Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-24 / 70. szám

2 InTÉPCUSÁG 1987. március 24. Thatcher konzultációi moszkvai útja előtt Francois Mitterrand francia elnök hét­főn délelőtt a normandiai Bénouville sur- Orne kastélyban fogadta Margaret Thatcher brit miniszterelnököt. A mostani rövid találkozó célja a francia-angol együttműködés erősítése a biztonsági kérdésekben, közelebbről az álláspon­tok összehangolása Margaret Thatcher moszkvai látogatása előtt. A brit kor­mányfő még a nap folyamán továbbuta­zott Bonnba, ahol Helmut Kohl kancellár­ral folytatta a politikai egyeztetést. A két nyugat-európai atomhatalom, Anglia és Franciaország érdeklődéssel fo­gadta Gorbacsov SZKP KB-főtitkár javas­latát arra, hogy távolítsák el Európából a ♦ szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakétákat Mindkét kormány hangsúlyozta, hogy ennek során nincs szó az angol és a francia fegyverek csökkentéséről, más­részt hangoztatták, hogy a kivonással kap­csolatban szükségesnek látják a rövid ha­tótávolságú rakéták és a hagyományos erők összehangolt csökkentését is. PANORÁMA BUDAPEST - A Magyar Népköztár­saság és a Német Demokratikus Köztár­saság közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­dés aláírásának 10. évfordulója alkalmá­ból Várkonyi Péter külügyminiszter üd­vözlő táviratot küldött Oskar Fischernek, a Német Demokratikus Köztársaság kül­ügyminiszterének. Az NDK külügymi­nisztere szintén táviratban üdvözölte ma­gyar kollégáját. BÉCS - Az európai utótalálkozó a húsvéti szünet után az új bécsi kongresz- szusi központban folytatja munkáját, je­lentette be hétfőn Franz Vranitzky oszták kancellár. A bejelentés meglepetést oko­zott, miután a 35 ország képviselői egy­hangúlag azt kérték a házigazda osztrák kormánytól, hogy a Hofburgban folytat­hassák a munkát, ahol a konferencia ta­valy november óta tanácskozik. N’DZSAMENA - A n’dzsameni kor­mány vasárnap „nagy győzelmet” jelen­tett be közleményében: eszerint csapatai Berlin és Bonn párbeszéde Szinte zökkenőmentesnek látszik a két német állam kapcsolata és ez a látszat nem csal. Legalábbis, ami a gyakorlati politikát, a jelen teendőket illeti. Fontos találkozók zajlanak és még meglepőbb lehetőségek bukkannak fel, talán olyas­valaminek is tanúi lehetünk kettejük vo­natkozásában, amire még nem volt pél­da: közös leszerelési tanácskozásra ül­nek össze. Volt nemrég némi kínos kité­rő, amikor Kohl kancellár „NDK-beli kon­centrációs táborokról” beszélt - megfi­gyelhettük azonban, hogy a szocialista német állam kormánya higgadtan visel­kedett: visszautasította ugyan a rágal­mat, de nem vitte éles vitáig, még kevés­bé sértődött szakításig a dolgot. Előrete­kintett. Tudta: többet ér Bonn és Berlin évek alatt fokról fokra javuló-szilárduló viszonya, mint egy pillanatnyi politikai hangulat uszályába került vezető meg­gondolatlan kijelentésének a túlértékelé­se. Jó néhány év óta ez a higgadtság vo­nul végig az NDK magatartásán. Tudjuk jól - ezt többszörösen is alá kell húzni -, a két német állam kapcsolatainak ápolásá­hoz, fejlesztéséhez elengedhetetlen a megfelelő nemzetközi háttér, elsősorban a kielégítő szovjet-amerikai viszony. A Berlin és Bonn közötti feszültség-enyhü- lésváltás csaknem négy évtizeden át szeizmográfként jelezte az általános nemzetközi légkör hullámzásait. Most a rendkívül dinamikus, kezdeményezővé lett szovjet külpolitika - más hasonlatot használva - kedvező széllel kap a két né­met állam hajójának vitorlájába. Ösztönzi további közeledésünket. De azért az NDK-nak főképpen úgy három-négy év óta megvan a saját elképzelése is arról, hogy az adott nemzetközi keretek között miként érvényesítse (a szocialista tábor és Európa javára) nemzeti érdekeit. Nem felejtjük el, hogy a nyolcvanas évek első felében, amikor Washington meglehető­sen lehűtötte a légkört, és a Szovjetunió is gyanakvással tekintett a Nyugat felé - az NDK mindent megtett, hogy a két né­met állam között ne keletkezzenek új feszültségek. S ez sikerült. Most pedig, hogy a szovjet kezdemé­nyezések valósággal felpezsdítették a vi­lágpolitikát, Berlin és Bonn között is pél­dátlan lendületet vett a párbeszéd, meg­állapodások sora ígérkezik. Erich Ho- necker váratlanul levelet küldött Helmut elfoglalták a legnagyobb észak-csádi lé­gitámaszpontot Quadi Doum mellett, amely eddig líbiai ellenőrzés alatt állott. PEKING - Több mint harminc ország képviselőinek részvételével hétfőn meg­nyílt Pekingben az ázsiai és a csendes­óceáni regionális leszrelési konferencia, amely része az ENSZ leszerelési világ­kampányának. A megnyitó ülésen mon­dott beszédében Van Li kínai miniszterel­nök-helyettes kifejtette, a jelenlegi gene­ráció történelmi feladata és kötelessége a leszerelés ügyének támogatása és elő­mozdítása. Jelenleg nem beszélhetünk valódi enyhülésről a nemzetközi helyzet­ben, s továbbra is fennáll a háború ve­szélye. A fegyverkezési verseny fokozó­dása és kiterjesztése a világűrre nem­csak hatalmas erőforrásokat emészt fel, hanem súlyosan veszélyezteti az egész világ békéjét és biztonságát is - mondot­ta a kínai miniszterelnök-helyettes.- A Kínai Népköztársaság és a Portu­gál Köztársaság kormányának képvise­Kohlnak és ebben felajánlotta: megbízot­taik kezdjenek véleménycserét, miként segíthetnék elő a közepes hatótávolságú rakéták felszámolását célzó szovjet ja­vaslat megvalósulását. A bonni kancellár - ugyancsak váratlanul egyetértett a gondolattal. Az egyébként örömteli meglepetés azért oly nagy, mert - mint említettük - mindeddig még nem fordult elő, hogy a két kormány leszerelési témát vitatott vol­na meg együttesen. Az eszmecsere kü­lönlegességét nemcsak az adná, hogy 40 éve ez lenne az első ilyen eset, hanem az is: mindkét fél erősen érdekelt az ügy­ben. Az NDK-ból is kivonnák azokat a rö- videbb hatótávolságú atomeszközöket, amelyeket a Szovjetunió helyezett el itt, 1983-ban, válaszul az akkori amerikai lé­pésre. A dialógus élénkülését jelzi a nyugat­német gazdasági miniszter és Franz Jo­sef Strauss látogatása a lipcsei vásáron, de főleg egy kölcsönös meghívás: Nyu- gat-Berlin főpolgármestere vegyen részt lői megállapodtak annak az egyezmény­nek a szövegében, amelynek értelmében Portugália visszaszolgáltatja Makaót Kí­nának. A megállapodást a Makaóról foly­tatott tárgyalások negyedik fordulóján érték el Pekingben. A kínai és a portugál kormány közös nyilatkozatát március 26-án látja el kézjegyével a két tárgyaló- küldöttség vezetője. Ezzel lehetővé vált, hogy a kínai Országos Népi Gyűlés már­cius 25-én megnyíló ülésszakán ratifikál­ják a Makaóra vonatkozó megállapodást. BONN - A kínai exportgondok követ­keztében az NSZK javára fennálló külke­reskedelmi egyenlőtlenséget leszámítva problémamentesnek nevezték a két or­szág ígéretesen fejlődő általános kap­csolatait azokon a hivatalos tárgyaláso­kon, amelyeket Vu Hszüe-csien kínai kü­lügyminiszter hétfőn kezdett meg nyu­gatnémet vendéglátóival. Vu, aki prágai, varsói, szófiai és római látogatása után érkezett Bonnba, először Genscher kü­lügyminiszterrel tanácskozott. A kétna­pos politikai véleményegyeztetés során szintén fogadja öt Kohl kancellár, s talál­kozik Franz Josef Strauss bajor minisz­terelnökkel, más tartományi vezetőkkel, Willy Brandttal, a Német Szociáldemok­rata Párt (SPD) elnökével és a Zöldek pártjának képviselőivel is. a város alapításának 750. évfordulóján tartott NDK-beli ünnepségen és Erich Honecker ugyancsak ez alkalommal (csak a dátum más) látogasson Nyugat- Berlinbe. Az igenek még nem hangzottak el, ugyanis a ma két különálló részből álló Berlin nemzetközi jogi helyzetét illetően a felek merőben ellentétes álláspontot fog­lalnak el. Kérdés, mi győz most. A közele­dés vonzereje, vagy az alapvető szemlé­leti különbség? Eszmefuttatásunk végéről semmikép­pen nem maradhat el egy megjegyzés: a két német állam közeledésével mind­ketten csak nyernek, de a távlati cél, amelyet követnek, eltérő. Az NDK to­vábbra is szigorúan ügyel arra, hogy tel­jesen önálló, szuverén országnak tekint­sék, s mint ilyen tárgyal a bonniakkal, s a hangsúlyt a gazdasági, a műszaki-tudo­mányos, a környezetvédelmi megegye­zésre helyezi. Az NSZK vezetői a közele­dést más távlatokba helyezik: valamikor „egyesüljön ismét egy államba a német nemzet”. Ez nem csekély különbség. De ha ez a bizonyos „egyesülés" megmarad elvi távlati célnak, a közeledés és a meg­állapodások sorozata napi valósággá lesz, akkor egész földrészünk számára csak előnyös Berlin és Bonn párbeszé­de TATÁR IMRE A lipcsei nemzetközi vásár az idén is fontos szerepet játszott a dialógus erősíté­sében. Erich Honecker az NSZEP KB főtitkára, az NDK államfője és Martin Ban­gemann, az NSZK gazdasági minisztere is folytatta a német-német párbeszé­det. (Telefotó) Váratlan levélváltás Mai kommentárunk Új év, új veszélyek Az 1366. év első napján új remények helyett inkább új veszélyek keletkeztek a Közép-Keleten. A perzsa időszámítás szerint szombaton volt az új év első napja, ám az ilyenkor hagyományos békés jókívánságok helyett most minden politikus az ira­ki-iráni konfliktusról beszélt. Khomeini ajatollah, Irán vallási vezetője egységre szólította föl az ország népét, és fegyveres erőinek valamennyi ágát, s csak közvetve szólt a háborúról. Hamenei államfő ugyanakkor katonailag sikeresnek nevezte az elmúlt esztendőt, és további erőfeszítésekre buzdította a lakosságot a háború és az alacsony olajárak miatti ne­hézségek leküzdése érdekében. Miközben a frontokon továbbra is dörögtek a fegyverek, Husszein iraki elnök megismételte országa korábbi javaslatait a háború befejezésére. A béketerv a szemben álló haderőknek a nemzetközileg elismert határokra való visszavonását, a két ország közötti béke- és meg nem támadási szerződés aláírását irányozza elő. Ezt az indítványt Irán korábban ismételten elvetette, s a megfigyelők szerint most sem mutatkozik semmi jele a lehetséges megállapodásnak. Tovább fokozta a térségben uralkodó feszültséget az Egyesült Államok magatar­tása. A zavarosban halászó washingtoni politika a hajózási útvonalak védelme ürü­gyén egyre komolyabb csapásmérő erőt állomásoztat az öböl térségében. Az NBC amerikai televíziós hálózat jelentése szerint a Pentagon kész tervekkel rendelkezik iráni katonai célpontok elleni légitámadásokra. Az öböl körzetében hajózó Kitty Hawk repülőgép-hordozó fedélzetéről szállnának föl a vadászbombázók - ameny- nyiben Irán lépéseket tenne a kulcsfontosságú Hormuzi-szoros lezárására. (Ez a té­ma egyébként nem szerepelt semmifajta iráni nyilatkozatban!) Nem véletlen azon­ban, hogy Kuvait, amely a hadiesemények közvetlen közelében fekszik, visszauta­sította azt az amerikai ajánlatot, amely szerint a Pentagon védelmet nyújtana a kis országba tartó hajóknak. Ez a lépés tovább növelte volna ugyanis a külföldi fegyve­res jelenlétet, s ezzel fokozta volna a háború kiterjedésének veszélyét. A háború egyelőre folytatódik, s várhatóan továbbra is ezerszámra szedi áldoza­tait. Milyen jó lenne, ha jövő év márciusában már múlt időben írhatnánk róla. Vannak azonban olyan erők, amelyek láthatólag más célokat követnek, s az amúgy semf egyszerű képlet bonyolítására törekszenek. HORVÁTH GÁBOR Magyar-bolgár gazdasági együttműködés Az Ikarus autóbusz legalább olyan jól ismert Bulgáriában, mint a Balcancar tartgonca Magyarországon. A bolgár konzervek ugyanolyan közkedveltek Bu­dapesten, mint például a magyar kozme­tikai cikkek Szófiában. Ezek az árucikekk hagyományos tételeket jelentenek a Ma­gyarország és Bulgária közötti árucsere­forgalomban, amely hosszú évek óta meghatározó szerepet játszik a két or­szág közötti gazdasági együttműködés­ben. A Magyar Népköztársaság és a Bolgár Népköztársaság közötti árucsere-forga­lom értéke 1987-ben mintegy 440 millió rubel lesz, s ez több mint 7 százalékos növekedést jelent az előző év teljesítésé­hez képest. Szakértők szerint az árucse­re-forgalom hatékonyságának növeke­dését jelzi, ogy a bolgár-magyar árucse­re-forgalomban ebben az évben „részt­vevő” árucikkek mintegy 35 százaléka szakosított termék. A bulgáriai magyar vásárlásokban fon­tos tételt jelentenek az emelő-szállító berendezések és gépek, a kalcinált szó­da, a szerszámgépek, a számítástechni­kai berendezések, vagy a zöldség- és gyümölcskonzervek, a borok és a külön­féle kohászati termékek. Bulgária a világ legnagyobb cigarettaexportöre, s évek óta Magyarországra is szállít cigarettát és dohányt. A Bolgár Népköztársaságban kibonta­kozó közúti személyszállítási program megvalósításában fontos szerepet szán­nak a magyar autóbuszoknak. Jelenleg már mintegy 6 ezer magyar gyártmányú személyszállító jármű közlekedik Bulgá­riában, s 1986-ban megjelentek közöttük a magyar gyártmányú csuklós trolibu­szok. A magyarországi bolgár vásárlások listáján hagyományos tételeket jelente­nek a fémmegmunkáló gépek, a gyógy­szerek, az orvostechnikai berendezések, az elektronikai, számítástechnikai ele­mek, az alumíniumtömb. Az utóbbi évek jelentősebb bolgár-magyar üzletkötései közé tartozik az a megállapodás, amely­nek megfelelően Magyarország 4 komp­lett kenyérgyárat szállít és épít fel Bulgá­riában. Közülük az első hamarosan meg­kezdi a termelést. A két ország közötti gazdasági együtt­működés fejlesztésének kérdései fontos helyet foglalnak el Bulgária és Magyaror­szág vezetőinek tárgyalásain. így volt ez a két párt vezetőjének legutóbbi tárgya­lásain is, amikor fodor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az államtanács elnöke 1983- ban Budapesten tárgyalt Kádár János­sal, az MSZMP főtitkárával. Lázár György, a minisztertanács elnöke 1984- ben tett látogatást a Bolgár Népköztársa­ságban s Grisa Filipov akkori bolgár mi­niszterelnökkel részletesen megvitatták a bolgár-magyar gazdasági együttműkö­dés bővítésének lehetőségeit. A bolgár-magyar gazdasági tárgyalá­sokon különösen az utóbbi években ál­landóan napirenden szerepel a „kihasz­nálatlan lehetőségek” témája. Mindkét fél úgy ítéli meg, hogy előnyös lenne a kap­csolatok szélesítése, új együttműködési formákkal való bővítése. Szakértők sze­rint különösen nagy lehetőségek vannak a specializáció és a termelői típusú együttműködésre, az ipari kooperáció fejlesztésére. A szakértők úgy vélik, a két ország jelentősen bővítheti együttműkö­dését az új perspektivikus területeken, mint amilyen például a biotechnológia fejlesztése. Az utóbbi egy-két évben Bulgáriában fokozatosan kibontakozó új gazdasági reformnak is egyik fő célja a vállalatok önállóságának növelése, ami lehetővé teszi a szocialista országok vállalatai kö­zötti aktív közvetlen együttműködés ki­bontakozását. Magyarország és Bulgária nemcsak a vállalataik közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztését, hanem a vegyes vállalatok alapítását is ösztönzi. Biztosra vehető, hogy mindezeket a le­hetőségeket is megvitatják Georgi Ata- naszovnak, a BKP KB PB tagjának, a bol­gár minisztertanács elnökének e héten sorra kerülő budapesti látogatásán. KELLER TIVADAR Jelentés Gagarin haláláról A tragikus kimenetelű gyakorló repülés után a moszkvai Pravda hétfői számában első ízben foglal­kozott nyilvánosan Jurij Gagarin balesetének körül­ményeivel. A cikk szerzői - Leonov űrhajós és Belo- cerkovszkij professzor - bevezetőjükben kiemelik: annak ellenére, hogy a tragédia ügyében alapos és kimerítő vizsgálatot folytattak, az okokról, a kor­mánybizottság vizsgálatának eredményeiről mind­eddig semmit sem hoztak nyilvánosságra. Jurij Gagarin 1968. február 17-én védte meg dip­lomáját a Zsukovszkij nevét viselő katonai akadé­mián, március 13-án újrakezdte gyakorló repülé­seit. Március 27-én oktatójával, Vlagyimir Szerjo- ginnal utolsó ellenőrző repülését hajtotta végre, amely után Gagarin megkezdhette volna az önálló repüléseket. A két pilóta felkészülése rendben megtörtént, az előírásoknak megfelelően ellenőriz­ték és átvették a repülőgépet, majd elfoglalták he­lyüket. A gép felhős időben 10 óra 19 perckor emel­kedett a magasba. 10 óra 30 perckor Gagarin jelen­tette az irányítótoronynak, hogy feladatát végrehaj­totta, egyben engedélyt kért és kapott a visszaté­résre. Ezek után a rádióösszeköttetés a torony és a gép között megszakadt, a MÍG egy perc múlva a földhöz csapódott. A baleset okainak felderítését két albizottság vé­gezte, amelyek minden rendelkezésre álló eszközt igénybe vehettek. A szakértők megállapították: mű­szakilag a repülőgépet megfelelően előkészítették, a berendezések a baleset pillanatáig rendesen mű­ködtek, a gép a becsapódás következtében rongá­lódott meg, a fedélzeten tűz nem ütött ki és robba­nás sem történt. A vizsgálat során kiderítették, hogy a két pilóta nem kísérelt meg katapultálást. A bal­eset okait egyértelműen nem lehetett megállapíta­ni. Feltehetőleg közrejátszottak benne a kedvezőt­len látási viszonyok, valamint olyan váratlan ese­mény, amely a leszállási manőverbe kezdett gép pi­lótáit hirtelen irányváltásra késztette - derül ki a két szakember cikkéből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom