Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-05 / 54. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Z MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJ, MA 1987. március 5. CSÜTÖRTÖK XXXVII. évfolyam, 54. szám ÁRA: 1,80 Ft Nyugdíjas életek - évek (4. oldal) iparról - másképp együk fel, hogy rádió- vagy tv-riporter módján, mikrofonnal a kezünk­ben, körinterjút készítünk a járókelőkkel a városi utcán. Jó néhány embert megállítunk, s mindenkinek ugyanazt a kérdést tesszük fel: Mondja, uram (asszonyom), mi jut eszébe, ha azt a szót hallja, hogy ipar? A válaszok könnyen elképzelhetők. A legtöbben nyilván azt felel­nék: hát a gyárak... No meg a bányák... Nekem a minisztérium épülete, illetve a miniszter arcképe jelenik meg a lelki szemeim előtt... Csaknem biztosra vehetjük, hogy a megkérdezettek alig vagy csak elvétve szólnának a szövetkezeti, tsz- stb. iparról. Pedig mit is mond a statisztika? Nem kevesebbet: a magyar ipar által előállított mintegy 1200 milliárd forint terme­lési értékből csak 82 százalékban részesedik az állami ipar. További, csaknem 6 százalékban tsz- és állami gazdasági ipar, mintegy 5,5 százalékkal az ipari szö­vetkezetek, 1,5 százalékkal a magánkisipar, beleértve a gmk-kat és polgárjogi tár­saságokat is. Az építőipari szervezetek 1, a szövetkezeti szakcsoportok, vgmk-k újabb 1, az áfészek szintén 1, az egyéb ipari szervezetek pedig 2 százalékban ve­szik ki részüket a termelési érték előállításából. Úgy véljük, e számok meggyőzően bizonyítják, hogy az ipar sokkal sokszínűbb, bonyolultabb, mint ahogy vélnénk. Másfelől kiderül az is, hogy nem ud­variasságból mondta egy alkalommal az ipari miniszterünk: Amikor magyar ipart mondunk, abba a tsz-, szövetkezeti, a kis- és áfészipar is beleértendő. Az olvasó persze, megkérdezhetné: de miért fontos ez egyáltalán? Mint minden tudásnak, ennek is megvan a maga előnye. Először is, ha valaki az iparcikkboltokat járva nem kap meg valamilyen keresett árut, ne feltétle­nül a „magas” minisztériumot vagy magát a minisztert vegye célba a „fohászkodá­sával”, mert nem lesz igazságos. Napjainkban ugyanis már mintegy kétszázezer­féle terméket gyárt a magyar ipar. Könnyen beláthatjuk, hogy az Ipari Minisztérium ágazati felelőssége alá tartozó néhány száz iparvállalat képtelen ennyit előállítani. Egy hasonlattal élve: ha mindenért ezt a néhány száz céget tennénk felelőssé, épp úgy melléfoghatnánk, mint az egyik jeles ünnepünk előtt a kenyérhiánnyal. Ha visszaemlékszünk, mindenki az állami sütödékre gyanakodott, ott „nyomo­zott”, mígnem kiderült, hogy e sütőüzemek épp úgy dolgoztak, s épp annyi kenye­ret adtak, mint más nagy ünnepek előtt. Jó néhány magánpékség és magánke­reskedő viszont - mit sem törődve a lakosság igényeivel - már az ünnep előtt ünnepelni kezdett. A Belkereskedelmi Minisztériumban ekkor kijelentették: úgy igazságos, ha a magánpékség, a magánkiskereksedő is csak akkor pihen, ha már megsütötte, illetve eladta a maga szokott kenyérmennyiségét. Végtére is a kenyérellátás - általában az emberek ellátása - nem tehető függővé a szeszélyektől. Nyilvánvaló az is, hogy iparunk sokat emlegetett megújulását, szerkezeti korszerűsítését sem lehet a néhány száz minisztériumi vállalatra korlátozni. Eb­ben az ország mintegy 4500 állami, szövetkezeti, tsz-stb. ipari üzemének egy­aránt részt kell vennie. Elképzelhetetlen másképp, hiszen ezt a négy és fél ezer szervezetet a kölcsönös függések bonyolult szövevénye hatja át. A kisüzemek többnyire a nagyoktól vásárolják meg a feldolgozásra váró nyers- és félkészanya­gokat, a termeléshez szükséges gépek, berendezések, szerszámok sokaságát, stb-t. A kisüzemek viszont speciális csavarokat, fogaskerekeket, temérdek más apróbb alkatrészt, egyedi berendezést állítanak elő a nagy gyáraknak. Bár a termékek többnyire kicsiny értéket képviselnek, viszont, ha nem érkeznek meg idejében, vagy megérkeznek ugyan, de elavultak, mit sem ér nélkülük a nagyüzem sok millió forint értékű gépe, terméke. Ezért kerülhet nehéz, sőt szorongatott hely­zetbe a minisztériumi ipar is, ha csak azt korszerűsítik. Ezért kell beruházni, fej­leszteni a többi szektorban is. nnek felismerése az iparpolitika szakértőire, meg az iparért felelős pénzügyi szakemberekre tartozik. A Közgazdasági Szemle című fo­lyóirat 1987. januári számának egyik tanulmánya, vagyis Várhegyi Éva „A vállalati dinamizmus forrásai” című írása bizonyítja, még ők is el­feledkeznek arról, hogy a magyar ipari termelés majd ötödét nem az állami ipar adja. Ezért az ipar fejlesztésére szánt hitelekből, pénzekből aránytalanul, méltánytalanul keveset adnak a szövetkezeti, tsz- stb. iparnak. Ez a gyakorlat káros, már eddig is visszaütött. Ha boldogulni akarunk, itt is változtatás­ra lesz szükség. M. L. Csehszlovák vendégek megyénkben A közeledő nőnap alkalmával tegnap délelőtt, (márc. 4. szerdán) baráti látoga­tásra megyénkbe érkezett a Csehszlovák Kulturális és Tájékoztató Központ kül­döttsége. A Hazafias Népfront megyei bi­zottságának vendégeit, köztük Funkova Zlatát, a Szlovák Szocialista Köztársaság Nemzeti Frontja Központi Bizottságának titkárát, valamint Iván Vrábelt, a tájékoz­tató központ igazgatóhelyettesét a me­gyeszékhelyen Varjas János, a HNF Tol­na Megyei Bizottságának titkára fogadta. A küldöttség délután Szekszárdon a Babits Mihály művelődési központba, majd Paksra, a HNF Városi Bizottságára látogatott. Mindkét városban „A nő helyzete a szocialista Csehszlovákiában” címmel tartottak előadást a helyi nőbizottság és asszonyklub tagjai részére. A JKSZ KB Elnöksége a magyarországi látogatásról A JKSZ Központi Bizottsága Elnök­ségének ülésén Milanko Renovica, a KB Elnökség elnöke beszámolt az általa ve­zetett pártküldöttség február 25. és 27. között lezajlott magyarországi, hivatalos baráti látogatásáról. Az elnökség hasz­nosnak és sikeresnek értékelte a kül­döttség látogatását és az MSZMP Köz­ponti Bizottsága Kádár János vezette de­legációjával folytatott tárgyalásait - hangsúlyozta az ülésről kiadott közle­mény. A JKSZ és az MSZMP közötti fo­lyamatos párbeszéd jelentősen hozzájá­rul a két párt kölcsönös megértéséhez és baráti kapcsolatainak erősödéséhez, a két szocialista ország sokoldalú jószom­szédi együttműködésének fejlődéséhez. Nő a kereskedelem szerepe az egészség védelmében Az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának ülése A kereskedelmi tevékenységnek az egészségesebb életmód alakításában, a helytelen táplálkozás, a káros szenvedé­lyek visszaszorításában, a kedvezőbb életkörülmények megteremtésében be­töltött szerepét vitatta meg - Nyers Rezső elnökletével - az Országgyűlés kereske­delmi bizottsága szerdai ülésén a Parla­mentben. A Belkereskedelmi Minisztérium és az Egészségügyi Minisztérium együttes elő­terjesztése megállapítja: a kereskedelem jelentős szerepet tölthet be a társadalom egészségvédelmében, ha tudatosan ösztönzi a termelőket a korszerű táplál­kozásnak, a kívánatos életvitelnek meg­felelő áruk előállítására. Szóbeli kiegészítőjében Spilák Ferenc belkereskedelmi miniszterhelyettes hangsúlyozta: a kereskedelem általában igyekszik eleget tenni egészségvédelmi feladatainak, de a jelenlegi szabályozó- rendszer nincs tekintettel arra, hogy mi­lyen társadalmi célokat szolgál egy-egy árufajta, illetve szolgáltatás. Az esetek többségében a korszerű cikkek drágáb­bak a hagyományos termékeknél. Ennek a tendenciának a megváltoztatása hosz- szabb távra szóló feladat. A továbbiak­ban a miniszterhelyettes kiemelte: kiter­jedt propagandával elő kell segíteni, hogy a lakosság megismerkedjék a kor­szerű táplálkozás előnyeivel. A vitában felszólalók közül Kovács Sándor (Tolna megye) arról érdeklődött: mit tesz a Belkereskedelmi Minisztérium a zöldség-gyümölcskereskedelem újra­szervezésére? Nyers Rezső (Bács-Kiskun megye) in­dítványozta, hogy a sportruházati cikkek, illetve a sporteszközök választékának bővítése céljából az illetékes szervek szorgalmazzák a KGST-n belüli koope­rációval a gyártókapacitások bővítését. (Folytatás a 2. oldalon.) Lengyel parlamenti küldöttség Washingtonban Magyar-szovjet konzultáció Kapolyi László ipari miniszter meghí­vására szerdán szovjet küldöttség érke­zett Budapestre, hogy a magyar-szovjet vegyes vállalati együttműködésről tár­gyaljon. A delegációt Jurij Konisev, a Szovjetunió Állami Gépipari Bizottságá­nak elnökhelyettese vezeti, tagjai között van több ipari miniszterhelyettes és 36 nagyvállalat vezetője. Az Ipari Minisztérium vezetői a magyar és szovjet partnervállalatok képviselői, valamint elméleti közgazdának a konzul­tációk során megtárgyalják a vegyes vál­lalatok létrehozásához és működéséhez szükséges feltételeik gyors megteremté­sének lehetőségeit. Józef Czyreknek, a LEMP KB PB tagjá­nak, a KB titkárának, a szejm külügyi bi­zottsága elnökének vezetésével szerdán lengyel parlamenti küldöttség érkezett Washingtonba, Dante Fascellnek, az amerikai képviselőház külügyi bizottsá­ga elnökének meghívására. A négytagú küldöttség találkozik a törvényhozás két házának tagjaival és tárgyalásokat folytat az amerikai külügyminisztériumban is. Ez az első magas szintű lengyel küldöttség, amely 1981 óta az Egyesült Államokban jár. Reagan elnök csak néhány nappal ezelőtt rendelte el a Lengyelország ellen korábban bevezetett gazdasági szank­ciók feloldását. A két ország között az el­múlt időszakban több szinten is folytak tárgyalások a politikai és gazdasági kap­csolatok rendezéséről, legutóbb White- head, az amerikai külügyminiszter első helyettese járt Varsóban. A kapcsolatok rendezését jelzi, hogy megkezdődtek a hivatalos megbeszélések a két ország közötti gazdasági és tudományos-mű­szaki együttműködési megállapodással kapcsolatban is. A lengyel parlamenti küldöttség ma kezdi meg tárgyalásait. Sikeres bemutatkozás Londonban A szép felületkezeléshez szorosan hozzátartozik a lakkozott részek gondos szárítása hiány miatt. A szigetországi megrendelé­sek mellett a dunaföldváriak a régebbi, hagyományosnak mondható partner- kapcsolatok egy részét továbbra is fenn­tartják, s ezentúl is készítenek a svédek számára krikettjátékokat. Mindezek mellett a belföldi piacot is szeretnék meghódítani rusztikus kisbú­toraikkal.- kér ­Háromféle méretben készítik az asztalkákat Teázó, Az 1986-os esztendő sikeresnek bizo­nyult a Dunaföldvári Fa- és Építőipari Kisszövetkezet számára. A múlt héten csütörtökön tartott közgyűléssel - a ko­rábbi kevésbé sikeresnek mondható négy év után - eredményes évet zárt. Az egy éve kisszövetkezetté alakult duna­földvári üzem 120 dolgozója 5,5 millió fo­rintos nyereséget ért el. Az idén 20 millió forintos exportot terveznek, amelyre a szerződéseket már meg is kötötték. A megnövekedett nyersanyagárak miatt módosították gyártmányaik egy ré­szét, s ezeknek új piacot kerestek. A ter­mékek nagyobb részét Angliába szállít­ják. Ez év február közepén Londonban, a város szívében, közvetlenül a British Mú­kolonial lábakkal zeum mellett levő Rusell szállodában, az angol partnerek meghívásának eleget té­ve, kiállítást rendeztek. A termékbemuta­tót nagy érdeklődés kísérte. Angliában a közkedvelt empire bútorok mellett a du­naföldváriak rusztikus bútorai, kis kiegé­szítő kolóniái lábú asztalai tetszést arat­tak. Szép számú, mintegy 18 millió forin­tos megrendelést kaptak ezekből. Az esztergált lábú teázóasztalokat két-há- romféle változatban-méretben készítik. Mint a szövetkezet elnöke, Plávity Ist­vánná elmondta, a felületkezelés egyen­letessége „ragadta” meg legjobban az érdeklődőket. Sajnos több vevőnek, nagykereskedőnek megrendeléseire nemet is kellett mondani a kapacitás-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom