Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-18 / 65. szám

4 ^tíÉPÜJSÁG 1987. március 18. Csepeli István paksi bemutatkozása A tiszta formák művésze Életfák, N° II. Bálványfák zák fából, csontból készült munkáit. A jelenlegi kiállítása a sorban a tize­dik. Az önálló kiállítások száma is ez­zel a jelentős számmal megegyező, Szakmai pályadíjait is legalább tize­negy helyen jegyzik. Amit művel, az csak a legtisztább jelzőkkel illethető. Ahogy a gondola­tokat formálja meg fában, karcolja vagy rajzolja csontra, megismételhe­tetlen és őszinte. Amit nézőinek és munkái csodálóinak megálmodik, mindaz egyedi és minden sallangtól mentes. Harmat Béla a kiállítás katalógusá­ban ezt írja róla:„Ő Csepeli István. Méltó örököse az elmúlt másfél száz év legendás fafaragóinak - Király Zsi­gának és a Kapoliaknak - egyenran­gú társa napjaink tárgyalkotó művé­szete legjobbjainak, népi, képző- és iparművészeknek egyaránt.” Nincs ehhez mit hozzátenni. Talán még egy fontos tényt: Az el­múlt évben neki ítélték oda az idős Kapoli Antal-emlékdíjat. Ezt pedig csak a legjobb magyar fafaragó ér­demelheti ki. Csepeli István megtette Bálvány­fáival és a Tiszta forrásból című so­rozatával... szűcs - gottvald Az utóbbi hónapok egyik legigényesebb kiállítását láthatjuk az elmúlt hét péntekjétől a paksi Munkásművelő­dési Központban. Nem elsősorban a kiállított alkotások rendezése, hanem a művek sze­rény, de annál elemen- tárisabb hatása miatt. Csepeli István fafa­ragó, népi iparművész tisztelte meg munkái­val a paksiakat. Ha most munkát írok, az roppant kevés a látható és érzékel­hető alkotások mi­nősítésére. Ha műal­kotásokat írnék, ak­kor pedig feltételez­hetően a mindig rop­pant szerény, 42 éves, Dunaföldváron élő és alkotóművész tiltakozna. Álljon itt inkább helyette mindaz, ami munkásságának je­lentőségét és sikerét jelzi. Múzeumok, ma­gángyűjtemények és emberek vigyáz­Kiállítás a tanítóképzőben Irónia és A mai képzőművészeti áramlatok hazai értékeiből kaphatnak kóstolót azok, akik e napokban szekszárdi tanítóképző főis­kolára látogatnak. Az intézmény lassan hagyománnyá érő törekvése, hogy fel­sőoktatásban tanító képzőművészeket mutasson be. Ezúttal a rajzpedagógiai munkássá­gukkal is rangot szerzők közül két nyíregyházi festőművész, Székhelyi Edith és Balogh Géza kamaratárlatát nyithatta meg Farkas Pál szobrászmű­vész, a vendéglátó főiskola tanszékveze­tő adjunktusa az elmúlt hét elején. Az alig egy tucat grafika - Székhelyi munkái - és a majd ugyanannyi vegyes technikával készült festmény, a néhány relief Balogh Gézától, valóban csak ízelí­tőt adnak pályájukról. Mindketten mes­terségüket fölénnyel birtokló, a képi ön­kifejezés formanyelvét tudatosan kimun­káló alkotók, akik határainkon kívül is már nemegyszer vállalták a megmérette­tést. Életkorukat tekintve az „emberélet útjának felén” járnak, s ez fejlődésük, további kiteljesedésük garanciáit hor­dozza. tragikum Székhelyi tűnik oldottabbnak kettejük közül krétarajzaival. A zöldkalapos nő, az ibolyaszin vállkendővel, a „Szerepek” asszonyának pirosán harsogó kesztyűje vagy az „Emlékek" pamlagon heverő höl­gye mind telve egy kis melankóliával, hogy ezt egy ironizáló, olykor kaján derű ellenpontozhassa. A tüllökkel-fodrokkal cifra, lilától, ibolyaszíntől harsogó kese­rűség - a toulouse-lautreci grafika mon­dén, szomorú pikantériája - csak az imp- resszlv vonalvezetésben, az elmosódó színekben fölsejlő élmény, míg a „Bű­nök” sorozat egy-két lapjában - például a Bűnök lll-ban - Kondor Béla, profán, komor, absztrakcióra törekvő pietizmusa is felidéződik. A súlyokat azonban a gyermekrajzokra jellemző sietős és őszinte könnyedség teszi lebegővé, és a minimal art’ elveire is kacsintó képépités. A gobelin és secco kifejezési formái­hoz vonzódó, murális feladatokban gon­dolkodó Balogh Géza „önelemzése”, ki­sebb méretű táblaképekben elénk táruló világa drámaibb, befelé forduló alkatot mutat. Egy-két magányos, töprengő, ön­nön béklyóival megvert alak bukkan föl lapjain, a kompozíció szerint mintegy elhelyez­ve a lét és az idő egymást metsző szálkeresztje alatt. A dimenzióknak ez a képileg megfogalma­zott feszültsége, a kép­tördelés részben már szokványos módja föl­idézi Kokas Ignác híres Ginzapusztáinak tragi­kus, barbár időtlenségét is. Balogh groteszk figu­ráit zöldek-kékek hűvös homálya nyeli el, s ezt a homályt csak ritkán tö­rik át a derűsebb színek. B. R. Fotó: K. A. Somogyi Néplap nélkül termelt, kíméletes eljárással, aro­ma és színezék nélkül gyártott élelmisze­reket forgalmaz. Együttműködésről Írtak alá megálla­podást Kaposváron a Somogy Megyei Tanács és a Budapesti Kertészeti Egye­tem képviselői. E megállapodás egy ko­rábbi szerződést újít fel. Ebből az alka­lomból dr. Tamássy István akadémikust fogadta dr. Gyenesi István, a Somogy Megyei Tanács elnöke. A szerződés lehetővé teszi az egyetem és a megye mezőgazdasági üzemei kö­zött az eddiginél szorosabb kapcsolatot. Erre annál is inkább szükség van, mert napjainkban a mezőgazdaság igénye megnőtt a korszerű technológiák iránt és az egyetemen folyó kutatások nagyban segíthetik azok gyakorlati alkalmazását. A kapcsolat a mezőgazdaság minden területére kiterjed, a zöldség-és gyü­mölcstermesztéstől egészen a parképí­tésig. A megye élelmiszergazdasági üze­mei közül kiemelkedik a Siófoki Állami Gazdaság és a Nagyatádi Konzervgyár eddigi együttműködése a Budapesti Ker­tészeti Egyetemmel: ezekbe az üzemek­be rendszeresen érkeznek gyakorlatra egyetemi hallgatók, esetenként itt végzik el a diplomamunkához szükséges gya­korlatokat és kutatásokat. Az együttmű­ködésnek köszönheti „megszületését” például a Nagyatádi Konzervgyár egyik új terméke, a csicsókából készült rostos ivóié. Ezt az egyetem kísérletezte ki, s még ebben az évben hozzáfognak a pró­bagyártásához. Meg kell említeni a Bala- tonboglári Mezőgazdasági Kombinát és az egyetem kapcsolatát is. Néhány so­mogyi üzem ezután szeretne hasonlóan jó együttműködést kialakítani a fővárosi íel6őoktatási intézménnyel. Ezek közé tartozik a Bárdibűkki Állami Gazdaság, és figyelmet érdemel a vései téesz kerté­szeti tevékenységének megélénkülése: ott ugyancsak kam toztathatják a kap­csolatot. Somogybán a télen nagy fagykárok keletkeztek a mezőgazdaságban - az egyetem most a fagyot jól tűrő növénye­ket ajánlott fel. Megyénk másik gondjá­nak orvoslására, a nagy területű homok­talaj minél jobb hasznosítására is végez­nek kísérleteket Budapesten. A Kertészeti Egyetemmel kötött megál­lapodást a közeljövőben más egyete­mekkel történő szerződéskötés követi, felújítják a Soproni Erdészeti Egyetem és a Somogy Megyei Tanács közötti együtt­működést is. Dunántúlt napló „Egyél és dögölj meg!” Ezzel a címmel jelent meg az NSZK-ban a reformtáplál­kozás híveinek legújabb kiadványa. A szerző a civilizációs betegségek egy ré­szét a túlfinomított, vegyszerrel kezelt, festékekkel, aromákkal, tartósító szerrel teli ételek fogyasztásával hozza össze­függésbe. Meggyőző, riasztó adatokkal érvel. A rostgazdag, vitamindús, vagyis egészséges táplálkozás érdekében foly­tatott hazai küzdelemben fontos állomás: a Tszker K. V. gesztorságával megalakult a Natura GT, amely részben vegyszer Hetek óta tart a müzli-láz a fővárosban. A Natura GT decemberben nyílott, Krisz­tina körúti szakboltja előtt sorok állnak, hogy a hőn áhított csemegéhez hozzá­jussanak.- Miből áll, mire jó a müzli? A kérdést Antal lajos agrármérnöknek, a Natura GT igazgatójának tettük föl.- A müzli kiváló élettani hatású étel. Alapja a finomítatlan, őrölt vagy pelyhesí- tett gabona (búza, árpa, zab, köles, rozs), hozzákeverve friss, vagy aszalt gyümöl­csök, olajos magvak. Mindez tejben, ke­firben vagy gyümölcslébe» elkeverve laktat, de nem hizlaló reggeli. A müzlialap tetszés szerint variálható, a biofüzetek sorában müzli receptkönyv is megjelent. Egykoron a svájci parasztok Müeslinek hívták kásából, gyümölcsből, dióból és friss tejből álló ételüket.- Mi a Natura GT fő profilja?- A mezőgazdasági és élelmiszeripari kutatások támogatása, kiszélesítése, új feldolgozó üzemek kifejlesztése, új tech­nológiák beállítása. A végcél a részben bioeljárással termelt, kíméletes eljárás­sal készült élelmiszerek választékának bővítése, elősegítve az egészséges táp­lálkozást. Egy sor termékünket már áru­sítja Pécsett a Tszker Sallai utcai zöld­ségboltja, valamint a Konzum Áruház. Novretzky Jánostól a Pécsi Tszker főosztályvezetőjétől az iránt érdeklőd­tünk, lesz-e Pécsett Natura-szaküzlet, milyen stádiumban van az előkészítés.- Már csak megfelelő bolthelyiség hiányzik. A városi tanács illetékeseivel több ízben tárgyaltunk, támogatják az üz­let nyitását, ígéretet kaptunk arra, hogy segítenek. Bízva ebben az ígéretben, ki­jelenthetem: lesz Pécsett Natura-bolt. PETŐFI NÉPE Dinamikus fejlődés, stabil pénzügyi helyzet, a piaci pozíció javulása jellemez­te a kecskeméti Petőfi Nyomda elmúlt évi működését. Mindennek értékelése első napirendi pontként szerepelt a vállalati tanácsülésükön. Birkás Béla vezérigaz­gató az írásos beszámolóhoz fűzött szó­beli kiegészítésében az Ipari Miniszté­riumhoz tartozó nyomdák között elfoglalt helyüket is ismertette. Eszerint például a napilap-előállításban harmadik, csoma­golóanyag-, kartondoboz-gyártásban második, a nyereség szempontjából szintén második legjobbak, s tonnában számolt összes termelésben pedig elsők. A hetedik ötéves tervben a kapacitá­sok minél jobb kihasználását, a szüksé­ges fejlesztések megvalósítását, mind­ezzel összhangban a piaci tevékenység erősítését tűzték ki célul. Jól nyomon kö­vethető, hogy a tervciklus első esztende­jében ennek szellemében dolgoztak. Alaptevékenységük árbevétele az 1985-ös 742 millió forintról 932 millióra, 26 százalékkal növekedett. Termékszer­kezetükben egyre nagyobb arányt képvi­sel a korszerű, minden piacon értékesít­hető csomagolóanyag. Kiugróan magas a növekedés a kartondoboz cikkcso­portban, amelynek gyártása 45 száza­lékkal nőtt. Ez a tendencia megegyezik a népgazdasági célkitűzéssel így az el­múlt esztendőben befejezték egy újabb fajta csomagolóanyag gyártásához a technológiai telepítést. A vállalat egyébként nemcsak belföldi megrendelésre dolgozik. Nem rubel- elszámolású exportjuk tavaly valamivel több mint 19 millió forint értékű volt, sok­kal kevesebb, mint 1985-ben. Ugyanis a tőkés export gazdaságtalannak bizo­nyult, a központi támogatást célzó ex­portpályázatunkat elutasították, mivel a dollártermelési mutatójukat magasnak ítélték. így a vállalat vesztesége ezen a té­ren jelentős volt. A közvetett úton tőkés exportra kerülő csomagolóanyagok gyártását viszont annál inkább növelniük kellett. Ily módon az ilyen értékesítésük 270 millió forint volt. A rubelelszámolású közvetett exportjuk értéke elérte a 42 mil­lió forintot. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Transzeurópai Észak-Déli Autópá­lyahálózat (TEM) műszaki szakcsoportja a közelmúltban Székesfehérvárra, a Veszprémi Közúti Igazgatóság koordiná­ciós üzemmérnökségére látogatott. A tíz európai ország szakemberei, akik ha­zánkban háromnapos tanácskozáson vesznek részt, megtekintették a Közúti Minőségfelügyeleti Állomás korszerű eszközeit, műszereit és mérőkocsijait. A vendégeket köszöntötte Balsay István, a Székesfehérvári Városi Tanács elnöke, majd városnéző sétán ismerkedtek a tör­ténelmi belváros műemlékeivel. A TEM műszaki szakcsoportja megte­kintette az M 7 autópálya létesítményeit, az autópálya főmérnökség balatonvilá- gosi telepét. A fehérvári látogatás alkalmából Vá­sárhelyi Boldizsár tudományos tanács­adó a TEM magyar koordinátora elmond­ta, hogy az ENSZ Európai Gazdasági Szervezete (UMIT) támogatja az észak­déli autópályahálózat kiépítését. A ha­zánkban zajló konferencián megállapod­tak a résztvevők, hogy Lengyelországtól Törökországig 2000-ig minél hosszabb, összefüggő autópálya-szakaszokat he­lyeznek forgalomba, a szakcsoport által egységesített kivitelben. Összesen 10 ezer kilométer autópálya megépítéséről van szó.- Hazánkban a TEM része az M 1, az M 7 és az M 5 autópálya, amelyeket a nép­gazdaság teherbíró képességétől füg­gően, az ezredfordulóig igyekszünk megépíteni. Ez további 400 kilométer autópálya-szakaszt jelent, a most meg­határozott, egységes paraméterekkel. Ehhez az egyeztetéshez járult hozzá a székesfehérvári Közúti Minőségfelügye­leti Állomás bemutatása, a korszerű ta­laj-, aszfalt- és bitumenlaboratórium, va­lamint az útminőség-értékelő PMS-rendT szer megtékintése. Ez utóbbit a fehérvári Számítástechnikai Főiskola szakemberei fejlesztették ki - fejezte be nyilatkozatát Vásárhelyi Boldizsár. Tudományos ülésszak Kassák Lajos életéről Kassák Lajos születésének 100. évfor­dulója alkalmából tudományos ülésszak kezdődött kedden az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az Elte XX. századi magyar iroda­lomtörténeti tanszéke és a zuglói Kassák Klub által rendezett kétnapos eszmecse­rét Poszler György, az ELTE rektorhelyet­tese nyitotta meg. Ezt követően előadások hangzottak el a század kiemelkedő írójának-képzőmű- vészének életművéről, gazdag pályájá­nak egyes állomásairól. Az eszmecserén szó volt a Kassák-ku- tatások időszerű kérdéseiről, a magyar avantgarde sajátosságairól, valamint az író epikájáról és költészetéről. A tudományos ülésszak ma a Kassák Klubban folytatódik. Ekkor egyebek közt a magyar avantgarde értelmezési problémáiról, a különböző művészeti irányzatok fejlő­déséről, továbbá Kassák képarchitektú- ra-elméletéről és az író naplójáról hang­zanak el előadások. A jubileum alkalmából találkozót is rendeznek, amelyen a meghívott költők mutatják be műveiket a közönségnek. Balogh Géza: Kulisszák (relief)

Next

/
Oldalképek
Tartalom