Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1987-03-23 / 69. szám
4 Képújság 1987. március 23. ÖN KÉRDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Hogyan került szürke folt a kenyérbe? Szerkesztőségünket személyesen kereste fel Szabó Tibor szekszárdi olvasónk, aki elmondta, hogy február közepén a délutáni órákban baktai kenyeret vásárolt a 160 lakásos alatti csemegeboltban. Otthon, a kenyér szeletelésekor derült ki, hogy ehetetlen, szürke foltok vannak benne. A bejelentést és a kenyeret is továbbítottuk a Tolna Megyei Sütőipari Vállalathoz:- A tészta gyártásához használt egyik gép meghibásodásából adódott az említett kenyérhiba. A gép forgórésze alumlniumötvözetből készült és műszaki hiba miatt alumíniumpor vált le a felületről, amely, sajnos, a tésztába került. A hibát még aznap észlelte az üzemvezető, és ki is iktatták a termelésből a gépet. Sajnálatos, hogy a késztermékek, melyek belsejében ez az alumínium- csik látható - de csak felvágás után -, már kiszállításra kerültek. Egyébként ezen a napon több ilyen termék került visszaszállításra. Mind a termelők, mind a karbantartók figyelmét felhívtuk a gépek fokozottabb ellenőrzésére a hasonló hibák elkerülése érdekében - válaszolta Szabó József igazgató. Rövid válasz pontos cím hiányában Egy várdombi olvasónk magántelefont szeretne beszereltetni. Kérdései: Hogyan, mennyiért és milyen határidőn belül vállalják ezt?- A magántelefon-igényt a Tolna Megyei Távközlési Üzemhez kell benyújtani. A lakossági fejlesztési hozzájárulás 6 ezer forint. A szerelési költséget, műszaki lehetőséget, időpontot utca és házszám ismeretében tudom közölni - válaszolta Posta Ferenc üzemvezető. Gyes vagy gyed? Rózsavölgyi Ferencné paksi olvasónk jelenleg gyesen van. Három családja van, a második 18, a harmadik 6 hónapos. Eddig 2350-2900 forint között kapta a segélyt, februárban viszont meglepődött, amikor 1251 forintot hozott a postás. Azt szeretné tudni, miért nem kapja tovább a gyedet Tudomása szerint a gyermek másfél éves koráig azt kellene kapnia, miért csak egy gyerek után kap, amikor két három éven aluli gyermeket nevel? Nagy Zoltán, a Tolna Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója a következő tájékoztatást adta:- A magasabb összegű ellátás - amelyet az olvasó említ - az előző évi keresetének 100 százaléka, a 168 napra járó gyermekágyi segély. Annak lejártát követően, ha teljes összegű terhességi gyermekágyi segélyre volt jogosult, munkaideje - átlagban - a törvényes munkaidő felét elérte és a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot vesz igénybe, jogosult gyermekgondozási díjra, vagy gyermekgondozási segélyre attól függően, hogy szülő anya részéről melyik a kedvezőbb. Feltételezzük csak - mivel az olvasó munkáltatóját nem nevezte meg - hogy az utolsó összegként megjelölt 1251 forint a terhességigyermekágyi segély töredék hónapra járó összege. A gyermekgondozási díj vagy a gyermek- gondozási segély összegét és utalását a fizetés nélküli szabadság kérése és engedélyezése után fogják megállapítani. Tájékoztatásul közöljük, hogy a gyermekgondozási díj csak az újszülött gyermeke után jár (egyszeresen) ami a terhességi gyermekágyi segély összegének 65-75 százaléka lehet a kétéves biztosítási jogviszony időtartamától függően. A gyermekgondozási segély pedig gyermekenként jár, a 18 hónapos gyermek után 900, a 6 hónapos gyermek után 1000 forint (termelőszövetkezeti tagság esetén 800, illetve 900 forint) és plusz az anyát megillető 400 forint jövedelempótlék. Ez összesen 2340 forint. Az anyának választási lehetősége van, azt az ellátást veheti igénybe, amelyik számára kedvezőbb, de ezt a munkáltatóval kell megbeszélni. ST— Ml VÁLASZOLUNK A házasságról, a családról és a gyámságról szóló módosított törvény egységes szerkezetbe foglalt szövege olvasható a Magyar Közlöny idei 5. számában. Az előzetesen széles körben megvitatott, majd ugyancsak széles körben ismertetett jogszabálynak itt most csak arra a rendelkezésére utalunk, amely a házasság felbontására vonatkozik. Az ebben a körben érdeklődők ugyanis rendszerint azt kérdezik, hogy ilyen vagy olyan konkrét ok esetén felbontja-e a bíróság a házasságot, azaz szeretnék ismerni a konkrét bontó okokat. Nos, ilyen okokat a törvény nem sorol fel, hanem akként rendelkezik, hogy: „A házasságot a bíróság bármelyik házastárs - iletőleg a házastársak közös - kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott.” Kimondja a törvény azt is, hogy a házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilváni- tása", véglegesnek pedig akkor lehet tekinteni az elhatározást, ha a) a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint- az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megyegyeztek és a bíróság jóváhagyta az egyezségüket, vagy b) a házastársak között legalább három éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték. Esetenként történik érdeklődés „nőtartás” iránt. Ezzel kapcsolatban utalunk arra, hogy a jogszabály nem nőtartásról, hanem házastárs tartásáról rendelkezik, éspedig akként, hogy: „A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált." A munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésekről szól a pénzügy- miniszternek a Magyar Közlöny idei 6. számában megjelent 6/1987. (II. 17.) PM számú rendelete, amelynek hatálya - a magánmunkáltató kivételével - minden munkáltatóra és vele munkaviszonyban, illetőleg munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban álló dolgozóra kiterjed. A rendelet meghatározza, hogy annak alkalmazása szempontjából mi tekintendő munkába járásnak és kimondja, hogy „A munkáltató a távolsági közforgalmú közlekedési eszközzel, illetőleg személyi tulajdonú gépjárművel munkába járó dolgozóját - az a rendeletben meghatározott feltételek szerint és mértékben - utazási költségtérítésben részesíti.” Az említett feltételeket és.mértéket itt nem részletezzük, utalunk azonban arra, hogy helyi közforgalmú közlekedési eszközön történő, illetőleg helyi díjszabáson alapuló munkába járási célú utazáshoz utazási költségtérítés nem adható. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabály több kérdésnek a kollektív szerződésben történő szabályozását írja elő, de előírja azt is, hogy a személyi tulajdonú gépjárművel való munkába járás utáni költségtérítés ellenőrizhető módon történő bizonylatolást a munkáltatónak számlarendjében kell rögzítenie. DR. DEÁK KONRÁD Üzenet a jövő évezredbe 2017-ben bontják majd fel azt a műanyag hordót, amelyet 1987. március 13-án töltöttek meg Hajdú-Bihar megye fiataljainak képviselői levelekkel, video- és hangkazettákkal, emléktárgyakkal, fényképekkel, a KISZ és az ifjúságpolitika dokumentumaival. A lezárt iizenö- hordó helyét egy emlékoszlop jelöli, tetején egy kis vitorláshajó, amely jelképesen - árbocán a 2017-es évszámmal - a jövőbe viszi a fiatalok kívánságait, vágyait, üzeneteit. Az üzenethordót a Hajdúszoboszlói Politikai Képzési Központban őrzik a föld felszíne alatt Az oszlopfőn lévő kis hajó Sebestyén Sándor nyíregyházi szobrászművész alkotása. Elhelyezik az üzeneteket a műanyag hordóba Athén hóesésben Athénben esik a hó. Sűrű pelyhekben esik, mintha Tirolban lennénk, s az emberek tétován néznek az égre, ahonnan eltűnt a Nap, a gyerekek pedig megpróbálnak hóembert csinálni. Itt is, ott is ácsorog egy hóember, még Delphiben, a múzeum előtt is, de rögtön feltűnik, hogy valami baj van velük, nem igazi hóemberek ezek, csak szerény másai a platóni ideának. A hóemberekre vonatkozóan nincs nemzetközi szabvány, tehát szabadon érvényesülhet az alkotó képzelet vagy éppen a nemzeti hagyomány. Csak hát Athénben nincs hóember-hagyomány, a gyerekek tétován kupacba rakják a havat, majd csak lesz belőle valami, általában ormótlan tömb, amelyen nagyobbacska golyó jelképezi a fejet. Az athéni gyerekek tanulják a hóember-csinálás komoly tudományát, de valószínűleg soha nem mennek semmire, mert az idei március után 20-30 évet keíl várniuk, amire ismét hó lesz, akkor pedig a mai gyerekek meglett emberként legföljebb emlékezni fognak az idei szigorú télre, amikor sűrűn hullott a hó a klasszikus fővárosban. A természet csalfa kisiklása, természetesen szó sem lehet arról, hogy valami hagyomány alapja legyen a hóembercsinálásnak, tehát az eljövendő gyerekek, akik 20-30 év múlva ügyetlenkednek majd a hóval, épp olyan ormótlan hóembert szerkesztenek, mint a mostaniak. w Görögország lakossága körülbelül 10 millió, a fővárosban viszont 4 millió ember él, s ez az aránytalanság rögtön feltűnik az utca forgalmában. Autó autó hátán, a piros-zöld jelzésekre - sárga nincs - nem sokat adnak, megtörténik, hogy az autóbusz csak a zebrán tud megállni, a gyalogosok ilyenkor különösebb átkozódás nélkül megkerülik, s a buszsofőr is türelmes, mert már rég szabad lenne az útja, de most meg a gyalogosok állják el. Fegyelem a rendetlenségben, körülbelül így lehetne jellemezni az utca képét. Délután öt körül azonban, amikor hatványozódik a korábbi csúcs- forgalom, rendőrök foglalják el kijelölt helyüket, s elkezdenek sípolni. Fütyülő- jük éles, hangja átható, s aki fújja, egy Wagner-operába is elmehetne kürtösnek, ugyanis 8-ig, 9-ig, a forgalom csillapultáig szakadatlanul fújja. Az avatatlan számára titokzatos ez a szünet nélküli sípolás. Egyszerre jelenti, hogy nyomás emberek, igyekezzünk és álljanak meg emberek, hova a pokolba nyargalnak? Emberek és autók igyekeznek és megállnak, de nem lehet elbámészkodni, a következő sípszó azt jelenti, hogy gyerünk, meg is lódul az áradat, de már megint sivít a síp, mindenki megtorpan, és ez így megy tovább, míg végre csillapodik a forgalom. A rendőrök állnak a sűrű hóesésben, fütyülnek, céltudatosan, de valószínűleg saját gyönyörűségükre is, aztán lerázzák magukról a havat, s hazatérnek otthonukba, s fölhajtanak néhány pohár retszinát, vagyis gyantás bort. W A retszina az retszina, ezzel nincs különösebb baj, olyan bort jelent, amit gyantával ízesítettek. Nehéz megmondani, hogy jó-e vagy sem. Az, amit a neve mond: retszina. Az első kortynál az ember fenyőerdőre gondol, bár általában nem szoktuk a tűleveleket rágicsálni, a második korty már nem kelt ilyen intenzív erdészeti képzeteket, a harmadiknál pedig bólintunk: meg lehet szokni. De miután nincs ennyi időnk, maradjunk csak a hagyományos bornál, aminek művelt neve: inosz. Csak az a baj, hogy ezt általában nem értik meg, ugyanis a klasszikus görögön kívül, ami tudósok nyelve, két idiómát használnak: a dimotiki a népnyelv, a katharevusza pedig a hajdani attikai nyelvjárást jelenti, amiről úgy mondják, csak a finomkodó emberek használják. Szóval inosz a bor, katharevusza formában, a köznyelv azonban azt mondja, Kraszi, s amennyire tudom, a görögök általában kraszit isznak, ami ellentétben a retszinával, jó minőségű, tiszta bort jelent, s kiváltképp akkor ajánlatos, amikor kint sűrűn esik a hó, s a város központjában 4-5 fokot jelez a hőmérő. Ám nem is a bor a legkedveltebb ital. Jobban szeretik az ouzo nevű ánizspá- linkát, iszogatás közben pedig szívesen eszegetnek olajbogyót, halat, vagy egy- egy falat szuvlakit, s állítólag ez a magyarázata, hogy Görögországban nagyon ritka a részeg ember. A szuvlakiról viszont szólni kell, mert nemcsak étel, hanem látvány is. Ez pedig így történik. Jó méteres nyársra, sűrűn egymásra rakva, hússzeleteket tesznek, s lassú tűzön sütik. Ez önmagában véve még nem lenne érdekes, a szuvlaki mestere azonban nyilvánosan produkálja magát, kiáll az üzlet kirakatába, ott forgatja a függőlegesen elhelyezett nyársot, a húsból pedig fölülről lefelé haladva, - ez szigorú szabály, - apró darabkákat nyes le. Ezeket egy lán- gosra teszi, majd négy-, ötféle fűszerrel hinti meg, s az már a vásárló dolga, hogy helyben fogyasztja-e el, az utcán, vagy esetleg otthon. Fűtetlen szállodánk ablakából szívesen elnéztem a mestert, s meg kell hagyni, boszorkányos ügyességgel dolgozott, de mondom, a kirakatban állt, számítva közönségére is. Az emberek pedig ették a szuvlakit, ami meleg, erősen borsos, s fogyasztása kiváltképp ajánlatos az athéni hóesésben. Azoknak, akik jártak Athénben, vagy egyszerűen csak aggódnak az antik emlékekért, jelentem, hogy minden a helyén van, a Fíephaistos-templom, Hadrianus kapuja, a római agóra, nem bontották meg a Nemzeti Múzeum ismert rendjét, a belépőt a mükénéi kincsek fogadják, az emeleten a thérai freskók, megvannak a kurosz-szobrok, Aristion, Hegeso síremléke, az artemisioni Poseidon, s az eleu- ziszi relief. Az Akropoliszon a jól ismert kép fogadja a látogatót, itt van a győzelmes Niké temploma, kicsit távolabb az Erechteion, s természetesne a Parthenon, csak éppen esik a hó. A látogató jeges márványlapokon csúszkál, süvít a szél, Delphibe napokon át nem tudtak elindulni az autóbuszok, de az Akropolisz zavartalanul fogadta látogatóit. A hó és hideg szokatlan márciusban, mindenki fázik, a szállodák fűtetlenek, viszont minden a helyén van, s az Akropolisz bejáratánál a pénztáros úgy tesz, mintha mit sem tudna minderről. Fagy- vagy árkedvezmény nincs, a belépődíj változatlanul 400 drachma, vagyis 120 forint. Mit tehetnénk hozzá? Esik a hó, süvölt a szél, a gyerekek hóemberrel kísérleteznek. íme Athén, 1987 március derekán. CSÁNYI LÁSZLÓ
