Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-17 / 64. szám

1987. március 17. "népújság 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK ___________________________________á A Jövőnk a tét! KISZ KB-felhivással kapcsolatban eddig a KlSZ-taggyűlé- sekről és a dolgozói náp tapasztalatairól számoltunk be lapunk hasábjain. Most egy előadót szólaltatunk meg. Jerkovits Ilona KISZ-titkár, a KSH dol­gozója, közgazdászként került a Jövőnk a tét! előadói körébe.- A felhívás célját két dologban látom - mondja Jerkovits Ilona. - Egyrészt ab­ban, hogy az ifjúság, a KISZ-tagok ismer­jék meg az ország gazdasági helyzetét. Tudatosítani kell az emberekben - reális képet adva -, hogy változásokra van szükség. Ezért kezdtem az előadásaimat mindig gazdasági ismertetővel, melyben a jelenlegi gazdasági helyzetet és az ide vezető tendenciát vázoltam fel. A felhívás másik célja az, hogy változás történjen, de úgy, hogy minden szinten és szinte mindenki változtasson.- Egy-egy taggyűlésen, amelyen részt vett, hogyan fogadták ezt a KISZ-tagok?- Az biztos, hogy nem egyedül a KISZ fogja megoldani az ország nagy gondjait, de a fiatalság egy biztos láncszemet je­lent ebben a folyamatban. Ha a fiatalok érzik, hogy számítanak rájuk, hogy bíz­nak bennük, akkor igyekeznek bebizo­nyítani, hogy érdemesek a bizalomra. Véleménye szerint mit tehet egy-egy KISZ-szervezet és egy-egy KISZ-tag?- Már több előadáson megfogalmazó­dott, hogyha a gazdasági vezetés kijelöli Egy előadó szemével az irányvonalat, akkor ennek megvalósí­tásában sokat segíthet a szervezet. Konkrétan: például a termékszerkezet­váltásnál szükséges átképzéseknél, va­lamint munkaerő-átcsoportositásoknál, a teljesítmény szerinti bérezések megva­lósításánál segíthet. Szót emelhet a KISZ azért is, hogy egy műszaki szakembert, például mérnököt, ne foglalkoztassanak alul.- Sokan rosszul értelmezték a felhí­vást, s csak az országos gondokra össz­pontosítottak. „Mi semmi egetverő dolgot nem csináltunk itt az üzemben. Hogyan tudnánk mi változtatni az országos gon­dokon, amikor csak a targonca bütykölé- sével foglalkozunk?” - mondják.- Pedig a felhívás nem is kíván eget rengető dolgokat. A hétköznapok apró tevékenységeiben kell kezdeni a változ­tatást, és azt folyamatosan, kitartóan kell csinálni. Nagyon kevesen tehetik szívük­re a kezüket, hogy én olyan jól elvégez­tem a munkámat, hogy ezen javítani már nem kell. Kell tehát a változás, de termé­szetesen ehhez ki kell alakítani megfelelő ösztönző rendszert is.- Májusban lezárul az akció, viszont a változás igénye nem zárulhat le ezzel.- Igaz, hogy ennek a felhívásnak akció színezete volt, de valójában nem egy rö­vid távon lezárható folyamatról van szó. Ez a felhívás csak a kezdet, egy olyan fo­lyamat kezdete, amelynek valamennyien részesei vagyunk, amelyben aktív szerepet kell vállalniuk a fiataloknak is. Éppen ezért nem lehetnek csak szemlélői a gazdasági megújulás folyamatának, hanem aktiv résztvevői is legyenek. SZEKÉR JÓZSEF Tolna megyei ifjúsági napok A KISZ Központi, Tolna Megyei és Szekszárd Városi Bizottsága a Tanács- köztársaság kikiáltásának 68. évforduló­ja alkalmából központi ünnepséget, me­gyei ifjúsági napokat, az országos diák­napok megyei művészeti bemutatóit ren­dezi meg £zekszárdon, március 20-21- én. A rendezvénnyel méltóképpen kíván­nak megemlékezni a győzedelmes 133 napról, a KISZ zászlóbontásának 30. év­fordulójáról, a tavasz első napján. A Tolna megyei ifjúsági napok programja Március 20-án: 14 órakor békecent­rum lesz a Munkásotthonban, a tanító­képző főiskolán video- és számitógépes centrum, az úttöröház tornatermében sportcentrum, a Liszt Ferenc téren pedig Nonstop színpad. (Rossz idő esetén este az úttörőházban.) 18 órakor a Béri Ba­logh Ádám Megyei Múzeumban a megyei ifjúságmozgalmi kiállítást nyitják meg, 18.30-kor emlékülést tartanak a KISZ zászlóbontásának 30. évfordulója tiszte­letére a Művészetek Házában, 19 órától az önkiszolgáló étteremben diákbál, az 505-ös Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet ebédlőjében diákdisco és 20 órá­tól a Babits művelődési központban Biki­ni koncert várja a fiatalokat. A központi ünnepség programja Március 21:8 órától zenés ébresztő. 9 órakor a Garay és a Béla téren térzene, ugyanekkora Felszabadulás tértől indul­va emlékfutás 1919 méteres távon. 10 órakor központi ünnepség a Béla és a Mártírok terén, ezt a Magyar Televízió is közvetíti. A műsor a Tanácsköztársaságot idéző emlékképekkel és történelmi játékokkal kezdődik. 11.00 órakor ünnepi megem­lékezést tartanak. Ünnepi beszédet mond Ernőd Péter, a KISZ KB titkára, a Tolna Megyei Tanács előtti téren. Ezután a Tanácsköztársasági emlékműnél ko­szorúzásra kerül sor. Délelőtt kirakodóvásár lesz a Babits Mihály művelődési közont előtt, 12.45- kor Liszt Ferenc téren Nonstop színpad, 13.00 órakor ismét video- és számítógé­pes centrum a tanítóképző főiskolán, 14.00-töl Békecentrum a Munkásotthon­ban. Az ezermester- és úttörőbolt vásárt rendez az úttöröházban, az autóscent­rum a Gemenc Szálló melletti parkoló­ban működik, a csereberestand ismét a Babits Mihály művelődési központ mel­letti téren várja az érdeklődőket. Ugyanekkor sárkányrepülő-bemutatót tartanak a Prométheusz parkban, az autómodellezők pedig a Korzó Áruház mögötti parkolóban mutatkoznak be. 14.15-kor ejtőernyős-bemutató lesz a Prométheusz parkban, 14.30-kor hőlég­ballon-bemutató ugyanott, míg az ifjú­ságmozgalmi centrum az oktatási igaz­gatóságon működik. 15.00 órától repülő­gép-modellező bemutató, 15.30-tól rendőrkutya bemutató szerepel a Pro­métheusz park programjában. 17.30-től a Sárga haj és az aranyeröd című filmet vetítik a Panoráma filmszínházban, 18.30-tól Levente Péter és Grillusz Vil­mos műsorára kerül sor a Babits Mihály művelődési központban. 19.00-kordiák- discót tartanak az 505-ös Számú Ipari Szakmunkásképző Intézet ebédlőjében, ugyanekkor humoristaestet rendeznek a Babits Mihály művelődési központban, 20.00 órától pedig nosztalgiabált az ön- kiszolgáló étteremben. Az országos diáknapok megyei bemutatói A rendezvényeket a Babits Mihály Me­gyei és Városi Művelődési Központban tartják. Március 20-án 10.30-kor ünnepélyes megnyitó a színházteremben, 11.00 órá­tól kerül sor a minősítő bemutatókra. A versmondók a kis színházteremben, a szóló ének kategóriában szereplők a Liszt Ferenc Zeneiskolában, a modern tánc képviselői a Babits színháztermé­ben mutatkoznak be-. Március 21-én 12.30-tól folytatódnak a rendezvények, színjátszás, paródia a kis színházteremben, polbeat, jazz, rock, énekkarok, kamarakórusok műsorára a nagy színházteremben kerül sor. Az orosz műfordítási pályázat eredményeit 14.00 órakor hirdetik ki, a diáknapok zá­rását pedig 17.00 órakor a színházte­remben tartják. Paks Paks március 21. Városi ifjúsági nap. 8 órakor Paks Konzerv Kupa, kispályás labdarúgás a városi ASE Sportcsarnok­ban a KISZ-alapszervezetek részére, közben 10.30-tól a felszabadulási fáklya fogadása és elkísérése a felszabadulási emlékműhöz. Évfordulók címmel 16 órakor vetélke­dő kezdődik a városi ifjúsági kollektívák részére, utána politikai kabarét tart Sán­dor György, a Munkásművelődési Köz­pont nagy klubjában, 18 órától pedig Pa­la disco lesz a Lepke presszóban, itt fel­lép Görbe Nóra. 30 éves a KISZ Hogyan kezdődött? Beszélgetés Várnai Ferenc újságíróval, a szövetség egyik alapítójával Bemutatkozó szakkörök Március 21-én lesz harminc esztende­je, hogy az ellenforradalom utáni gyors politikai konszolidációért vívott harc ré­szeként is zászlót bontott a Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség, a magyar fia­talok egységes, elkötelezett szervezete. A KISZ megszületésének vitákkal, politi­kai küzdelmekkel teli heteire, napjaira emlékezve kerestük fel Várnai Ferencet, aki ma a Magyarország című politikai he­tilap helyettes főszerkesztője, s aki an­nak idején a szövetség alapító vezetői közé tartozott. Várnai Ferencről tudni kell: a felszabadulás előtt az illegális kommunista párt ifjúsági ellenálló cso­portjának irányítója volt. A csoport nevé­hez fűződik több német katonai teherau­tó felrobbantása, s a budapesti Vili. kerü­leti nyilasház felrobbantása. Az ellenfor­radalom vészterhes napjait a Köztársa­ság téren élte át: csak a véletlennek kö­szönhette, hogy a pártház ostromakor megmenekült.- Hogyan jellemezné az 1956 októbe­rében kialakult helyzetet, a fiatalok politi­kai állapotát?- A politikai vihar természetesen rá­nyomta bélyegét az ifjúsági szervezetre is. A DISZ befolyása rohamosan csök­kent már az ellenforradalom előtti hóna­pokban is, sorban szakadtak ki belőle az egyetemi ifjúsági szervezetek. Októberre a DISZ szétesett, ami következménye volt bizonyos elbürokratizálódásnak, annak, hogy elvesztette tömegkapcsolatait, s annak is, hogy céltáblája lett a naciona­lista, fellazító erőknek. November 4-e után, ahogy a pártközpont újjászervező­dött, megalakult a három-négytagú Ifjú­sági Titkárság is, hogy segítse az MSZMP új ifjúságpolitikájának előkészítését. Ugyanekkor jött létre a párt ifjúsági bi­zottsága, amelynek elnöke Földes László volt. A két szervezet közösen dolgozott.- Milyen lehetőségek nyíltak a kibonta­kozásra?- Az örökség terhe alatt nyilvánvaló volt, hogy a DISZ újjászervezésére nincs lehetőség. A fö feladatunkat ebben az időszakban abban láttuk, hogy a félig- meddig kialakulóban lévő ifjúsági réteg- szervezeteket befolyásoljuk, segítsük az ellenforradalom maradványai elleni har­cot és a konszolidációt.- Ma már szélesebb körben is ismert: igen nagy viták folytak azokban a hóna­pokban arról, milyen legyen a párt ifjúság­politikája. Szólna erről a vitáról?- Valóban rendkívül éles viták voltak mindenekelőtt a fö kérdésről: rétegszer­vezetek vagy egységes, közvetlenül a párt irányítása alatt lévő egységes ifjúsá­gi szövetség? A kialakulófélben lévő ifjú­sági rétegszervezetek független képződ­mények voltak, amelyekre ebben az idő­ben közvetlen hatása a pártnak nem, vagy alig volt, csak befolyásolni tudta va­lamelyest irányvonalukat. Hogy csak a lényegesebbekről szóljak: a Magyar For­radalmi Ifjúsági Szövetség, a MAFISZ né­hány üzemben tevékenykedett, főként Budapesten. Ennek régi DISZ-esek is tagjai voltak, s sok olyan ifjúkommunista, akit az ellenforradalom ugyan megzavart, de szocializmust akart. Az Egységes Pa­rasztifjúság Országos Szövetsége, az EPOSZ már a felszabadulást követő években is működött, s az ellenforrada­lom után újjászerveződött, főként a falusi DISZ-szervezetekből. A Magyar Diákok Nemzeti Szövetsége a középiskolásokat tömöritette, szervezetei itt-ott már az el­lenforradalom előtt is megalakultak, s az ellenforradalmi irányzatok is befolyással voltak rájuk. Végül a Magyar Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egységes Szövetsé­ge, a MEFESZ, amelynek szélsőséges vezetése volt, a pártnak eleinte semmi­lyen befolyása nem volt rá, amit bizonyít: novemberben-decemberben még fegy­veres ellenforradalmi akciókat is szerve­zett. Itt az egyetemi fiatalságért kellett megverekedni, hogy a vezetést meg le­hessen változtatni. Itt keli megemlítenem a gyermekszervezet kérdését. Az Úttörő­szövetség megszűnt, s a gyerekek - már csak a szülők félelme miatt is - levették a vörös nyakkendőt. Ezért Örszemcsapa- tok Szövetsége néven működött hóna­pokig. Nos, ilyen helyzetben kellett a vi­tákban választ keresni arra: „hogyan to­vább”?- A vita lényege...- A lényege az volt: hogyan lehet eb­ben a zűrzavaros helyzetben meggyorsí­tani a tisztulási folyamatot a fiatalság fejében? Azzal-e, hogy a párttól különál­ló, a „szocializmust vállaló is, nem is” szervezeteket elfogadjuk, s egy sok-sok éves kibontakozást vállalunk. Vagy pedig egy radikálisabb, nyílt harcot vállalunk az ellenforradalmi nézetek ellen, a konszoli­dációért, amelyhez viszont olyan szerve­zet kellett, amely nyíltan vállalja, hogy a szocializmusért harcol, s a párt politikáját kívánja segíteni. A párt ideiglenes intéző- bizottsága már december elején ez utób­bi mellett foglalt állást, igaz, nagyon ke­mény viták után. A párt ideiglenes köz­ponti bizottsága március 11-én döntött a KISZ létrehozásáról.- Mi volt a következő lépés?- A döntés értelmében decemberben megkezdődött a KISZ létrehozásának előkészítése. Mindenekelőtt a megfelelő dokumentumok kidolgozása, s a párt if­júsági megbízottai hálózatának kiépíté­se.- Végül március elejére minden készen állt a zászlóbontáshoz.- Igen, végül is aztán március 21 -én, a Tanácsköztársaság kikiáltásának év­fordulóján az Erkel Színházban ünnepé­lyesen megalakult a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség. Komócsin Zoltán akkor beszédében határozottan leszö­gezte a szervezet alapvető álláspontját: azokat várjuk a KISZ soraiba, akik szerint 1956 októberében Magyarországon el­lenforradalom zajlott le; akik a semleges­séggel szemben az ország jövőjét a szo­cialista országok közösségében látják. S azokat, akik nyíltan vállalják: a párt ifjúsá­gi szervezetének a tagjai kívánnak lenni. E három kérdés körüli harcban teltek a következő hónapok, s köszönhetően a nagyon gyors konszolidációnak, a párt és a kormány politikájának, gyorsan si­került eredményeket elérnünk.- A siker nyilvánvalóan a konszolidá­cióban gyökerezett. De azért a KISZ akti­vistái sem voltak könnyű helyzetben.- A sikerhez hozzájárult az is, hogy a KISZ-aktivisták az emberek előtt nyílt vitában szálltak síkra e három fő kérdés­ben. Ez a politika vezethetett végül oda, hogy októberben a KISZ megtarthatta el­ső országos értekezletét, s hogy végül erre az időre a korábbi rétegszervezetek szinte teljesen felemésztődtek. Két tanulsága máig van ennek a kor­szaknak. Az egyik a nyíltság, amely alap­vetően meghatározza a sikert. Nyíltság a kiállásban, a politizálásban. A másik, hogy a KISZ általában is és a konkrét munkában, a termelésben is cselekvésre mozgósított. Programot, jövőt adott a fia­taloknak. _ „ Immár hagyománynak számít a Dom­bóvári 516. Számú Udvari Vince Szak­munkásképző Intézet és Szakközépisko­la életében az, hogy az iskolában műkö­dő szakkörök kiállítással mutatkoznak be. A közelmúltban az iskolanap alkal­A Bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium és Kollégium igazgatósága, nevelőtestü­lete és tanulóifjúsága a közelmúltban megtartotta diáknapi rendezvényeit. Az első nap programja a Petőfi Kupa női ko­sárlabdatornával kezdődött, amelynek keretében öt csapat mérte össze tudását a városi tornacsarnokban. A színvonalas mérkőzések alapján a következő végeredmény alakult ki: 1. gimnázium alsó évfolyam, 2. gimnázium felső évfolyam, 3. kereskedelmi szakkö­zépiskola alsó évfolyam, 4. kereskedelmi szakközépiskola felső évfolyam, 5. III. Sz. Ált. Isk. DSK. A gimnázium tanulói és nevelői még aznap, a kora esti órákban a Városi Ifjú­sági és Művelődési Központban újra ta­lálkoztak, ahol az iskola néhány diákja divatbemutatót tartott a Simontornyai Bőrgyár termékeiből. A látványos bemu­mából megnyitott kiállításon a vasipari szakkör tagjai a dísztárgyakat mutatták be, míg a lányoka pulóver-„költeményei- ket” állították ki, nagy érdeklődés kísérte az épületdíszekkel foglalkozó szakkör munkáit is. Fotó: DOMBAI ISTVÁN tató után a fiatalok nagy mulatsága, a Pe- tőfi-bál következett. A diáknapok másnapi rendezvényei tréfás sorversenyekkel kezdődtek, majd ismét a művelődési központot vették bir­tokukba a tanulók. Megkezdődött a „Ki mit tud?”, amelynek keretében bárki fel­léphetett, aki előzőleg benevezett valami­lyen produkcióval. Nagy sikerű, színvo­nalas műsorszámokkal rukkoltak elő a fiatalok. Volt ének, versmondás, tornabe­mutató, tánc, zene, és még nagyon sok szemnek tetsző előadás. A délutáni program színhelye a városi tornacsarnok volt, ahol évfolyamok közötti labdarúgó­bajnokságot rendeztek. Az eredmény a következőképpen alakult; 1. a IV., 2. a III., 3. a II., 4. pedig az I. évfolyam lett. A „Ki mit tud?” nagy sikerű műsorszá­mait a diákok bemutatták szüleiknek és a város vezetőinek is. mr. A vasipari szakkör munkái A „Ki mit tud?” nagy sikert aratott Diáknapok a bonyhádi gimnáziumban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom