Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-02 / 78. szám

1987. április 2. r TOLNA > 6 KÉPÚJSÁG Oldalháló ’87 Szekszárd-Baja 2-0, a 90. percben a felfutó Varga F. elől a hazaiak kapusa nagy szerencsével mentett „Húsos-fazékban” volt A póruljárt videósok Egy hete megírtuk, hogy a Kisdorog- Bonyhád mérkőzés videószalagra került utólagos megtekintés, örömidézés céljá­ból. Kisdorogon még nem került bemuta­tásra, így a Dormány - legénység az örö­mök idézése nélkül utazott Mázaszász- várra. Meglepetésre készültek, hiszen mint mondják, evés közben jön meg az étvágy. Tervük sikerült, hisz negyed óra eltel­tével már 2-0-ra vezettek a szemfüles Klein és Fábián jóvoltából. A késön érke­ző bányászszurkolók egy része vissza­fordult a hír hallatán. A kisdorogiak óriási lelkesedéssel küzdöttek és gyakori za­vart okoztak ötletes akcióik az ingatag hazai védelemben. Szabó harmadik gól­ja - igazi csatárteljesitmény volt: elfutás, védőbeforgatás és a kimozduló kapus mellett a biztos hálóba helyezés - pedig a két pont sorsát is eldöntötte. Persze az utolsó percekben is akadtak izgalmak, de mindez a lényegen már nem változta­tott. A szászváriak elmondhatják: pedig mi készültünk! Felkészülésükre bevetet­ték a legújabb technikát, videóról ele­mezték a kisdorogi játékosokat, a csapat stílusát. Lassítva, gyorsítva mozogtak Ke­lmék a képernyőn. Úgy, ahogy azt a gép kezelője kívánta. Ők is megszerezték a múlt heti örökrangadó „megtekintési jo­gát”. Nem baj, hadd lássák más megyé­ben is, hogy milyen gyönyörű gólok es­nek nálunk! Mint tudjuk, téves volt a vi­deós elemzés, hiszen nincs két egyforma helyzet, gól, támadás, avagy mérkőzés... Bár a videószalagot visszapörgetve min­den pontosan ugyanúgy történik másod­szor, sokadszor is... Ám aki ezek után a képernyőn látottak bűvkörébe bekerül, az bizony póruljár.-bittner­„Léket” kapott a mohácsiak hajója Szalagcim a Népsport hétfői címolda­lán: „Nincs már veretlen a területi bajnok­ságban sem”. Belül pedig: Bonyhád- Mohács 2-1. A zimankós március végi futballforduló legvaskosabb meglepeté­se a bonyhádi piros-fehérek nevéhez fűződik. Egy olyan listavezető skalpját szerezték meg, amelyik háza táján 19 já­téknapon ismeretlen fogalom volt a vere­ség. Az NB ll-be „hajózó” Mohács a terü­leti bajnokság 100 együttese közül szó­lóban őrizte eme rekordját. Sőt, gólt is csak kettőt kapott. Aludva néhányat a bravúrra, Kovács István edzőt a siker összetevőiről faggat­tuk.- Az előző heti, kisdorogi fiaskót kőve­tően sokat beszélgettünk a Mohács elle­ni fajsúlyos megméretésről. A hétközi készülődésről érződött, hogy elszánt a fiúk hangulata. Mit is mondhatnék: örü­lök, hiszen a 90 perc végén a játékvezetői trió is megköszönte, hogy ilyen remek ta­lálkozó részesei lehettek. Az igazsághoz tartozik, hogy mi tulajdonképpen a pad­lóról tápázkodtunk fel, hiszen Hrotkó a vendégeket jutatta vezetéshez. Sebes­tyén szemfüles találattal egyenlített, ö utoljára tavaly márciusban ízlelte meg a gólszerzés örömét. Ezután hosszú hajrát nyitottunk, gyakori ostrom alá került a vendégek kapuja. Csak a pontatlan át­adásokon múlott, hogy nem lőttünk több gólt. A harmadik ikszet maga mögött ha­gyott Bulla mécs előtt vonakodott a játék vállalásától a kezdő 11 -ben, hiszen hosz- szú sérülését követően erőnléte még nem az igazi. A sors fintora: a 72. perc­ben éppen lecserélésre készültem, ami­kor a balszélső megvillant és belőtte győztes gólunkat. Rendkívül jó, tudato­san futballozó csapatot győztünk le. Egy percig sem vitás: a Mohácsiak érettek az NB ll-re. Ám, s ezt minden bántó szándék nélkül jegyzem meg, vezetésük birtoká­ban mintha túlzottan is „tutira” vették vol­na a dolgot, s a kelleténél egy picivel bő­vebbre gombolták azt a bizonyost mel­lényt - hallottuk a vezető edzőtől. „Kicsi” első gólja Minek is tagadnánk, Vető Gáborral, a Szekszárdi Dózsa újoncával már három héttel ezelőttre terveztünk egy beszélge­tést. Akkor „Kicsi” csereként a 72. perc­ben lépett pályára a Szolnok ellen. Lila­fehér szerelésben azon nyomban belop­hatta volna magát a szekszárdi szurkolók szivébe. Három perc leforgása alatt két abszolút gólhelyzetet kihagyva azonban megfosztotta magát a parádés debütá­lástól.- Bántott a dolog, hiszen általában a szolnoki meccshez hasonló helyzeteket eleddig gólra váltottam. Most vasárnap Baján Teszler edző bizalmat szavazott számomra a kezdő 11 -ben. Éreztem, bi­zonyítanom kell. Varga Laci húzott fel a bal szélen, cselsorozattal „beültette” Ju- dikot, lövését Farkas kitenyerelte, s mi­után követtem az akciót, jókor érkeztem: úgy 8 méterről hálóba vágtam a labdát - mondja a PMSC-ből igazolt játékos.- Adósak vagyunk még egy rövid be­mutatkozással.- Pécsi „tűkéként” 1978-ban kezdtem a PMSC-ben. Serdülő, ifi, majd a junior csapatban fociztam a piros-feketéknél. Középpályás és csatárposzton szerepel­tem. Az NB I. nem adatott meg, három bajnokin és a PMSC-Feyenoord elleni UEFA Kupa találkozón ültetett maga mel­lé a kispadra Garami mester. Húszéves vagyok, ez év január 4-én igazoltam a Dózsába. A csapat több játékosát ko­rábbról már ismertem, így nem okozott gondot a beilleszkedés.- Erőssége a gólgyártás?- Hát, a tavalyi bajnoki évadban junior­ként 11 találatot értem el.- A pályán belülről hogyan látta a bajai 90 percet?- Úgy éreztem, ha a helyzeteinket érté­kesítjük, akár 4-0-ra is nyerhettünk vol­na. Sokat érő két pontot szereztünk, csattanós választ adva a hét közben gyakran hallott „biztos iksz lesz” vélemé­nyekre. Szervezett védekezésből reme­kül alkalmaztuk a gyors kontrákat. Ez a győzelem további önbizalmat kell hogy kölcsönözzön számunkra.- Mit vár a listavezető Bp. Volán ellen?- Nem kapunk ki! -fekete­Fotó: KAPFINGER Ami még a Egy első osztályú, négy NB ll-es csa­pat részvételével izgalmas délelőtti csa­patverseny, csaknem a teljes válogatott keretet felvonultató színpompás délutáni gála, benne a még szárnyait most bonto­gató női súlyemelés. A hölgyválasznak szekszárdi résztvevői is vannak, akik súlycsoportjukban már most menőnek számítanak. Ez volt a képzeletbeli „Hú­sos-fazékban” szombaton délután. Im­máron a hetedik Húsos Kupa küzdelmeit láthattuk és minden bizonnyal az eddigi legnagyszerűbbet. Háromszázból száz Maradjunk még a női súlyemelésnél. Mint ahogy általában a nehézatlétikai sportágak és a nők viszonylatában, itt is megoszlanak a vélemények a létjogo­sultságát illetően. Találkozni lelkes ün­neplőkkel, de fanyalgókkal is. Egy biztos: a Sportegészségügyi Intézet szakembe­rei különböző érdekektől egyáltalán nem manipulálva állapították meg: a nők, a fej­lődő lányok egészségére nem veszélyes. A női súlyemelés cseppet sem olyan ab­szurd, mint a női karate, a női birkózás vagy a cselgáncs. Mert a vérző orrú, avagy a birkózószőnyegen fetrengö nő látványa nem éppen felemelő. Persze, még a súlyemelés védöszentjeként sem állítjuk, hogy a dobogóra lépő hölgy a női harmónia, a báj, a kecsesség sporttá ön­tött formája, de itt egy külső - nem is akármilyen - erő leküzdéséről van szó. Mint azt Leitner József szövetségi ka­pitánytól megtudtuk a vártnál jóval na­gyobb az érdeklődés orszgászerte a nők között. Jelenleg 15 klubban 40 igazolt versenyző tevékenykedik. Az országos szakszövetség női szakbizottsága bizto­sítja az anyagi hátteret. Az idén lesz még egy magyar-angol csapatverseny, majd jön az USA-ban megrendezendő világ- bajnokság. Visszatérve az érdeklődésre, egy jellemző adat: Cegléden egy három­százas tanulólétszámú szakmunkáskép­ző intézetben százan jelentkeztek, hogy Sakk Varga és Vámosi megyebajnok Befejeződött Szekszárdon az 1987. évi megyei férfi ifjúsági és felnőtt egyéni sakkbajnokság. Az ifjúságiak mezőnyé­ben 17, a felnőtteknél 12 versenyző sze­repelt a körmérkőzéses rendszerű baj­nokságban. Mindkét bajnoki aranyat a TÁÉV sakkozói szerezték meg: a felnőt­teknél Varga János másfél, az ifiknél Vámosi Albert kétpontos előnnyel bizo­nyult a legjobbnak. Eredmények: Felnőttek: 1. Varga Já­nos 9, 2. Heilig (mindkettő TÁÉV) 7,5, 3. Kapusztyin (Atomerőmű) 7,5, 4. Bodrogi (SZÜV) 7, 5. Tófalusi (Atomerőmű) 6,5,6. Kovács (Gyönk) 6, 7. Marosi (Atomerő­mű) 5,5, 8. dr. Szabó (TÁÉV) 5,9. Osváth (Atomerőmű) 4,5, 10. Majnai (Bátaszék) 4, 11. Várda (TÁÉV) 2,5, 12. Mikola (Gyönk) 1 ponttal. Ifjúságiak: 1. Vámosi Albert 8,5, 2. Huber (mindkettő TÁÉV) 6,5, 3. Lódi (Ta­mási) 6,5,4. Andi 6,5. Rusz 6,6. Málinger 6, (mindhárom TÁÉV) 7. Jurasits 5,5, 8. Almási 5, (mindkettő Tamási) 9. Kovács (SZÜV) 5, 10. Hagyó (Gyönk) 4,5, 11. Nagy (TÁÉV) 4,12. ifj. Heidt 4,13. Forster 4,14. Kohán (mindhárom Gyönk) 3,5,15. Vámosi 3,16. Arany, 17. Tarnóczi (mind­három TAÉV) 1,5 ponttal. Megyei úttörő-olimpia A szekszárdi úttörőházban rendezték meg a kisdobos, úttörő-sakkolimpia me­gyei döntőjét. A résztvevő általános isko­lások küzdelmes, jó mérkőzéseket vívtak egymással. A kisdobos kategória első, valamint az úttörő kategória első két he­lyezettjei jutottak tovább, ők képviselik megyénket a nyári országos versenyen. Eredmények, kisdobos lányok: 1. Ko­hán Mónika (Gyönk), 2. Schaffer (Szed­res), 3. Schönfeld (Bonyhád), 4. Szabó (Dombóvár). Kisdobos fiúk: 1. Radnóti Gergely (Paks), 2. Forster (Gyönk), 3. Liesz- kovszky (Mórágy), 4. Vörös (Szedres). Úttörő lányok: 1. Szilágyi Szilvia (Mó­rágy), 2. Borbély (Szedres), 3. Kónya (Paks), 4. Lódi (Tamási). Úttörő fiúk: 1. Rusz Gábor (Szek­szárdi, 2. Bézi (Paks), 3. Várkonyi (Szek­szárdi, 4. Horváth (Iregszemcse). mielőbb súlyemelő-dobogó közeibe ke­rüljenek. Az olimpiai bajnok lánya is Ha fociban Diego Maradonna a szu­pertörpe, akkor ugyenez a jelző ráillett volna egykori olimpiai bajnokunkra Földi Imrére a súlyemelésben. Edzői minőség­ben tűnt fel jól ismert alakja a Húsos Ku­pán, mégpedig 19 éves Csilla lányát kí­sérte el Szekszárdra, hogy tanácsokkal lássa el. Igen, Imre számára nagyon hiányzik egy fiú, aki az apai hagyomá­nyokat folytatta volna. Van viszont egy nagylány, aki kezdetben az atlétikával kötelezte el magát, de a papának most, hogy „nyitott” a női súlyemelés, sierült „lebeszélni” róla. Néhány hónappal ez­előtt inkognitóban egy garázsban kezd­ték el az edzéseket. Csilla - bizonyára ez is apai örökség - filigrán alkat, az alsóbb súlycsoportok egyikében versenyez majd. Hogy eljátsszák-e majd legalább egyszer tiszteletére a himnuszt VB-n, vagy olimpián? Nos, erre az olvasóban önkéntelenül felmerülő kérdésre a szek­szárdi szereplés alapján nem merünk vá­laszt adni... Négyszemközt a világbajnokkal Amikor honi súlyemelésünkben né­hány évvel ezelőtt lezajlott a nagy gene­rációváltás, s ha óvatos előrejelzésekkel is, de prognosztizálható volta mai fényes szelek új fuvallataként is jellemezhető si­kerkorszak, Balázsfi neve még nem ke­rült be az akkori válogatók noteszébe. Aztán 1983-ban, amikor bizalmat kapott és a moszkvai világbajnokságon kiesett, úgy tűnt Mandzák árnyékában soha sem fog szóhoz jutni.- De volt bennem egy hatalmas nagy dac - emlékezett Balázsfi Zoltán. Meghú­zódtam a háttérben, de eredményeim miatt egyszerűen nem lehetett nem ész­revenni. 1984 őszén újra a többiekkel együtt Tatán dolgoztam.- 1985, Svédország, Södertelje, az utóbbi Balázsfi Zoltán számára a világ legkedvesebb emlékű városa.- Bizony így van. Lökésben 207,5 kiló, szakításban 185 és ez utóbbiban Kara- patit, Solodovot, Tedaszijevet megelőzve világbajnok lettem.- Mi lesz most az EB-n az idén?- Nehéz dolgom. Mert a már említett régi riválisok még megtalálhatók, talán a lengyel Krukowsky megy föl száz kilóba. Akinek csak bolgár és szovjet vetélytár- sai vannak, mint például nekem, az alig­ha érzékeli a különbséget VB és EB kö­zött. Szeretnék még erősebb lenni és a gyengébbik fogásnememben, a lökés­ben eljutni a 235 kg-ig.- Sokan sokféleképpen látják a kor­szakalkotó bolgár csoda titkát. Balázsfi Zoltán, akinek már sikerült legyőzni őket, hogyan látja?- ...Nem doppingban, mint a jólérte- sültségüket fitogtatók közül jó néhányan, hanem a rendszeres és folyamatos sportorvosi segítségben, ellenőrzésben.- Ennyi? És a kiválasztás tudatossága, a nehézatlétika prioritása a sportmozgal­mukban?- Ez is, de én egy erkölcsi dologra hív­nám fel a figyelmet. Más náluk élsporto­lónak lenni és más nálunk. Eléggé elkop­tatott szó ez nálunk, hogy élsportoló...- Erről ha valamivel bővebbet.- Hagyjuk... A divatos szlenggel ezt úgy is mondhatnám hosszú... Egy villáminterjú erejéig feltétlenül az, de ha legközelebb újra összehoz a sors egy súlyemelő világbajnokkal, erről a té­máról nem hagyom „lerázni” magam. BÁLINT GY. Labdarúgás Svéd vendégek Tengelicen A svéd negyedosztályú (ez körülbelül a hazai területi szintnek felel meg) Lun- dens Göteborg labdarúgócsapata ma­gyarországi portyája folyamán Tengelic- re is ellátogatott. A településen nemcsak a kiváló szállás és edzés lehetőségével éltek a skandi­náv focisták, hanem barátságos találko­zón a helybeli labdarúgókkal is össze­mérték erejüket. A rendkívül kemény támadójátékot produkáló svéd fiatalok azonban ez alka­lommal nem bírtak a tengelici 11-gyei. Lesz azonban lehetőség a visszavágás­ra, hiszen a tervek szerint ma ismét meg­küzd egymással a két együttes. Női labdarúgás Az atomerőmű beruházás kivitelezői KISZ-bizottsága és a Vertesz KlSZ-alap- szervezete közös rendezésében Hópe­hely Kupa elnevezéssel, hat csapat rész­vételével sikeres női labdarúgó teremtor­nát bonyolított le a paksi sportcsarnok­ban. A csapatok két hármas csoportban körmérkőzés formájában találkoztak, majd a csoportok azonos helyezettjei döntötték el a végső sorrendet. A házigazda ASE I. csapata végzett az első helyen, miután hétméteres rúgások­Puskás Ferenc 60 éves Ha egykoron közvélemény-kutatást rendeznének arról, kik voltak a magyar labdarúgás történeté­nek legkiemelkedőbb alakjai, akkor Puskás Ferenc bizonyosan sok szavazatot kapna. Az egykori legendás csatár ma ünnepli 60. születésnapját. Ritka eredményes pályafutása során ötször nyert magyar bajnoki címet, de a válogatott együttessel is számos nagy bravúrra lehetett büsz­ke. Oszlopos egyéniségként tartották számon a legendás „aranycsapatban”. Tagja volt az 1952-ben, Helsinkiben olimpiai aranyérmet nyert magyar válogatottnak, rá két évre pedig egyik vezéregyéniség­nek bizonyult a svájci világbajnokságon, az ezüstéremhez vezető úton. Puskás Ferenc 1945. augusztus 20-án debütált a magyar címeres együttesben Ausztria ellen. 1956. október 14-én - szintén a hagyományos riválissal, Ausztriával szemben - lépett pályára utoljára a ma­gyar válogatott színeiben. A tizenegy év alatt 84 alkalommal válogatták be a legjobbak közé, és 83 gólt lőtt. Négyszeres spanyol válogatott is volt. Minden idők magyar válogatott listáján a harmadik helyen található. Csak a 100-szoros válogatott Bozsik József, illetve a 86-szoros nemzeti csapattag Grosics Gyula szerepel Puskás előtt ebben a rangsorban. Tizenhat évesen a Kispest együttesében mutatkozott be az NB l-ben, és az élvonalban négy alkalom­mal volt gólkirály. Utolsó bajnoki mérkőzésén - 40 évesen -1967 júniusában húzott mezt: a Gijon-Real Madrid összecsapáson. Puskás Ferenc Spanyolországban is számos alkalommal villantotta fel kivéte­les klasszisát az Interkontinentális Kupát és BEK-et nyert Real Madrid tagjaként. Tengelic-Lundens Göteborg 3-2 (2-2).Tengelic, 50 néző. V.: Osztermayer. Tengelic: Benizs - Binder, Éberling, Oberlender, Töricht - Barabás, Dénes (Kapás), Tóth II. - Farkas, Deli, Gyetvai. Edző: Juszt Fülöp. Lundens Göteborg: Holmqvist (Gustafsson) - Clausen, Paul­sen, Madier, Knutnesen - Mansson, Zackrlsson (Lachonius), Anders, An- dersson - Matiasson, Bylin (Lappas). Ed­ző: Toni Lappas. Sportszerű, nagy iramú mérkőzésen a jobb helyzetkihasználás döntött a hazaiak javára. G: Deli 2, Gyet­vai, illetve Zackrisson. Jók: Éberling, Oberlender, Benizs, illetve Paulsen, Ma­dier, Mansson. kai legyőzte a Szekszárdi Bőrdíszmű csapatát. A harmadik helyen a Szekszár­di BHG-VGV KISZ közös csapata vég­zett. A legjobb kapus Vida Elvira (Bőrdísz­mű), a legjobb mezőnyjátékos Csapó Julianna (ASE I.), a gólkirály pedig öt talá­lattal Kocsis Melinda (BHG-VGV) lett. A teremtorna végig jó hangulatban, sportszerűen zajlott, s jól szolgálta a Ma­gyar Ifjúság Kupára nevezett csapatok felkészülését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom