Tolna Megyei Népújság, 1987. április (37. évfolyam, 77-101. szám)
1987-04-16 / 90. szám
Mit mutatnak mérlegadatok? mérlegadatok sok mindent elárulnak a szakértőknek. Nemcsak a veszteség vagy a nyereség összegét mutatják ki, hanem a mélyebb összefüggésekre, a gazdálkodást befolyásoló folyamatokra is rávilágítanak. Éppen ezért kap mindig nagy figyelmet a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának a vállalati mérlegeket összegező vizsgálata. Ennek eredményei híven tükrözik azokat a jelenségeket, amelyekre az utóbbi hónapokban már az irányítás fölhívta a figyelmet. A népgazdaság összteljesítménye elmarad a várttól, a hatékonyság sem növekedett a kívánt mértékben és az exportban sem következett be áttörés. Aktívum helyett külkereskedelmi mérleghiánnyal zártuk a tavalyi esztendőt. A számok „nyelvére” fordítva mindez a következőképpen néz ki: a vállalatok ösz- szes eredménye 4,3 százalékkal haladta meg az előző esztendeit, ám jóval elmaradt a tervezettől. Kevesebb vállalat zárta veszteséggel az esztendőt, mint 1985- ben, viszont a hiány nagyobb mértékű. A kivitelben a rubel elszámolású export ugyan növekedett, de a számunkra létfontosságú konvertibilis elszámolású kivitel viszont csökkent. Az elemzések szerint ebben fő szerepet az ipari export elmaradása játszott. De ugyanígy elmaradt az előző évitől az élelmiszeripar és az építőipar kivitele is, a mezőgazdaságé viszont növekedett. A teljesítmények a kivitelhez hasonlóan alakultak az egyes ágazatokban. Az ipar kevesebbet teljesített az 1985-ösnél, az építőipar stagnált, miközben a mezőgazdasági termelés értéke emelkedett. Ha mindehhez hozzávesszük, hogy a konvertibilis import a tervezettnél jobban növekedett, akkor egyértelműen látszik, hogy ezek a tendenciák hosz- szabb távon nem tarthatók fenn. Még akkor sem, ha a szakemberek rámutattak arra, hogy a korábbi évek szűkös lehetőségei után egyszerre jelentkezett az elhalasztott igény és azt is figyelembe kell venni, hogy itthon nagyon sok vállalat nem jut megfelelő alapanyaghoz. A termelés hatékonyságában fontos szerepet játszanak a költségek is. A termeléshez közvetlenül kötődő kiadások közül az anyag-és energiaköltségek a termelés növekedésénél kisebb mértékben emelkedtek, ám a keresetek növekedése meghaladta azt. Nem véletlen tehát, hogy decembertől április 1 -ig a kormány arra kérte a vállalatokat, hogy ne emeljék az alapbéreket és az azóta napvilágot látott nyilatkozatok szerint továbbra is mérsékelt bérpolitikára szólították föl a gazdálkodókat. Már az elmúlt év végén látszott: a gazdaság elmaradó teljesítménye és a növekvő központi kiadások a költségvetés terven felüli hiányának kialakulásához vezetnek. Ám az még feltűnőbb, hogy miközben alig növekedtek a gazdálkodók költségvetési befizetései, csaknem 16 százalékkal emelkedtek a támogatások. S ebből adódik a következtetés - jó néhány vállalatnál a költségvetési pénzek mérsékelték vagy tüntették el a hiányt. Évről évre visszatérő probléma, különösen egy-egy szabályozóváltozás előtt, hogy a vállalatok vezetői attól félnek, a növekvő adók miatt egyre kevesebb szabadon fölhasználható nyereségre tehetnek szert. És a változások, illetve szigorítások bevezetése utáni mérlegelemzések viszont ezzel ellentétes tendenciát mutatnak, minden várakozás ellenére a vállalati szféra évről évre több jövedelmet mondhat magáénak. Az eredményeket szemlélve optimizmusra egyáltalán nincs okunk, s az is biztos, hogy e tendenciák nem válhatnak általánossá a magyar gazdaságban. Az utóbbi években végérvényesen bebizonyosodott, hogy nincs más választásunk, mint a veszteséges tevékenységek leépítése, az állami támogatások mérséklése, s emellett a hatékonyság növelése. Egyszóval a gazdaság dinamikus fejlődési pályára való állítása. osszabb ideig tart az átmenet, mint arra számítani lehetett, s egyik évről a másikra nem várhatjuk, hogy a kedvezőtlen tendenciák egy csapásra eltűnjenek. De változtatáshoz nemcsak komoly munkára, hanem közös erőfeszítésekre is szükség van. Egyrészt a kemény költségvetési politikára, amely szigorúan véghezviszi a támogatások csökkentését, takarékossági célkitűzéseit, másrészt olyan vállalati magatartásra, amely elsősorban saját erejéből kívánja problémáit megoldani és nyereségét növelni. LAKATOS MÁRIA Átadták az országos tej- és hústermelési verseny díjait Az Állatorvostudományi Egyetemen szerdán díjakat adtak át az 1986. évi országos tej- és hústermelési versenyben legjob eredményt elért nagyüzemeknek és a kistermelőknek. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Medosz tizenegyedik alkalommal hirdette meg a tejtermelési versenyt, amelyhez négy éve a hústermelők is csatlakozhattak. A versenyre tavaly több mint 600 mezőgazdasági nagyüzem és csaknem 10 ezer kistermelő nevezett. A legjobbaknak, a különböző kategóriában 50 állami gazdaság, illetve termelőszövetkezet képviselőjének és 10 kistermelőnek Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes nyújtotta át a díjakat. A nagyüzemek közül az egyes kategóriák győztesei a következők: a kocséri Petőfi Tsz, a tiszanánai Petőfi Tsz, a kocsi Aranykalász Tsz, a bonyhádi Pannónia Tsz, a Hidasháti Állami Gazdaság, a Környei Mezőgazdasági Kombinát, az Alagi Állami Tangazdaság és az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát. A kistermelők versenyében - csakúgy mint az előző évben - a kungyalui Cser- nák Béla értékesítette a legtöbb tejet 1986-ban. Egy tehéntől a legtöbb tejet tavaly Bakacsi László szegedi kistermelő fejte. A hústermelési verseny első helyezettje a martonvásári Új Élet Tsz és a Szerencsi Állami Gazdaság lett. Pártküldöttség utazott Dániába A Dán Kommunista Párt Központi Bizottsága meghívására Klenovics Imrének, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, az MSZMP Somogy Megyi Bizottsága első titkárának vezetésével szerdán délelőtt pártküldöttség utazott Dániába. A delegáció részt vesz a Dán Kommunista Párt április 16-19. között Koppenhágában tartandó XXVIII. kongresszusán. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, az Elnöki Tanács tagja szerdán délben az Országházban fogadta Poul Schlütert, a Dán Királyság miniszterelnökét, aki hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban. A szívélyes légkörű megbeszélésen részletesen foglalkoztak a nemzetközi élet időszerű kérdéseivel, ezen belül az európai kontinens helyzetével. Különös figyelmet fordítottak a béke megőrzésének feladataira és a kölcsönös bizalom légkörének megteremtésére. Hangsúlyozták, hogy a különböző társadalmi rendszerű országok békés együtműkö- dése a népek közös érdekeit szolgálja, hozzájárul a nemzetközi béke és a biztonság megerősítéséhez. Rámutattak, hogy az enyhülési folyamat továbbvitelében minden országnak megvan a saját felelőssége. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai eredményesen fejlődnek és kölcsönös a szándék a mindkét nép javát szolgáló jó viszony erősítésére, az együttműködés további lehetőségeinek feltárására. A találkozón részt vett Lázár György, a Minisztertanács elnöke és Király András- né hazánk koppenhágai, valamint Hans Kühne, Dánia budapesti nagykövete. Ugyancsak a nap folyamán fogadta a dán kormányfőt Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke. A szívélyes légkörű eszmecserén áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását, a gazdasági, műszaki és tudományos együttműködés eredményeit. A megbeszélésen jelen volt Király Andrásné és Hans Kühne. Poul Schlüter délelőtt Budapest nevezetességeivel ismerkedett. A városnéző sétára elkísérte Hans Kühne és Király Andrásné, s a programon részt vett a kormányfő felesége is. A vendégek elsőként a várnegyedbe látogattak. A Halászbástyán tett séta után dr. Fábián János pro- tonotárius kanonok kalauzolásával a Mátyás-templommal ismerkedtek. A városnézés a Nemzeti Múzeumban fejeződött be, ahol a koronázási jelvényeket tekintették meg. Poul Schlüter délután az Atrium Hyatt Szállóban a magyar és a dán sajtó képviselőivel találkozott. Poul Schlüter, a Dán Királyság miniszterelnöke, aki Lázár Györgynek, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látogatáson tartózkodott hazánkban, szerdán hazautazott Budapestről. A dán kormányfőt magyarországi útjára elkísérte felesége is. A dán és magyar nemzeti lobogókkal díszített Ferihegyi repülőtéren Lázár György és felesége, valamint Várkonyi Péter külügyminiszter - katonai tisztelet- adás mellett - búcsúztatta a magas rangú vendéget és feleségét. Poul Schlüter vendéglátója társaságában fogadta a felsorakozott díszszázad tisztelgését, majd a két nemzeti himnusz elhangzása után a vendégek és a házigazdák elbúcsúztak, s a dán kormányfő repülőgépre szállt. Poul Schlüter búcsúztatásán jelen volt Hans Kühne Dánia budapesti és Király Andrásné hazánk koppenhágai nagykövete. Marjai József fogadta a WBC elnökét Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden fogadta George Sheldont és Robert Holmest, a World Ru- siness Council egyesült államokbeli székhelyű nemzetközi társadalmi szervezet vezetőit. Az 1970-ben alapított, főként egyesült államokbeli, kanadai, és közép-amerikai üzletembereket és politikusokat tömörítő szervezet vezetővel eszmecserét folytattak elsősorban a WBC és a magyar szervezetek közötti kapcsolatok alakulásáról. A WBC vezetői magyarországi látogatásuk során tárgyaltak a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkárával, a Külügy-, a Külkereskedelmi és a Művelődési Minisztérium, valamint az Ibusz vezetőivel. Befejeződtek a gazdasági A magyar-lengyel gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság 23. ülésszaka szerdán befejezte munkáját. A megbeszélések eredményeit rögzítő jegyzőkönyvet a bizottság magyar és lengyel elnöke Marjai József és Józef Koziol miniszterelnök-helyettesek írták alá. A bizottság áttekintette a gyártásszakosítás és termelési kooperáció helyzetét. Megállapították, hogy a gép-és vegyipar területén a folyó ötéves időszakra eddig 19 megállapodást írtak alá, és további öt kidolgozása van folyamatban. Szükségesnek tartották az e téren folyó munka felgyorsítását, és a további kooperációs lehetőségek feltárámagyar-lengyel tárgyalások sát. Kedvezőnek értékelték a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén folytatott együttműködést, amely jelenleg 33 témában folyik és ebben az évben várhatóan öt témában bővül. A bizottság szükségesnek tartotta, hogy az érintett lengyel és magyar szervek folytassák a két ország gazdasága és gazdaságirányítási rendszere tárgyában folytatott eredményes konzultációkat és gyorsítsák fel a közös vállalatok létrehozására, a közvetlen vállalatközi kapcsolatok kialakítására irányuló munkát. Józef Koziol szerdán elutazott Budapestről. A vendéget a Ferihegyi repülőtéren Marjai József búcsúztatta. Főiskolai közművelődési napok a tanítóképzőben Az elmúlt évhez hasonlóan ismét nagy érdeklődés mellett nyitották meg tegnap délután Szekszárdon, a tanítóképző főiskolán a főiskolai közművelődési napokat. Ahogyan azt Pajor Enikő, az intézmény adjunktusa, a rendezvénysorozat egyik kezdeményezője mondotta, a hagyományteremtés szándékával már másodszor kerül sor - a Tolna Megyei Könyvtár segítségével - e kulturális eseményre. A közművelődési napok a jól bevált forma szerint általában egy adott témakörhöz kötődnek. Ez alkalommal a költészet napjának méltó megünneplését tűzték ki célul a szervezők, fontos szempontként tartva szem előtt azt is, hogy a meghívott, ismert előadók, vendégek között Tolna megyei származású is szerepeljen. A főiskolai közművelődési napok első állomásaként „Felfedezni és szeretni a világot” elnevezéssel Würtz Ádám grafikus kiállítását tekinthették meg az intézmény aulájában az érdeklődők. A tamási születésű, háromszoros Munkácsy-díjas, érdemes művész munkásságát Gyugyi János, az MSZMP Tolna Megyei Bizottságának titkára méltatta. Legközelebb április 27-én 18 órai kezdettel dr. Buda Béla tart előadást a főiskola kollégiumának társalgójában. Ezt követően május 4-én 18 órakor ugyanezen a helyszínen Petrőczi Éva költő mutatkozik be. Befejezésként május 7-én 14 órakor dr. Nagy Attila olvasáspszichológus válaszol a feltett kérdésekre. Fotó: CZAKÓ SÁNDOR A tárlat megnyitását a legkisebbek is kíváncsian várták, hiszen ők az olvasókönyvekben már találkoztak Würtz Ádám rajzaival Gyugyi János méltatta Würtz Ádám (középen) munkásságát Kádár János fogadta Poul Schlütert A dán kormányfő elutazott hazánkból