Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)

1987-04-16 / 90. szám

4NÉPÜJSÁG 1987. április 16 LOG I K A Az ábrák a sorokban bizonyos logikai sorrendben követik egymást - egy kivéte­lével. Melyik ábra bontja meg a logikai sorrendet? Hagyományos húsvéti étkek / A kereszténység egyik legnagyobb ünnepének magyar elnevezése a „hús- vételből” formálódott át húsvéttá valami­kor a XIV. század folyamán, kifejezve, hogy véget ért a Krisztus feltámadását megelőző negyvennapos böjt. A húsvéti hagyományos étkek sora - a szigorúan vett egyházi előírásokat ille­tően - nem magával a kétnapos ünnep- revalóval kezdődik, hanem az azt mege­lőző „zöldcsütörtökkel”. Ez az elnevezés pedig abból adódik, hogy ebédre vagy vacsorára spenót, az első tavaszi zöldfő­zelék kerül a tálba bundás zsemle feltét­tel. A nagypéntek hagyományos étele a borleves, valamilyen tojásétel vagy hal. Nagyszombaton este kerül sor a húsvéti sonka megszegésére. Évszázadokon át szokásban volt a sonka, a húsvéti bárány, a tojás és a ka­lács megszentelése. Ami e rítusból máig megmaradt: húsvétkor asztalra kell ke­rülnie sonkának, méghozzá nem készen vettnek, felszeletelnek, hanem otthon főttnek, legyen az kicsontozott, kötözött vagy csontjával mért, finoman füstölt ser­téscomb. Erről érdemes megjegyezni, hogy ha az nem házilag pácolt, füstölt, bi­zony előfordul, hogy üzemileg túlsózás­sal óvták meg a sonkát a megromlástól. A fölös só eltávolítására nem mindig elég­séges meleg vízzel megmosni a sonkát főzés előtt. Ehetetlenül sós voltának úgy lehet elejét venni, hogy a födő alatti lassú főzés órájának eltelte után a vizet meg kell kóstolni, és ha az töményen sós, akkor leönteni, friss meleg vizet ráönteni, ami magába veszi a sófelesleget. A cson­tos combsonka teljes átfőttségének az a próbája, hogy a kiálló csont megfordítha­tó-e a húsban, illetve villával könnyen el- szakítható-e a sonka vastag bőre. A gondosan megmosott tojások főzé­se a sonkával együtt nemcsak energiata­karékosság végett szokásos, hanem mert magukbaveszik a füstölt húslé fi­nom zamatát. Ám míg a megfőtt tojásokat ajánlatos a kiemelés után hideg vízbe tenni, hogy héjuk szépen leváljék, a son­kát a levében kell hagyni kihűlni, hogy szeleteléskor ne szálkásodjék, finom szaftos maradjon. Ha a sonka a megsze­géskor melegen kerül az asztalra borsó-, lencse vagy burgonyapüré körítéssel, akkor főzése az étkezés előtt fejeződjék be; ne kelljen melegíteni. A húsvét vasárnapi ebéd klasszikus fogása az aranysárgára sült, rántott szo­pós bárány - volna. Ez azonban csak el­vétve beszerezhető. Helyette sok-sok háznál a sonkalé felhasználásával készí­tett töltött káposzta kerül asztalra. Ez sem lebecsülendő étek, arról nem is szólva, hogy jó előre elkészíthető, s így az ünnep délelőttje felszabadul. Ami az édességeket illeti, máig kemé­nyen tartja a helyét az ugyancsak előre megsüthető, sokáig frissen megmaradó, kiadós mákos és diós beigli, illetve patkó. Látogatók számára alkalmas kínálnivaló. És épp az a baj vele, hogy a több háznál megforduló látogatót majd’ mindenütt beiglivel kínálják. A „beiglimérgezés” megelőzése érdekében ugyancsak ko­rábban elkészíthető, frissességét meg­tartó, finom, változatosságot szolgáló sü­teményreceptet adunk. Finomlepény: 35 dkg lisztből, 15 dkg margarinból, 2 tojássárgából, 8 dkg por­cukorból tésztát gyúrunk. Letakarva pi­hentetjük. 10 dkg darált dióhoz 5 dkg cukrot, 1 vaníliás cukrot, késhegynyi re­szelt citromhéjat, evőkanál rumot, 2 dkg vajat teszünk; fél deci tejjel leforrázzuk, és ha a keverék kihűlt, hozzáadjuk az egyik tojás felvert habját. 10 dkg darált mákot ugyanolyan hozzávalókkal ké­szítünk el töltelékké, mint ahogy a dió készült. Kézhez készítünk vízzel ken- hetővé hlgítuk 10 dekányi szilvalekvárt is. A tésztát négyfelé osztjuk, egyenként sütőlap méretűre nyújtjuk. Az első lapot a kizsírozott tepsibe fektetjük, és ráterítjük a diótölteléket. Ezt befedjük a következő lappal. Arra a mákkrém kerül. A harmadik tésztalapot bevonjuk a szilvalekvárral, és ezt befedve a negyedik tésztalappal, te­tejét cukros tejjel megkenjük. Előre be­melegített, de nem forró sütőben köze­pes lánggal aranyszínre sütjük. Ha kihűlt, porcukorral meghintjük, kis kockákra vágjuk. Szilvalekvár helyett kicsavart sa- vanykás almareszelőket is használha­tunk. Csokoládékenyér: 6 tojássárgát kike­verünk 6 dkg vajjal, 6 púpozott evőkanál porcukorral, 5 dkg darált dióval, 2 lapos evőkanál morzsával, 2 púpozott evőka­nál kakaóval, 3 cent rummal. Az őzge- rinc- vagy püspökkenyér-formát vajjal kikenjük, morzsával kiszórjuk, a sütőt be­gyújtjuk. A 6 tojás fehérjét keményre fel­verjük és a kakaós keverékkel könnye­dén elegyítjük, majd az egészet a formá­ba töltjük. A hőt kisebbre állítjuk (takarék és nagy láng közé), s a süteményt addig sütjük, amíg a próbaként belészúrt kötő­tűt szárazon nem húzzuk ki belőle. Ha a kiborított tészta teljesen kihűlt, hosszá­ban kétfelé vágjuk, málna- vagy barack- lekvárral a közepét megkenjük, és a két felet összeillesztjük. Bevonatlanul is na­gyon finom, de ha tortaként tálaljuk, be­vonhatjuk 1 szelet olvasztott csokoládé­val vagy 5 dkg margarinban elkevert evő­kanálnyi kakaóval és evőkanálnyi porcu­korral. NYERGES ÁGNES Tavaszi fáradtság Mostanában sokan tűnődnek: mitől vagyok olyan fáradt? Nos, az orvosok megnyugtató választ tudnak adni a kérdésre: a tél vége felé kimerülnek szervezetünk vitamintartalékai, mert jóllehet, tápanyagszükségletünk télen és nyáron nagyjából egyforma, étkezésünk ösz- szetétele mégis jelentősen eltér. Télen általában tartalmasabb ételeket eszünk. Sok fehér­jét (tejet tojást túrót, húst stb.) és szénhidrátot (főtt tésztákat kenyeret édességeket stb.), valamint zsírtartalmú élelmiszereket ételeket (zsíros sertéshús, szalonna, vaj stb.), viszont kevesebb növényi eredetű élelmiszert fogyasztunk, pedig ezekben sok vitamin és ásványi anyag van. A vitaminoknak két nagy csoportját különböztetjük meg. Az egyik a zsírban oldódók, a másik a vízben oldódók. A zsírban oldódók többnyire ellenállóbbak a különféle behatások­kal szemben (például oxidáció, fény- és hőhatás stb.). Ezek csak zsírtartalmú ételekkel együtt szívódnak fel. Ezután a zsírszövetben raktározódnak el, ott hosszabb ideig tárolha­tók. Ezzel szemben a vízben oldódó vitaminok nem raktározódnak el, ezért naponta szük­ség van rájuk. Mely vitaminok tartoznak az egyik, és melyek a másik csoportba? Zsírban oldódik az A-, D-, E-, K-vitamin. Vízben oldódó a B,-, B2-, Be-, B, 2-vitamin, valamint a C-vitamin és a Nitko- tinsav. A-vitamin található a májban, a tojássárgájában, a tejfölben, a vajban, D-vitamin van a májban, a tejből készült élelmiszerekben, a tojásban. E-vitaminban dúsa növényi olaj, a vaj, a máj. K-vitamin főleg növényi termékekben található. A B-vitamincsoport tagjai pedig az élesztőben, a májban és az állati belsőségekben, tejtermékekben találhatók. Utoljára hagytuk a C-vitamint, amelynek hiánya a skorbutot és a tavaszi fáradtságot okozhatja. Megtalálható a friss zöldségekben, főzelékekben (Mirelite-készítményekben is van!) és a gyümölcsökben. Télen és tél végén elég sok található belőle a savanyú káposz­tában, a grape-fruitban, a citromban, az almában, a sütőtökben, a karalábéban és a csip­kebogyó teában. Kevesen tudják, hogy a burgonya is viszonylag sok C-vitamint tartalmaz. Nagy gond az is, ha a szervezetünk nem kapja meg azt a vitaminmennyiséget, amennyi­re szükségünk lenne. Mint már említettük, különösen a vízben oldódó vitaminokra kell vi­gyáznunk, mert a zöldségek, főzelékek párolása, főzése közben a vitaminok jelentős meny- nyisége tönkre megy. Ha lehetőségünk van, a főző vizet mindig használjuk fel. A salátákat csak enyhén sózzuk, levüket ne csavarjuk ki, hanem azzal együtt készítsük el. A forró salá­talé sem jó, mert benne elbomlik a C-vitamin. A zöldséget a gyümölcsöt mindig vékonyan kell meghámozni, mert a vízben oldódó vitaminok jelentős része épp a héjuk alatt található. Többen azt hiszik, a hiányzó vitaminokat a legegyszerűbb tablettákkal pótolni. Nagyon té­vednek, mert az élelmiszerekben található vitaminok a kísérőanyagok miatt jobban hatnak. Ezenkívül könnyen megbomolhat a kialakult vitaminegyensúly. Számos vitamintablettá­nak mellékhatása is van, különösen, ha sokat szedünk belőlük. Tehát nem helyes, ha valaki tavasszal pánikszerűen elkezdi szedni a vitamintablettákat. Inkább egész évben olyan ételeket kellene ennie, amelyek nem hizlalnak és vitamindúsak. Mozogjunk, sportoljunk, éljünk egészségesen. Ez lehet a biztosítéka annak, hogy fittnek, kiegyensúlyozottnak érezzük magunkat. DR. KATONA EDIT Divatnyelv Aktuális tudnivalók Szinte naponta találkozunk a divat kü­lönféle szakkifejezéseivel, egy-egy ruha­darab idegen hangzású megnevezésé­vel. Talán nem érdektelen, ha ismerjük ezek eredetét is, főleg azokét, amelyeket jóformán egész évben viselünk. a) Blézer - eredetileg angliai klubka­bát, amelyet kezdetben csak férfiak hordtak, utóbb az angol leányiskolákba és kollégiumokba is bevonult. A 60-as évek elején váratlanul nagy divat lett fér­fiaknál, nőknél, minden korosztálynak egyformán. b) Redingot - a XVIII. század közepén alakult ki Angliában, lovaglásra szánták (riding = lovaglás+coat = kabát). Ha­marosan elterjedt Franciaországban, a nők is átvették, de nem lovagláshoz, ha­nem nappali kabátnak. Dereka karcsúsí­tott, kihajtós gallérja van, egy- vagy két­sorosán gombolódik. Ma is viseli mindkét nem a redingot különféle változatait. c) Trencskó - a divatkreátorok az egyenruhát is nagy lelkesedéssel ültetik át a civil öltözködésbe. így terjedt el a 20- as években a nők körében is az eredeti­leg lövészárkokban hordott katonai eső­kabát. Jellemzője a ragián szabásvonal, a sok tűzés, felső részén a lebegő elő- és hátlap. d) Blúzon vagy zubbony - eredetileg bő, csípőig érő, vászonból készült mun­kakabát. Munkások és katonák viselték, ma a sportos öltözködés jellegzetes da- rabja. g k. Joan Eicken: Születésnapi csodák Minden gyerek türelmetlenül várja a szüle­tésnapját, amikor megajándékozzák, össze­gyűlnek a barátai, és mindenki vidám. Zsanett születésnapja egy kicsit szomorkás volt. S mindez azért, mert a mama elment a nagyma­mát ápolni, a papa pedig munkába indult. Ő mozdonyvezető, aki messze-messze viszi a vonatot. Mielőtt elment, ünnepi vacsorát tálalt Zsanett elé, majd lefektette őt.- Légy okos kislány! - mondta. - Hunyd be a szemed és aludj! Mire felébredsz, már reg­gel lesz, és én is hazaérek. A papa elment. Zsanett engedelmesen be­hunyta a szemét. Aztán kinyitotta, mert nem szeretett egyedül lenni.- Milyen kár, hogy nincs kivel játszani! - sóhajtotta Zsanett. Hirtelen az ajtó mö­gül furcsa hangot hallott: - top-top, slop- slop, tuk-tuk. Kiugrott az ágyból, és lábujjhe­gyen az ajtóhoz ment. S mit látott? Az új köny­vek, amelyeket a papától kapott, kiny Itak, s a mesehősök ott sétálgattak a szobában. A tün­dérek kecskebakot ugrottak, és bemásztak a tálalóba. A sellők a fürdőkádban úszkáltak, a pingvinek parfét ettek a hűtőszekrényből, a fókák a konyhai mosogatóban pancsoltak.- Hát ti miért jöttetek ki a könyvekből? - kérdezte Zsanett.- Meglepetést akartunk szerezni neked, mert tudtuk, ma van a születésnapod.- Zsanettnek még soha nem volt ennyi ba­rátja, ilyen vidám társasága. Önfeledten ját­szani kezdett velük.- Hát én senkinek nem kellek? - hangzott egy panaszos hang. A kislány egy nagy bajuszú, hosszú farkú tigrist pillantott meg.- No, várjatok csak, mind megfoglak ben­neteket. Ijedten futkároztak a pingvinek fókák, tün­dérek.- Menj vissza a könyvedbe! - kiabál­ták.- Én vagyok a világon a leggyorsabb. Ha kiengedtek az utcára, nem foglak el ben­neteket.- Rendben van! - mondta a tigrisnek Zsanett! de én is veled vagyok, hogy ne rakoncátlankodj.- Akkort ülj a hátamra, és legyezgess engem! - kérte a tigris. Zsanett felült, s villámgyorsan végigszá- guldottak a városon. Találkoztak egy ember­rel, akinek a szél lesodorta a kalapját. A tigris elcsípte, s visszaadták a kárvallottnak. Majd egy síró kisfiú futott eléjük. Egy nagy sárkány üldözte. A tigris őt is a hátára ültette, és haza­szállította. A sárkány még üldözte őket egy darabon, de belátta, ilyen gyors tigrissel úgy­sem bírna. Hirtelen Zsanett meglátta a vonatot, amit a papa vezet.- Gyerünk gyorsan haza, a papa keresni fog, ha előbb hazaér.- Ne félj! Az ilyen vonat nekem meg se kottyan, - mondta a tigris. - Csak le­gyezz szorgalmasan! Folyók, tavak, erdők, hegyek suhantak el Zsanett szeme előtt, míg végre feltűntek az ismerős utcák. A tigris behuppant az ablakon. Bent még mindig vidáman játszadoztak.- Gyorsan vissza a könyvekbe! - kiáltotta a kislány - mindjárt itt a papa. Majd este ját­szunk megint. Zsanett segített nekik visszabújni a köny­vekbe. Csak a tigrissel volt baja a nagy ter­mete miatt. Aztán bebújt az ágyba, és alaludt. Mire ismét kinyitotta a szemét, a papa már el­készítette a reggelit. Kislány megette, aztán a szobába ment a varázslatos könyvekhez. Most minden csendes volt. S ha nem maradt volna egy parányi lábnyom a könyvespolcon, egy kis arany halpikkely a mosdótálon, egy apró tollacska a hűtőszekrényben, szőröcs- kék a kandallón, Zsanett soha nem hitte volna el azt a hihetetlen dolgot, ami vele történt teg­nap este a születésnapján. ÁTÁNYI LÁSZLÓ fordítása Konczek József: Szegeslednek (Káré Magdolna fűveskönyvéből) Szép jóreggelt kegyelmednek, kedves fehér szegeslednek! Nagynénjén, a tavaszin, jól mutat a lila szín. Hát még a kék ama fürtön. Alighanem zabosbükköny. S baltacím meg lóhere, hajladoz a szél fele. Legyen mindig kegyelmednek kedves kedve, szegeslednek. Virágai, mint a lepkék, szívemet is felemelték. De hisz’ kendtek pillangósok! Lesz is helyük mindig jó sok. S ki ne hagyják a sorból kedvencem, a zöldborsót!

Next

/
Oldalképek
Tartalom