Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-14 / 38. szám
MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 38. szám ÁRA: 2,20 Ft Megyénk statisztikai 1986-ban (4. oldal) A feladat világos inden év elején ismétlődik a pártszervek, pártszervezetek kezdeményezésére, hogy taggyűléseken, pártnapokon, vagy éppen munkásgyűléseken megbeszélik az üzem, a szövetkezet, a gazdaság soron következő feladatait. Mozgalmi zsargonnal szólva: folyik a gazdaság- politikai agitációs, propagandamunka. Az a cél ezzel, hogy a párttagság, a lakosság megismerje az ország, a megye, a lakóhely és az adott gazdasági egység feladatait és ezt az alkalmat is felhasználva mozgósítson azok elérésére. Ezeknek évről évre ismétlődően központi gondolata: a gazdálkodási színvonal javítása, a termelés hatékonyságának fokozása, az anyag-és energiatakarékosság, a technikai-technológiai színvonal növelése, a termékek korszerűsítése és minőségének javítása, a vállalatok közötti együttműködés eredményesebbé tétele, a munkafegyelem javítása, a munkaidő jobb kihasználása. Hasonlóan alaptétel annak kinyilvánítása, hogy az életszínvonal megtartása, a lakossági életkörülmények javítása csak úgy biztosítható, ha az eddiginél jobban sikerül a teljesítményekhez igazodó ösztönzés és a differenciált bérezés összhangját megteremteni. Nem vitatható, hogy a pártmunkások agitációs, propagandatevékenységének döntő része van abban, hogy hazánkban ma a lakosság többsége ismeri és reálisan értékeli az ország gazdasági helyzetét, egyetért a párt gazdaságpolitikai céljaival, helyesnek tartja a megoldásra kijelölt feladatokat. E megállapításokat támasztják alá az idei tapasztalatok is. Például az utóbbi időben elterjedt kis létszámúra szervezett pártnapokon is ez volt lemérhető. Az azonos érdeklődési körű, közös célok elérésére hivatott harminc, hatvan t ember gyűlése jó lehetőséget biztosított a konzultációra, a vélemények kicserélésére, a vitákra, az érvek elfogadtatására. Ez érthető, hiszen nagyobb létszámnál könnyebben válik gátlásossá az ember, hamarabb eláll a véleményének elmondásától. Persze a célok elfogadása, a feladatok kedvező minősítése, az egyetértés önmagában a dolognak csak az egyik - nem lebecsülendő, de mégis csak könnyebbik - oldala. Még az sem nehéz, hogy a tervezett intézkedéseknél helyeslőleg bólogassunk, sőt meg is szavazzuk azokat. A dolgok „vastagabbik” vége ezután következik: ez pedig a megvalósítás. munkahelyi agitáció és propaganda szerepe ilyenkor még inkább ■ előtérbe kell hogy kerüljön. Nem helyes, ha a nehézségek okainak magyarázásánál leragad, amikor már azok elhárítására kellene mozgósítania. És ha valahol, akkor itt különösen fontos szerephez jut a propagandista személye. Mondhatnék: az alkalmassága itt mérhető le igazán. Mérlegre kerül ismereteinek mélysége, megalapozottsága, agitativ ereje. Kiderül, hogy a propagandista megelégedett-e a központilag nyújtható felkészítéssel, vagy tovább lépett és a helyi ismeretekben való jártasságig is eljutva nem a kívülálló, de a beavatott lelkiismeretességével akar segíteni. Egyébként az az általános gyakorlat, hogy a tennivalókat először a kommunisták taggyűlésén veszik számba. így volt ez legutóbb is, amikor a Központi Bizottság múlt év novemberi határozatának megismertetése és az abból adódó helyi feladatok számba vétele, a célba érés útjának kijelölése volt napirenden. A közelmúltban készült el az itt végzett munka mérlege, amelyből kitűnt, hogy ezeknek a taggyűléseknek a többségét az aktivitás, a nyílt, őszinte, kritikus és önkritikus hangvétel jellemezte. A Központi Bizottság határozatából adódó helyi feladatokról tartalmas vitaindítók hangzottak el, amelyek középpontjában a saját feladatok meghatározásának szándéka állt. így érhető, hogy az ezekhez kapcsolódó véleményekben is a tenni akarás, a cselekvési lehetőségek keresése volt a meghatározó motívum. Nem hiányzott a jogos igények felsorolása sem. így például a felelősségek jobb elhatárolását, a következetesebb számon kérését, a szigorúbb ellenőrzést, a jobb munkaszervezést és anyagellátást sürgettek. A munkafegyelem javításának igényét isjogosnak tartották, hozzátéve, hogy meg kell szüntetni a felelősségelhá- rítást, közte természetesen a felfelé mutogatást is. Mert mi tagadás, még mindig előfordultak ezek a jelenségek - hozzátehetjük, az önkritika helyett. Több helyen hangzottak el aggodalmak, sőt kritikai észrevételek a javítás dicsérendő szándékával. Mert tény: az ösztönzési rendszeren van még mit javítani, hogy az valójában a maximális teljesítményre serkentsen; a vállalati önállóság is tágabb keretek között érvényesülhetne, ha több pénz jutna fejlesztésre; a szelektív iparfejlesztés is gyorsabb lenne kedvezőbb közgazdasági körülmények között. Ezek a tanácskozások azt bizonyították, hogy a Központi Bizottság határozata nyomán megkezdődött egy felelősségteljes, minden korábbinál egységesebb gondolkodás és szemlélet kialakulása. Vannak helyek, ahol a most következő beszámoló taggyűléseken ismét visszatérnek a korábban le nem zárt, vitatott kérdésekre, a feladatok pontosítására, a mérlegadatok ismeretében az éves gazdálkodási stratégia kialakítására. A januári időjárás okozta zavarok ellenére úgy tűnik, hogy ennek a negyedévnek a végére - amelynek most pontosan a közepén vagyunk - az elvárható termelést mindenhol produkálják. nnek az a legfontosabb feltétele, hogy a tennivalók végrehajtásának szervezése, segítése és az ellenőrzés kerüljön a munka homlokterébe. Vonatkozik ez a termelési folyamatba beépülő vezetői ellenőrzésre éppen úgy, mint az irányító szervek, vagy alapszervezetek ellenőrző tevékenységére. A határozat megismertetése, egységes értelmezése a végrehajtásának csak az első sikeres lépése. Kétségtelenül jó alap a továbbhaladásra, de az úton végig kell menni! FEJES ISTVÁN Ünnepségek Budapesten Megújulást szolgáló változások Maróthy László beszéde az ózdi munkásgyűlésen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke kétnapos látogatást tett Borsod- Abaúj-Zemplén megyében. Csütörtökön Miskolcon, a megyei pártbizottság székházában Fejti György, a megyei pártbizottság első titkára és Ladányi József, a megyei tanács elnöke fogadta és tájékoztatta az országrész politikai, gazdasági helyzetéről. Ezt követően a megye egyik legeredményesebben működő nagyvállalatát, a 8 ezer dolgozót foglalkoztató Diósgyőri Gépgyárat látogatta meg. Pénteken Maróthy László az Ózdi Kohászati Üzemeket kereste fel. Megtekintette a folyamatos acélöntő művet, a rúd-dróthengerművet és a durvahengerműi tartósort. Látogatásának befejezéseként részt vett és beszédet mondott a Liszt Ferenc Művelődési ház színháztermében rendezett munkásgyűlésen. Beszéde bevezető részében a gazdasági építőmunka környezetét meghatározó kül- és belpolitikai feltételeket tekintette át. Korszakos jelentőségűnek minősítette az SZKP KB januári plénumát, amely megerősítve a gazdasági megújulás irányvonalát, azt kiterjesztette a társadalom életének minden területére. Rátérve hazai dolgainkra megállapította, hogy társadalmi rendünk szilárd, amit a szocialista demokrácia szakadatlan ki- szélesítésével élénkülő őszinte társadalmi párbeszéd jellemez. E véleménycserék során gyakran okkal merül fel aggodalom társadalomépítő munkánk eredményességét, gazdaságunk helyzetét és műszaki fejlődésünk ütemét illetően. E problémakörök összetevőivel foglalkozott behatóan a Központi Bizottság legutóbbi két ülése. A Központi Bizottság megállapította, hogy a szocialista építömunka lendületesebb előrehaladását kétségtelenül akadályozzák külső és objektív tényezők, de azt ezekkel egy sorban gazdálkodásunk - vagyis a magunk - nyengeségei is fékezik. A KB ez utóbbiak kapcsán bírálattal illette a párt- és az állami irányítás végrehajtó szerveit.- A tennivalók maradéktalan és eredményes elvégzése megköveteli, hogy emeljük a kormányzati irányítás színvonalát és hatékonyságát. Ennek érdekében a Minisztertanács határozott a saját teendőit illetően. A munkastílus változtatásától és a kormánybizottságok között kialakított munkamegosztástól azt várjuk, hogy felgyorsul és áttekinthetőbbé válik a döntések meghozatalának folyamata, hatékonyabb és következetesebb lesz a döntések végrehajtása. Maróthy László ezt követően vázolta a gazdálkodó szervezetek előtt álló feladatokat. Kiemelte, hogy gazdaságpolitikai törekvéseink, céljaink helyességét végső soron a termelő munka eredményei igazolhatják. A sikeres vállalatok példája bizonyítja, hogy eredményeik egyik titka annak szüntelen fürkészése, hogy mit és hogyan kell változtatni, jobbítani a termékeken, a technológiában, a munka- szervezésben és a piaci munkában. (Folytatás a 2. oldalon.) Budapest felszabadulásának 42. évfordulóján a fővárosért vívott harcokban elesett szovjet hősök emléke előtt tisztelegtek pénteken. A gellérthegyi Felszabadulási emlékműnél katonai tiszteletadással megtartott koszorúzási ünnepségen a magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után a Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága nevében Grósz Károly első titkár, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Jassó Mihály, a pártbizottság titkára; a Fővárosi Tanács képviseletében Iványi Pál elnök és Farkasinszky Lajos elnökhelyettes, a Szovjetunió budapesti nagykövetsége részéről Borisz Sztukalin nagykövet, Igor Mihejev tanácsos, Iván Kuznyecov alezredes, katonai és légügyi attaséhelyettes; az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadsereg- csoport katonai tanácsa nevében Anato- lij Makunyin altábornagy, Jurij Vodolazov vezérőrnagy és Vlagyimir Afanaszjev vezérőrnagy helyezte el a kegyelet és a megemlékezés virágait. Ugyancsak koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatán a Budapest nevét viselő szovjet gárdahadosztály, a budapesti fegyveres erők és testületek, a főváros társadalmi és tömegszervezeteinek képviselői, valamint a Budapest felszabadításában részt vett egykori harcosok. Elhozták virágaikat a főváros dolgozói és tanulóifjúsága. Az ünnepség az Internacionale hangjaival ért véget. Pénteken, Budapest felszabadulásának 42. évfordulóján kegyelettel emlékeztek meg a Budai Önkéntes Ezred katonáiról, akik a Vörös Hadsereg oldalán részt vettek hazánk felszabadításában. Cél: az egészségesebb élet Mentálhigiénés tanfolyam Szekszárdon A nyolcvanas évek elején központi kutatás indult a társadalom szociálpszichológiai helyzetének feltárására. Értékelték és statisztikai adatokkal is illusztrálták, hogy nő a válások száma, az alkoholizmus, a különféle narkotikumok szedése, a dohányzás, a deviáns magatartás aránya. Nőtt a pszichogén idegrendszeri betegségek száma is, és világviszonylatban az elsők között vagyunk a munkaképes korú - elsősorban férfi - lakosság halálozási arányát tekintve. A fenti tendenciák megfékezésére, a kiváltó okok feltárására és felszámolására nemzeti program indult az elmúlt évben. Ehhez az egészségnevelési programhoz kapcsolódva egyéves időtartamú mentálhigiénés kurzus indult tegnap Szekszárdon, a Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központban. A mentálhigiéné a népegészségügy szerves tartozéka, a testi-lelki-szellemi egészség megőrzése és védelme a feladata. A mentálhigiénés nevelés nemcsak egészségügyi, hanem közművelődési feladat is, jelzi ezt, hogy a tanfolyam a művelődési központ égisze alatt, a megyei tanács vb művelődési osztálya és egészségügyi osztálya támogatásával jött létre. Szervezője Dér Miklósné, a művelődési központ munkatársa. A kurzus harminckét jelentkezővel indult, és havi egyszeri alkalommal zajlik a képzés. A tervek szerint az elméleti előadásokon kívül csoportfoglalkozás és ötnapos „pszichotábor” is szerepel majd a programban. A szakmai vezetést Rácz Gábor és Simon Angyalka pszichológusok látják el. Mint dr. Blaskovich Erzsébet, a városi tanács egészségügyi osztályának vezetője megnyitójában elmondta, a napi konfliktusokról, a stresszhelyzettől senki sem mentes. A tanfolyam célja, hogy megtanítsa a résztvevőket, hogy saját maguk képesek legyenek ezek megelőzésére és megoldására.- wm - Fotó: - ka A résztvevők egy csoportja Dr. Blaskovich Erzsébet megnyitója
