Tolna Megyei Népújság, 1987. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1987-03-03 / 52. szám

1987. március 3. ( TOLNA "KÉPÚJSÁG 3 Gemenci kirándulás - repülővel Ekkora területen, ennyi résztvevővel még nem rendeztek idegenforgalmi kiál­lítást Magyarországon, mint amilyen a március 20-án nyíló Utazás ’87 lesz. A kiállításra 21 országból 144 utazási iro­da, repülőtársaság, idegenforgalmi hiva­tal jelezte részvételét. A kiállítás 19 ezer négyzetméter területet foglal el. Az ide­genforgalmi vállalatok és a külföldi uta­zási irodák, légitársaságok az „A” pavi­lonban, egy helyen ajánlják utazási prog­ramjaikat. Sokan a helyszínen is kínálják a tavaszi, nyári, őszi, téli utazásokat. Megyénket a Tolnatourist képviseli a dél-magyarországi közös pavilonban Baranya, Bács-Kiskun, és Csongrád tár­saságában. Útikönyvekkel, kerámiákkal, szőtte­sekkel igyekeznek kedvet csinálni me­gyénk meglátogatásához. Újdonságként kínálják a kibővített gemenci programot, amely lehetőséget kínál a világhírű erdő megtekintésére a földön, a vízen és a le­vegőből. Ez utóbbit a MÉM-MHSZ őcsé- nyi repülőteréről induló gépekkel teljesí­tik. A négy megye közös, négynapos nyugdijasprogramot kínál az önköltséget fedező áron. Első alkalommal vesz részt az Utazás ’87 kiállításon Kína és Ausztrália. Mind­két ország nagy távolságra van Magyar- országtól, nem is annyira a hozzájuk tartó utasforgalom növekedését várják most a szakemberek, hanem azt, hogy megis­merve a magyar utazási irodák és a kör­nyező országok kínálatát, onnan jöjjenek többen Magyarországra is. UTAZÁS ’87 TRAVEL ’87 REISEN ’87 VOYAGE ’87 A kállítás nem szűkítette le a tematiká­ját csupán az utazásra, hanem kiterjesz­tette azt a szabadidő eltöltésének egyéb módozataira is. így a „D” pavilonban lesz a „Vissza az egészséghez” elnevezésű rendezvény, amely a természetjárástól, a testkultúrán át, az egészséges táplálko­zással, az öltözködéssel, a testápolással és a sporttal egyaránt foglalkozik. Akik viszont a legszívesebben kertész­kednek, azok megismerkedhetnek a ker­tészet mindennapi gyakorlatában bekö­vetkezett változásokkal. Egyebek között bemutatják, hogyan lehet a méreg nélküli kertészkedést ismét meghonosítani a kiskertekben, a hétvégi házak, nyaralók környékén. Az utazási irodák a korábbi évek gya­korlatának megfelelően a katalógusok­ban szereplő áraikból 10-20 százalék­nyit elengednek, annak, aki ott a helyszí­nen vesz nyári külföldi utazásokat. A kisebb utazási irodák, a nagycsalá­dok programjával foglalkoznak előszere­tettel. Például a Dunatours nagycsalá­dosok üdültetésére vállalkozik. Ajánlatai között figyelmet érdemel, hogy velük minden negyedik családtag ingyen uta­zik. Nem kell fizetnie a szállásért és az el­látásért sem. A nyolctagú családból ket­ten ingyen lakhatnak a kempingben, vagy akár a fizetővendég-szobákban. A MÁV most is 50 százalékos kedvez­ményt ad azoknak, akik a kiállítás megte­kintése miatt utaznak az ország bármely részéből a fővárosba. De a kedvezmény csak akkor érvényes, ha a látogató az Utazás kiállításon érvényesítteti a vonat­jegyét. A kiállítás ideje alatt alkalmi pos­tahivatal működik a kőbányai vásárváros területén, első napi és alkalmi bélyegző­vel. A kiállítás március 20-án nyílik a nagy- közönség számára és március 25-ig vár­ja a látogatókat naponta 10 órától este 6 óráig az Utazás '87 kiállítás. (fi) ZSEBPÉNZ Minden családban, ahol gyermek is van, szerepel a kiadások között a neki apróságokra: tízóraira, édességre, mozi­ra - rendszeresen vagy alkalomszerűen - adandó összeg, vagyis a zsebpénz. Apróságokra, hangsúlyozom, hiszen a ruhákról, élelemről mi, szülők gondosko­dunk. Maradjunk tehát a kisebb dolgok­nál, a szórakozás, esetleg - a serdülő­korban már gyakori - gyűjtőszenvedély finanszírozásánál. Egyik sem olcsó mu­latság, hiszen ma már a mozi legalsó so­rában is több mint egy tízes a jegy, és a matricákat, bélyegeket sem adják in­gyen, a díszhalakról, madarakról, match- boxokról nem is beszélve. Ha ezek közül csak néhányra költ is gyerekünk, szép kis summa az, ami havonta kifolyik a ke­zéből. Ha pedig testvérekről van szó, ak­kor ez az összeg megsokszorozódhat. Persze jutnak pénzhez csemetéink ke- resztszüleiktől, nagymamától, nagypa­pától, sőt papírgyűjtésből is, a fiúk egész kis vagyont gyűjthetnek össze húsvéti lo- csolkodáskor, de a legnagyobb összeg mégis csak az apu, anyu pénztárcájából vándorol a zsebükbe. Sajnos sokszor gát nélkül. íme erre egy példa: Két kis szek­szárdi barátomat (tizenhárom éves fiúk­ról van szó) többször is láttam a városban taxival utazgatni. Egyszer megkérdeztem tőlük, hova igyekeznek ilyen drága közle­kedési eszközzel. „Kólát inni” volt a világ legtermészetesebb hangján közölt vá­lasz, s csodálkozva nézték elhűlt ábráza- tomat. Hiszen a zsebpénzükből fizetik a kocsikázást, az üdítőt meg a gesztenye­pürét. Mi ebben az érdekes? Ök ezt gyakran megteszik, hiszen van miből. Valóban van, nem lopták, úgy kapták a felnőttektől. Hogy azoknak - talán nem is keveset - dolgozni kellett azért, hogy ap­róságaik eme kedvtelésüknek hódolhas­sanak, az a fiúknak eszébe se jut. A pénz arra való, hogy elköltsük, mondják, s így is tesznek. Magukban, úgy sejtem, ki is nevetnek, amikor takarékosságról, a pénz megbecsüléséről „papolok” nekik. Tűnődöm, és aggódok. Ezekből a ti­zenéves gyerekekből néhány év múlva felnőtt lesz, talán éppen egy gyár, téesz vagy iskola vezetője. Olyan beosztásba kerülhetnek, ahol egy egész dolgozó kö­zösség, üzem, közvetve a társadalom megtermelt javainak sorsa függhet dön­téseiktől. Hogy fognak a közös vagyonnal gaz­dálkodni, mennyire fogják az értékeket megbecsülni, ha most a sajátjukat, pon­tosabban szüleikét gátlástalanul elher­dálhatják? S fel sem tűnik nekik, a tömött buszmegállókat, zsúfolt buszokat látva, hogy a munkában nap mind nap elfáradó felnőttek túlnyomó része sem engedi, en­gedheti meg magának, hogy negyven fo­rintért utazzon haza, ha azt autóbusszal az egytizedéért is megteheti. Szülők, felnőttek! A széretetet nem fo­rintban mérik. Gondolkodjunk hát el ezen, s saját zsebünk, de fiaink, lányaink érdekében sem lenne haszontalan job­ban odafigyelni, hogy mennyit és mire adunk. Egyszer talán még hálásak is lesznek érte gyermekeink. Cser I. Visszhang Visszatérve 1987. február 25-én meg­jelent Népújság „Paks: húszmillió forint" c. cikkre annak egy megjegyzésére, amely a paks-malomhegyi ABC építését illeti, az alábbi kiigazítást teszem: A Paks és Vidéke Áfész a városi tanács felkérésére vállalta fel a malomhegyi ABC építését, amelyhez a városi tanács 1 millió forintot és társadalmi munkát aján­lott fel. Az ABC-t az áfész saját építőbri­gádjával mintegy 2,5 millió forint költség­ráfordítással fogja megépíteni, tehát az áfésznek is jelentős költségébe kerül az ABC megépítése. Ma a malomhegyi­hez hasonló területen ABC-t építeni nem gazdaságos. Ennek ellenére az áfész ve­zetése úgy döntött, hogy az ott élő tagjai­nak és a lakosság jobb ellátása érdeké­ben eleget tesz a városi tanács felkéré­sének és felépíti a kért egységet. RAUTH JÁNOS ig. elnök Dombóváron nem a látványosságra törekednek Tanácsi ügyintézés Cél: gyorsan, szakszerűen, kulturáltan Az, hogy ügyeit lassan vagy gyorsan, szervezetten vagy szervezetlenül intézik, senki számára nem közömbös. A tanácsi ügyintézés pedig - hiszen itt fordulnak meg legtöbben - mindig is az érdeklődés homlokterében állt. Az államigazgatási szerveknél az ügyintézés, ügyiratkezelés menetét jogszabályok határozzák meg. Ettől nem lehet eltérni, ám az adott sza­bályokon belül gyakran lehetőség van egyszerűsítésre, gyorsításra. Az, hogy ezeket a lehetőségeket kihasználják-e, az adott tanácsi apparátuson múlik. Az ügyfél, ha nagyon leegyszerűsítjük a dolgokat, valamilyen jogi aktussal - cselekvéssel, beadvánnyal, bejelentés­sel stb. - elindítja az ügyet, s aztán bizo­nyos idő múltán határozatot, engedélyt, hozzájárulást kap. Kevesen tudják, hogy a két időpont között mi és hogyan törté­nik. Érthető módon ez kevéssé érdekli az ügyfelet. De talán nem érdektelen meg­nézni, hogyan is folyik az ügymenet, és milyen egyszerűsítési, gyorsítási lehető­ségeket lehet kihasználni. A Dombóvári Városi Tanácson dr. Keszler Gábor vb-titkár és Frellerné dr. Kovács Anna titkársági osztályvezető volt segítségünkre. Az egyes mozzanatokon végighaladva tehát így fest a tanácsi ügyintézés Dombóváron. BEADVÁNY Mint arról a bevezetőben már szó volt, az ügyintézés az ügyfél valamely aktusá­val kezdődik. Ennek leggyakoribb formá­ja a beadvány. A dombóvári tanácson úgynevezett beadványmintákat alkal­maznak, melyek jól beváltak, és az ügyfe­lek is megszerették, megszokták őket. A mintán szerepel, hogy az adott ügyfajtá­ban milyen adatokra, csatolandó bizo­nyítványokra, igazolásokra, okmánybé­lyegekre, stb. van szükség. Ez az ügyin­reim elmondták, ezt a határidőt nagyon ritkán tartják be, ezzel késleltetik az ügy megoldását, a káros következmények pedig a tanácsi hivatalon csapódnak le. Az ügyfelek őket okolják a késésért. Ha pedig minden eljárási lépés lezaj­lott, sor kerülhet a döntésre. HATÁROZAT Az államigazgatási határozatok több­sége két részből áll. Az első tartalmazza a konkrét döntést, és ismerteti az ügyfél jogorvoslati lehetőségét. A második, úgynevezett indoklási rész pedig a tényállás rövid ismertetése, a le­folytatott eljárási cselekmények felsoro­lása, kitérve a döntést befolyásoló egyéb tényezőkre is. Az egyszerűsített határo­zatokból ez az indoklási rész hiányzik. A gyorsítást szolgálja bizonyos ügyfajták­ban az előre elkészített, csupán az ada­tokat nélkülöző egyszerűsített határoza­tok alkalmazása. Dombóváron a gyorsabb ügyintézés megvalósítására hozták létre a leíró iro­dát. Négyen dolgoznak itt, külön fülkék­ben. Ezzel a fülkés rendszerrel nagyban javult a munka színvonala, szervezettsé­ge, kulturáltsága. Bevezették, hogy az ügyintéző szalagra mondott szavait írják le az irodában. így folyamatos, gyors, és szakszerű lesz a határozat, s nem utolsó­sorban időben elkészülnek az anyagok. Az irodát igyekeznek minél jobban ki­használni, rugalmasságra is szükség van, hiszen ha például jegyzőkönvet kell felvenni, nem az ügyfél és az előadó megy „le”, hanem az adminisztrátor megy „fel” az irodába. Törekedtek az irodagépek korszerűsí­tésére is, de mint beszélgetőpartnereim elmondták, bizony igencsak borsos árat kérnek értük, s elég csekély a választék is. Vásároltak egy fénymásoló és sok­szorosító berendezést is, ez a sokpéldá­nyos munkák - például a testületi anya­gok - elkészítésekor jelent segítséget, idő- és munkamegtakarítást. n- A hivatali munka gyorsítása, egyszerűsítése az ügyfelek érdekében történik. A lehetőségek ke­resése érdekünk és kötelességünk is - mondja dr. Kovács Anna. - Az eddigi intézkedéseket fontosnak tartjuk, bár nagyságrendjét tekintve talán nem a legjelentősebbek közé tartoznak. A gyors, szaksze­rű, kulturált ügyintézésre törekszünk, még akkor is, ha látványos dolgokat nem is tudunk véghezvinni. Minden ötletre, ésszerű változásra nyitottak va­gyunk - fejezi be dr. Keszler Gábor az ügyintézést körbejáró beszélgetést. A dombóvári példák valóban nem látványosak, vagy feltűnőek. Gyakorlati hasznuk azonban nem elhanyagolható. Ügyintézők és ügyfelek szempont­jából pedig ez a fontos. WENTER MARIANN Fotó: CZAKÓ SÁNDOR téző dolgát is nagyban megkönnyíti. A minták kidolgozásában az apparátus dolgozóinak nagy szerepe volt, többsé­gét helyben dolgozták ki. A csatolandó anyagok felsorolása megelőzi, hogy valami kimaradjon, amiért aztán külön levelet, felszólítást kell az ügyfélnek küldeni, megérkezéséig leáll az ügyintézés, s nem ritkán felesle­ges „froclizásnak” is tekintik az érintet­tek. Az ügyfelek érdekét szolgálja az a jogszabály, melyet idén adtak ki, s amely pontosan felsorolja, milyen adatokat kö­telesek a tanácsok saját maguk nyilván­tartani. Ezeknek az igazolását az ügyfél­től nem kérhetik. A dombóvári tanácson minden előadó kapott az említett listából, így munkája során elkerülheti, hogy fe­leslegesen kérjen adatokat ügyfeleitől. A beadvány benyújtása után az ügy­iratot iktatják, ezután visszakerül az elő­adóhoz, és kezdődik maga az ügyinté­zés. ELJÁRÁS Ügyfajtánként más és más teendők következ­nek ekkor. Vannak egy­szeri eljárással intézhető ügyek, például az enge­délykérés. Ilyenkor a beadvány és a csatolt adatok alapján megvizs­gálják, megvannak-e az engedélyezésnek a jog­szabály alapján előírt fel­tételei, s már készülhet is a határozat. Ám az ügyek többsége ennél jóval bonyolultabb. Ezek elintézésének gyor­sasága nagyban függ az ügyfelektől is. Ha például személyes meghallgatás szükségeltetik, vagy kör­nyezettanulmányt kell vé­gezni, az ügyfél nem megfelelő hozzáállása jócskán késleltetheti a megoldást. Gyakran kell megkereséssel fordulni más szervekhez, intéz­ményekhez, vagy szakér­tőhöz az eljárás során. A jogszabályok 15 napban állapítják meg azt az időt, amely alatta megkeresett szerv válaszolni köteles. Mint beszélgetőpartne­Azok a bizonyos fülkék a leíróban Szili Józsefné adminisztrátor magnetofonról írja az anyagot. KITE-zárszámadás Nádudyaron Hétfőn tartotta zárszámadási közgyű­lését a Nádudvari Kukorica-és Iparinö- vény-termelési Együttműködés (KITE) az Ady Endre Művelődési Központban Nád­udvaron. A több mint négyszáz taggaz­daság képviselői mellett ott voltak a tudo­mányos kutatóintézetek, felvásárlói vál­lalatok küldöttei, a mezőgazdasági ter­melést irányító szakemberek. Balogh Csaba, a KITE igazgatója adott számot az 1986-ban végzett munkáról. Hangsúlyozta, hogy az ország legna­gyobb növénytermesztési rendszerének tavaly is a gabonatermesztés volt a leg­főbb tevékenysége. A jobb termést csak­nem egymilliárd forint értékű gépi beru­házással, új technológiákkal, korszerű művelési módokkal igyekeztek elősegí­teni. A negyedik éve tartó aszályos időjá­rás azonban a kalászos gabonáknál ko­moly kiesést okozott, viszont kukoricából még így is elfogadható volt a termés. 1986-ban a 325 kukoricát termelő gaz­daság 7,2 tonna átlagtermést takarított be, ami a második legjobb eredmény a KITE történetében. A KITE-taggazdaságok száma az el­múlt esztendőben 402-ről 412-re emel­kedett, s a rendszerbe vont terület 888 ezer hektárra nőtt. A kalászos gabonák foglalják el a legnagyobb területet, több mint négyszázezer hektárt. Szemes ku­korica 255 ezer, silókukorica pedig 25 ezer hektáron termett. A KITE új növényei közül a tizenkétezer hektáron termesztett zöldborsó érdemel külön említést, amelyhez az idén - mintegy kétezer hek­tár termőterülettel - a zöldbabot is csat­lakoztatják. A szolgáltatásokról szólva a KITE igaz­gatója elmondotta, hogy ez a tevékeny­ségük az elmúlt évben tovább bővült: fo­lyékony nitrogénműtrágya keverő tele­peket építettek, szárítókat és tárolókat építettek, számítógépes tervező-elemző módszert vezettek be. Az idei esztendő legfontosabb felada­tának az igazgató a terméshozamok gyorsabb ütemű növelését jelölte meg. Ennek érdekében határozták el az úgy­nevezett szuperintenzív kukoricater­mesztést, amit az idén ötezer hektáron vezetnek be, s három év alatt területét huszonötezer hektárra emelik.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom