Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-18 / 92. szám
8 KÉPÚJSÁG 1987. április 1) ★ HORIZOÍIT^ KÍNA Országos segélyprogram Kínában mintegy 70 millió paraszt- a vidéki összlakosság 9 százaléka- él a létminimum alatt. Vagyis ezek évi jövedelme nem haladja meg a 120 jüant (36 dollárt) és a személyenkénti éves gabonafogyasztás kevesebb, mint 200 kilogramm. Ez főként Kína észak- és délnyugati részére a Kanszu, Sanhszi, Jühnan, Kujcsou és Szecsuan tartományban, illetve a Ninghszia Huj Autonóm Körzetben élő lakosságra jellemző. Ezek a parasztok keményen küzdenek a létfenntartásért, mivel zordak a természeti feltételek, hiányoznak a termelőalapok. Segélyprogramok Az országban 1979-től kezdve 9,5 millió parasztcsalád - mintegy 47 millió ember - kapott állami segélyt, s azóta ennek a lakossági csoportnak mintegy a fele vált önellátóvá élelmezés és ruházkodás szempontjából. A kormány ez idő óta évente átlagosan 3,3 milliárd jüant (1 milliárd dollárt) fordított a szegénység sújtotta körzetek támogatására. De nemcsak anyagi segélyekkel próbálják megoldani a gondot. Kína szűkölködő körzeteiben 1985 óta termelőszövetkezeteket létesítettek - persze csak ott, ahol ezt a természeti körülmények engedték -, amelyek állandó munkát biztosítanak, s így a megélhetés nem a segélyektől függ. Ezek élelmiszer-feldolgozással, bányászattal, szolgáltatással, szállítással és állattenyésztéssel foglalkoznak, s mintegy 690 ezer családnak adnak munkát. A kínai kormány 1984 és 1987 között 5 millió tonna gabonát, 100 ezer tonna gyapotot és 500 millió méter szövetet juttatott ingyen a gyengén fejlett területek helyi közigazgatási szervezeteihez. A helyi szervek ebből a természetbeni juttatásból fizetik a szegényparasztokat az útépítéseken és az öntözőrendszerek létesítésénél végzett munkáért. Az ötmilliárd jüanos (1,5 millió dolláros) program a legnagyobb ilyen jellegű kezdeményezés a népi Kína történetében. Különleges alap A Pénzügyminisztérium 1980-tól kezdve különleges alapot létesített a gyengén fejlett területek támogatására. Az alapból a termelés és az életkörülmények fejlesztésére évente 5-600 millió jüant (150-182 millió dollár) fizetnek ki. A Kínai Népbank és a Kínai Mezőgazdasági Bank ugyanerre a célra alacsony kamatú kölcsönöket hitelez. A kormánypreferenciák a mezőgazdasági, üzleti és jövedelmi adó mérséklését vagy elengedését tartalmazzák, valamint elsőbbséget adnak az állami kölcsönök felvételéhez és a munkahelyek létesítéséhez. A kormány ösztönzi a műszaki szakembereket, hogy vidéken vállaljanak munkát. Eddig 20 tartomány mintegy 200 ezer technikust küldött vidékre. A nemzetiségi területeken 10 millió embert sújt a ruhanemű és a takaró hiánya. Ezért számukra a Kereskedelmi Minisztérium fejenként 3 kilogramm gyapotot és több mint 23 méter szövetet adott hitelbe, amit öt év alatt kell visszafizetni. Az 1984-es program főleg Tibet és Belső-Mongólia lakosságát segítette. Hasonló segélyakciót bonyolított le a minisztérium 1984 végén és 1986 elején más körzetekben, Kína 13 tartományában, amikor 75 millió embernek adott hitelbe fejenként 2 kilogramm gyapotot és 10 méter szövetet. Áttelepítések A szegények támogatásának hatásos módja az államilag irányított áttelepülési 1983 óta körülbelül 132 paraszt költözött el Északnyugat-Kína sivár vidékeiről termékenyebb területekre, például a Sárga-folyó partjára. Az áttelepülőket fogadó területeken a kormány évi átlagban 200 millió jüant (61 millió dollárt) költ öntözöművek, lakások, iskolák, kórházak építésére és egyéb szolgáltatások létrehozására. NDK A hétszázötven éves város A Köztársasági Palota A Schauspielhaus hangversenypalotában megtartott pompás koncerttel nyílt meg a 750 éves Berlint köszöntő jubileumi ünnepségsorozat. Kiállítások, népünnepélyek, nemzetközi találkozók és kongresszusok, neves művészek és együttesek vendégjátékai, sportversenyek - összesen kétezer-kétszáznál is több rendezvény ígér felejthetetlen élményeket a berlinieknek, s az ország egész lakosságának, valamint az évforduló alkalmából odalátogató külföldi vendégeknek. Berlinnek az idén soksok alkalma adódik arra, hogy tovább öregbítse hírnevét, mint virágzó, lüktető életű világváros. A NSZEP 1971- ben megtartott Vili. kongresszusa óta eltelt időszak a város történetének legtermékenyebb korszakává vált. A berliniek kedvelt találkozóhelye, az Alexanderplatz a világórával Még soha nem folyt olyan ütemű építkezés, mint az utóbbi tizenöt év alatt. Tegyünk egy sétát az NDK jubiláló fővárosában. Mindenekelőtt egy kis történelmi visszapillantás. Köztudott, hogy a második világháború után a város központja úgyszólván romokban hevert. A másik tény, hogy Berlin külvárosaiban egykor hatalmas nyomornegyedek voltak. Ez a két tényező magyarázza, hogy a belvárosban hatalmas rekonstrukciós munkálatokra volt szükség, más területeken pedig hatalmas új lakóterületek épültek. A megmaradt, felhasználható épületeket korszerűsítették, megszűntek a szűk és sötét hátsó udvarok, a lakásokat pedig igyekeztek kényelmessé, otthonossá tenni. Induljunk ki a városközpontban emelkedő Köztársasági Palotától, ahol a parlament tartja üléseit, és számos társadalmi és kulturális rendezvény színhelye. Haladjunk tovább a történelmi nevezetességű Unter den Lindenen az Akadémia térig. Az eredeti pompájában helyreállított Schinkelschen Schaus- pielhaus-zal (színház), a Francia és Német dómmal, és a többi történelmi épü lettel a tér valóban lenyűgöző látvány nyújt. A város képe szinte naponta változik. A régi Nikolaikirche (Miklós templom) környéke teljesen új képet mutat. It is, mint mindenfelé másutt, pompás oszlopsorok jellemzik a történelmi épületeket. Az NDK fővárosának fejlesztésében építésében az egész köztársaság tevékenyen vesz részt. Ki kell emelni az ifjúság szerepét amely tevékenyen mindent elkövet hogy a város értékes építészeti örökségeit megóvja. 1971 óta nem kevesebb, mint negyedmillió lakást építettek, rekonstruáltak, vagy modernizáltak Berlinben. Különösen kiemelkedik a Marzahn városnegyed, ahol 1977 óta 150 ezren találtak új, szép és kényelmes otthonra. És még nem beszéltünk az egész várost behálózó hatalmas parkokról és játszóterekről. És valódi nyugalmat nyújtanak a vizek, a tavak, a Spree folyó és csatornái, amelyeken a berliniek oly szívesen hajóznak, csónakáznak. Vízerőművek a Narinon Meredek sziklák, nehezen megközelíthető szakadékok között kanyarog a Narin folyó. Úgy tűnik, mintha rohanó vize elől még a kősziklák is meghátrálnának. A különböző jelzők közül azonban, mellyel a folyót oly sokan felruházták egy bizonyára mindörökké a múlté. Ha valaki a Narint megfékezhetetlennek nevezi, nem árt, ha tudja, hogy a kifejezés ma már költői túlzás, vagy a közelmúltra történő visszaemlékezés csupán. Kirgiziában a Narin olyan tulajdonnévvé vált, mely azt jelöli, hogy az emberi akarat és céltudatosság képes megszelídíteni a természeti erőket. A folyó megszelídítése a nevezetes toktoguli vízerőmű építésével kezdődött. Az ekkor szerzett tapasztalatok a világ vízerőmű építésének értékes tartalékát jelentik, mely nélkülözhetetlen mindazok számára, akik bonyolult domborzati viszonyok között akarnak duzzasztógátat építeni. Miután az 1,2 millió kilowatt teljesítményű toktoguli vízerőmű megkezdte működését, Kirgizia teljes mértékben biztosította elektromos energia igényét, sőt, abból a szomszédos köztársaságokba is szállított. A Narin folyón felépített négy vízerőmű nemcsak az ország legolcsóbb elektromos energiáját adja, hanem korábban terméketlen területek öntözését is biztosítja, a nehezen megközelíthető hegyi tájakon pedig új településeket, falvakat hívott életre. Az egyik legújabb építkezés a Narin középső szakaszán a Kambarata hegyi folyó és a Narin találkozásánál folyik. E folyó alapján nevezték el az itt felépítendő három vízerőművet. A kambaratoi erőmű összteljesítménye közel 2 milliárd kilowatt lesz. Nem messze innen már épül a kirgiz energetikusok jövendő fővárosa, Ketmeny-Tyibe. Az építkezés vezetője, Vlagyimir Filipenko mesterségének igazi tudója. Részt vett az ország valamennyi jelentős vízerőművek építkezésén. A kambaratoi vízlépcsőhöz azért jött, mint mondja, mert vonzották az objektum méretei, s az itt folyó munkák különlegessége. Elegendő annyit mondanunk, hogy az egyik vízlépcsőt irányított robbantással alakítják ki, melynek segítségével óriási megtakarítással mozgatnak meg több millió köbméternyi sziklás talajt. Az építkezés vezérkara egyelőre a Narin partján lévő néhány lakókocsiban található. Az építők azonban hamarosan átadják a különböző kisegítő létesítményeket, műhelyeket, munkásszállásokat. Szakadatlanul érkeznek a legújabb műszaki eszközök, bővítve az eddigi gépparkot. Az építkezésen robbantási szakemberek, építőipari dolgozók, to- pográfusok, gépkocsivezetők, szerelők dolgoznak. Mindegyik foglalkozás egyformán fontos. A legfőbb azonban mégiscsak az alpinista kiképzésen részt vett hegymászók munkája. „Mi mindig elöl- járunk” - mondja Kambicsek Moldo- muszajev, a brigád vezetője. Feladatuk, hogy megtisztítsák a folyó sziklás partjait a leszakadással fenyegető szikladaraboktól, hálókat szereljenek fel a sziklaomlás megakadályozására, és hogy acéltámaszokkal erősítsék meg az omlásveszélyes szakaszokat. A Narin meghódítói között ugyan találhatók őszhajú, idős emberek, a többség azonban fiatal. Nemcsak a magasabb fizetés vonzza őket,hanem maga a munka is, amely érdekes, jelentős, bonyolult, néha még kockázattal is jár. Egyszóval igazi férfiaknak való munka folyik itt. Az építkezésen természetesen vannak nők is - szakácsnők, ápolónövérek, mérnökök. A sziklamászók egyike, Vlagyimir Paskov úgy véli, hogy feleségének foglalkozása - aki óvónő, hamarosan legalább olyan fontos lesz, mint az övé. Hiszen a fiatal építők már nem egy lakodalmat ültek. Hamarosan beköltöznek Ketmeny-Tyube új házaiba. Az egyik létesítmény, az óvoda legalább olyan fontos, mint a lakóházak, kórházak, a filmszínház, vagy az iskola. Vlagyimir Paskov feleségének, Margarita Pas- kovának nem kell félnie, hogy munka nélkül marad. A toktoguli vízerőmű a Naron folyón A kurpszai vízerőmű duzzasztójának építése
