Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-12 / 36. szám
MA Élelmiszer1987. február 12. CSÜTÖRTÖK vizsgálat XXXVII. évfolyam, 36. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft A változások éve a húsiparban gazdasági életünkben fontos szerepet játszó élelmiszeriparnak legnagyobb iparága a húsipar, amely 40 ezer embert foglalkoztat. (Ebből négyezerötszázan 350 húsipari kisüzemben dolgoznak.) Jó étvágyunkat bizonyítja, hogy a negyvenezer ember össztermelésének 70 százaléka a belföldi piacon talál gazdára, 30 százalék az export árualap. Természetes, hogy ha ilyen nagy gazdasági fontosságú iparág válságos korszakot él át, arról nemcsak a szakemberek, hanem a közvélemény is sokat vitatkozik, tanakodik, keresi az okokat és a megoldás útját. A húsipar alacsony hatékonyságú tevékenysége több kedvezőtlen körülmény egybeesése folytán alakult ki az elmúlt esztendők során. Egyrészt csökkent az állattenyésztési kedv, kevesebb lett a vágóállat. Másrészt csökkentek a világpiaci árak, ez bevételkieséssel járt. Harmadrészt a gazdálkodás hiányosságai is súlyosbították a helyzetet. Alapos előkészítő munka után 1987 a nagy változások éve a húsiparban. Idejében, még az elmúlt esztendő derekán meghirdették, hogy 1987. január elsejétől emelkedett a vágóállatok felvásárlási ára, mégpedig a minőségtől függően. Például az első osztályú hússertésre fizetnek a legtöbbet, a negyedosztályúra már csak a régi árat lehet megkapni. A fajtanemesítés érdekében a kistermelőknek koca-, sőt üszőkihelyezéssel is segítettek. Lehetővé tették a kistermelőknek a vágás utáni minősítést is, így a felár is ösztönzően hat. A változások másik fontos része a húsipar szervezeti korszerűsítése. Január elsejével megszűnt az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt, amely korábban jól szolgálta az iparág fejlődését, irányításával jutott el a húsipar a kínálati piachoz. De elérkezett a továbblépés ideje, manapság a vállalati önállóság, a kisebb kollektívák érdekeltsége jobban ösztönöz a nyerségesebb gazdálkodásra. így tehát önálló lett a 19 húsipari termelő vállalat, a szolgáltató, és a kutató, valamint a húsipari hizlaló vállalat. ^ Ezek a jogilag önálló vállalatok különböző fejlettségi szintről indulva kezdik az új életet. Hogy az adottságokból eredő szintkülönbségek elviselhetek legyenek, ehhez a költségvetési forrásokból kaptak segítséget az egyes vállalatok. A termelői árak rendezése után is veszteséges vállalatoknak dotációt adtak három évre, mégpedig évente csökkenő mértékben, és szerződésben kötötték ki az ezzel járó kötelezettségeket. Az eladósodott húsipari vállalatok állami kölcsön-és bankhiteltartozásának egy részét a költségvetés átvállalta, sőt, annak érdekében, hogy a megkezdett beruházásokat 1987-ben folytatni tudják, egyes tartozások törlesztését átütemezték. A szervezeti változások közé tartozik, hogy létrehozták a fővárosi székhellyel működő Húsipari Központot, amelyet a húsipari vállalatok igazgatóiból alakult igazgatótanács irányít. A központ egyebek között összehangolja a fejlesztési programokat, támogatja a MÉM által meghatározott tenyésztési irányelvek megvalósulását, és nagy szerepe van a vállalati információk átadásában. Intézkedési jogát gyakorolta például a január elejei rendkívüli időjárás okozta ellátási nehézségek leküzdésében. Önálló külkereskedelmi jogukat a húsipari vállalatok a szintén újonnan alakult Terimpex Húsipari Külkereskedelmi Közös Vállalat útján gyakorolják, amelyet szintén az igazgatótanács irányít. Egyébként ez a közös külkereskedelmi vállalat nyitott, nemcsak az alapító tagok, hanem más termelők húsexportját is készségesen lebonyolítja. A belföldi értékesítésben pedig a Budapesti Húsnagykereskedelmi Közös Vállalatnak jut jelentős szerep, hiszen a főváros a legnagyobb hazai piac. Reméljük, a fogyasztók látják hasznát, ha egészséges verseny alakul ki a húsipari vállalatok között, nagyobb lesz a kínálat, és nem lesz „fehér folt” az ellátásban. Nem beszéltünk még a változások egy igen fontos csoportjáról, amely közgazdasági eszközökkel segíti a húsipar helyzetének javítását. Új termelői árakat állapítottak meg, ennek megfelelően a belföldi értékesítésből átlag 4,5-5 százalék lehet a vállalatok nyeresége, vagyis nőtt a belföldi értékesítés jövedelmezőségi szintje. Az export kulcsszáma 3-4 százalék között van, tehát ezentúl fokozottabb érdeke a húsiparnak a belföldi ellátás javítása, mert ez nagyobb nyereséget hoz. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem erőltetik mindenáron az exportot a vállalatokra. A cél az, hogy minél hatékonyabban gazdálkodjanak. Biztató, hogy már 1987- re 400 millió forint megtakarítást tervez a 19 húsipari vállalat. 1986-ban közel ezer fővel csökkent a létszámuk, ez lehetővé teszi, hogy azokat, akikre nagy szükség van, jobban megfizessék, és javult a munkafegyelem is. Jobban érdekeltek az önálló gazdasági egységek a rezsiköltségek csökkentésében is. em közömbös a technika szintje sem. A vállalatoknál a legkorszerűbbtől az elavultig igen változó a műszaki színvonal. Mivel a piac diktálta verseny megköveteli a szerkezetváltást, a fejlődést, a saját források mellett világbanki hitelben részesül 8 vállalat, és további 5 rekonstrukciójának előkészítése megkezdődött, szintén világbanki hitelre építve. A pénz nem monstrum épületekre megy el, hiszen nem a kapacitás bővítése szükséges, hanem a korszerű technológia meghonosítása, exportképes húskészítmények előállításához. Készítik már 1987. évi terveiket az önálló vállalatok, az új feltételeknek megfelelően. Bekalkulálják, hogy minél alacsonyabb támogatást igényelnek, annál nagyobb lesz nyereségük a jelenlegi szabályozás szerint. Amint a MÉM-szakemberek mondották: bíznak abban, hogy 1987-88-ban a húsiparban nem lesznek veszteséges és alaphiányos vállalatok. IMRE ERZSÉBET Lázár György Olaszországba utazik Lázár György, a Minisztertanács elnöke Bettino Craxi olasz miniszter- elnök meghívására a közeli napokban hivatalos látogatást tesz Olaszországban. Előkészítő tárgyalások a magyar-EGK megállapodásról Marjai József hazaérkezett Brüsszelből Marjai József miniszterelnök-helyettes befejezte tárgyalásait a belga fővárosban. Megbeszélést folytatott Wilfried Martens miniszterelnökkel, Albert herceggel, a belga Külkereskedelmi Hivatal tiszteletbeli elnökével, Herman de Croo külkereskedelmi és közlekedési miniszterrel, Marc Eyskens pénzügyminiszterrel, valamint Jacques Godot-tal, a Belga Nemzeti Bank kormányzójával. A megbeszélések során megállapították, hogy a két ország kapcsolatai minden téren jól alakulnak. Megelégedettséggel nyugtázták gazdasági együttműködésünkben a miniszterelnöki találkozók, valamint a kereskedelemfejlesztő akciók nyomán kibontakozott határozott fejlődést. Megerősítették a két fél különös érdekeltségét az összeurópai keretek közötti további együttműködés kiszélesítésében, és közös törekvését az akadályok felszámolásában. Brüsszeli tartózkodása során a kormány elnökhelyettese megbeszélést folytatott Jacques Delors-al, az Európai Gazdasági Közösség Bizottságának elnökével, Willy de Clercq és Lord Cockfield bizottsági tagokkal, találkozott a bizottság és a közösség szerveinek több tisztségviselőjével. Eszmecserét folytattak Magyarország és az Európai Gazdasági Közösség közötti kapcsolatok aktuális kérdéseiről. Megvitatták és pontosították azokat a feltételeket, amelyeknek biztosítása szükséges ahhoz, hogy hivatalos tárgyalások kezdődhessenek a Magyar Népköztársaság és az Európai Gazdasági Közösség közötti kapcsolatok és együttműködés rendezését célzó megállapodás létrehozása érdekében. Marjai József szerdán hazaérkezett Budapestre. Mir űrállomás Folyik az átrakodás A program szerint folytatódik Jurij Ro- manyenko és Alekszandr Lavejkin repülése a Föld körüli pályán keringő Mir űrjárműegyüttesen. Ez az együttes jelenleg a Mir tudományos űrállomásból, az űrhajósokat odajuttató a Szojuz TM-2 űrhajóból és az állomással még korábban összekapcsolódott Progressz-27 teherűrhajóból áll. A repülés földi irányító központja által szerdán kiadott közlemény szerint a két szovjet űrhajós befejezte az űrállomás alapberendezéseinek újraindítását, és megkezdte a Progressz szállítmányának átrakását. A teherűrhajóról áthordják az élelmiszerekkel, különféle műszerekkel és tudományos készülékekkel teli konténereket, s beszerelik a hozott műszaki eszközöket állandó helyükre. Romanyenkd és Lavejkin egyúttal elvégezték a Mir-együt- tes pályájának szükséges módosítását is. Az űrhajósokkal folytatott rádióbeszélgetések, valamint az orvosi ellenőrzés adatainak tanúsága szerint normálisan folyik a Mir mindkét utasának a súlytalanság állapotához való alkalmazkodása. A mérések azt mutatták, hogy megfelelőek az űregyüttes belső légterének, mikroklímájának adatai is: a hőmérséklet 22 Celsius-fok, a légnyomás pedig 830 higanymilliméter. Ülést tartott a megyei tanács vb A nyelvoktatás helyzete Tegnap délelőtt ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, ahol egyebek mellett három izgalmas és sokakat érintő témát tárgyaltak meg. Látszólag nem érinti az embereket személyesen az állami ellenőrzés, mégis nagyon sok a kapcsolat a mindennapjainkkal, hiszen e témakörbe tartoznak a munkahelyek felügyeleti ellenőrzései. A gazdálkodást számviteli fegyelem helyzete is áttételesen sokakat érint előnyösen vagy hátrányosan. Ha az árellenör- zések tapasztalatait említjük meg, máris láthatjuk, hogy az állami ellenőrzésnek milyen nagy jelentősége van. A megyei tanács végrehajtó bizottsága évente visz- sza is tér a tárna vizsgálatára. Hasonlóan izgalmas kérdés az is, hogy megint csak nagyon elvontnak és szakemberekre tartozónak látszik, ez pedig a tanácsi gazdálkodás új rendszere. Ennek kezdeti tapasztalatairól is tárgyalt a vb, megállapítva, hogy növelte a tanácsok önállóságát és felelősségét, de nem várt nehézségeket is jelentett a gazdálkodásban, márpedig a tanácsok gazdálkodása a megye valamennyi lakosát érinti, hiszen e témakörhöz tartozik valamennyi intézmény működése, és a teljes településfejlesztés. Ugyancsak érdeklődésre számot tartó téma volt a nyelvoktatás helyzete, amit így komplex módon még nem tárgyalt meg a testület. A sürgető társadalmi igény, ami a jobb nyelvtudás iránt jelentkezik indokolta a téma napirendre tűzését. A számok önmagukban imponálóak, mégis az az anyag összegzése, hogy a (Folytatás a 2. oldalon.) Oroszóra a Szekszárdi 4. Sz. Általános Iskola 5/d. osztályában
