Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-09 / 57. szám

1987. március 9. A. NÉPÚJSÁG 3 Hogy visszaadják egy szakma presztízsét... * Nádor-alapítvány a legjobb tanulóknak Alkotói díjasaink (18.) Tizenöt év az atomerőműért Szabó Benjamin, az Országos Villamos Távvezeték Vállalat vezérigazgatója Egy fiatal szak­munkás 1951- ben kétévi vil­lanyszerelés után szakérettségit tesz Debrecen­ben. Egyévi nyelvtanulás és előkészítő tanfo­lyam után kezdi meg egyetemi ta­nulmányait Iva- novóban, majd Moszkvában foly­tatja az Energeti­kai Intézetben. 1958-ban végez, s az ajkai hőerő­műben kezd dol­gozni, két évvel később huszon­nyolc éves korá­ban kinevezik igazgatónak. Szabó Benja­min életútja ezt követően még sokfelé kanyarog, mindig kemény munka és szüntelen tanulás a követelmény, ami folytatódik aztán Tolna megyében is, ahol először a megalakuló atomerőmű vállalat igazgatója, majd az építkezés kormánybiztosa. Az Alkotói dí­jat 1983-ban kapta meg. Ma az Országos Villamos Távvezeték Vállalat vezérigaz­gatója. Budapesten lakik, így csak telefo­non sikerült elérni, az sem ment éppen simán, hiszen szabadságát tölti és a csa­ládtagokkal tapétázzák a lakást. Mégis rögtön és szívesen ráál, hogy három kér­désünkre válaszoljon.' Alkotói díjasaink mai életét, munkáját bemutató sorozatunknak célja éppen az a kérdés volt, hogy mit alkotnak ma azok, akik ebben az elismerésben részesültek. Szabó Benjamin válasza nem önmagáról szól, hanem a vállalat rövid bemutatása, ebből is látszik mennyire azonosítja ma­gát azzal a feladattal, amit végez. Négy éve lesz a nyáron, hogy ezen a munkahe­lyen dolgozik.- A vállalat feladata az iparágon belül, hogy a magyar erőművekben megter­melt villanyáramot, és az importenergiát a főbb elosztóközpontokig eljuttassa, te­Az 1987. január 1-jén érvénybe lépett új levegőtisztaság-védelmi jogszabályok az emberi egészség az emberi környezet megóvása érdekében megállapítják a káros légszennyezés megelőzésére, csökkentésére, illetve megszüntetésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. A végrehajtás egyik feltétele a működő légszennyező források pontos és folya­matos nyilvántartása a légszennyezés alakulásának figyelemmel kísérése ér­dekében. Az új nyilvántartáshoz - a rész­letes kitöltési útmutatót magába foglaló bejelentő lapokat a területileg illetékes I. fokú építési hatóságok az év első napjai­ban megkapták. Feladatuk volt a lapok kiosztása kapcsán az új bejelentésre kö­telezettek körében felmérni a szükségle­teket. A légszennyező források üzemel­tetőire vonatkozóan előírt adatszolgálta­tási kötelezettségek széles körű megis­mertetése érdekében a Tolna Megyei Ta- nács V. B. építésügyi és vízügyi osztálya az alábbi közleményt adja ki: A 21/1986. (VI. 2.) MT sz. rendelet 6. §- a, valamint az ennek végrehajtására ki­adott 4/1986. (VI. 2.) OKTH sz. rendelke­zés 7. és 20. §-a alapján minden helyhez kötött működő légszennyező forrás üze­meltetője köteles légszennyező forrás­ként a légszennyezési kibocsátási határ­érték megállapítása érdekében az erre rendszeresített „levegőtisztaság-védelmi alapbejelentőlap” (LAL) kitöltésével és annak a területileg illetékes I. fokú építés­ügyi hatóság - mint egyben I. fokú leve­hát a villamos energia átvitele. A vezetékrendszer behálózza az or­szág egész terü­letét. Bruttó állóeszköz-állo­mányunk mint­egy 14 milliárd fo­rint, az éves ter­melési érték mintegy kétmil­liárd forint. Mun­kánkhoz tartozik az üzemeltetés mellett a vezeté­kek kiépítése is, az idén mintegy hat-hétszázmillió forint beruházási összeggel dolgo­zunk, éppen most építjük a Paks- Litér közötti 400 kilovoltos vezeté­ket. A második kérdés a Tolna megyével való mai kapcsolatokra vonatkozott.- Háromrétegű a kapcsolatom a me­gyével. Az előbbiekből következik, hogy munkakapcsolatban állunk az erőművel, van Pakson egysége is a vállalatnak. Családi kapcsolatban vagyok a várossal, hiszen a fiam, aki gépészmérnök, ott la­kik és az erőműnél dolgozik. Továbbra is tartanak a régi baráti kapcsolatok, ame­lyek a megyében töltött évek alatt kiala­kultak. Nem mondom, hogy valamennyit sikerült megőrizni, de olyan barátság is van, ami azóta, hogy eljöttem, még elmé­lyültebb lett.A harmadik kérdés, hogy mi­ként tekint vissza a vezérigazgató az itt töltött évekre.- Nagy kérdés, válaszolja, hiszen az ember alkotó élete mondjuk negyven év, ebből a középső húsz a legfontosabb, abból én tizenötöt dolgoztam az erő­műért. A gondolat megszületésétől vé­gigkísértem a munkát az elő reaktor beindulásáig. Nem hiszem, hogy ha akár most, akár húsz év múlva visszatekintek arra, hogy mit is csináltam ebben az élet­ben, akkor az atomerőmű ne az első he­lyen szerepeljen... - i ­gőtisztaság-védelmi hatóság - részére 1987. március 31 -ig történő benyújtásá­val alapbejelentést tenni. Az új rendszerű alapbejelentésre vonatkozó kötelezett­ség a már korábban nyilvántartásba vett légszennyező forrásokra (az új jogsza­bályok részletes előírásai szerint) is vo­natkozik. A 4/1986. (VI. 2.) OKTH sz. rendelke­zés 19. §-a sorolja fel a légszennyező for­rások típusait. Ezek közül az a) a pontforrásokat minden esetben 1987. március 31-ig be kell jelenteni, kivéve azokat a pontforrásokat, amelyek üzemeltetője magánszemély, vagy a for­ráshoz tartozó, a telephelyen található fűtőberendezések névleges összteljesít­ménye kisebb, mint 120 kW. A 120 kW alatti fűtési kazánokat nem kell számítás­ba venni. b) az épületforrás üzemeltetője 1987. január 1-től köteles éves bejeltést tenni, de csak akkor, ha az épületforrás kibo­csátása meghaladja az OKTH-rendelke- zés 2. sz. melléklete alapján megállapított kibocsátási határértéket. c) pont alatt meghatározott felületi for­rásokat, esetenként meghatározott felü­leti forrásokat az elsőfokú levegőtiszta­ság-védelmi hatóságnak kell bejelenteni, a hatósági felszólítást követően 60 na­pon belül. A levegőtisztaság-védelmi alapbeje­lentőlap nyomtatványok a területileg ille­tékes I. fokú építési hatóságnál szerez­hetők be. „Megbeszélésünk alapján szeretnék a dunaföldvári Magyar László Gimázium kiváló tanulói részére jutalmazás céljából havi 500, azaz ötszáz forintot felajánlani és ezen összeg kezelésére az OTP duna­földvári fiókját szeretném felkérni. Úgy érzem, szűkebb pátriánknak a kereske­delem, a vendéglátóipar és az idegenfor­galom új alapokra helyezéséhez nagy szüksége van művelt, az otthon megbe­csülését élvező és később azért áldozni tudó fiatalokra.” Az idézett sorok Nádor Antal adomá­nyozó leveléből valók. Napjainkban cseppet sem gyakoriak a hasonló gesz­tusok, valahogy kiment a divatból ez a fo­galom és persze a nemes cselekvés. En­nek pedig nem csupán a kis vagy közép jövedelmű emberek egyre szélesedő ré­tege az oka... Méltán vetődik fel kérdések sora, ki az, aki rendszeresen hajlandó lemondani jövedelme egy részéről, miért pont ennek az intézménynek a javára, milyen indítékok vezetik? „Ha nem szólnak, hogyan mennék...” Nem nehéz megtalálni Nádorék ottho­nát, hiszen ismeri őket mindenki a köz­ségben. A kapun tábla is hirdeti, itt szál­lást talál az idegen, a Nádor-panzióhoz van szerencséje. Barátságosan fogad a házigazda, szívességén érezzük, hogy a vendégnek szól, aki számára mindig a legfontosabb volt.- Nem vendéglátós családban szület­tem, apám angol úriszabó volt. Egy nagy hírű dunaföldvári mecénás segítségével nyitottak vendéglőt Solton, innen az örökség. Sokakat támogatott annak ide­jén ez a nagyszerű ember, Sipos Ernő, az akkori Hitelbank igazgatója. Ma is nagy szükség lenne hasonló szellemiségű mecénásokra, jó értelemben vett protek- torokra. Sajnos, ez a fogalom mára pejoratív színezetet kapott. A családot ért váratlan szerencsés váltás után azonban nem volt több segítség, ami Nádor Antal útját egyengette volna. Mindenért magának kellett megküzdenie, ehhez pedig az erőt a szakma szeretetéből merítette. Fiatalon az orvosi egyetemet hagyta abba, kiváló angol és német tudását hagyta parlagon, azért, hogy a vendéglátásban helyez­kedjen el. Negyvenéves szakmai múlttal a háta mögött, átélte azt az időszakot, amikor virágzott a vendéglátás a Duna- parti településen, aztán jöttek a háborús évek, majd a szűkös, puritán esztendők. Az Általános Értékforgalmi Bank Rt. a január 1-jétől működő öt kereskedelmi bank közül - a tőkeerőt és az ügyfélkört tekintve egyaránt - a legkisebb. Alaptő­kéje egymilliárd forint. A kereskedelmi bankok közül az egyetlen, amely az indu­lási feltételek kialakításakor központilag nem kapott vállalati ügyfeleket. így tevé­kenységének szélesítése elsősorban „A legfőbb baj, hogy kettes, hármas bizonyítvánnyal, negatív kiválasztó­dással kerülnek a pályára a fiata­lok” Megérte mára a vendéglátás devalváló­dását és a lassú éledést is.- Nyolc évig vezettem a Duna-parton a halászcsárdát - folytatja, de felesége közbeveti:- Bár ma is ott lennénk, mert egész­séggel bírnánk még!...- Tudják, 1984-ben leszázalékoltak. Betegeskedtem ugyan előtte, de ez még­is nagyon váratlanul ért. A volt igazgató biztatott, ne várjam meg, amíg szólnak, menjek vissza, mert szükség van a tudá­somra, tapasztalatomra... De csak nem megy az ember oda, ahova nem hívják. Újrakezdték Pillanatok alatt oldódik a hangulat, megelevenednek a dolgos évek és egy­szerre vallják, magukénak érezték min­dig az üzletet, amit valójában a Tolna Me­gyei Vendéglátóipari Vállalat üzemelte­tett. Nem volt víz, hát társadalmi munká­ban kiásták a vezetéknek a gödröt. Két­ezer forintot szocialista brigádfelaján­lásként a fóti gyermekvárosnak akartak juttatni, mivel azonban levelükre nem vá­laszoltak, így a tornacsarnok-építésre fi­zették be az összeget. Mozgássérült gye­rekeket láttak vendégül ingyen, nőnapon és annak közeledtével hóvirágcsokorral lepték meg a vendégek között a szebbik nemet.- Példát kellett mutatni és összefogni a dolgozókat. A legjobban a vendégek kö­azon múlik, hogyan tudja betéteseinek számát növelői, új ügyfeleket szerezni. Az elhelyezett betétek arányában fejleszt­heti finanszírozási, hitelezési tevékeny­ségét, veheti fel a versenyt a többi keres­kedelmi bankkal. A kereskedelmi bank a vállalatoknak és a lakosságnak egyaránt kínál pénz­ügyi szolgáltatásokat. Az Általános Ér­zőit szerettem lenni, de erre a beszerzés, az adminisztráció miatt sajnos kevés idő jutott - halljuk a számvetést -, aztán a gondok is szóba kerülnek. - Ma jiz a leg­főbb baj, hogy negatív kiválasztódással kerülnek a fiatalok erre a pályára, kettes, hármas bizonyítvánnyal. Kérdem én, mi­lyen entellektuelek lesznek felnőttként? Nem a sértettség hangján beszél, in­kább szomorkásán, mint aki minden mozdulatával tenne valamit, csak éppen nem kell senkinek. De feleségével együtt nem abból a fajtából valók, akik könnyen feladják. Újrakezdték. Három éven keresztül alakítgatták, szépitgették a megvásárolt öreg házat és hogyan sikerült? A belépőt első pillanat­ra meghökkenti a példásan rendben tar­tott udvar, a háziak gondosságára valló szobák, ízléses „recepción”, ami valójá­ban a kis alapterületű lakás ebédlője. Va­lami módon itthon érzi magát az ember.- A fiúnk folytatta a családi hagyo­mányt, a Paksi úton van egy kis vendég­lője. Sok dologban nem értünk egyet, de annak örülök, hogy a szolid árakat átvet­te tőlünk. Mindig az volt az elvem, hogy azt adjam a vendégnek, amit magam is kapni szeretnék... Csak az adminisztráció ment lassan... Jó ideje beszélgetünk családról, szak­máról, a településről és közelebb jutva gondolkodásmódjához, mentalitásához, kezdjük megérteni, mi vitte Nádor Tamást erre a nemes gesztusra, őt, aki nem kötődött soha a földvári gimnáziumhoz. Közvetve azonban ezen az úton látta megvalósíthatónak a szakma erősítését, a település gyarapodását.- Háttér nélkül, jó színvonalú szolgál­tatások nélkül nem teremtődhet sehol idegenforgalom - állítja határozottan. - Sok mindent sajnos újra kell éleszteni Dunaföldváron, hiszen valamikor nagyon sok igényes üzlet működött. A Simon-fé- le vendéglő, a Németh Pityu bácsi kis­kocsmája, a Horváth-kert, a Stefánia, a Duna-parton... Háromnegyed éven keresztül kellett hadakoznia, amíg az alapítvány admi­nisztrációját sikerült elintézni. Kicsit ér­tetlenkedve fogadták, mintha nem tud­nák hova tenni. A mai napig 12 ezer forint gyűlt össze az OTP-ben. A gimnázium 1952-ben alapított „aranykönyvében” lapozgatunk, a leg­jobban tanuló, közéletiségért jutalmazott tanulók neve kerül ebbe. Tavaly Bíró Ferenc, Pokol Lajos és Szécsi Júlia munkáját ismerték el a Ná­dor-alapítványból.- Ugyanúgy fogadjuk Anti bácsit, mint nyugdíjas pedagógusainkat, minden is­kolai rendezvényre, ünnepre meghívjuk - halljuk Lukácsi Pál gimnáziumi igazga­tótól - Nagylelkű alapítványának első­sorban az etikai részét emelném ki, mert manapság ez nem tipikus magatartás. Valóban kurióziumnak számít nap­jainkban alapítványt tenni, különösen, hogyha nem egy világhírű művész, kül­földre szakadt hazánkfia, hanem egy kö­zöttünk élő ember teszi azt.-Tudom, nem nagy összeg a havi 500 forint, de azzal a szándékkal ajánlottam fel, hogy majd többen követni fognak a faluban. Nem is akartam nagy dobra ver­ni, tudják, sok módos ember él Dunaföld­váron, de úgy látszik nem áldoznak ilyen célra. Egyedül maradtam. Elgondolkodtató szavak. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: KAPFINGER ANDRÁS tékforgalmi Bank Rt. jogot kapott arra, hogy a magyar és külföldi állampolgá­rok devizaszámláit vezesse. Az ehhez szükséges technikai feltételeket most alakítják ki a pénzintézetnél. Ennek elő­rehaladtával, a tervek szerint rövid időn belül bekapcsolódnak a lakossági és a jogi személyek - vállalatok, szövetkeze­tek - devizaszámláinak kezelésébe is. A légszennyező források kötelező bejelentése Egy élet szenvedélye Az Általános Értékforgalmi Bank Rt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom