjét választották meg. Nem tudom, idén is elárasztották-e a plakátok Buenos Aires utacáit, tereit, házfalait, történelmi emlékműit, mint ta­valy ilyenkor. Egy évvel ezelőtti utazásom épp a Malvin(Falkland)-szigetek meg­szerzéséért indított felelőtlen argantin kaland negyedik évfordulójára esett, s a dátumot a politizálásnak ez a sajátos for­mája, a plakátháború tette emlékezetes­sé. A feliratok többsége büntetést, pél­dás ítéletet követelt a szégyenteljes há­ború irányítóira, a gyűlölt tábornokokra, akik az 1976 óta uralmon lévő katonai junta terrorját a Malvin-szigetek „felsza­badításával” szerették volna tisztára mosni, bocsánatos bűnné tenni. Ám azt az öt évvel ezelőtti háborút Nagy-Britannia nyerte, s dicstelen ar­gentin katonai kaland a tábornokok bu­kását hozta. Sajátos módon éppen a ve­reség segítette hozzá az argentin társa­dalmat a kijózanodáshoz, a demokrácia helyreállításához. London és Buenos Aires vitája ezzel persze korántsem rendeződött. A latin­amerikai ország a Malvin-szigetekre ma sem tekint másként, mint a brit gyarmat- birodalom egykori csillogó koronájának egyik letört darabkájára, amely jog sze­rint Argentínát illetné. Ám az 1983 végén hatalomra került polgári radikális Alfon- sint éppen ez különbözteti meg a tábor­nokoktól, hogy ő nem akarja a hosszú múltra visszatekintő konfliktust a katonai megoldás felé terelni. Az viszont kétség­telen, hogy a kormányzásának félidején nemrég túljutott államfő működését köz­vetve ugyanúgy beárnyékolja a falklandi ügy újra és újra felbukkanó réme, mint elődeiét. Legutóbb novemberben került a lapok címoldalára a brit-argentin vi­szálykodás miatt, hogy London 150 mér­földre terjesztette a Malvin-szigetek kö­rüli kizárólag brit halászati felségjogát. A hatvanesztendős Raul Alfonsin nem kis feladatot vállalt magára három évvel ezelőtt. Új mederbe kívánta terelni a tár­sadalom fejlődését, reményt és hitet akart ébreszteni mindazokban, akik be­lefásultak a megelőző évtizedek politikai Tízezrek követelték a katonák megbüntetését és gazdasági anarchiájába, a peronista demagógia képviselőinek és a katonák­nak ádáz versengésébe. S nemcsak helyreállt, meg is szilárdult a demokrácia Argentínában. A kormány képes volt hát­térbe szorítani az egyenruhásokat, még­ha a visszavágás veszélye nem is múlt el véglegesen. Áz államfő első számú jel­szava változatlanul a nemzeti egység helyreállítása - a demokrácia védelmé­ben. A stabilitás letéteményese kétségkívül a gazdaság. Ennek érdekében első lé­pésként a korábbi rohanó inflációt kellett megfékezni. Alfonsin 1985-ben beveze­tett „austral-terve” gyógyírként hatott, az új pénz, az austral azóta csak egyszer, tavaly augusztusban ingott meg. Az el­nök eközben szeretne továbblépni má­sutt is a korszrű Argentínáról vallott esz­méjének valóraváltásáért. A modern pol­gári demokrácia képe lebeg előtte, amelyhez elengedhetetlen az elbürokra- tizálódott intézményrendszer átszerve­zése. A törvényhozás elé került már az al- kotmányreform^amely magában foglalja a miniszterelnöki tisztség létrehozását is. Alfonsin nagyszabású terveit jól jellemzi a Patagóniában létesítendő új főváros gondolata. Mindezek gyakorlati megva­lósításához elengedhetetlen a biztos parlamenti többség, csakúgy, mint a tár­sadalom támogatása. Ezt most maga mögött tudhatja, annak ellenére, hogy az 1985 novemberi időszaki választások a kormányzó radikákis párt kismértékű visszaesését hozták. (Igaz, a fő vetély- társ, a peronizmus még több szavazatot veszített.) A gazdasági erőpróba viszont még hátra van. A hagyományosan politikai szerepet is játszó szakszervezet, a CGT partner is, ellenfél is lehet, a dolgok ala­kulásának függvényében. Tény, hogy a múltban a szakszervezetek jobbára pe­ronista befolyás alatt álltak, s ez nap­jainkra is alig változott. Alkalmankénti munkabeszüntetéseik, béremelési kö­Alfonsin elnök nagyszabású terve­ket szeretne megvalósítani vetéléseik jelzik az austral-tervvel szem­beni fenntartásaikat. A kormány és a szakszervezetek vitájában sovány vi­gasz, hogy az országot súlytó gazdasági válság a közös ellenség, a katonák számláját terheli. Sőt, az sem feledteti a gondokat, hogy az argentinok a maguk egy főre jutó 3000 dolláros nemzeti jöve­delmével a fejlődő világ élvonalába tar­toznak. A gazdasági mutatók ugyanis - hosszabb összehasonlításban - kiáb­rándíthatok: ez az egy főre jutó ipari ter­melés ma lényegesen alacsonyabb, mint másfél évtizeddel ezelőtt volt. A „túlfogyasztó” argentinok csak most döbbennek rá, hogy mennyi időt elfecsé­reltek. Kitörni a tespedtségből azonban egyre nehezebb, hiszen az ország külföl­di adósságállománya csaknem 50 mil­liárd dollárra növekedett. A magántőke pedig továbbra is bizal­matlan... SERES ATTILA Odesszába visszatért a humor Úgy tartják, egy odesszai nyaralásra még egy év múlva is emlékszik az ember. Ha viszont a humbrfesztivál, a Jumorina idején fordul meg a városban, azt soha nem fogja elfelejteni - írja legújabb szá­mában a Moszkovszkije Novosztyi című szovjet hetilap. Odesszában az év 364 napján viccelnek, a 365. napon, azaz ápri­lis elsején pedig a saját vicceiket figuráz­zák ki. Ez a helyi szokás azonban nem teljesen folytonos. Tíz évvel ezelőtt ugyanis a vá­ros vezetői - nyilván nem humorérzékük­től vezérelve - betiltották az április elsejei humorizálást, s azóta nem rendezték meg a hagyományosnak nevezhető Jumorinát. Az okok, vagy inkább kifogások lényege ez volt: „Odessza jelentős harci és mun­kahagyományokkal rendelkezik, az öt­éves terv nagy követelményei nem enge­dik meg a vidámkodást. "A ma már inkább viccnek tűnő kijelentés után megszűnt a helyi lap szatirikus rovata, s a komolyság jegyében íródott sok éven át minden újságcikk. A város vezetése elhatározta: Odesszának új külsőt kell adni, s ez végül is oda vezetett, hogy új kép nincs és a ré­giből is veszített a város. A város vezetői az odesszai patriotizmus megszüntetését hirdették, nem értve meg, hogy az odesz- szai, kijevi, tulai hazafiság egyben a szov­jet patriotizmust is jelenti. Ebben az idő­szakban fordult elő, hogy elbocsátottak egy színházi rendezőt, mert az előadás után kikísérte az utcára a közönséget. „A rossz oktatói-nevelői munkáért, amely az előadás résztvevőinek utcai gitározása és éneklése formájában fejeződött ki" - állt az indoklásban. Az idén azonban újra megrendezték Odesszában az április 1-i Jumorinát és ebből az alkalomból a Moszkovszkije No­vosztyi az egykori szervezők és résztve­vők segítségével idézi fel a nem is oly régi időket. Egyikük szerint a Jumorina jelen­tőségét az adta, hogy bebizony tóttá: az emberek forgatókönyv nélkül is tudnak szórakozni, vidámkodni. Volt aki kost ve­zetett az utcán, szamáron vagy éppen lo­von közlekedett, a várost különféle humo­ros feliratok díszítették. Az eseményre eljöttek „tapasztalatcserére” még Gabro- vóból, a humor bolgár fővárosából is. Az idei április elsejét a „flúgos futam" nyitotta meg: ismert komikusok mellett látható volt a felvonuláson Odessza első taxija, vagy például egy kerekeken gördü­lő fürdőkád. A programban szerepelt breaktáncosok bemutatója, karikatúra-ár­verés és sok más vidám program. Ismét feltűntek a tréfás feliratok: „Csendet ké­rünk, operáció folyik" - olvashatták pél­dául a járókelők egy bank épületén. Odesz- szában újra van Jumorina... DOROGI SÁNDOR Plakátháború Patagóniában

Next

/
Oldalképek
Tartalom