Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-30 / 75. szám
1987. március 31. Képújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Úttörőcsapataink életéből „Régen volt, hogy is volt". A 925 éves Szekszárd történetével ismerkedve a szekszárdi Zója úttörőcsapattagjai gyűjtőmunkát is végeztek. Az összegyűjtött anyagból tablókat készítettek a város történelméről, nevezetességeiről, műemlékeiről. A városismeretről évfolyamonkénti vetélkedőn adhattak számot a pajtások. Sikeresen szerepeltek a „zójások” a március 20-án a Pakson rendezett zongoraversenyen is. Wágner Zita 5. osztályos, Fekete Leticia 7. osztályos és Czik Krisztina 6. osztályos tanuló első helyezést ért el. xc Az országos szaktárgyi versenyeken Gálos Viktória és Támoly Éva, valamint Horváth Krisztián 7-es tanulók képviselik a IV. Sz. Általános Iskolát, orosz illetve történelem tárgyakból. Cserháti Gábor 6- os tanuló sikeres pályamunkája alapján részt vesz a szolnoki Verseghy országos nyelvművelő versenyeken. Kulturális bemutatót tartottak a tenge- lici úttörők március 19-én, ahol ,8 csoport szerepelt 15-20 perces jelenetekkel. A rendezvényre meghívták a pajtások a kisdobosokat és a nyugdíjasklub tagjait is. Házi szavalóverseny volt e hó közepén a kaposszekcsői általános iskolában. A mintegy 30 induló közül két pajtás jutott tovább a Dalmandon rendezett körzeti versenyre. Táncsics-nap Tamásiban Tamásiban az 1. Sz. Általános Iskola úttörőcsapata Táncsics Mihály nevét viseli. E tanévben nemcsak műsorral emlékeztünk meg a magyar történelem e jeles alakjáról, hanem olyan vetélkedősorozattal, amely megmozgatta csapatunk apraját-nagyját. Szellemi torna és kerékpározás, lábtenisz és papirhajtogatás tette változatossá e vidám napot. Közben zene is szólt: hol feladatként, hol pedig csak aláfestésnek. Hogy éreztük magunkat? Szólaljanak meg „költőtársaim”, akik percek alatt ontották a jobbnál jobb rigmusokat..Ízelítőül néhány sor: „Sikeres volt ez a péntek. Babonásak nem vagyunk, 13 jó napunk!” „Kívánjuk, hogy jövőre ismét törjünk ELŐRE!" „Jót mulattunk, fiúk, lányok! Jövőre is megcsináljuk!” FIÁTH JUDIT 6. a. osztályos tanuló „Meleg szeretettel függj a hon nyelvén!” Anyanyelv hete Kölcsey Ferenc örök érvényű gondolata vezérelte Paks város pedagógusait, amikor 5 évvel ezelőtt elhatározták, hogy meghirdetik az anyanyelv hete rendezvénysorozatot kisdobosok és úttörők számára. A program célja: az anyanyelvi kultúra növelése az általános iskolások körében, a szép beszéd, az árnyalt fogalmazás, a jó helyesírás formálása. A szervező, az ifjúsági és úttöróház a városi könyvtár közreműködésével pályázatot hirdetett 10-14 évesek számára a következő területeken: - vers- és prózairó pályázat, versmondó verseny, anyanyelvi vetélkedő. Paks város és környéke 15 iskolájában zajlott e nemes versengés első, csapatszintü fordulója. A városi döntőn az úttörőcsapatok legjobbjai mérték össze tudásukat. Hetvenöt kisdobos és úttörő vett részt az anyanyelvi vetélkedőn. Az évfolyamonként zajló, írásbeli és szóbeli feladatokat tartalmazó döntö egyéni első helyezettjei: 4. osztály: Kováts Éva, Paks III. sz., 5. osztály Horváth Zsófia, Dunaföldvár, 6. osztály: Tisza Éva, Paks II. sz., 7. osztály: Stingli József, Dunaföldvár, 8. osztály: Rompos Mária, Pálfa. Csapatban: 1. Dunaföldvár, 2. Paks II. sz., 3. Paks III. sz. A versmondó verseny első helyezettjei: Kisdobosok: Volf Éva, Paks II. sz. Úttörők: Palics- ka László, Paks 2. sz. A zsűri különdiját kapta Szegedi Zoltán Dunaszentgyörgyről. Az anyanyelvi verseny vendége, Szűts László, az MTA Nyelvtudományi Intézetének munkatársa elismerően nyilatkozott a pajtások felkészültségéről, tudásáról, a verseny szervezéséről. Köszönet illeti a gyermekek felkészítését segítő pedagógusokat, a rendezvény szervezésében, lebonyolításában résztvevő nevelőket, könyvtárosokat, az úttörőház dolgozóit, a TIT munkatársait. Fáradozásuk közös ügyünket, anyanyelvűnk ápolását szolgálja. TILL JOZSEFNE tanár Mohácson rendezték a területi döntőt Arcok a népdaléneklési versenyről Zoltai Dóra és Durgonics László bért az 1987. évi dél-dunántúli népdalIdén 16. alkalommal rendezték meg Mohácson az általános és középiskolások népdaléneklési versenyét. A történelmi múltú Duna-parti településen négy megye legjobb ifjú dalosai gyűltek össze február végén, hogy összemérjék tudásukat, tanuljanak egymástól és élményeket szerezzenek. Megyénket méltóképpen képviselték ezen a megméretésen a fiatalok, igaz a középiskolások valamivel gyengébb eredményeket hoztak, az 5. helytől a 8-ig bérelték ki a rangsort. Az általános iskolások azonban nem túlzás azt állítani, hogy aratták a dijakat, az iz- ményi Kelemen Edit a verseny győztese lett, a szekszárdi Durgonics László és a dombóvári Rezneki Róbert második, míg a szekszárdi Zoltai Dóra harmadik helyet szerzett. Közülük szólaltattunk meg néhány pajtást. „Dugó” mindenhol ott van A Szekszári I. Számú Általános Iskolában a 6. osztályos Durgonics Lászlót mindeki csak „Dugónak” hívja. Sportos, mozgékony fiú, nem az a kifogástalan, minden csínytevéstől mentes, felnőttes komolyságé gyerek, akire számítottunk. Természetesnek veszi a rendszeres zenei elfoglaltságot, de emelett nem hagyja ki a focit a fiúkkal, sőt legutóbb a break táncversenyen is találkoztunk vele.- A két tanítási héten összesen hét énekóránk van, tagozatos osztályban tanulok. Ezenkívül egyik héten két, másikon három karének és kéthetente egyszer kamarakórus-próbára járok.- Hogyan kerültél ebbe a tagozatos osztályba, fiúknál talán nem tipikus választás?- A családban nagyon szépen énekel a dédnagymamám, nagymamám, anyuRezneki Róbert kám, ők őcsényiek voltak. Minket is így neveltek fel a nővéremmel, valahogy belenőttünk az éneklésbe.- A versenyzésbe hogyan lehet belenőni, beleszokni? Nem izgultál nagyon?- Tavaly már indultam ezen a népdaléneklési versenyen, idén is végigjártam az iskolai, városi, megyei minősítőket, így jutottam Mohácsra, ahol kétszer szerepeltem, egyszer a zsűri előtt, másnap este pedig a gálán. Hát, én végig nagyon izgultam...- Második helyet értél el, biztosan szépen szerepeltél. Mégis miben kell még javulnod, -erősítened?- Hát, azt hiszem, a kottaolvasásban - válaszolja, hamiskásan mosolyogva. Vidámságot, jó kedvet ad A 8. osztályos Zoltai Dóra is tagozatos' osztályban tanul, szintén családi indíttatásból került „közel” az énekléshez. Ezen keresztül pedig több társművészethez.- Zongorázni tanulok és nyolc éve a Bartina néptáncegyüttesben táncolok. Ez sok szabadidőmet leköti, de rengeteg élményt ad. Többször jártunk már a Budapest Sportcsarnokban táncháztalálkozón, első külföldi utam pedig Párizs volt tavaly, szintén a csoporttal.- Mennyit kellett készülni erre a népdaléneklési versenyre, neked már rutinod lehet, hiszen harmadik alkalommal veszel részt?- Nem többet, mint amennyit az iskolai órákra készültünk, persze táncpróbákon is bőven van lehetőség gyakorolni.- Nyolcadik osztályos vagy, hogyan tovább?- Az egészségügyi szakközépiskolában szeretnék továbbtanulni, az éneklést mindenképpen folytatom majd, magán- szorgalomból.- Mivel győznéd meg azokat a fiatalokat, akik nem ismerik a zene, az éneklés szépségét?- Vidámságot, jókedvet ad és igaz, hogy sokszor fáradságos munka szükséges az eredményhez, de egy jó játék. Sport - ének - barkácsolás Egy emléklap kerül elő a beszélgetés közben, ami igazolja, hogy Rezneki Róéneklési versenyen - amit Schneider Lajosról neveztek el - olyannyira sikeresen szerepelt, hogy a második helyre került a szakemberekből álló bírálóbizottság döntése alapján.- Már a harmadik alkalommal vettem részt ezen a versenyen - mondja a dombóvári József Attila Általános Iskola 7. b. osztályos tanulója, Rezneki Róbert. Ezt a versenyt Mohácson rendezik, de megelőzi mindig a helyi és a területi döntő is. Az első évben nem értem el ilyen eredményt, a másodikban a 6. lettem, most a 2. Szólót énekeltem. Azokat a dalokat, amelyeket a tanárnőmtől, Kinczeli Antalnétól tanultam. Robi örömmel meséli a mohácsi élményét, hogy személyesen is találkozhatott Bárdos Lajos zeneszerzővel, akinek egyik-egyik dalát az énekkarral együtt is előadták már. Az is nagy öröm volt, ahogyan itthon az osztálytársai fogadták. Feldobták, a sikerét elismerték ily módon is. É|fc Ez az eredmény nem teszi elbizako- dottá, nem sző nagy terveket, nincsenek komoly énekesi céljai. Énekel, mert őrömét leli benne. Dalolgat barkácsolás koz ben, dúdolgat, ha otthon a házi laboratóriumában saját fényképfelvételeit hívja elő. Mellette marad idő a sportolásra is. Önmagáról az a véleménye, hogy n is jó de nem is rossz gyerek. Szívesen gít a ház körüli asztalos- és kőműves:: inkákban. Felnőtt emberként talán mi 1- kettőben dolgozhat majd és közben ■'lékelhet...-takács-d. ss Fiatalok gazdasági javaslatai Az év eleje óta egyre több fiatal vesz részt a Jövőnk a tét! akcióban: a KISZ- esek fórumaikon és ötletbörzéiken elsősorban a munkahelyi problémák megoldására keresnek választ. A KISZ Központi Bizottsága felhívta a szövetség minden tagját, hogy vegyen részt a helyi gazdasági gondok megoldásában. A KISZ KB-hoz eddig beérkezett összefoglalókból kitűnt, hogy a helyi és az országos tennivalókat megvitatva az ifjúkommunisták nem a panaszokat gyűjtötték, hanem megfogalmazták saját feladataikat, és ezek megoldásához megnyerték a munkahelyi, valamint a lakóhelyi párt-, gazdasági és állami vezetőket is. Baranya megyében például a Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőrruházati Vállalat KISZ-esei javasolták a folyamatos, gyártásközi minőségellenőrzés bevezetését. A Baranya Megyei Állami Építőipari Vállalat fiataljai a panel építőelemek hő- szigetelésének korszerűsítését szorgalmazzák. A megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ifjúsági fórumán az export- csomagolás segítésére ajánlkoztak, valamint arra, hogy a KISZ-szervezetek szerződéses részvételét is vegyék számításba a vállalatnál kezdődött, 100 millió forintos rekonstrukció kivitelezésében. A Mohácsi Farostlemezgyárban iskolai szemléltető eszközöket készítenek a KISZ-esek munkaidő után a maradék anyagokból, s - üzemüktől függetlenül - maguk is keresnek új piacokat a nehezebben eladható termékeknek. Százezer forintot szánt pályadíjakra a KISZ Baranya Megyei Bizottságának Ifjúmunkás Tanácsa: olyan ötleteket és módszereket díjaznak három-, öt- és tízezer forinttal, amelyeket más KlSZ-szer- vezetek is hasznosíthatnak. Tolna megyében az üzemek és vállalatok KISZ-alapszervezetei a „Jövőnk a téfl” akció keretén belül elsősorban arra keresték a válaszokat és megoldásokat, hogyan lehet javítani a termelőegységekben a munka hatékonyságát, és ezeket hogyan lehet konkrét napi feladatokra lebontani. A megye több üzemében eredményes ötletnapot is tartottak, itt azonnal pénzjutalommal díjazták a hasznosítható ötleteket. Hangsúlyozták, hogy a fiatal mérnökök, közgazdászok tanácsát és a fiatal agrárszakemberek tanácsát mint KISZ-es munkaformát jobban lehetne aktivizálni, és ezért új tartalommal kell megtölteni a jövőben. Gyermek- és ifjúságvédő egyesület létrehozását kezdeményezték a Vas megyei fiatalok a KISZ KB felhívása nyomán. Társadalmi bázist kívánnak teremteni az ifjúságvédelmi feladatok ellátásához: ezen belül is főként az állami gondozott gyerekek intézeten kívüli kapcsolatait szeretnék bővíteni, s beilleszkedési gondjaikon kívánnak javítani. A tervek szerint május első napjaiban érdekesnek ígérkező akció indul: a Nógrád megyei KISZ-bizottság, a rétsági Börzsöny Áfész és a Budapest Bank Részvénytársaság ötleteket vásárol. A társaság az ország minden részéből, a gazdasági élet legkülönfélébb ágazataiból gyűjti és veszi az ötleteket, egyenként ezer forintért. Az ösz- szegyüjtött ötleteket témánként csoportosítva füzetekben megjelentetik; a javaslatok, az ötletek ára darabonként 10 forint, és egy füzetben száz lesz belőlük. Ha a javaslatokat, az ötleteket egy-egy vállalat megvásárolja, akkor a továbbiakban már az újítóval kell felvennie a kapcsolatot. A megvalósítás feltételeire, díjazására az újítási törvény rendelkezései érvényesek. A három vállalkozó május elsején indítja az országos akciót „Van ötlete? Adja el nekünk! Nincs? Vegyen tőlünk!” jelszóval. A Jövőnk a tét! mozgalom egyik eredményeként számos helyi kezdeményezés és javaslat jutott közelebb a megvalósításhoz. A fiatalok, megértve, hogy a gazdasági helyzet javítása saját munkahelyükön, azaz az ő munkájukon is múlik, az eddigieknél többet tesznek ötleteik megvalósításáért, új formákat és módszereket is keresnek. Ajánlják többek között, hogy ahol szükséges, ott további műszakokat szervezzenek, vagy növeljék a vállalati önállóságot, esetleg csökkentsék a létszámot. Javaslatokat tesznek az importhelyettesítésre, üzemi KISZ-védnökség vállalására és az egyetemi-főiskolai szak- dolgozatok hasznosítására. Több helyen hoznak létre innovációs társaságot és számítógépes szoftver-könyvtárat is. Pajtások! Minden hónap utolsó keddjén egy oldal a kisdobosoké és az úttörőké, a tiétek. Szeretnénk ezt az oldalt úgy összeállítani, hogy az őrsök, a rajok, a csapatok munkájáról minél több hírt adhassunk. Tudjuk, ez csak úgy megy, ha ti - őrsi, raj-, csapatkrónikások, vagy éppen egy-egy jól fogalmazó pajtás - is segítetek. Várjuk 8-10 soros tudósításotokat kisebb és nagyobb közösségeitek mi; á- járól, eredményeitekről, sikereitc öl, egy-egy remek megmozdulásotokról. Küldhették hasznosítható ötletet és írhattok minden olyan dologról, ami közérdeklődésre tarthat számot Leveleiteket minden hónap 20-ig adjátok postára! A borítékra írjátok rá: „Kisdobosok, úttörők” Címünk: Tolna Megyei Népújság szerkesztősége 7100 Szekszárd, Liszt F. tér 3. Várjuk leveleiteket! A Paksi Vörös Csillag Halászati Termelőszövetkezet 1987. május 1-től 1992. április 30-ig terjedő időre szerződéses üzemeltetésre meghirdeti az alábbi üzletét: „Vörös Csillag” Halászati Tsz. HALÁSZCSÁRDÁJA II. o. Paks, Dunaföldvári út 5. sz. A pályázatot 1987. április 22-én 16 óráig írásban kell benyújtani a szövetkezet központjába: 7031. Paks, Dunapart 1., a szövetkezet által rendszeresített nyomtatványon. A versenytárgyalás ideje: 1987. április 28-án 10 órakor. A versenytárgyalás helye: Paks, Dunapart 1. A meghirdetett üzletre vonatkozó tájékoztató adatokat, bővebb felvilágosítást a szövetkezet központjában a htsz.-főkönyvelő ad. Halászati tsz. vezetősége Paks (sós)