Tolna Megyei Népújság, 1987. febuár (37. évfolyam, 27-50. szám)
1987-02-09 / 33. szám
MA Foglalkozási rehabilitáció 1987. február 9. HÉTFŐ XXXVII. évfolyam, 33. szám (3. oldal) ÁRA: 1,80 Ft / - .. ■ Nem mellékes melléküzemágak a romlik is a termelés jövedelmezősége, megélünk az alaptevékenységből - állította büszkélkedve tsz-vezető ismerősöm. Meglepő a kijelentés, hiszen a termelőszövetkezeti mozgalom már régen túl van a nem mezőgazdasági tevékenységek adminisztratív korlátozásán. Kétségtelen, volt idő, amikor a fenti megállapítás valóban sikernek számított, s a „suszter maradjon a kaptafánál” elv szerint a nagyüzemek tevékenysége jobbára a mezőgazdasági termelésre korlátozódott. Ezt persze a hagyományok soha nem indokolták, hiszen a kedvezőtlenebb természeti ■ adottságú vidékeken mindig is foglakoztak az emberek nem mezőgazdasági munkával. Ez voltaképpen gazdasági kényszer volt régen is, és ma is az, hiszen a silányabb termőképességű földeken soha nem lehetett annyi jövedelmet előállítani, amelyből biztonságosan megélhettek a föld művelői. Manapság ez annyiban módosult, hogy a mezőgazdasági alaptevékenység jövedelmezősége lényegesen gyengébb, mint az ipari, szolgáltató tevékenységé. Ez az egyik oka annak, hogy a legutóbbi évtizedben látványosan bővült a mezőgazdaság ipari, szolgáltató tevékenysége. A VI. ötéves tervidőszak első éveiben a növekedés elérte az évi 20 százalékot, számottevően megelőzve az alaptevékenység fejlődési ütemét. Ezen persze aligha lehetett csodálkozni, hiszen a közgazdasági szabályozás kifejezetten ösztönözte a nagyüzemek ipari, szolgáltató tevékenységének bővítését. Az eszközigényes állattenyésztési ágazatokban csupán 2-3 százalékos eszközarányos nyereséget tudtak elérni a gazdaságok, az ipari, szolgáltató tevékenységeknél ennek a többszörösét. Az persze igaz, hogy a nagyüzemek többsége nem a korszerű ipart honosította meg, hanem más célra készült épületekben - például istállókban, szérűkben - jobbára elavult gépekkel kezdték meg a termelést. Ez a tény azonban nemcsak hátrányokkal járt, hanem előnyökkel is, hiszen ha elmaradtak a drága beruházások, azok amortizációjával sem kellett számolni, így - ha szerényebben is - nőtt a jövedelmezőség. Az ipari, szolgáltató tevékenység bővülése jó volt a tagoknak is, hiszen újabb munkahelyek teremtődtek, a falusi asszonyok, s a korábban városba járó férfiak munkaalkalmat találtak lakóhelyükön. Az átlagosnál jóval nagyobb jövedelmezőség egyik következménye az lett, hogy az ipari, szolgáltató tevékenység a mező- gazdasági termelésre is jótékony hatással volt, hiszen a növekvő nyereségből az alaptevékenység is fejlődhetett. Általánossá vált tehát a mezőgazdaság ipari, szolgáltató tevékenysége, olyany- nyira, hogy a termelőszövetkezetek V. kongresszusán ismertetett adatok szerint 1985-ben 66 milliárd forint volt a termelés értéke, s a szövetkezetek összes termeléséből 37 százalékkal részesedett. A nyereségnek ennél is nagyobb arányát - megközelítően a felét - adta. Erről pontos adatokat meglehetősen nehéz találni, hiszen már a gazdaságok egy részének év végi beszámolóiban kozmetikázott számok szerepelnek; az általános költségeknek ugyanis tekintélyes hányadát az ipari, szolgáltató ágazatokra igyekeznek terhelni. A nagyobb jövedelmezőségű ágazatok ezt elviselik, ugyanakkor más, az alaptevékenységhez tartozó termelő egységek jövedelemelszámolása is szívderítőbb lehet. A korábban melléktevékenységnek nevezett ipari és szolgáltató ágazatok ' korántsem mellékesek a gazdaságokban, sőt éppen a biztonságosabb megélhetést szolgálják. A legutóbbi években azonban a nagyüzemi vezetők legnagyobb bánatára megtorpant a fejlődésük. S ez éppen akkor következett be, amikor már mindenütt zöld utat kaptak, s a jogi szabályozás is csaknem mindenféle vállalko- : zást lehetővé tett a mezőgazdasági nagyüzemekben. A megtorpanásnak persze nem is „elvi” magyarázata van, hanem gazdasági. Csak néhány a sok közül: a termelőszövetkezetben építőipari részlegek alakultak, 1 de közben megcsappantak a beruházások, s az építők nem találtak elég munkát 4 maguknak; mérséklődött az ipari üzemek kooperációs készsége, elmaradtak a mezőgazdasági, ipari és szolgáltató ágazatok megrendelései; teret hódítottak a kisvállalkozások, s ezek a számukra kedvezőbb szabályozás miatt olcsóbban tudtak vállakozni egy-egy munka elvégzésére. A sort még lehetne folytatni, de minden újabb ok következménye az erőteljesebb verseny, végül az ipari, szolgál- ij tató tevékenység megtorpanása. Ezt mai állapotában meglehetősen nehezen viseli a mezőgazdaság, hiszen az ipari termelés fékeződése akkor lett érzékelhető, amikor az aszály is szorította ; a gazdaságokat, s így annak ellensúlyozására éppen az ipari tevékenység fejlesztésével lehetett volna vállalkozni. Ennek is következménye, hogy a termelőszövetkezeteknek több mint harmada nehéz pénzügyi helyzetbe került, s ezekben ma már az egyszerű újratermelés feltételei sincsenek meg biztonságosan. étségtelen, hogy a mezőgazdasági nagyüzemeknek szükségük van az ipari, szolgáltató tevékenységekre, ugyanakkor rövid idő alatt az sem várható, hogy a verseny lanyhul, s a megrendelések özöne zúdul a gazdaságokra. Sokkal inkább ennek az ellenkezőjére lehet számítani, s ez újfajta taktikát követel a gazdaságoktól. Az ipari termékekkel való ellátásban és a szolgáltatásokban sok még a fehér folt, s ezek feltérképezése, a rések „betömése” újabb lehetőségeket kínál a mezőgazdaság ipari, szolgáltató tevékenysége fejlesztésének. Ez persze nemcsak üzemi elhatározás dolga, hiszen a hiányzó termékek gyártásával, a szolgáltatások bővítésével csak akkor érdemes foglalkozni, ha azok ellenszolgáltatása - vagyis az áruk - legalább szerény nyereséget hoz. Ez ma még nem minden terméknél, szolgáltatásnál van így, s a fejlesztést ez is akadályozza. Egyelőre azonban még a meglévő lehetőségek sincsenek kihasználva. V. FARKAS JÓZSEF A Közgazdasági Társaság közgyűlése Szombaton tartotta Vili. tisztújító közgyűlését a Magyar Közgazdasági Társaság. A mintegy félezer küldött részvételével, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megtartott tanácskozáson jelen volt Berecz Frigyes, a Miniszter- tanács elnökhelyettese és Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára is. A közgyűlés Csikós-Nagy Béla, a Társaság elnöke nyitotta meg, majd Garam- völgyi Károly főtitkár fűzött szóbeli kiegészítést az elmúlt öt évben végzett munkát értékelő választmányi beszámolóhoz, amelyet írásban megkaptak a küldöttek. Mint mondotta: az elmúlt években bekövetkezett világgazdasági korszakváltás jelentős hatással volt a társaság tevékenységére, a hazai közgazdászok munkásságára. Egyre sürgetőbbé vált az elméleti és az alkalmazott tudományok kapcsolatának erősítése, s a gazdaság- politika mind több feladat megvalósításához igényli a közgazdaságtudomány aktív közreműködését. A közgazdászok azonban nem végezhetik eredményesen munkájukat a tudományos élet más területein elért fejlődéstől elszakadva. A főtitkár arra is rámutatott, hogy a hazai közgazdaságtudomány az elmúlt években elért jelentős fejlődése ellenére még mindig adós néhány, a gazdasági megújulás 1968-ban megkezdődött folyamatához kapcsolódó kérdés megválaszolásával. A hiányok pótlása mellett a Társaság egyik legfontosabb feladata, hogy a maga sajátos eszközeivel a korábbiaknál nagyobb szerepet vállaljon a közgazdászok által kidolgozott programok végrehajtásában, a kutatási eredmények gyakorlati hasznosításában. A tanácskozás résztvevői ezután két, írásban közreadott tanulmányhoz kapcsolódó előadást hallgattak meg, majd a vitában elsőként Berecz Frigyes emelkedett szólásra. (Folytatás a 2. oldalon.) Kínai küldöttség Moszkvában Marjai József Belgiumba utazott Marjai József, a Minisztertanács elnök- helyettese vasárnap hivatalos látogatásra Brüsszelbe utazott. A kormány elnökhelyettese a belga fővárosban megbeszéléseket folytat a belga kormány tagjaival, valamint az Európai Gazdasági Közösség Bizottságának vezetőivel. A Ferihegyi repülőtéren Marjai Józsefet a belga királyság budapesti nagykövete búcsúztatta. Kínai kormányküldöttség érkezett vasárnap Moszkvába a szovjet-kínai határkérdések megvitatására. A Csien Csi-csen külügyminiszter-helyettes vezette delegációt Igor Rogacsov szovjet külügyminiszter-helyettes, a tárgyalásokon részt vevő szovjet kormány- küldöttség vezetője fogadta. A szovjetkínai megbeszélések hétfőn kezdődnek. Csien Csi-csen Pekingben, az indulás előtt kijelentette, hogy a kínai felet elégedettséggel tölti el a határkérdésekről folyó tárgyalások felújítása. A kínai kormány úgy véli, hogy a párbeszéd újrakezdése megfelel a két ország és a két nép alapvető érdekeinek. A kínai küldöttség ezért őszinte és komoly tárgyalásokat kíván folytatni, s erőfeszítéseket tesz annak érdekében, hogy haladás történjék a megbeszéléseken - mondta a miniszterhelyettes. A többi 13 üzembe összesen 90 féle vetőmagot küldenek, s tavaly 7 millió forint értékben exportáltak is. Juhász Istvánná és Főfai Istvánná majorannamagot tasakosak A cserszömörcés szájvizet is gyógyszertári körülmények között dobozolják Teljes higiénia mellett kerül tégelyekbe a Herbanat krém Vetőmagok, kozmetikumok - Tolnáról Új termékkel próbál betörni a külföldi piacra a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Közös Vállalat tolnai üzeme. A belföldi kereskedelemben tavaly óta már kapható a Herbanat éjszakai pakolókrém, amelynek különlegessége, hogy hősterilizálás nélkül, hideg úton állítják elő, s így kiváló hatóanyagainak teljes arzenálja megmarad, a más-más típusú arcbőrre használható kozmetikumból a múlt évben 300 ezer dobozzal adtak el, s ezt a mennyiséget idén mövelni szeretnék. Ezért most 20-20 kilogrammos kiszerelésben, valamint tégelyekben mintát küldenek belőle Ausztráliába, ahonnan komoly megrendelésre számítanak. A kozmetikai cikkek, gyógynövénykivonatok előállítása mellett a tolnai üzem tevékenységi körébe tartozik az anyavállalat teljes gyógynövényvetőmag-szükségletének kielégítése is.
