Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-06 / 55. szám

1987. március 6. "népújság 3 Ez is biotechnológia Embrióátültetés - nagy haszonnal Miért nyúl a nyúl? (II.) Száz forint befektetés egy év alatt száz forint nyereséget hoz Sokan aggodalommal tekintenek a manapság egyre inkább előtérbe kerülő biotechnológiai fejlődés elé. Ennek oka, hogy ma még kevesen ismerik a biotech­nológiát, s szerepét helyenként rosszul értelmezik. A legszélsőségesebben véle­kedők, „genetikai pokolról" beszélnek. Ezzel szemben a legavatottabb kutatók állítják: nem kell tartanunk a természet évezredes egyensúlyának fölborulásá­tól: a génátviteli eljárással létrehozott szervezetek és mikroorganizmusok csak sajátos, a normálistól jelentősen eltérő környezeti feltételek között életképesek. További biztosíték, hogy az új biotech­nológiákkal előállított termékek hatósági engedélyeztetését az utóbbi néhány év­ben számos országban megszigorítot­ták. De nemcsak a kutatás szférájában, hanem a többi területen is erősödtek a jogi szankciók, a vizsgálati előírások, ami tudatos előrelátást mutat, s meg­nyugvással tölthet el mindenkit. Éveket nyerhetünk Elgondolkodtató ugyanakkor a majda­ni alkalmazási lehetőségek megítélésé­nél tapasztalható véleményeltérés. A nyugati szakemberek szerint az elkövet­kezendő évtizedekben a biotechnológia a legtöbb hasznot a gyógyszergyártás­ban és az egészségügyben hozza majd. Hazánkban viszont a mezőgazdasági termelésben alkalmazott eljárásoktól várják a leggyorsabb eredményeket. Bármelyik várakozás realizálódik is, az biztos: egyre növekszik a biotechnológia szerepe a világgazdaságban, az emberi­ség egészségi állapotának és életkörül­ményeinek javításában. Mi is a biotechnológia? A fogalom tar­talmának tisztázása nagyon fontos, hi­szen máig számos megközelítés látott már napvilágot. Az eddigi megállapítások közül talán legpontosabb a Kémikusok Nemzetközi Uniójának meghatározása. Eszerint: ...a biotechnológia a biokémia, a mikrobiológia, a genetika és a műszaki tudományok olyan integrált alkalmazását jelenti, amelynek célja a mikroorganiz­musok, tenyésztett szöveti sejtek, vagy azok valamely részének technológiai fel- használása". Napjaink egyik legizgalmasabb kérdé­se: hol, mely területeken hozhat ugrás­szerű előrelépést a biotechnológia? Gyors eredmények várhatók - többek közt - a sejt-, vagy szövettenyésztésben. Ugyanis a megfelelő beavatkozással a növényi sejteket lehetséges speciális táptalajokon növekedésnek, szaporo­dásnak indítani, és ily módon teljes növé­nyeket előállítani. Ugyanígy megoldható a betegségmentes, illetve a betegségek­kel szemben ellenálló, rezisztens állomá­nyok kialakítása. Hagyományos úton 8-10-25 évet vesz igénybe az új növé­nyek nemesítése, a szövettenyésztéses szaporítás alkalmazásával ezt az időt egyötödére-egytizedére lehet lefaragni, s a nemesitők mentesíthetik magukat a környezeti feltételektől. A szövettenyész­téses eljárást ma már valamennyi hazai növénynemesítö intézetben alkalmaz­zák. Cukor kukoricából Hasonlóan nagy lehetőségek kínál­koznak az állattenyésztésben, ugyanis az embrióátültetés révén minden egyes sejtből normális magzat fejlődhet. Ameny- nyiben az embriókat kettévágják vagy darabolják, és azokat különböző - úgy­nevezett fogadóanyákba - átültetik, egy termékenyítésből több egypetéjű iker nyerhető. E módszer meghonosítása az állattenyésztésben beláthatatlan te­nyésztési, gazdasági haszonnal és a mi­Csökkent a balesetek száma az agrár- termelésben; az elmúlt két év szigorú és következetes számonkérései, helyi el­lenőrzései nyomán javult a munkavédel­mi helyzet a mezőgazdaságban. A MÉM adatai szerint 1986-ban, az egy évvel ko­rábbihoz képest, 12 százalékkal keve­sebb üzemi baleset történt a gazdasá­gokban és a vállalatoknál. A múlt évben 11 százalékkal kevesebb baleset végződött halállal, és a kiesett nőség javításával járhat. Ezt az eljárást már Magyarországon is alkalmazzák: eddig több száz szarvasmarha és juti született embrióátültetésből. De még így is csak az út kezdetén állunk. A speciális enzimek -, amelyek nagy hatékonysággal, gyorsan és kevés ener­giaráfordítással képesek egyes biológiai anyagokat átalakítani, - élelmiszeripari alkalmazása is több új eljárás kialakítá­sát tette lehetővé. így érték el, hogy ma már kukoricából is lehet folyékony cuk­rot előállítani, enzimes úton. Hasonlóan nagy horderejű lehet az enzimek szerepe a sörgyártásban is. Mindkét módszer al­kalmazásában hazánk élenjáró szerepet játszik. Az ígéretes területek fölsorolását még hosszan folytathatnánk, de az eddigiek­ből is kitűnik: a biotechnológia révén elérhető fejlődés vetekszik a mikro­elektronika okozta változásokkal. A fejlett országokban már 8-10 éve folynak lát­ványos kutatási-fejlesztési munkák: Több országban nagy kutatóintézeteket hoztak létre, a multinacionális vállalatok is támogatják a biotechnológiai kutatá­sokat, fejlesztéseket. A KGST-tagorszá- gok az elmúlt években egyeztették a leg­fontosabb kutatási feladatokat, amelyek megoldása közös érdek. A Szovjetunió­nak már a 80-as évek elejétől, nekünk 1984-től van országos biotechnológiai kutatási-fejlesztési programunk. Hazánkban jelenleg több mint 40 in­tézményben - 400 diplomás kutató rész­vételével - folyik kutató-fejlesztő munka a biotechnológia valamelyik területén. Eddig legnagyobb eredménnyel az MTA Szegedi Biológiai Központ szakemberei büszkélkedhetnek, alapkutatásaik - né­hány területen - kiemelkedő jelentősé­gűek. Ezt jelzi, hogy Szegeden évek óta képeznek külföldi szakembereket. Épülő laboratóriumok Sajnos, a kutatóhelyek technikai föl­szereltsége általában gyenge. A fejlesz­tésre fordítható pénz is kevés, de hiá­nyoznak a kísérleti nagylaboratóriumok is. A kormány nemrég fontos beruházá­sok létrehozásáról határozott, jóváhagy­ta a Gödöllői Alkalmazott Biotechnológiai Mezőgazdasági Kutató- és Oktatóbázis, továbbá a Szegedi Biotechnika RT néven szerveződő innovációs park nagylabora­tóriuma építési tervét. E két intézmény a mezőgazdaság és az ipar számára végez kutatásokat. Az említett gödöllői és sze­gedi bázison kívül még legalább 7-10 kísérleti üzemre, nagyobb fejlesztő-kuta­tó park létesítésére volna szükség. De képzett szakemberekből sincs ele­gendő, ezért - posztgraduális oktatás formájában - a Budapesti Műszaki Egye­temen és a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen folyik biotechnológiai szak­mérnökök képzése: 40-60 hallgató rész­vételével. A biotechnológia alkalmazásában - nemzetközi összehasonlításban - az ipari területen a legsúlyosabb a lemara­dásunk - ezt állapította meg Láng István és Kralovánszky U. Pál, a Társadalmi Szemle 1986. decemberi számában. „Az ipari fejlesztő kapacitás hiánya, a tech­nológiai elmaradottság, a megfelelő szakemberek hiánya az ipar egyes rész­területeinek mutatott sikerek vagy ered­ményes szabadalmak ellenére gátolja a kívánatos előrehaladás ütemét”. Mit lehet még ehhez hozzátenni? Azt, hogy ma már nyilvánvaló: a szellemi, technikai és beruházási erőforrások je­lentős bővítésére van szükség, hogy egyrészt a születő kutatási-fejlesztési eredményeket hasznosítani tudjuk, más­részt, hogy a biotechnológiai termékek piacán sikerüljön szerepet kapnunk. CSEH JÁNOS munkanapok száma szintén mérséklő­dött, 10 százalékkal. Súlyos baleset csaknem negyedével kevesebb volt, ami annak tulajdonítható, hogy - a MEDOSZ erőfeszítései nyomán is - minden eddigi­nél jobban sikerült a mezőgazdasági gé­pek munkavédelmi felkészítése. Nem javult viszont a helyzet az élelmi­szeriparban és az erdőgazdaságokban, mindkét területen továbbra is viszonylag sok baleset történik. A HUNGANGÓRA lett a hazai gazda. Tizennégy taggazdaság tartozik ebbe a termelési egységbe. Kapcsolatuk van az NSZK-beli, müncheni MEDIMA céggel. Kezdetben, 1979-ben még csak 300 anyanyulat és száz bakot tartottak, ma a létszám meghaladja a kilencezret. Láto­gatásunkkor hétszáz szopós nyúl is volt. Az év végére az állományt, a nyírható ál­lományt, tíz és fél ezerre, illetőleg 11 ezerre akarják szaporítani. Kétezer forint egy kiló Miért ez a nyúlszaporítási kedv? A pénzért. Egy kisebb, de a nagyobb beru­házás is jól megtérül. Száz forint beruhá­zási összeg egy év alatt száz forint nyere­séget hoz. A gyapjú ára ugyanis a világ­piacon igencsak jó. Nem árulhatják el, természetesen, mennyi a bevétel márká­ban, vagy dollárban, de az tény, hogy több mint kétezer forintot kapnak egy kiló gyapjúért - átlagosan. Tudni kell azt is, hogy a gyapjút hat osztályba sorolják. Már a nyíráskor elkü­lönítik a gyapjú I., II. és III. osztályt, úgy­szintén a filc I., II. és III. osztályt. Ez utóbbi kategóriába általában a talp, a lábszár, a toka, meg a hátsó rész nyírása kerül. Mi­vel, átlagárról lévén szó, nyilván az a tö­rekvés, hogy a gyapjú aránya legyen ma­gasabb. Egy nyúl nyírásáért a gondozó húsz forintot kap. A nyulakat korábban 75 naponként nyírták, de át kellett térni a 90 napos pe­riódusra, ugyanis a piac igénye eltolódott a hosszabb szálú irányába, másrészt pe­dig Japánban megszűnt az angóragyap­Lakos Jánosné 1980 óta nyírja a fü­lesekről a gyapjút A tanulók és az iskolák igényeihez, adottságaihoz rugalmasabban alkal­mazkodó fakultációs rend lép életbe ősz­től a hazai gimnáziumokban. A csaknem egy évtizede bevezetett fakultációs okta­tás korszerűsítését szolgáló változások­ról a Művelődési Minisztériumban adtak tájékoztatást. Mint elmondták, az új tanévtől a tanu­lók immár maguk dönthetnek arról, hogy a kötelező alaptantervi tárgyak mellett részt akarnak-e venni az iskola által kí­nált fakultációs oktatásban. A tanulók pályaválasztásának előkészítésére, a diákok egyéni érdeklődésének kielégíté­sére és képességeik fejlesztésére termé­szetesen a tanintézetek ezentúl is min­denhol szerveznek majd elméleti illetve gyakorlati fakultációs foglalkozásokat: ám a tanár illetve a nevelőtestület a tanu­lót nem kötelezheti fakultativ tárgyak vá­lasztására. Nagyobb lehetőség nyílik majd a tanulók számára a fakultációs csoportok közötti mozgásra is: ezentúl ugyanis az első és második évfolyamon félévkor és év végén, továbbá a harmadik osztály befejezése után is megváltoztat­hatják a tanult tárgyakat, illetve kimarad­hatnak a csoportból. Azoknak a harma­A telepvezető Szili Sándor jú termelése, Kínából viszik be. Annak a minősége azonban gyenge, sárgásfe­hér, s csak festve lehet használni. A ma­gyar gyapjú minősége megelőzi az olasz, az osztrák és a belga minőségét is. Még szóba jöhet a világpiacon az argentin ter­mék is, de a távolság miatt ugye, az sok­ba kerül. A regölyi nyírást hetenként vi­szik Pestre, s ott összegyűjtve az NSZK- ba küldik. Hazánkban nincsen angóra- gyapjút feldolgozó üzem. Gyógyító hatása van? Ami termék az országba érkezik, min­den bizonnyal magyar gyapjú, de a divat, az divat. Például egy NSZK-ban gyártott női alsónadrág 46-50 DM-ba kerül. Újabban, éppen utaltunk rá előző írá­sunkban, gyógyító jelleget is tulajdoníta­nak az angóragyapjúnak. Valószínű a MEDIMA elnevezés is utal erre. Az év elején több szó esett arról a szakirodalomban, hogy a hazai cégek egymásra licitálnak külföldön. Arra kér­tek bennünket ne nevezzük meg a „part­nerokat”, ugyanis a külkereskedelmi szervek rendet tettek e kérdésben, s ki­zárólag a népgazdasági érdeket tartják szem előtt. A termelésről még: a társulás 150 ezer nyulat „gondoz”, s évente 110-120 tonna gyapjút adnak el. A fejlesztés lehetősége adott, idén 70-80 ezerrel növelik a tizen­dikos és negyedikes tanulóknak, akik nem vesznek részt ilyen oktatásban, az iskola a felszabaduló órakeretben az irá­nyított önképzés valamilyen formáját - könyvtári munkát, sporttevékenységet vagy akár az alaptantervi gyakorlóórák­ban való részvételt - ajánlhatja, illetve korrepetálást, érettségi előkészítést tart­hat. Lényeges változás ugyanakkor, hogy az új tanévben valamennyi gimná­ziumban kötelező lesz a második idegen nyelv tanulása. A kötelező és fakultációs órák helyi arányát ősztől két változat közül alakít­hatják ki az iskolák: míg a fakultációs órakeret nagyobb hányadát a 3-4. osz­tályban használhatják fel, a másik típusú óratervben ez arányosan eloszlik a négy évfolyamon. Az együttes óraszám azon­ban a jelenlegihez képest nem változik, s egyetlen évfolyamon sem haladhatja meg a heti 33 órát. Lehetőség nyílik arra is, hogy egy iskolán belül mindkettőt al­kalmazhassák. A gimnázium saját fakul­tációs rendszeréről, tantárgyi választé­káról köteles tájékoztatni a 8. osztályos tanulókat, illetve saját diákjait. Tanév köz­ben viszont a fakultatív tantárgyak vá­lasztéka nem változhat. Újdonság az is, hogy az iskolák együttműködésével két vagy több gimnázium tanulóiból is szer­négy gazdaságban a nyírható állatok számát. Érdekes viszont, hogy a közel­ben csak egy magános foglalkozik angó- rával, Tamásiban, száz anyával. A jó piaci pozícióra való tekintettel te­hát növelik a gyapjútermelést Regöly- ben. Jelenleg 28 személy foglalkozik az istállókban, plusz a megfelelő idényben szükséges téemkások, illetve az állator­vos is. Egyébként a csapat két részre oszlik, nyíró és gondozó brigádra. A fize­tésről ezen esetben sem illik érdeklődni, csak úgy nagy átlagban: a gondozónők évi jövedelme meghaladja az 55 ezer fo­rintot. Tavaly 4,5 tonna gyapjút adtak el. A kapcsolatokról: a legfontosabb, hogy a gyapjút és a filcet minden gond nélkül értékesíteni tudják a HUNGANGÓ- RÁ-nál. Jó a szaporulat Nincsen hiány az állatgyógyászati esz­közökből. Számos helyi kezdeményezés e témakörben már a társulás taggazda­ságaiban is elterjedt. Hogy mást ne mondjunk, a nyulak mesterséges termé­kenyítésével itt kezdtek először foglal­kozni a kaposvári főiskola segítségével, sikerrel, hisz a szaporulati átlag 6,7 nyu- lanként. Jó eredmény. A nyúltenyésztötelep vezetőjétől Szili Sándortól azt kérdeztük miként telik egy nap.- Ezen a napon kiválogattunk 350 te­nyésztésre alkalmas nyulat, eladásra. További ezret még az idén eladunk. Szenna, Örhalom és Baracska a fő vá­sárlóink. Általában azonban kora reggel kezdjük a munkát, az asszonyok egy mű­szakban dolgoznak. Hogy kezdeni tudja­nak, szemrevételezem a telepet: hogyan telt az éjszaka, van-e elhullás, hogyan fo­gyott a táp, a fűszéna? Megjegyzem, a te­nyésztői munkánkban fontos szerepet játszik, hogy Bonyhádról évek óta kitűnő minőségű és egyenletes értékkel kevert tápot kapunk. Folytatva: most frontátvo­nulás volt, ezt a jószág nem szereti. Következik az etetés, 10-12 deka tápot kap először egy-egy nyúl, ezt követi a trágyázás, a szénázás, és ez ismétlődik délután. Illetőleg következik a fedeztetés, mert kiderült, hogy akár mesterségesen, akár természetesen történik ez, a délutá­ni órák, 5 és 6 között a legjobban megfe­lelőek. A nyulat első ízben ötven napos korá­ban nyírják. Utoljára akkor tépik amikor úgy hároméves korában elpusztul. A nyulászati ágazat tavalyi nyeresége meghaladta a 3,4 millió forintot. A szar­vasmarha-ágazat ennek tizedrészét „hozta”. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: CZAKÓ SÁNDOR vezhető fakultatív csoport. A jövőben na­gyobb önállóságot élveznek maguk az iskolák is a fakultációs oktatás, illetve ezek tanterveinek kialakításában; ezen­túl a szakmai munkaközösségek által összeállított egyedi tantervek bevezeté­séről, alkalmazásáról, illetve az értéke­lés, osztályozás módjáról a nevelőtestü­let dönthet. Az új keretek lehetőséget adnak majd arra, hogy az iskolák egyre inkább kiala­kíthassák sajátos arculatukat, s a fakul­táció betölthesse eredeti szerepét a ta­nulók képességeinek fejlesztésében, a pályaválasztás, a munkába állás elősegí­tésében. Egyes helyeken ugyanis a to­vábbtanulásra felkészítő elméleti fakultá­ciókra helyezhetnek majd nagyobb hangsúlyt, míg másutt - nem utolsósor­ban a környezet igényeinek megfelelően - olyan gyakorlati tárgyak oktatására, amelyek munkaköri képesítést is adnak. Ma egyébként több mint húsz gyakorlati fakultatív tárgyból választhatnak az isko­lák az államigazgatási ismeretektől a mű­szaki rajzon, az idegenvezetői, vagy gyorsíró-ismereteken keresztül a szá­mítástechnikáig. A tapasztalatok szerint az ezekben való részvétel a tovább nem tanuló diákoknál jól segíti a munkába ál­lást. Kevesebb balesel a mezőgazdaságban Változások a gimnáziumi fakultációs oktatásban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom